Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-04 / 18. szám

1985. május 4. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Négy évtizeden át A NÉP SZOLGÁLATÁBAN Hazánkban, alkotmányunk szerint, minden hatalom a dolgozó népé. Ezt a hatalmat dolgozóink a népképvise­leti szerveinken keresztül gyakorol­ják. Dolgozó népünknek a választott képviselők felelősek tevékenységü­kért. Vannak olyan képviselők, akik csupán egy megbízatási időszakban töltenek be jól-rosszul tisztségeket, mások két-három, sőt még több vá­lasztási időszakban is becsülettel — az elvárásoknak megfelelően — tel­jesítik a reájuk bízott feladatokat. Az utóbbiak közé tartozik — töb­bek között — Laky István is, a Csécsi fČeCejovcei Hnb elnöke, a járási nemzeti bizottság képviselője, aki már négy évtized óta szolgálja a néphatalmat, s még most is tevé­keny. Pista bácsi —• ahogy szólítjuk őt — a haza építésében, az életfeltételek szüntelen javításában, a fejlődés elő­segítésében, az emberek tudatformá­lásában stb. vált edzett harcossá, példamutató személyiséggé. Tulajdon­képpen már 194R-tól tagja a párt­­szervezet vezetőségének, s négy évti­zeden át, megszakítás nélkül a nem­zeti bizottság képviselője. Munkásságát Pányban (Paria) kezd­te, 1945-től 1958-ig a hnb végrehajtó bizottságának a tagja, 1976-ig az ot­tani hnb elnöke, s most immár tize­dik éve a Csécsi Hnb elnöke. Tiszt­ségeit főfoglalkozása mellett töltötte be, csak az utóbbi két évtizedben füg­getlenített. Laky István hnb-elnökként és a jnb képviselőjeként példás kommunistá­hoz méltóan teljesíti megbízatását, já­rul hozzá a párt vezető szerepének az érvényesítéséhez. Mindig a közös­ségre támaszkodik. Szoros kapcsola­tot tart a képviselőkkel. Módszereit az élet igazolja. Tapasz­talatai — melyeket másokkal is meg­oszt — rendkívül értékesek. Nagyon gyümölcsöző a hnb és az efsz közötti szoros együttműködés. Az efsz veze­tői és tagjai jól tudják, kötelességük a község fejlesztését és csinosítását elősegíteni. Ha a helyzet úgy kívánja, a szövetkezet szakembereket ad, szál­lítójárműveket, s egyéb gépeket köl­csönöz. Laky István 40 éves tevékenysége jól nyomon kísérhető: az ő vezetése alatt épült fel Pányban a többcélú, közhasznú épület, melyben a hnb is székel, járdákat építettek, felújítot­ták a hangnsanbeszúltí hálózatot. Oj iskola épült. De sorolhatnánk még tovább ... Csúcs község életében az 1976-os év jelentett határkövet: felépült az új hnb-épület — már az 6 irányítá­sával! —, ahol a posta és az egész­ségügyi központ is helyet kapott, sőt a kulturális tevékenység is itt zajlik. Szőlőske-tanya is kilábalt az elmara­dottság hínárjából;’ hangosanbeszélőt, járdát kapott, az utak aszfaltozottak. Csúcsén a tervezett határidőn belül felépült a 120 férőhelyes óvoda és a 20 férőhelyes bölcsőde, ahol a szö­vetkezeti tagok gyermekeit hozzáértő személyzet gondozza, neveli... Más­fél kilométer hosszúságban szabályoz­ták a patakmedret. A község új épít­kezési körzetében 130 háztelek vár az építőkre. Először az utakat és a villanyhálózatot építették ki. Mint a jelek mutatják: központi község lesz, nagyobb jog- és hatáskörrel. Laky István községvezető irányítá­sával nagyon sokat tettek Csécsen az й mezők Mén isei ők Mire e cikk nyomdafestéket lát, már a tavaszi munkák második sza­kaszáról lenne időszerű számot vet­ni. De a mostoha idólárási viszonyok között tanúsított embert helytállás tényei hetek múltán sem veszítenek Időszerűségükből. A rozsnyői f Rožňava) Járásban ts feszült várakozás előzte meg a ta­­vasznvtlást. A gvors hőolvadás miatt az