Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-20 / 16. szám

12

■SZABAD FÖLDMŰVES

1985. április 20.

A brigádszerű munkaszervezés és íavadataazás

fejlesztésére vonatkozó alapelvek

Április 23-án tölti be hatvanadik életévét Ján P 1 e s n í к akadémikus, a Niírai Állattenyésztési Kutatóin'ézet igazgatója, az állattenyésztés fejlesztésének neves úttörője, valamint a kutatás és az állatnemesítés terén hazánkban és külföldön egyaránt elismert szakembere. A treneíni járás egy kis községében, Krajnén született. Középiskolai tanulmányai után a Brnói Mezőgazdasági Főiskolán szerezte meg a szakmai képzettsé get. Ezt követte a tudományos munkára előkészítő egyéves továbbképző állatorvosi tanfolyam. A fiatal tudósjelölt gazdag elméleti szaktudással felvértezve kezdte el termékeny pályafutását az akkoriban megalakult állattenyésztési kutatóintézetben, amelynek 1359-től igazgatója.

A fiatal tudós tevékenyen bekapcsolódott mezőgazdaságunk szocialista, átépítésébe és aktív munkát fejtett ki a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása érdekében. Fokozott erőfeszítést fejtett ki azért, hogy a tenyésztői és állatnemesítői munka szerves részesévé váljon az állattenyésztés fejlesztési programjainak. Irányításával komoly nemzetközi tekintélynek örvendő tudományos intézménnyé nőtte ki magát a kutatóintézet. A szervező és koncepciós tevékenység mellett ő maga is széles körű tudományos és kísérleti munkát folytatott a szarvasmarha tej- és hústermelése genetikai és tartástechnológiai kérdéseinek a megoldásában.

A Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagjává 1961-ben választották meg. Ugyanebben az évben a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési karának professzorává nevezték ki. Az 1969— 1974-és években a Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági tudományok kollégiumának elnöki tisztségét tölti be.

A Szlovák Tudományos Akadémia 1980-ban, a Csehszlovák Tudományos Akadémia pedig 1982-ben választotta meg akadémikussá.

A nemzetközi fórumokon való elismerésről mi sem tanúskodik jobban, mint az a tény, hogy 1979-től az NDK Tudományos Akadémiájának tagja. Ezen túlmenően az állattenyésztés európai asszociációjának tagja, valamint a KGST állattenyésztéssel foglalkozó koordinációs központjának csehszlovákiai megbízottja.

Gazdag munkásságát több mint kétszáz, hazánkban és külföldön közölt tudományos munka és szakpublikáció fémjelzi. Könyvei közül említést érdemelnek „A fejőstehenek jelentősége a mezőgazdaságban“, „Az állattenyésztői munka alapelvei Szlovákia szarvasmarha-tenyésztésében“, valamint a „Szarvasmarha-tenyésztés“ című kiad-A tudomány szolgálatában

Plesník akadémikus munkatársaival együtt bebizonyította, hogy a szlovák tarka szarvasmarha tejtermelőképessége több mint a kétszeresére növelhető s nagyüzemi tartása teljes mértékben indokolt. Az ő irányításával kimagasló eredményeket értek el a nagyüzemi tartástechnológiai megoldások fejlesztésében, a tej- és húshasznú szarvasmarha-típusok nemesítésében, a borjak és a növendék állatok progresszív nevelési módszereinek a kifejlesztésében, a hústípusú sertések nemesítésében és az állatok korszerű takarmányozásában.

Jelenleg Plesník akadémikus az állattenyésztés biotechnológiai kérdéseinek fejlesztésén fáradozik. Munkatársaival együtt tudományos és kuj tató tevékenységüket a sejtbiológia, a génsebészet, a szaporodásbiológia és az embrióátültetés egyes kérdéseinek feltárására összpontosították. Nagy figyelmet szentelnek az újszerű takarmányozási módszerek kifejlesztésének, valamint az eddig nem, hagyományos takarmányforrások feltárásának. E sokrétű tudományos munka megvalósítására és gyakorlati átültetésére hozták létre a kutatóintézet mellett működő biotechnológiai központot.

Plesník akadémikus sokrétű tevékenysége mellett fokozott figyelmet szentel a fiatal szakemberek és tudósok nevelésének. Az ő irányításával több fiatal tudós és kutató figyelemre méltó eredményeket ért el. Ezen túlmenően aktívan részt vesz több országos jellegű távlati terv kidolgozásában. A múltban a CSKP, majd ezt követően az SZLKP Központi Bizottsága mezőgazdasági bizottságának tagjaként tevékenykedett. Jelenleg több tudományos, kiadói és közigazgatási bizottság tagja, többek között az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kollégiumának, valamint tudományos-műszaki tanácsának tagja.

