Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-18 / 20. szám

12-.SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. május 18. Píirtunk Központi Bizottságának 11. ülése a hatékonyság toko­zását és a gazdaságosság Ja­vítását tűzte ki elsőrangú célként a mezőgazdaság elé. E kettős feladat teljesítéséhez az agronémiai szemlé­let ma már nem elégséges — erőtel­jesebb közgazdasági szemlélet szük­séges. Csak ez esetben lehet év köz­ben folyamatosan, megközelítő pon­tosággal tudni, hogy a termelés egy­­egy szakaszában a végzett munka, a felhasznált anyag, egyszerűbben fo­galmazva a teljes ráfordítás milyen eredményt hoz, hiszen nemcsak a terméseredmény, hanem a pénzügyi eredmény is számít. Más kérdés, hogy a nagyobb ho­zam rendszerint az egységnyi ter­ményre számított önköltség csökkené­sével jár. A hazai termelésben nem annyira a ráfordítások mértékében van nagy különbség, az egyes mező­gazdasági üzemek között, hanem a hozamban. S ott nagy az önköltség, ott alacsony fokú a hatékonyság, ahol kicsi a termelési átlag. Ez a helyzet látszólag az agronfimiai bázis erősítését követeli. A valóságban az okszerű ráfordítások mérlegelése — tehát a közgazdasági mérlegelés is — nagyon fontos a gazdaság és a népgazdaság számára. Az ugyanis egyáltalán nem közömbös sem a kül­kereskedelemben, sem a belső ellá­tásban. hogy mezőgazdasági termé­keinket milyen ráfordítással állítsuk elő. Terveink rendszerint mennyiségi előirányzatokat tartalmaznak. E meny­­nyiségi előirányzatok mindenki szá­mára könnyen érthetőek, áttekinthe­tőek. Kevésbé Ilyenek a gazdaságos­­sági követelmények. Pedig azok, ha egyáltalán lehet e téren fontossági sorrend, az esetek túlnyomó többsé­gében a mennyiségnél — ami szintén összefügg a gazdaságossággal — is fontosabbak. A mezőgazdasági terme­lés gazdasági szabályozása erőtelje­sen ösztönöz a gazdaságosságra, a meglevő eszközök és a termőföld ész­szerű kihasználására, s nem felső­sorban a termelésben részt vevők ter­melékenyebb munkájára. A fentiekben vázolt problémakör­ről a Munka Érdemrenddel kitünte­tett Lőcs! fLúlí na Ostrove) Efsz szakembereivel beszélgettünk. KÖLTSÉGTAKARÉKOSÁN — JÖVEDELMEZŐEN — Egyre érezhetőbben hatja át ez a szemlélet szövetkezetünk gazdálko­dását. A költség, hozam, jövedelme­zőség nálunk nem csupán jól csengő, divatos kifejezések, hanem gazdasá­gunk arculatának, az üzem termelési szerkezetének legfontosabb formálói — fogalmaz kifejezően Zsilinszky Ist­ván, a szövetkezet üzemgazdásza. Hogy ez a valóságban is így van, azt a számok is tanúsítják. Az 1387 hektár szántóval rendelkező efsz — a gazdálkodás közismerten nehezülő feltételei között — tavaly is tovább bővitette tevékenységét, növelte nye­reségét. A mezőgazdasági összteljesít­mények 49 milliá koronás tervét Azonos célokért - közié erővel 4 millió koronával túlteljesítették, a tervezett 6 millió 6(10 ezer koronás tiszta jövedelemmel szemben 8 mil­liá 700 ezer koronát értek el. A szövetkezet alaptevékenységében mind az árbevételit, mind a nyereség­­termelést illetően a növénytermelés vezet. A népgazdasági célokkal össz­hangban a szántóterület csaknem kétharmadán gabonaféléket, cukorré­pát és szemes kukoricát termelnek. Tavaly — a kedvezőnek egyáltalán nem nevezhető időjárást viszonyok ellenére — gabonafélékből 7,9, sze­mes kukoricából 7, cukorrépából pe­dig 53,30 tonnás hektáronkénti hoza­mokat értek el. Az állattenyésztés naturális mutatót'Is kiválóak voltak, s Itt is a költségek csökkentése je­lentette és Jelenti a feladatok súly­pontját. Tavaly évi átlagban tehenen­ként 5099 liter tejet értékesítettek, s a tej 98 százaléka az első minőségi osztályba nyert besorolást. Hízőmar­­hánál az 1 kg-os napi tömeggyarapo­­dási tervet 28 dekagrammal, sertésnél pedig a tervezett 60 dekagrammot 4 dekagrammal teljesítették túl. U- gyanakkor dicséretes eredményeket értek el a szaporodásbiológia terén is. Száz tehénre számítva 115 borjút, anyakocánként pedig 19,6 malacot választottak el. A hetedik ötéves terv­időszak feladatait az efsz ez 1981— 19B4-os években szemesekből 90, cu­korrépából 93, húsbúi 83, tejből pe­dig 83 százalékra teljesítette. örvendetes tény, hogy az állatte­nyésztés termelékenysége, terén elért magas szintet az idei negyedév ered­ményei is megközelítik. MINDEN AZ EMBEREN MÜLIK A Lúcsl Efsz hazánk azon mező­­gazdasági üzemei közé tartozik, mely­nek növénytermesztése a hozamokat illetően szinte mentes az évi Ingado­zásoktól, az egyes táblák közötti szó­ródásoktól. A tartós sikerek felől érdeklődve Aranyosi Árpád növénytermesztési főágazatvezető meglepő Információval szolgált. — A növénytermesztés tartös ered­ményeit öntözési lehetőségek nélkül, közép-kötött és laza talajokon érjük el. Nem helytálló tehát az az okfej­tés, amely eredményeinket kiváló ta­lajadottságainkra vezeti vissza. „Öntözési lehetőségek nélkül...” a főágazatvezető szavainak súlyán leg­inkább azoknak kellene elgondolkoz­nia, akik a „rossz bizonyítványt“ az objektív tényezők felsorakoztatása közben, leginkább az öntözési lehető­ségek hiányával igyekszenek megma­gyarázni. — Szövetkezetünkben a termeié* feltételeinek — szerves trágya, agro­technika, vetőmag, gépek, vegysze­rek — megteremtésével, a szaktanács­­adás folyamatos tökéletesítésével az elméleti útmutatások a gyakorlat szá­mára elérhetők, s így a tudomány közvetlenül termelővé válik. A tech­nológiák táblákra való adaptálása és ennek megfelelően a termelési felté­telek differenciált megteremtése, ter­melési munkánk egyik sarkallatos pontja. E tevékenység közben mindig szem előtt tartottuk és tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés változó közgazdasági környezetben folyik. Ép­pen ezért megkülönböztetett - figyel­met fordítunk a közgazdasági elemző munkára, a költségek, a hozamok és a jövedelmek számbavételére. Ez ért­hető, mivel a legfontosabb célunk az, hogy gazdaságunk egységnyi terüle­ten a lehető legnagyobb jövedelmet érje el. S mivel az önköltségek emel­kedése általános tendencia, ez még­­inkább aláhúzza egyik alapelvünket: a technológia fejlesztésében nem le­het megállni, a megfelelő jövedelme­zőséghez egyre nagyobb hozamok kellenek. A többlettermelésnek ebben a szö­vetkezetben is ára van: anyagilag ugyanis érdekeltté teszik a dolgozó­kat., Konkrétan úgy, hogy a növény­­termesztés intenzív programjának el­érésére ösztönöznek, az egyes munka­fázisokra tűznek ki célfeladatokat. Ezek ellenőrzése a főágazatvezető és a növénytermesztés szakembereinek a feladata és csak kétféle végeredmény létezik: minőségileg, a legkedvezőbb időponthoz