Idén elóször vették Igénybe a légi technikát; folyékony nttrogéntrágyá­­val serkentették az őszi gabona fej­lődését. Viszont a rétek, legelők táp­­anva^DŐtlását, némi Időeltolódással, folyamatosan végzik. Földbe került 2245 hektár tavaszi gabona, 300 hek­tár mák és 520 hektár tavaszi takar­mánykeverék. Szerencsére a mák ta­lajába még ősszel bedolgozták a fosz­for- és káltum-mfltrágvát, elvégezték a felületi egyengetést. Mivel többhetes késéssel Indult fej­lődésnek az őszi vetés, Így a bioló­giai leltározás még folyamatban van. Az Idén fóliával bevont, négyzetmé­teres deszkakereteket helyeztek el zéssel, boronálással Javítják a mikro­klímát, a talaj vfz-levegő-tápanyag­­háztartását. A mezőgazdasági üzemek a járási pártbizottság és a Jml által kiadott Irányelvek alapján, különleges szer­vezési-irányítási-Jutalmazási módsze­rekkel és Intézkedésekkel alkalmaz­kodtak — alkalmazkodnak — az adott helyzethez. Már most elmondhatjuk, hogy a dolgozók felkészítése feladataik tel­jesítésére eredményes volt. Ahol csak lehetett, kihasználták a hosz­­szabbftott, vagy két-három műszak adta lehetőségeket — persze a mun­kavédelmi előírások, óvintézkedések betartásával. A traktorosok, gépkeze­lők túlhajszoltsága elkerülése érde­kében rövldebb pihenőket Iktattak be. A meleg étel mezőre történő szál­lításáról Is gondoskodtak — gondos­kodnak — a mezőgazdasági üzemek vezetői. Sőt, ha este hat őrá után Is szorgoskodnak, a vacsora ingyenes. Túlórázásra, éjjeli műszakra új Jutal­mazási rendszert alkalmaznak. Az operatív Irányítás hatékonysá­életkörnyezet javítása, a szolgáltatá­sok bővítése érdekében; sok a zöld sáv, bekerítették a temetőt, a volt fogyasztási szövetkezet épületét étte­remmé, egy másik épületet eszpresz­­szóvá alakították át, tornaterem épült a tanonciskola mellett. Az idén befe­jeződik a vízvezeték-hálózat építése a Z-akcié keretén belül, ami nagyon értékes ajándék lesz a lakosság szá­mára. Felépült a ravatalozó, s mihelyt kitavaszodik, korszerűsítik a sport­pályát is. Megkezdik a gázvezeték­­hálózat építését, melyhez a szövetke­zet egvmill’ö koronával járult hozzá. Néhány évvel ezelőtt Csecs jelen­tős elismerésben részesült: a város- és községfejlesztési verseny keretén belül Laky elvtárs, a hnb elnöke a bratislavai várban átvehette az SZSZK kormányának elismerő oklevele I. fo­kozatát, s az ezzel iárő pénzjutalmat. Nem vitás: az utóbbi tíz évben ez a község fejlődött a leggyorsabb ütem­ben a Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járásban. Laky István hnb-elnök a megbíza­tási időszak lejártával szeretné át­adni a stafétabotot a fiatalabbaknak, hogy továbbfejlesszék és gyarapítsák azt, amit ő a szervekkel, képviselők­kel és a lakossággal együtt elkezdett, alkotott és épített. Bizony, ezt az ál­tala magasra emelt tevékenységi mér­cét nem lesz egyszerű megtartani, tovább emelni. Már csak néhány hét, s a nemzeti bizottságok megalakításának 40. évfor­dulóját ünnepelhetjük. E rövidke mél­tatással köszöntjük ezt a szerény em­bert, aki immár négy évtizede szol­gálja eredményesen és példamutatóan a néphatalmat. IVAN SÁNDOR kihasználását, s naprakészen értéke­lik a feladatok teljesítését. A tervezettnek megfelelően bizto­sított a vetőmagellátás, csupán a csá­­vázással nincsenek megelégedve. Ká­­lisóből, mésztartalmú műtrágyákból szűkösebb volt az ellátás. A rend­­szertelenül érkezett szállítmányok lassították a talajelőkészítés ütemét, A legfontosabb növényvédő szerekből elegendő a készlet. A munka még a húsvéti ünnepek alatt is folyt a határban, ekkor fejez­ték