Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-27 / 17. szám
ш» Kerek repkény A kerek repkény (Glechoma hederacea L-) az ajakosak családfába tartozó évelő, indás, a csomóknál legyökerező szárú növény. Főleg az erdöszéleken, az utak mentén és a nedves réteken díszük, de megtalálható a házikertekben és a parkokban Is. Mérgező növény, jellegzetesen erős, kellemetlen szagot áraszt. Tavasszal nyíló liláskék vagy liláspiros virágai csoportosan állnak a levelek hónaljában. A növény föld feletti részét gyűjtjük virágzás kezdetén vagy virágzás idején. Ahol monokultúrát alkot, ott sarlóval vagy kaszával is gyűjthető, de utólag azokat a növényeket ki kell válogatni, amelyeknek a szárán csomók találhatók. Jól szellőző helyiségben, vékony rétegben elterítve, forgatás nélkül kell szárítani. A helyesen szárított drog megőrzi eredeti kellemetlen szagát. Mesterséges eljárással legfeljebb 35 C-fokos hőmérsékleten szárítható. ^Érdekességnek számít, hogy a kere-k repkény а XII. században tévedésből került a gyógynövények jegyzékébe. De a tévedés ezúttal nem okozott tragédiát, s a kerek repkényt ma is gyógynövényként tartjuk számon. Gyógytulajdonságai közül az összehúzó, a köptető, a vizelethajtó, a gyenge fertőtlenítő, a gyulladásgátlő és az étvágyjavítŐ hatás ismeretes. Belsőleg mint összehúzó anyag tesz jó szolgálatot a hasmenés, a gyomorrontás, illetve a megfázásos betegségek gyógyításánál. Használata főleg a köhögés második szakaszában eredményes, amikor a beteg nem tud megszabadulni a légcsőhuruttől. A kerek repkény teája megkönnyíti a köhögést. Az erős dohányosok is eredményesen használhatják krónikus köhögésük gyógyítására. Az asztmásoknak is javasolhatjuk. A cseranyagoknak és az illóolajnak köszönhető, hogy a kerek repkény főzete vagy szeszes kivonata hatásosan gyógyítja az ínygyulladást, a torok- és mandulagyulladást, s az aranyér gyógyítására, valamint sebek borogatására is felhasználható. A népgyógyászat húgyhólyaggyulladás kezelésére, toroköblögetésre, étvágyjavításra, továbbá zúzódások és daganatok borogatására is használja. Teája forrázással készül: 1 vagy 5 gramm száraz drogot 2 vagy 3 csésze vízzel kell leforrázni és 15. perc múlva a teát leszűrni. A népgyógyászat 25—-100 gramm nyers növénynedv használatát javasolja (napi adag). A kerek repkény keserű hatóanyagának mérgező jelleget tulajdonítanak, de a javasolt adagok betartása esetén mérgezéstől vagy káros mellékhatástól nem kell tartani. Dr. Nagy Géza ÁRUTERMELÉS, családi összefogással Aki Komáromból (Komárno) kát. Tavaly is ezt termeltünk gépkocsival, autóbusszal - vagy s aránylag jó évet zártunk. Ez vonattal Érsekújvár (Nővé az év mostohábbnak ígérkezik. Zámky) felé veszi az irányt, a A fejes salátát még tavaly üejárási székhelyhez tartozó Gyű- cemberben, pontosan Ádáinlamajornn (Dolov Dvor) min Éva előtti napon kiültettük, de den bizonnyal felfigyel a házak tíz hét is beletelt, mire előközül messzire villogó, több szőr szállítani tudtunk a ternyire terebélyes, fűtött fóliasátrakra. Engem is megkapott a látvány s találomra megzörgettem az egyik kiskaput. Illés István, a helybeli álla lanti gazdaság 53 éves traktorosa az ebéd mellől ugrott fel ajtót nyitni. — Kertészkedő bizony itt is akad szép számban, de alapszervezelünk az nincsen — — magyarázta. — Aki kedvet érez az árutermeléshez, megtalálja a módját, hogy más alapszervezet tagjaként, szerződéses alapun értékesíthesse a portékáját. Né