kötve vagy teljesül vagy nem. — Az agrotechnikai eljárásokat és a növényápolást szövetkezetünkben magas rangra emeltük. Ennek megfe­lelően olyan bérezési formát alkal­mazunk, melynek egyetlen kritériuma a minőség. E követelmény betartását menet közben percnyi pontossággal ellenőrizzük. Ugyanis a talaj-előkészf­­tést, a vetést vagy például a cukor­répa egyelését rossz minőség eseté­ben már nem lehet megismételni. Mindez teljes mértékben érvényes a betakarításra is. Például a kombájnos kapkodása, vagy a mélyszántást és a vetést végző traktoros hanyagsága olyan következménnyel jár, melyen egy bizonyos mennyiség elvégzése után vajmi keveset segft a felelősség­re vonás, vagy a célprémium megvo­nása — hangzanak a főágazatvezető gyakorlatilag Igazolt, megszívlelendő szavai. istAllöträgya ÉS A TALAJERÖ-GAZDÄLKODÄS Űj vegyszerek a repce növényvédelmében A légi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben működő Csehszlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság alapszervezete a közelmúltban szakmai szemi­náriumot rendezett a repce vegyszeres védelméről a kerületi mezőgazda­­sági igazgatósággal és a francia La Qutnoleine, Uniroyal, Rhőne-Poulenc vegyszergyártó vállalatok, valamint a prágai Rephachem képviselőinek részvételével. A rendezvény célja az volt, hogy a kerület mezőgazdasági üzemelnek szakemberei megismerkedjenek a külföldi vegyi üzemek programjával, legújabb termékeivel és ezek felhasználásával a korszerű növényvédelem­ben. A szemináriumon elsősorban a széles hatósugarú peszticidek hatás­­mechanizmusával, alkalmazásénak módjaival és a növényekre gyakorolt hatásával foglalkoztak. Az előadók egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a herblcidek általános használata önmagában nem oldja meg a növénytermesztés és ezen belül a repce termesztésének feladatait, de helyes alkalmazásuk megteremti a sikeres termelés alapvető feltételeit. A kívánt hatás eléréséhez egyaránt fontos a talaj jő előkészítése, vala­mint a legmegfelelőbb készítmények kiválasztása a vegyszerek széles skálájából és ezek helyes arányú adagolása. Külön figyelmet szentelnek a toxlcltás kérdésének Is. Az ismertetett vegyszerek közül egynéhány külön méltatást érdemel. Az egyik legújabb a Comodor nevű készítmény, speciálisan a repce ter­mesztésében alkalmazható egyetlen olyan herbicíd, amelyet vetés előtt és után egyaránt használhatnak, és amely egyesíti a felhasználás legfőbb kritériumait: a szelektivitást, a hatékonyságot és a megbízhatóságot. A herblcldhatás abban nyilvánul meg, hogy az egész tenvészidő folyamán hathatós védelmet biztosít és rezidiumokat nem hagy a talajban. A Harvade 25 F növekedésszabályozó, defoliáns és deszlkálő szer, amely befolyásolja az érést folyamatot, pozitív hatást gyakorol a hektárhozamra, s csökkenti a betakarítás veszteségeit Is. Említést érdemel még a Rovral kontakt gombaölő szer, amely hatékonysága mellett alacsony toxicltású, alkalmazható többféle kultúrában és a vetőmag csávázásában is. Az említett vegyszerek hatásmechanizmusát vizsgálva kiemelhető, hogy felhasználásukkal részben stablllzálhatők az egyes növény-betegségek és meggátolják ezek további terjedését. Fontos követelmény, hogy hatásukat csak a betegség jelenlétében fejtsék ki, s elősegítsék a