be a tavaszi árpa vetését, hogy aztán mielőbb hozzáláthassanak a ku- % korlca vetőágyának az előkészítésé­hez, a csíráztatott korai burgonya ültetéséhez. Az öntözőberendezések Is üzemképesek. A mezőgazdasági üzemek dolgozói­nak ezrei helytállásukért nem vár­nak különleges elismerést, mégis megérdemlik, hogy a társadalom ér­deklődésének reflektorfényébe kerül­jenek. (ko-lá) P Május — béke — öröm — szabadság Kontár Gy. felv. Új tavasz - új gondok Beszélgetés Bélán Józseffel, a Királybelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság gépüzemelési fő ágazatvezetőjével a tavaszi mun­kálatokról. ■ Nagyon lassan, szinte vontatot­tan melegszik az idő. Zöldell a ter­mészet, de a mező járhatatlan. így van ez az Önök gazdaságában is? — Nálunk a makacsul fúvó, talaj­­szárító szelek hiányoznak ... Olyanok, melyek más években felkavarták a port, a homokot, s ml ezt szidtuk, mint a bokrot__Most kellene, hogy apasztaná a belvizeket, plrkasztaná a hantokat. Számolgatjuk a késést: megvan az már négy hét is... ■ Van némi remény a lemaradás egy részének a behozására? — A 270 hektárnyi tavaszi árpát csak április 10-re tudtuk elvetni. Kés­tünk a hüvelyesek, a napraforgó, a takarmány- és cukorrépa vetésével, de máris a nyakunkon a kukorica magágykészítése ... ■ Tétlenségre kárhoztatottak az emberek? — Sző sincs erről. Az emberek ott dolgoznak, ahol tudnak. Nagy kiter­jedésűéi? a rétjeink, legelőink, feljaví­tásuk sok erőgépet és embert leköt. ■ Az idő múlik, cselekedni kell... — fői emlékszem, 1962 március vé­gén, április elején havazott. Akkor Is vetettünk, de arattunk ts. Ismeri ön is a határunkat: szántóinkat, le­gelőinket tavaszonként ellepi a bel­víz. így azután több vetéstervet is készítettünk, hogy a nedvesség miatt változtathassunk. Fő célunk: az állat­állomány takarmányellátása. ■ Milyen az emberek hangulata? — Milyen? A kényszerű várakozás több lehetőséget nyújtott az alapos felkészülésre. Az emberek tudják: jól. szakszerűen előkészített magágyba vetett, egyenletes növényállomány adhat kielégítő termést. A munkakö­zösségek, szocialista brigádok elé ter­jesztettük az ügyet —■ a minőségi munkára törekvést illetően —, s egy­öntetű támogatásra találtunk. A fel« szabadulás 40. évfordulója tiszteleté­re tett szocialista vállalásaink egy része Is erre Irányul. No meg a ju­talmazás Is... I ■ Menet közben is eszközölhetők megoldások. — Szűk határon belül. A rögtönzés könnyen vetheti az embert Ingovány­­ra. Bármennyire rövid idő alatt, bár« milyen szorító körülmények között Is dolgozunk, mégiscsak néhány hét alatt alapozzuk meg az évi termést. Inkább fogcsikorgatás, mint az Igé­nyességről való lemondás. Mert a ve­téshiba könyörtelenül előbújik, azok szégyenére, akik azt végezték. Április közepén folyt le ez a kurta beszélgetés. Bízom benne, hogy az említett állami gazdaság növényter­mesztést dolgozót azóta már túl van­nak a nehezén, s győzedelmesen meg­vívják a harcukat a szélsőséges Idő­járással, behozva a lemaradást. ti Egy vándorkiállításról valamennyi gabonatáblán. A „nap­csapda“ alatt gyorsabban fejlődik a növényzet. így a gyomok Idejében történő Jelzésére, a vegyszeres nö­vényvédőlem alapos előkészítésére ts lehetőség nyílik. Addig Is hengere­gát kétszintes ellenőrzéssel fokozzák. A Járási ellenőrző-tanácsadó bizottsá­gok szoros, személyes kapcsolatban vannak a mezőn dolgozókkal. Java­solják a gépátcsoportosításokat, a kooperációban rejlő lehetőségek Jő Kétszer is megnéztem a bratislavai Művészetek Házában rendezett fubi­­leumt vándorkiállítást, mely „A nem­zeti