bányán a város felé orientálódtak, mások a szövetség kávái vagy más helyi szervezetében dolgoznak. Ami engem, pontú sáliban minket illet, hiszen a gyerekekkel együtt gazdálko dunk, mi a ntarcelházi (Marcelová) alapszervezetnek vagyunk tagjai. — De hiszen az jó messze van. Nem költséges dúlog csak nem húsz kilométert utaztatni a ládákat meg az árut? — Hát, hogy olcsó lenne, azt éppen nem állíthatom, de leg alább biztonságosan túladlia tunk a termékeinken. Mert valószínű, hogy helyben is megoldhatnánk a felvásárlást, ha éppen akadna rá vállalkozó, de kérdés, hogy mennyivel szaporodnának meg a gondjaink. Illésék tíz évvel ezelőtt kezdtek kertészkedni. Előbb csak saját célra termelgettek, de aztán rádöbbentek, hogy valamivel többre is képesek, összefogott a család, kezdetét vette a szerződéses árutermelés. — Tulajdonképpen csak nyolc áras kertünk van — mondta vendéglátónk —, de egyelőre nagyubb területen gazdálko dunk, mert amíg nem nyitnak itt mögöttünk új utcát, addig a leendő házhelyeknek kijelölt és nagyüzemileg már nem művelhető földterület kihasználására rs jogot kaptunk. — S vajon nti mindent termelnek? — Értékesítési céllal csak salátát, karalábét meg papriméshől. Kedvezőbb időjárású években már a hetedik héten megkezdhettük a betakarítást. — Ezek szerint a karalábéval is megkésnek. — Persze, legalább két hetet. Azért is határoztunk úgy, hogy a sorközökbe már most kitelepítjük a csemcgepaprikát. Persze ez is kockázatos vállalkozás, hiszen e téren még semmilyen tapasztalainkkal nem rendelkezünk. Könnyen meglehet. hogy a dús lombot nevelő karalábé teljesen elnyomja a zsenge paprikapaláutákat, és akkor nemcsak az időveszteséget kell elkönyvelnünk, de a kétszeri palántázás is niegkurtítja a remélt hasznot. De az ember már csak ilyen, reménykedik és lépten nyunion bírókra kel a természettel. Már búcsúznék, de a hátsó udvarból lánccsörgést sodor felénk az enyhe fuvallat. A házőrző szabadon ugrándozik, tehát az istálló felől jöhet a zaj. A gazda elkapja pillantásomat és elmosolyodik. — A bikák mozgolódnak. Szerződéses alapon ötöt hizlalunk belőlük, de ha ezek elmennek, még egyszer aligha vállalkozunk ilyesmire. Ha megvesszük az állatukat meg a takarmányt, a haszon alig ér fel a ráfordított munka értékével. Ilyen feltételek közepette nem érdemes vállalni a kockázatot, amivel az állattartás jár. r (kr) 1 T* Április 27-én tizedik alkalommal nyitja meg kapuit Olomoucban a rendszerint nemzetközi részvétellel lebonyolításra kerülő flóra tavaszi virágkiállítás. A /ubileumi seregszemlén a 26 hazai kiállító mellett az élvonalbeli szovjet, magyar, MDK-beli, bolgár, román és kubai, illetve a holland, a francia, az osztrák és az USA-beli virágkertészek is jelen lesznek legszebb dísznövényeikkel, tehát a hét kiállítási csarnokban, valamint az egész 47 hektáros kiállítási területen bőven akad та/d látnivaló. A Sempracentrumban vetőmagot és díszcserjéket vásárolhatnak a kertészkedők. A kiállítás május 11-ig várja látogatóit. áty László nevével első ízben a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Magtermesztő Állami Gazdaság irodaházának dicoőségtáblájún találkoztam. Itt tudtam meg, hogy a példás állatgondozó tavaly Is 27 tehenet gondozott a feleségével, s az elért 4112 literes tehenenkéntl évi tejtermelés! eredménnyel a szocialista munkaverseny győztesei lettek. Mátyóc (Matovce) község középpontjában — a bevásárló központtal szemben — vaskerítéses, szép, nagy