Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-20 / 16. szám

TuíeH-fáCtm i Kutyabenge Ä kutyabenge (Frangula al­­nus L.) a bengefélék családjá­ba tartozó cserje. Az egész or­szágban megtalálható, de főleg a ritka erdőkben, a lapályos léteken és a mezőkön díszük. A kutyabenge kérgét kell gyűjteni, mégpedig a legalább híivelykujjnyi vastag ágakról. Eső után legjobb és legköny­­nyebb gyűjteni, amikor a ké­reg könnyen elválik a fától. A kérget ügy fejtjük le, hogy az ágat egymástól 30 cm es távol­ságban körülgyürűzziik, majd a gyűrűt egy hosszanti met­széssel összekötjük s az egész kérget lefejtjük. A kutyabenge kérgét külön­leges eljárással kell szárítani: vagy természetes hőmérsékleten szárítjuk egy évig, vagy 100 C-fokon egy óráig. Csakis ilyen Segített a csalán-kivonat Hosszú évek óta harcban ál lók a burgonyabogarakkal, de eddig még csak egyszer sike­rült győznöm. Pedig sokféle módszert kipróbáltam már, kezdve a vöröshagymával és befejeztem a naftás dobozok­kal. Tavaly a biológiai növény­védelemmel kapcsolatban java­solt csalán kivonattal tettein próbát, g végre elégedett va­gyok. A helyenként tömegesen elő­forduló nagy csalánt felaprí­tottam, ahogy a kacsáknak szokás, majd annyi vizel öntöt tein rá, hogy ellepje (5 kg csa­lánhoz 5 kanna vízre volt szük­ségem ). Az erjesztő edényt tű­ző napra állítottam, letakartam. feltételek közepette érljgtő el, hogy az eredetileg mérgező anyagok gyógyhatású anyagok­ká alakuljanak át. A helye­sen szárított kutyabenge-kéreg (drog) szagtalan, nyálkás, kis­sé édeskés-kesernyés Ízű, 3,5—5 százalék hashatjó hatású fran­­gulint és 12 százalék cser­­unyagot tartalmaz. Gyógytulajdonságai közül a hashajtó és epeváladékol ki­hajtó hatás érdemel említést. Hashajtó hatását a korszerű orvostudomány is kihasználja. Ezen túlmenően a vese- és húgyhólyag gyulladás kezelésé­ben. a fogyókúra eredményes­ségének biztosításában, vala­mint az epebántalmak enyhíté­sében is szerepet játszik (ser­kenti az epeváladék kiürülését s ezzel gátat vet a további epe­kő képződésnek). Az említetteken kívül a ku­­tyabenge-kéregnek gilisztaűző és aranyeret gyógyító hatása is van. Az utóbbi a székletsza­­balyozó hatásból ered (ugyanis az aranyér rendszerint a túl kemény széklet okozta erőlkö­dés hatására dudorodik ki és kezd el vérezni). Hashajtó hatását mindenki­nek figyelmébe ajánljuk, mivel a szintetikus hashajtókra köny­­nyen rá lehet szokni, viszont a kutyabenge-kéreg mindig hatá­sos marad. Arról nem is be­szélve, hogy ez a drog nem hat olyan drasztikusan, mint a ri­cinusolaj vagy a szeririalevél, tehát a kismamáknál ás az ap­ró gyermekeknél is használni lehet (a pontos adagot orvos határozza meg). A házilag gyűjtött és szak­szerűen megszárított kutyaben­­ge-kéregből a felnőttek napon­ta, maximum 1 grammot fo­gyaszthatnak, ugyanis a na­gyobb adag mérgező lehet. Dr. Nagy Géza de a tartalmát naponta leg­alább kétszer megkever lem. Egyheti erjesztés után az át­szűrt levet 1:1 arányban vízzel hígítottam, majd rózsás öntöző­kannával locsoltam ki a bur­gonyára. A kezelést az első bogarak megjelenésekor kezd­tem és 10 naponként megismé­teltem. Igaz, egészen augusztus végéig locsolgattain a burgo­nyát, viszont az eredmény nem maradt el: mutatóba is csak néha találtam burgonyaboga­it. Arról nem is beszélve, hogy a növényzet szép sötét színű és egészséges maradt, s a terméshozam is jobbnak mutatkozott, mint más éveken. Végezetül még annyit szeret­nék hangsúlyozni, hogy a csa­lánból nyert kivonat nem pusz­títja el a kártevőket, csupán elriasztja azokat a kellemetlen szagával. Az erjesztett lé sza­ga az ember számára is kelle­metlen, de a termésen utóha­tás nem érezhető. Csépe Pál ф A Szlovákiai Kertészke dök Szövetségének