bizottságok harca a máért“ címet viselte, s hű képet adott a nemzeti bizottságok fejlődéséről, történelmé­ről. A forradalmi nemzeti bizottságok megalakulása attól az időtől számí­tódik, amikor az illegálisan működő SZLKP Í942. február 2-t határozata a nemzeti bizottságok szervezésére szólít fel. Ez a folyamat nem volt könnyű, hiszen az uralmon levő klerikális párt arra törekedett, hogy esírá/ában fojtsa el a nemzeti bizottságok alakí­tását. Eredeti dokumentumok igazol­ják a sorozatos letartóztatásokat. Ki­hallgatják Ján Urslnyt, Milan Polá­kot, Ján Štefanlkot, akik Szlovákiá­ban fö szervezőt voltak a forradalmi nemzeti bizottságoknak. Az Illegális kommunista párt űf szervezést kon­cepcióvá szerint később sorra szerve­ződtek a forradalmi nemzeti bizott­ságok, melyek kezdetben önerőből szociális segélyben részesítették a börtönbe vetett kommunisták, ellen-Megújhodtak s csinosodnak falvaink Fotó: kovács állók hozzátartozóit, a rászorultakat. A forradalmi nemzeti bizottságok „hőskora“ tulajdonképpen 1944 szep­temberében, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés kibontakozásának ideién kezdő­dik. Ezek a szervek irányították a mozgósítást, tartottak kapcsolatot a partizánosztagokkal. Több földalatti nyomda segítette a forradalmi nem­zeti bizottságok tevékenységét. Mar­tinban és Ruiomberokban nyomtatták ki például a mozgósítási felhívást, melyben a szlovák nép fiait a parti­zánok oldalára szólították. A forra­dalmi nemzeti bizottságok részt vet­tek a ruhanemű-, élelmiszer- és gyógy szergyűjtésben, parttzánbunke­­rek, tábort kórházak létesítésében, szorosan együttműködtek a szovjet hadsereg egységeivel és harcosaival. A felszabadulás után újjászervező­dött nemzett bizottságok a CSKP irá­nyításával szerepet vállaltak a hábo­rú sebeitől vérző ország talpra állítá­sában. Az 1945 augusztusában, Banská Bystrtcán tartott nemzeti bizottsági összejövetelen az SZLKP képviseleté­ben Gustáv Husák mondott Iránymu­tató beszédet. Amellett, hogy a nemzeti bizottsá­gok jelentős részt vállalnak az élei­­miszerproqram szervezéséből, a leg­szükségesebb egészségügyi, szociális intézmények létesítéséből, a kollabo­­ráns, népellenes elemek ellen is har­cot vívnak, határozottan fellépnek az élősködés, a feketézés, a rémhírter­jesztés felszámolása érdekében. Szer« vezik a földosztást. Az 1948-as Februári Győzelmet kö­vetően a nemzeti bizottságok törté­nelmében is új fejezet kezdődik. Ezt kellően érzékelteti a kiállítás. Már« mint a CSKP IX. kongresszusát köve­tő forradalmi változásokat, köztük a mezőgazdaság szocialista átépítését, kulturális, oktatási és más közhasznú intézmények létrehozását, melyre né­pünk a mai napig büszke lehet. A kiállítás bő teret enged a vál­ság évei (1968—69) után elért ered­mények szemléltetésének, a nemzett bizottságok szervezeti-politikai meg­szilárdulásának, munkájuk tartalmi gazdagodásának, s az új törekvések­nek. Arról is áttekintést nyújt, mi­lyen sokrétű a nemzett bizottságok tevékenysége. A kiállítás fontos része a CSKP XVI. kongresszusa utáni eredmények méltatása, a társadalom fejlődése, a sokmilliós értékű beruházások, az emberekről való szociális gondosko­dás, születésüktől egészen idős koru­kig. Ezek a dokumentumok ts igazol­ják a CSKP helyes szociális-, gazda­sági- és kultúrpolitikáját. A kettős évforduló tiszteletére ren­dezett magas színvonalú vándorkiállí­tást már eddig ts nagyon sokan te­kintették meg Brattslavában, s tekint­hetik meg Szlovákia további hat vá­rosában, kifejezve elismerésüket. (kálit aj'

Next

/
Thumbnails
Contents