téglaház áll. Belépek a kiskapun, de hiába jónapotozok, nem válaszol senki. Beljebb merészkedem s vé-Példás állattartó gül is az istálló közelében lelek rá a gazdára. — Csúty Lászlót keresem — mondom, bár tudom, hogy jó helyen járok. A környezel elárulja, hogy a házigazda állattartásra rendezkedett be. Az istállóban két hízóbika meg egy borjú kérődzik egykedvűen. — Ezt a kettőt rövidesen eladom — ímígy a gazda, majd a borjúra bök —, erre meg most szeretnék szerződést kötni. A ház végében disznóólak, bennük egy hatalmas tenyészkan, két szép koca meg tizenkilenc kismalac. — Érdekelnek a genetikai vonatkozású kérdések, így hát kísérletezgetek. Mindig parasztember voltam, de soha nem tudtam és nem is akartam megmaradni egyetlen módszernél. Kíváncsian kutatom, mire megy az ember, ha gondolkozik. No igen, pénz is fontos, de más cél Is van. Meg akarom mérni, mennyit érek. Nekem az ad önbizalmat, ha látom a munkám eredményét. Meg a kudarcát persze, mert kudarc nélkül nem is lenne teljes az élet. — jó nagy kertje van. — Pontosan hatvankét áras. Megterem benne minden, amire szükségünk van. Gyümölcs, zöldség, no meg takarmány is. Tavaly majd öt tonna kukoricánk termett, volt mivel hizlalni a bikákat. Szénát meg az árokpartról, a töltésekről gyűjtögetek. Van traktorom, utánfutóm, a kert megművelése, a takarmány hazaszállítása nekem nem okoz gondot. Később arról beszélgettünk, miért s hogyan kezdett gazdálkodni Csáty László. — Nem ismeri ezt a községet, tehát nem is tudhatja, hogy mifelénk amolyan íratlan törvénynek számít, hogy állatok nélkül nem lehet teljes az ember élete. Tavaly még tehenet is tartottunk, sót, szinte gyerekkoromtól tartottam juhokat. Az ember attól fiatal, hogy kíváncsi és nyugtalun marad, mindig többre és jobbra vágyik. Én valahogy úgy vagyok vele, hogy nem csupán pénzt kell örökül hagyni. Ennél jóval több, ha az ember tisztességre és munkaszeretetre, az új iránti lelkesedésre neveli a gyerekét. A szemét nézem, fényesen ragyog. Vendéglátóm ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely szavak helyett tettekkel nevel. — A lányomat is meg a fiamat is a munka szeleteiére neveltem. Mindig sokat segítettek a ház körüli munkában, de én is támogattam őket. A lányomnak építkezni segítettem, a vömet megajándékoztam egy falka juhval. Rendes ember, szereti az állatokat. A fialnék itt laknak velünk, s főleg az utóbbi időben, mióta a feleségem ágynak esett, nagyon sokat segítenek a ház körüli munkában. Csáty László huszonhat éve dolgozik a tehenészetben. Megkérdeztem, hogyan lett élvonalbeli állatgondozó. Mosolygott és a fejét ingatta: — Lehet, hogy furcsán hangzik, de tulajdonképpen nem is tudom, hiszen nem tettem, nem tettünk semmi különöset. A fe: - leségemmel együtt mindig azt tartottuk, a becsületes munka mindig meghozza a várt sikert. Szeretni kell a munkát, az állatokat. Mi soha nem azt néz* tűk, hogy mások esetleg keve-i sebb munkával is beérik, inkább arra ügyeltünk, hogy szakszerűen ellássuk a gondjainkra bízott állatokat. — Aztán elégedett-e? — Az eredményeim jók, a ga»< daságban megbecsülnek. Több ízben kitüntettek, már állami kitüntetésem is van, pénzjutal* mat is kapok, hát kell ennél több? Ami pedig a háztájit illeti, a legszükségesebbet előte* remtjük. Négy unokám van, mindegyik szereti az állatokat. Biztosan jó gazda lesz belőlük — nyomta meg a szót Csáty László búcsúzóul. Illés Bertalan Bagoly János fel«. —