A tudomány és a haladás érdekében kifejtett áldozatkész, több évtizedes, eredményekben gazdag munkásságáért 1976 ban a Munka Érdemrendet, 1978-ban pedig a Klement Gottwald Állami Díjat érdemelte ki. Ezenkívül több elismerő oklevél fémjelzi pályafutása során elismerést érdemlő munkáját. A kemény munkával eltelt évtizedek ellenére Plesník akadémikus továbbra is lendülettel és optimizmussal, gazdag tapasztalatait kamatoztatva folytatja gyümölcsöző munkáját. —(kim—

#

Ä fejlett szocialista társadalom építésének a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött igényes feladatai megkövetelik, hogy a dolgozók magas fokú öntudatuk, érdekeltségük és elkötelezettségük alapján minden alkotó erejükkel bekapcsolódjanak a társadalmi folyamatba.

A munkáskollektívák szerepét alapvető mértékben növeli a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás, amely lehetővé teszi a személyi, a csoport- és a társadalmi érdekek kiegyensúlyozott összekapcsolását. E haladó forma fokozatos érvényesítésével — a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatait kihasználva — magasabbra emelhetjük az irányítás és a tervezés színvonalát.

A brigádszerfl munkaszervezést kísérletileg alkalmazó szervezetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a brigádokban a jó politikai-szervező munka mellett gyorsabban növekszik a munkatermelékenység, csökkennek a munkaidő-veszteségek, gazdaságosabb az anyagi és a munkaerőforrások felhasználása, javul a nevelési munka és szilárdul a munkafegyelem, intenzívebben formálódik és érvényesül a kollektív szemlélet, a kölcsönös együttműködés és az elvtársi segítségnyújtás. A tapasztalatok arra Is rámutatnak, hogy a brigádforma fejlesztése minőségileg nagyobb igényeket támaszt az irányító, a politikai-szervező és a nevelő munkával szemben.

A további Időszakban a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás fejlesztésében a következő alapelvekből és feladatokból kell kiindulni:

f. A BRIGÄDFORMA LÉNYEGE

1. A brigádforma érvényesítése a termelési mnnkáskollektfvák alkotó erejének és kezdeményezésének hatékonyabb kihasználására Irányul, a

munkafeladatok tervezésében, szervezésében és teljesítésében, a kollektív munkaszervezés és a kölcsönös együttműködés előnyeinek érvényesítésében velő aktív részvételük, a munkához való szocialista viszonyulás szilárdítása, a brigád által elért eredmények és az egyes tagok hozzájárulásának közős értékelése alapján.

2. A brigádforma a munkaszervezés és javadalmazás kollektív típusát képezi, melynél e módszert érvényesítő kollektíva:

a) a vállalaton belüli igazgatás

fontos láncszemét képezi, melyek számára meghatározzák (tervezik) a kiemelt mennyiségi és minőségi feladatokat, az élő munka szükséges terjedelmét, a kollektív munka eredményeiben való anyagi érdekeltség feltételeit, amely kimutatásokat készít e feladatok teljesítéséről, s ennek megfelelően részesül javadalmazásban, a munkásokat a kölcsönös együttműködés, az elvtársi segítségnyújtás, az egyéni képességek kihasználása és a közös munkában való kezdeményező részvételük alapján a termelési feladatok lehető leghatékonyabb teljesítésére egységesíti;

b) aktívan vesz részt a termelésben és a munkában, amihez a brigádon belüli munkaszervezés és munkamegosztás kérdéseiben, a brigád tervét meghaladó feladatok vállalásában, az egyes tagok munkájának értékelésében és díjazásában megfelelő jogkörrel rendelkezik és felelősséget visel, gondoskodik a munkafegyelem megtartásáról, s a munka iránti szocialista viszonyulásra való nevelésről;

c) haladó munkaszervezési irányzatokat érvényesít, amelyek erősítik a munka kollektív formáit, gondoskodik a tudományos-műszaki haladás és az újítőmozgalom eredményeinek kihasználásáról, továbbá a munkatermelékenység dinamikus növelésére, a gazdaságosság és a termékminőség javítására, az anyagi és az energiaforrások jobb hasznosítására törekszik;

d) az önálló elszámolás elvei szerint dolgozik — anyagilag érdekelt a tervezett feladatok vállalásában és teljesítésében, a gazdasági haszon elérésében, javadalmazása az egész brigád munkájának kollektív eredményeitől, az egyes személyek díjazása pedig az eredményekhez való egyéni hozzájárulás mértékétől függ.