nyitrageren­­cséri (Nitrianske Hrnčiarovce) alapszervezete is megtartotta évzáró taggyűlését. Sebők Jó­zsef elnök szavaiból kitűnt, hogy a B0 főt számláló alap­szervezet a múlt évben is ered menyesen tevékenykedett. Ez részben annak köszönhető, hogy a szervezet vezetősége gondos­kodott a kedvező feltételek megteremtéséről | műtrágya be­szerzése. a traktor üzemelte­tése, illetve az értékesítési gondok megoldása), másrészt pedig annak, hogy a község kertészkedni a korábbi évek­ben megsznkutt szorgalommal dolgoztak. A hagyományoknak megfele­lően, az évzáró taggyűlést idén is borkóstnló követte. A szeré­nyebb évjárat ellenére vala­mennyi borminta megállta a helyét a versenyben. A szerve zet tagjainak egyöntetű véle nrénye értelmében az első dijat Pásztor Bélának, a másodikat Nagy Józsefnek, a harmadikat pedig Czakó Lászlónak ítélték uda. Sebők Antal •jc Muzslán (Mužla) jól sike­rült szakelőadást szervezett a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének alapszervezete és a CSEMADOK-szervezet. Korpás András agrármérnök, a Füri (Rúbaň) Efsz szőlészed és gyü­­mölcsészeli főágazatvezetője előbb a szőlő és a gyümölcs­fák vegyszeres növényvédelmé­ről beszélt, majd részletesen is­mertette az időszerű tennivaló­kat. A szép számban megjelent A légnyomás hatása Akik rendszeresen figyelem­mel kísérik állataik viselkedé­sét, bizonyára azt is megfigyel­ték már, hogy a nyulak néha az utolsó szálig elfogyasztják a napi szénaadagjukat, máskor meg csak válogatnak, turkál nak benne. A jelenség láttán először arra gondoltam, hogy talán a széna minőségével le­het baj, de később megbizo­nyosodtam felőle, hogy téved­tem. Ugyanarról a területről gyűjtött széna egyik na(j ízlett a nyulaknak, de másnap a fele sem fogyott el a hasonló adag­nak. Mivel kertészkedem is, rend­szeresen figyelemmel kísérem az időjárás alakulását. Jegyze­teim tanulmányozása közben furcsa megállapításra jutottam: új-zélandi fehér nyulaim étvá­gya a légnyomás alakulásának megfelelően változik. , A felfedezést követően rész­letes megfigyelésbe kezdtem s kitűnt, hogy amikor lénye­gesen csökken a légnyomás, az állatok étvágya is alábbhagy. kertészkedők közül többen ér­deklődtek a szakszerű táp­­anyagpótlás tudnivalói felől, míg másokat inkább a vegy­szeres gyomirtással, a telepí­téssel és a fajtamegválasztás­sal kapcsolatos tudnivalók ér­dekelték. Korpás mérnök nagy hozzá­értéssel és még nagyobb türe­lemmel válaszolgatott a feltett kérdésekre, így a közel három­száz résztvevő sok-sok hasznos ismerettel gazdagodva, és ab­ban a reményben távozhatott az előadásról, hogy a követke­ző rendezvény, amelyen majd a borászati tudnivalókról lesz szó, legalább ilyen színvonalas és sikeres lesz. Ulrich Gyuláiié A Szlovákiai Állattenyész­tők Szövetségének tagjai a pa­lántái járásban értékes felaján­lással köszöntik hazánk szov­jet hadsereg általi felszabadí­tásának 40. évfordulóját. A já­rás szervezett állattartói ígére­tet tettek, lingy ezúttal több mint 75 ezer pecsenyenyu'at és 120 ezer nyúlgereznát érté­kesítenek, szerződéses alapon nieghizlalnak 310 szarvasmar­hát, 610 sertést és 100 juhot, a bét szövetségi keltetőben pedig összesen 80 ezer csirkét kel­tetnek ki a tenyésztői igények kielégítése céljából. Ígéretük úgy szól, hugy be­kapcsolódnak a közhasznú tár­sadalmi munkába ia. A telepü­lések arculatának csinusitását ötnzer társadalmi munkaórával kívánják segíteni, a járásban rendezendő tíz népszerűsítő ki­állítás keretében pedig hozzá­vetőlegesen nyolcezer óra tár­sadalmi munka elvégzésére vál­lalkoznak. S ami színién emlí­tést érdemel: 350 hektáros el­fekvő földterületről tervezik begyűjteni a szénát. Krajcsovics Ferdinand a nyulak étvágyára Ezzel szemben, ha