növények termé­szetes védekezőkészségét Is, Csaszny Erzsébet, vegyészmérnök Bartal Ferenc, a szövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöke A gazdaság növénytermesztésében egyébként jól megfér egymás mellett a korszerű és hagyományos. Ha dif­ferenciálni akarunk, akkor az előző höz, a gépberuházási lehetőségek ki aknázésát, a növényvédelmet, a ge netikai és a biológiai potenciál maxi mális kihasználását, az utóbbihoz pe dig az emberi tényezőt, az agrotech nikás és a szerves trágyázást sorol nánk. A fajta kiválasztása, a tápanyag visszapótlás és a növényvédelem ter­vezése könnyen megy. Több gazda­ságban — főleg a lemaradozóknál — sajnos az ágazat érdekében gyakran meggondolás nélkül emelik az anyagi ráfordításokat, a várt többlethozam viszont elmarad. A lúcsl szövetkezet vezetőit és dol­gozóit az éveken keresztül Ismétlődő Igényes tervek, az intenzív növény­termesztési program arra kényszerí­tette és kényszeríti, hogy a cél érde­kében amit emberileg el lehet követ­ni, azt a legnagyobb pontossággal meg is tegyék. Szóval ne higgye sen­ki, hogy Lúcson az eredmények ma­guktól jönnek, mégha a műszaki fel­tételek adottak Is. Az utóbbiak mel­lett a személyi feltételek legalább olyan fontosak, és Itt most a szak­embertől a traktorosig, mindenkiről szó van. A lelkiismeretes dolgozók közegéből helyszűke miatt a két szo­cialista brigádot emelném ki. Az egyik a Szovjetbarát nevet viseli, s Bartal Jenő vezetésével az arany-, a másik pedig a Béke nevet viselve Veréb László irányításával az ezüst­éremért versenyez. A korszerű műtrágyázás, a fejlett növényvédelem, az egyes fajták ter­mőképességének fokozása és a szak­szerű agrotechnika ebben a gazda­ságban nem terelte el a növényter­mesztési szakemberek figyelmét az Istállőtrágyáról. Ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy a kiváló eredményeik többek között arra az alapra épültek, amelyet a hagyomá­nyos gazdálkodás évtizedek során le­fektetett. A hagyományos és a korszerű trá­gyakezelés egybekapcsolásának álta­lános szabályait betartva, a trágyázás technológiájának műszaki feltételeit megteremtve, évente szántóik 30 szá­zalékát istállótrágyázzák. Tapasztalataik szerint az Istállótrá­gya kezelésével és felhasználásával járó önköltségek — a műtrágyával összehasonlítva — lényegesen rövi­­debb időn belül megtérülnek, s ezért az évi ístállötrágya-termelést ugyan­olyan értéknek tekintik, mint bár­mely más jövedelmet közvetlenül nö­velő termelést. Értékét viszont meg­toldják azokkal a kellően fel nem értékelhető hatásokkal, amelyeknek az elmaradása előbb-utóbb az üzem gazdaságos termelési eredményeinek csökkenéséhez vezetne. Teendőik ismeretében — a rendel­kezésükre éllé eszközöket összponto­sítva — a szerves trágyázást azonnal a termény betakarítása után kezdik. Utána azonnal megkezdik a leszán­­tást — laza talajokon mélyebben, kö­­töttebb talajokon sekélyebben —, s közben nem feledkeznek meg a régen bevált, de ma már alig gyakorolt klasszikus talajművelési alapszabály­ról, az istállótrágyézott, leszántott terület azonnali utánmunkájárél, a hengerezésről. Így szabályozzák meg­felelően a trágya lebontásának gyors és kívánt folyamatát, s így érnek el biztonságos eredményeket azzal az értékes szerves anyaggal, amely az utóbbi időszakban