3. A szervezet az egyes kollektívákban a brigádforma érvényesítésénél azokból a célokból indul ki, amelyek a munka igazgatási rendszerének tökéletesítésével, s a dolgozóknak a termelés irányításában való részvétele elmélyítésével függnek öszsze; eközben hasznosítja a dolgozó kollektívák és az egyes személyek kezdeményező javaslatait.

A szervezet vezetősége az egyes kollektívák számára konkrét célokat tűz ki, a tevékenységük feltételeit is meghatározza; nélkülözhetetlen feltétel a munkatermelékenység és a gazdaságosság növekedése, valamint az, hogy a keresetek növekedése összhangban legyen az elért teljesítményekkel, s a szervezetben érvényesített munkabérezési rendszer szabályaival.

4. A brigádforma bevezetését alapos termelési-gazdasági, politikai-nevelő és káderelőkészítés előzi meg, amely arra Irányul, hogy a létrehozandó kollektíva tagjai előtt megvilágítsa a brigád céljait és feladatait, megnyerje Őket e munkaszervezési forma számára, s intézkedéseket készítsen elő a munkaszervezés javítására, a vállalaton belüli önálló elszámolás tökéletesítésére, a hatékonyabb személyi érdekeltség érvényesítésére stb.

Az Irányítás műszaki, gazdasági, termelési és szervezési kérdéseivel foglalkozó alakulatok vezetői kötelesek kialakítani a feltételeket a kollektívák brigádformára való sikeres átállásához és ezek tartósan jő működéséhez.

5. A brigádformát a vállalati (üzemi) igazgató döntése alapján vezetik he az illetékes szakszervezeti szervvel történt megállapodás és a dolgozók kollektívájának a beleegyezése szerint. Az egyes dolgozókat saját beleegyezésük alapján sorolják be a kollektívába.

8. Amennyiben a brigádformát nagyobb, komplett alakulatokban vezetik be, ahol a tagok száma is nagyobb, ott a kisegítő ás szolgáltató üzemegységek munkásait, valamint azokat a műszaki-gazdasági dolgozókat is be lehet sorolni, akik közvetlenül hatnak a kollektíva munkájára.

7. A kollektíván belüli munkatevékenységet annak vezetője szervezi, mégpedig a vállalati (üzemi) igazgató felhatalmazása által kijelölt terjedelemben. Vezetőnek rendszerint a csapatvezetőt, élmunkást, mestert, részlegvezetőt, üzemegységvezetőt választják. Ha azt a feltételek szükségessé teszik, a vezető tisztségébe olyan munkást is lehet választani, aki jő szervezőképességgel, élet- és

politikai tapasztalatokkal rendelkezik, tekintélye van a kollektívában. A kollektíva vezetőjét a kollektíva javaslata és az illetékes szakszervezeti szervvel történt megbeszélés alapján a vállalat (üzem) igazgatója nevezi ki.

8. A kollektíva tevékenységével kapcsolatos alapvető kérdéseket, főleg a tagok besorolását és kiiktatatását, a tervezett feladatok teljesítését, a kezdeményező terv és a rendkívüli Feladatok elfogadását és teljesítését a brigádtagok értékelésére vonatkozó szabályokat, a megállapított javadalmazási rendszert és a kereset kollektív részének az elosztását a brigád értekezletén közösen tárgyalják meg Ss hagyják jóvá. Kisebb kollektívákban ezeket a kérdéseket a termelést értekezleten lehet megtárgyalni. Nagyobb kollektívákban a tagok közül brigádtanácsot lehet választani,’ amely segítséget nyújt a brigád vezetőjének a munka irányításában és a feladatok teljesítésében, véleményezi a vezető által a kollektíva elé jóváhagyásra előkészített javaslatokat, s a kollektívától kapott megbízatással összhangban jár el.

9. A brigád tervezett feladatai és kezdeményező tervei teljesítésének biztosítására, valamint a folyamatos és gazdaságos munkához szükséges fettételek kialakftására a brigád szocialista megállapodást köt a vállalat (üzem) vezetőségével. A megállapodás tartalmazza a brigád tervezett feladatait, a brigád kötelezettségeit ezek teljesítésére és túlteljesítésére, a gazdasági vezetés kötelességeit a szükséges feltételek kialakításában, a brigád anyagi érdekeltségének a feltételeit a tervezett feladatok teljesítésében és túlteljesísében, valamint mindkét fél számára a kötelezettségek hiányos teljesítéséből származó következményeket.

10. Az elfogadott megállapodás keretében a kollektíva gondoskodik a feladatok teljesítéséről a saját munkaszakaszán. Hatáskörének terjedelmében kollektív felelősséget visel munkájának eredményeiért és az előirányzott feladatok megvalósításáért, elsősorban a termelési terv és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséért,'a iriunkatermélékenység növeléséért, a termékek (a niunUa) magas minőségi színvonaláért, a munkaidő és minden termelési forrás észszerű kihasználásáért, valamint a szocialista tulajdon védelméért. Emellett a kollektíva tagjai kötelesek megtartani a szervezetnél érvényes munkajogi, technológiai, biztonsági és egyéb előírásokat.

11. A vállalat (üzem) igazgatója az FSZM vállalati (üzemi) bizottságával együtt felelősséget visel azért, hogy a szervezetben a brigádformát a megállapodásban feltüntetett alapelvek és szempontok szerint érvényesítik. Ha egyes kollektívákban fogyatékosságok merülnek fel a célok és- a konkrét feladatok teljesítésében, a vállalat (üzem) igazgatója a szakszervezeti szervekkel együtt köteles azonnali intézkedéseket tenni a helyzet javítására, komoly fogyatékossáé- gok esetén vissza kell vonni g brigádie forma alkalmazásáról hozott döntést.

it,

ÍS fFn!wtat(itlr1

Gépipari újdonságok

módosítások közül említést érdemel a traktor elejére szerelt hárompontos függesztőberendezés, amelyre például az Agrozet pelhrimovl üzemében gyártott SP 2-201 típusú tárcsás kaszálógép szerelhető.

A Horal típusú traktorok a hagyományos Zetor 7245 típusúaktól többféle műszaki megoldás tekintetében különböznek. A Horal traktor kabinja biztonságosabb, ellátták dülésmérő berendezéssel, az abroncsok és a kerekek nyomtávolsága szélesebb.

Hazai gépiparunk a Horal típusú traktorokkal nagy érdeklődést keltett a Párizsi SIMA agroszalon nemzetközi kiállításon, a Moszkvai Szelchoztechnika ’85 kiállításon, valamint a lipcsei tavaszi nemzetközi vásáron, ahol a négy aranyéremmel kitüntetett csehszlovák gyártmányok közül az egyik a Horal típusú traktor volt.

A Zetor Horal traktorok I. untfikáit sorozata 18 fokos lejtőkön is üzemeltethetők. A hegyvidéki és hegyaljai körzetekben a traktorokhoz gyártott betakarító és művelő gépcsaláddal együtt nagy szolgálatot tesz a rétek és legelők termésbegyűjtésének és kezelésnek gépesítésében.

—ik—

йр ~ ■ .

íí. ..í Ь/, 'кЪ -\

Fotó: Karel Plaček

'Az 1982—1984-es években egyes kiemelt vállalatoknál és üzemekben sor került a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás alkalmazására. Az ennek nyomán nyert tapasztalatok és ismeretek bizonyították, hogy a brigádforma érvényesítése megfelel a jelenlegi termelési-társadalmi viszonyoknak, valamint annak a követelménynek, hogy a dolgozók fokozottabb mértékben vegyenek részt a termelés irányításában. Ezért a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Közpponti Tanácsa az elért eredmények értékelése alapján közös dokumentumot fogadtak el, amely összefoglalja p. korszerű módszer érvényesítésének az alapelveit gazdasági gyakorlatunkban, s meghatározza továbbfejlesztésének politikai-szervezési módszewlt

ványok. A disszertáciös munkája „Ä szarvasmarhák tejteremlésének biológiai alapjai“ a hazai szarvasmarha nemesítés! programjának elméleti alapjává vált.

Kezdetben sok szakember a szlovák tarka szarvasmarhát alkalmatlannak tartotta a nagyüzemi termelésre.

A Brnől Agrozet Zetor konszern- darab üzemelt a gazdaságokban. Az vállalat 1,983-ban leszállította a me- idén az Agrozet összesen 420 darab zögazdasági üzemeknek az első 155 Horal típusú traktort szállít a hazai darab Zetor 7045 Horal típusú trak- mezőgazdaságnak, tort. A korszerűsített Zetor 7245 Но- Ezek között már több korszerűsíti traktorral együt tavaly immár 294 tett típus is található. A szerkezeti