emelkedik a légnyomás, a nyulaim szinte kiseprik az etető rácsot, még a padlóról is felszedik az el­szórt szénaszálakat. Megfigyelésem során azt is megállapítottam, hogy a nyu­lak étvágyát a légnyomás ala­kulása csak a szénafogyasztás viszonylatában szabályozza, ide számítva a füvet is, viszont ab­rakból rendre elfogy a felkí­nált mennyiség. Nem tudom, felfigyelt e már erre a jelenségre valaki, és vizsgálja-e a tudomány a jelen­ség esetleges kihasználásának előnyeit és lehetőségeit. Én úgy hasznosítom ezt az ismeretet, hogy amikor emelkedik a lég­nyomás, akkor gyengébb minő­ségű szénát teszek az állatok elé, olyat, melyből normális vi­szonyok között nem sokat fo­gyasztanának. Mivel ilyenkor szinte csillapíthatatlan az éh­ségük, a gyengébb minőségű takarmányból is komoly menv nyiséget fogyasztanak. Schröpfer F. — Nekünk a feleségemmel elsődleges célunk a család el­látása friss, egészséges zöld­séggel az év minden szakában — mondta találkozásunk alkal­mával a nyugdíjas Kovács Já­nos losonci (Lučenec) ker­tészkedő. — Erre való nekünk a kert, amely kora tavasztól késő őszig sok-sok örömet ad számunkra. Csupán a többter­mést visszük ki a piacra, ahol bizony sokszor megdicsérik az árunkat, főleg a gyükérzöldsé­­get. Mert tudja-e, mi a titka a Ennyi az egész szép zöldséggyökérnek? Még az apámtól tanultain, hogy ha szép és bő termést szeretnénk, akkor a lehető legkorábban kell elvetni a petrezselyem magját, mégpedig ősszel jó mélyen megásott talajba. A ta­lajt vetés előtt jó mélyen fel kel) kapálni, majd porbanyós magágyat kell készíteni. Akár­csak a sárgarépánál, itt is 30 cra-es sorközöket kell hagyni s a magot 5—6 cm mély árok­ba és ugyanilyen széles sávba keil elvetni. Vetés előtt a magot ajánlatos összekeverni homok­kal, sőt egy kevés retekmagot is célszerű hozzáadni sorjelző­nek, hogyha i zöldség kelése előtt az ágyás elgyomosodna, bátran megkapáiliassuk a sor­közöket. — Néha elágazódnak vagy összefonódnak a gyökerek. En­nek is van ellenszere? — Van bizony. Mindenekelőtt puhán, lazán kell tartani a ta­lajt, hogy szépen fejlődjön, ne ágazódjon el a gyökér. Mi ön tözés vagy eső után valósággal átszántjuk a sorkőzöket villás­kapával. Sőt! Öntözéskor csak a sorközök kapnak vizet. Mind­ezzel elejét lehet venni a talaj tömörödésének. Ha az időjárás megengedi, a petrezselymet már február végén vagy már­cius elején ajánlatos elvetni. Ha korai zöldséget akarunk, a kert naposabb részén vetünk be egy-egy négyzetméternyi te rületet. — Aki szép hosszú gyökér­zöldséget. akar termelni, annak arra is gondolnia kell, hogy az erős, hosszú gyökeret fejlesztő fajták ellenállóbbak — mondta befejezésül János bácsi. — De a gyökerek felső része ne kan­dikáljon ki a földből, mert az a rész megzöldül, használha­tatlan. Ami ezt illeti, mi még a fokhagymát is töltögetni szoktuk, akár a burgonyát, Így nagyobbra nőnek a fejek. Vi­szont a vöröshagymának meg éppen az kedvez, ha kikandi­kálhat a földből. Szóval, ennyi az egész__ Kanizsa István A kósza pocok Lapunk szakrovata már jó ideje nem foglalkozott ezzel a kártevővel, ezért talán érdemes néhány szót szólni a gyökér­zöldség és a gyümölcsfák egyik legádázabb ellenségéről. v A terjedési bizonyos mérték ben gátolja az a tény, hogy a kószapocok erősen kötődik a vízfelületek, illetve a belvizes vagy mocsaras területek közel ségéhez. Az ilyen területek kö­zelében mindig megtalálhatók a kertben a kártevők. Néhol vízipatkányitak vagy víziegérnek nevezik. Nem ép pen alaptalanul, hiszen az alak ja igencsak hasonlít az egéré­hez, csak éppen nagyobb és a színe is eltérő, barnás vagy rozsdabarna. A kószapocok járatait általá ban csak akkor fedezzük fel, amikor beszakadnak, vagy a ki­száradó gyümölcsfák pusztulá­sának