országos viszony­latban Is újra a tápanyag-gazdálkodás szemléletének^» perifériájára került. EGY KÉT DEKA IS RÁFIZETÉST OKOZHAT Mintha borotvával nyírták volna, olyan a mélysárga szilázs tömör fala. Nagy György, ftllattenyészlési tőága­­zatvezető — beszélgető- és kíséröpart­­nerem — meg is jegyzi. — Az embert tényezők mellett, leg­inkább a jő minőségű takarmányok­nak, valamint a korszerű takarmá­nyozási technológiának köszönhetők eredményeink. A szövetkezet takarmányozási techs nolögiája monodietíkus, melynek a- Iapanyaga télen a kiváló minőségű kukorica- és répafejszilázs, lucerna­­granulátum és erőtakarmány, nyáron pedig kukoricaszilázs, zöldlucerna, valamint a silókukoricából készült granulátum. A közös gazdaság állattenyésztésé­ben egyébként mindent a gazdasá­gosságnak — ez alól a tehenészet sem képez kivételt — rendeltek alá. A vemhes üszőket az ellés előtti 2—3 hónapig változatlan takarmányozzák. Ezt követően takarmfinyadagjukat fo­kozatosan olyan mértékben növelik, hogy elléskor takarmányadagjuk hel­­tartalmi értékben megfeleljen laktá­­ciéjuk várható csúcsperiédusa táp­anyagigényeinek. Tehenészetükben termelőképesség szerinti csoportos — oagyhozamú tehenek, szárazon állék, apasztók — takarmányozását valósí­tották meg. A tehenészetükben eredményesen alkalmazzák a végtermékhez igazodó nyereség! érdekeltséget. Egy dolgozó 24 tehenet gondoz és fej, s az anyagi ösztönzés alapjául az egyedek tejelé­­kenységét, valamint a tej minőségét veszik. Csak első minőségű tejet tér-1 veznek, s a minőség romlása évi át­lagban egy dolgozóra számítva elér­heti a mozgóbér 4 ezer koronás csökkentését is. Ebben a gazdaságban egyébként megtisztelést jelent fejőgulyásnak lenni. A törzsgárda tagjai ugyanis magasra állították a mércét. Tavaly például Ladecky József 5471. a Sídé házaspár 5228, Ágh Antal 5193, az Abrahám házaspár pedig 511D literes évi tehenenként! fejési átlagot ért el. Jó minőségű takarmány, gondos emberi munka, jól szervezett takar­mányozási technológia. így áll össze a láncolat, amely gazdaságossá tette a tejtermelést. Tavaly például a tej literjeként 3 dekagramm abraktakar­mányt takarítottak meg, melynek ér­téke 141 ezer koronával gyarapította a közös kasszáját. Ezek után csupán felsorolásként említhető, hogy 1 kilogramm marha­hús előállításánál — a silókukoricá­ból készített granulátumnak köszön­ve — 82 dekagramm, 1 kilogramm sertéshús előállításánál pedig 9 deka­gramm erőiakarmányt takarítottak meg. Ez utóbbi értéke a marhahús­­termelésben 310 ezer, a sertéshús esetében pedig 108 ezer koronás ön­költségcsökkenést eredményezett. ÖSSZEGEZVE A Lúcst Efsz-ben már évek óta egyetlen közös cél határozza meg a vezetés és a dolgozók munkáját: úgy gazdálkodni, ahogy jó a népgazdaság­nak, jó a szövetkezetnek, jó a tagság­nak és jó az egész falunak. Ügy érez­zük, hogy ebben a szövetkezetben megszűnt a munkában a személyte­lenség; a jé eredmények, a gazdasá­gos termelés nemcsak pénzt jelent, hanem egyéni felelősséget, erkölcsi megbecsülést, kiváló alkalmat a* em­berség bizonyítására. Csiba Lászlő gmtrtlLCr < Г. <ZL<g_Cg.*JC.Ctr ГСН гггза Az utóbbi években egyre nagyobb területre terjed ki a SLOV-AIR repülőgépes növényvédelemben nyújtott szolgáltatása Fotó; Archív

Next

/
Thumbnails
Contents