okát kutatjuk Küllemet len ismerősünk a gyümölcsfák gyökereit károsítja, általában 10—30 cm mélységben. A fő gyökér átrágása rendszerint a fa pusztnlását okozza. Érde­kes — és egyben persze szó morú is — az a megállapítás, hogy a kószapocok újabban rá­kapott az M alanyu almafákra. örvendeztette meg, ráadásul a szoptatás ideje alatt teljesen lefogyott, elvesztette a jó kon­dícióját. Megtudtam, hogy a szoptatá­si időszaknak a növendékek hathetes korában szokott véget vetni. Ezt a választási határ­időt csak különleges esetekben lépi túl. Évente kb. 250 nyulat értékesít — részben közvetle­nül, részben a Branko közre­működésével —, s ha figyelem­be vesszük az eladott gerezná­jfképek. i riaképek Példás tenyésztő A komáromi (Komárno I Axa­­mit Ferenc nyúl- és galamb­tenyésztéssel tölti szabad idejét. Amikor meglátogattam, éppen a nyúlketreceket tisztogatta, de azért számomra is akadt né­hány szabad perce. Beszélgetésünk során meg­tudtam, hogy vendéglátóm már gyermekkora óta komoly von­zódást érzett a nyúltenyésztés iránt, de komolyabb tenyésztői munkára csak másfél évtizede szánta el magát. A sok fajta közül a nagy csincsillát válasz­totta, de később áttért az új­­zélandi fehérek tenyésztésére. Ügy mondja, a nagy csincsillá­nál igen komoly veszteségei voltak, mert a gyakori májke­­ményedés jelentős elhullásokat okozott. Az új-zélandi fehérrel elégedett. Tíz anyát meg két bakot tart, s az elért eredmé­nyeket kiválónak minősíti. Nem véletlenül, hiszen az anyák át­lagosan nyolc fiókát hoznak a világra egy-egy ellés alkalmá­val, s elhullás csak kivételesen fordul elő. Persze lehetséges­nek tartja, hogy talán szeren­cséje volt a tenyészállatok meg­választásával, mert nemrég szintén vett egy új-zélandi anyát, de az csak két fiókával Ha van miben válogatnia, ak­kor bizonyosan az ilyen alma­­fákat részesíti előnyben a töb­bivel szemben. A kószapocoknak évente há­rom nemzedéke van. Szapora állat, hiszen nemzedékenként 4—10 utóddal számolhatunk. A kártevő ellen védekezés arány­lag körülményes. A növényvé­delmi kézikönyv szerint hasz­nálhatunk járatonként 2—3 Ar­­rex patront vagy 1—2 Delitia Gastoxin tablettát, esetleg 3—4 Polytanol szemcsét. Egyes szak­vélemények szerint a kószapo­cak a mérgezett búzát | Niva zrna) is elfogyasztja. Ebből 10 — 15 szemet kell elhelyezni egy­­egy járatban. Újabban terjed a csibe háló­val való védekezés. Ennek az a lényege, hogy a sűrű drót­­szöveltel kibélelik ültetéskor a gödröt. Természetesen kellő nagyságú gödröt szükséges ás­ni, hogy a még erős drótszövet ne gátolja a gyökerek kezdeti növekedését. Pár év alatt a drótfonat szétesik, viszont ilyenkor a megerősödött gyö­kerek már aránylag jól elvise­lik az esetleges kártételt. En­nek ellenére a kószapocokkal erősen fertőzött területeken kétszeresen mérlegelni kell a telepítést, különösen ha alma fákról van szó. Szalai László kért befolyó összeget is, Axa­­mit Ferenc elfogadható ered­ményességgel nyulászkodik. A népes állomány házilag barkácsolt, taposóráccsal és irágyafiókkal ellátott, többszin­tes fém ketrectömbökben ka­pott szállást, mégpedig a lakó­ház mögötti gazdasági épület­ben. A széna *is kéznél van, az épület padlásán. A galambok ugyancsak a melléképület padlásterében kaptak helyet. Axamit tenyész­­lötárs a komáromi bukó fajtát választotta — kedvtelésében a fia, iff. Axamit Ferenc, az Ag­­rozet n. o. komáromi fióküze­mének mestere is osztozik dajkagalambként postagalam­bokat tart. Tagja a fafiaklub­­nak, s bár kiállításokra már nem jár, a kedvelt fajta szapo­rításában továbbra is szép eredményeket ér el. Andriskiii József Három új zélandi fehér növen­dék Axamit Ferenc állományá­ból A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents