Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-20 / 16. szám

198S. április 20. .SZABAD ’FÖLDMŰVES. A CSEMADOK szerepe kultúrpolitikai céljaink megvalósításában BENJAMIN LÁSZLÓ: A hetedik ötéves terv utolsó évébe léptünk. Mindennapi feladataink mellett egyre nagyobb szerepet kap az elmúlt négy év tevékenységének összegzése. Ennek alapjául Ľubomír Štrougal elvtársnak, a CSKP KB El­nöksége tagjának a CSKP XVI. kong­resszusán elhangzott beszámolója szolgál, amelyben,a CSSZSZK 1981 — 1985. évi gazdasági és társadalmi fej­lesztésének fö feladatait körvonalaz­ta: „Biztosítani kell a szocialista kul­túra és művészet sokoldalú fejleszté­sét, ami az egyik feltétele szocialista társadalmunk további fejlődésének. Minden területén — a művészeti al­kotó tevékenységtől és kulturális ne­velő munkától egészen a munka kul­turáltságáig — az esztétikai nevelés sokoldalú fejlesztésével kell támogat­ni ezt a folyamatot. Támogatni kell az olyan művészi alkotásokat, ame­lyek korunk alapvető kérdéseit feje­zik ki.“ A fentiek értelmében szövetségünk is feladatként határozta meg nemze­tiségi kulturális és szellemi életünk további gyarapítását, melyet feltáró munkával, e munka eredményeinek közzétételével, valamint új értékek megteremtésével biztosítottunk. Mun­kánkban különös figyelmet szentel­tünk az amatőr művészeti mozgalom egyes ágazatainak és a központi ren­dezvényeknek. Évente átlag 6 feszti­vált (versenyt) valósítottunk meg. Rendszeresen, évente kerültek meg­rendezésre Komáromban (Komárno) a Jókai-napok és Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a Dunamenti Ta­vasz. Mindkét rendezvényünk a drá­mai műfajok művelőinek központi versenye a felnőtt-, tlletve a gyer­mekkategóriákban. Hasonlóan évente került megrendezésre két legismer­tebb rendezvényünk, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Népmű­vészeti Fesztiválja Zsnlizen (Želiezov­ce) és az Országos Kulturális Ünne­pély Gombaszögön (Gombasek). Mindkét rendezvényünk az idén ju­bilál. harmincadik alkalommal kerül megrendezésre. A zselizi folklórfesz­tivál sajátossága, hogy műsora kere­tében felváltva kerül sqt a felnőtt, il­letve a gyermektánccsoportok verse­nyére. Az Idei rendezvény 1985. má­jus 31-én a lévai (Lavice) Barátság művelődési házban kezdődik a gyer­mektánccsoportok versenyével, majd Június 1-én és 2-án a zselizi Schu­­bert-parkban folytatódik, gazdag nép­­művészeti programmal. A gombaszögi kulturális ünnepély a fesztiválok fesz­tiválja, ahol az egyes műfajok verse­nyének győztesei találkoznak. Rajtuk kívül a legjobb hazai cseh, szlovák, ukrán és lengyel, valamint a kör­nyező szocialista országok vendég­együttesei szerepelnek. A gombaszögi ünnepély az idén 1985. június 22— 23-án lesz A Tavaszi szét vizet áraszt népzenei és népdalversenyre, vala­mint a Melódia könnyűzenei verseny­re kétévenként kerül sor. Az Ideí IX. Tavaszi szél... központi döntőjét 1985. december 7-én tervezzük Brati­­slavában. Hároméves periódusban ta­lálkoznak az énekkari mozgalom kép­viselői. A Kodály-napok keretében Galánta (Galanta) ad otthont a fel­nőttkórusok versenyének; Érsekújvá­rod (Nové ZámkyI a Csengő Énekszó rendezvényünkön a gyermek- és ifjú­sági kórosok vetélkednek. Ezt a mun­kásénekkarok fesztiválja, a Zendülö Ének követ) Gömör forradalmi hagyo­mányairól hires városaiban, falvaiban. Az idei, IV. Zendüló Ének munkás­énekkari fesztiválra 1985 november 29—30-án Pelsöcön (Pleslveo) és Gö­­mörhorkán (Gemerská Hôrka) kerül sor. Az értékelt Időszakban az amatőr művészeti mozgalmunkra leginkább a minőségi fejlődés volt jellemző. Ennek észlelhető változását a különbózó műfajokban meghirdetett versenye­ken lehetett lemérni. Az eredmények a tudatos, a szakmailag jól felkészült vezetők rendszeres tevékenységének, valamint a csoportokat támogató tö­megszervezeteknek, üzemeknek és szövetkezeteknek köszönhetők. A si­kerekhez jelentősen hozzájárult a központi és a Járási szakbizottságok módszertani Irányító munkája ts. A szakmai és módszertani Irányításnak a demokratikus centralizmus elvén alapuló rendszerét szövetségünk az értékelt Időszak első évében vezette be — és ez bevált. A problémák fel­felé áramlása és a megoldásra tett központi javaslatok gyors érvényesí­tése közvetlenül a csoportoknál. Illet­ve alapszervezeti szinten egyre in­kább érezteti kedvező hatását Keve­sebb lett a versenyek eredményét és a zsűri döntését kifogásoló reklamá­ció, csoportjaink (szólistáink) ponto­sabban értelmezik a versenyszabá­lyokat és -feltételeket. Közelebb ke­rült egymáshoz a kultúrpolitikai és szakmai célt követő zsüri-tag. tlletve maga az előadó vagy a csoport. A CSEMADOK Központi Bizottsága művészeti osztályénak fontos felad'ata a drámai műfajok, az ének-zene, a tánc- és a néprajzi mozgalom irányí­tása, a csoportok és szólisták szak­mai tanácsadása, a központi verse­nyekre való felkészítése és a válo­gatási munkában való aktív részvétel. Szakelőadóink ezáltal kerülnek köz­vetlen kapcsolatba a CSEMADOK he­lyi szervezetek csoportjaival Az érté­kelt Időszakban az amatőr művészeti mozgalomban 834—1020 csoport 15— 24 ezer taggal tevékenykedett szövet­ségünk égisze alatt. Az alső határ a rendszeresen dolgozó csoportokat és tagjaik számét, a többlet pedig a rendszertelenül. egy-egy fesztivál (verseny) kapcsán aktivizálódó együt­teseket és tagjaik létszámát jelenti. Mintegy másféiezerre tehető a vers- és prózamondásban, valamint a más művészeti ágazatokban dolgozó szólis­ták és előadók száma. A drámai mű­fajokban évente átlag 380 szfnelő­­adásra, 200 esztrádmüsorra, 130 kis­­szlnpadl előadásra és 180 gyermek­­szfnelőadésra került sor. Az ének­­zenei mozgalomban évente 480, a né­pi és egyéb táncműfajban 400 és a néprajz területén évi 150 egész estét betöltő rendezvény zajlott. Csoport­jaink és szólistáink a politikai és társadalmi eseményekhez kapcsolódó rendezvények műsorában is közre­működtek. Statisztikai adataink sze­rint évente köze! ezer alkalommal adtak műsort. Nincs pontos kimuta­tásunk a polgári ügyek testületé szer­tartásain közreműködő CSEMADOK- tagok és csoportok számáról, de így több mint félmillió ember kulturális igényeinek kielégítéséhez járultak hozzá, önmaguk nevelése és művelt­ségük gyarapítása mellett. A CSEMADOK amatőr művészeti csoportjainak és szólistáinak tevé­kenysége soha sem volt, és nem lehet szűk, önmaga zárt keretei között zaj­ló művészi munka. Részét keli hogy alkossa hazánk egységes szocialista kultúrájának. Ezért különös hangsúlyt helyeztünk arra. hogy amatőr művé­szeti csoportjaink bekapcsolódjanak az országos rendezvényekbe és verse­nyekbe, és más együttesekkel egyen­rangú partnerként szerepeljenek. A drámai műfajok mozgalmának keretében 4 színjátszó csoport szer­zett szlovákiai A kategóriás minősí­tést: Komárom. Léva, Érsekújvár (No­vé Zámky) és Vágkirélyfa (Kráľová nad Váhom): további öt csoportnak van В kategóriás minősítése: Duna­­szerdahely (Dunajská Streda). Király­­helmec (KráT. Chlmec), Pozsonyeper­­jes (lahodná) és Rozsnyó (Rožňava). A csoportok tevékenységét figyelve, a ktsszínpadok örvendetesen fejlőd­tek, míg a színjátszó csoportok mun­kája stagnál. Oka a hiányos drama­turgiai munka. A műfaj rendezői új kifejezési formákat keresnek a régi értelemben vett színházi produkciók­kal szemben, ezért többen a kisszln­­padl műfajban találták meg az ön­megvalósítás lehetőségét. Kevesebb csoport vállalkozik az időigényesebb, hosszabb lélegzetű drámák betanulá­sára. A továbblépéshez nélkülözhetet­lenné vélt a csoportok anyagi és mű­szaki bázisának megteremtése, és a vezetők szakmai továbbképzése. A Bratislava! Népművelési Intézet éven­te rendez tanfolyamokat a dramatur­giai munka elméleti és gyakorlati el­sajátítása céljából. Sajnos, kevés cso­portvezető (rendező) él a lehetősé­gekkel. Az elkövetkező időszak fel­adata lesz, hogy meggyőzzük őket az önképzés szükségességéről. A táncmozgalomban az eltelt négy év jelentős minőségi változást ho­zott. A néptáncegyüttesek és -csopor­tok mfisorpolitlkája stabilizálódott, műsoruk nagy részét saját tájegysé­gük hagyományaira, illetve saját gyűj­tésük anyagára építik, javult a tán­cosok technikai felkészültsége és fi­gurális kifejező készsége. Legmarkán­sabb javnlást a műsnrösszeállitások zenei részében figyelhettünk meg. melyre a fiatalokból toborzott ún. parasztzenekarok voltak (vannak) kedvező hatással. A javuló színvona­lat bizonyítják a szlovákiai minősitési versenyen és az országos rendezvé­nyeken elért helyezések. Két tánc­együttesünk: a komáromi Hajős és a Komorjai (Samorínj Csalló rendel­kezik В kategóriás minősítéssel, s az A kategória megszerzésére készül a Szőttes népművészeti csoport. Egyik legjobb gyermektáncegyüttesünk, az ekeli (OkoliCná na Ostrove) Tátika tavaly pl. a cseh és szlovák országos rendezvényekről (Strážnice, Prešov) a fődfjjal tért haza. A továbblépés­hez leginkább a tánccsoportok igény­lik az anyagi támogatást, melynek jövőbeni lehetőségéről még külön szólunk. A legnépesebb művészeti ágazat­ban, az ének—zenei mozgalomban leginkább az énekkarok művészi szín­vonala fejlődőit. Lemérhető zenei ér­tékét a Kodály-napok és a Csengő Énekszó versenyében tapasztalhattuk. A szlovákiai minősítési és egyéb (já­rási, kerületi és országos) versenye­ken elért eredményeink is ezt bizo­nyítják. Az énekkari mozgalomban egy A kategóriás (CSMTKE) és öt В kategóriás: Kassa '(Košice), Pelsőc, Dunaszerdahely, Komárom és Kolon- Zsére (Koliőany Žirany) énekkarunk van. Éneklőcsoportjaink közül többen szerepeltek külföldön is. Legutóbb a lédeci (Ladice) menyecskekórus és a nitrai járás Pátra, párta című népmű­vészeti összeállítása a Kalocsai Duna­­menti Folklőrfesztiválon szerzett nem­zetközi elismerést. Az eltelt időszak­ban a könnyűzenei műfajokban is si­került előbbre lépnünk, melynek új színfoltja a Melódia rendezvény kere­tében meghirdetett amatőr szerzői verseny. A néprajzi mozgalomban több mint félszáz folklőrcsoport 'tevékenysége vált rendszeressé. Tudatosan kutatják és gyűjtik össze szűkebb tájegységük szellemi és tárgyi hagyatékát. Megbe­csült lett a népviselet és n népi hasz­­nálali tárgyak készítése. Szaporodott a néprajzi kiállítások és az állandó jelleggel létesített néprajzi szobák száma. Mindez a rendszeres, évente tartott nyári néprajzi szemináriumai­nak szakmai felkészítésének is kö­szönhető. Örömünkre szolgál hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a szeminárium alkalmával rendezett néprajzi gyűjtőmunkába. Kutatási te­rületük. érdeklődésük a néprajz vala­mennyi ágazatára kiterjed. A gyűjtő munka nem volna eredményes, ha a feltárt anyag nem kerülne lejegyzés­re és publikálásra. Ennek érdekében a néprajzi archívumunk rendszerezé­sét végezzük, hogy az eddig gyűjtött anyag mielőbb hozzáférhetővé váljon, jelenleg a népdalok és a népzenei anyagok rendszerezése és katalogizá­lása folyik. A meglévő anyag egy­­harmada, kb. 3 ezer népdal és nép­zenei dallam került besorolásra és lejegyzésre kotta és hangfelvétel for­májában. Folytatni kívánjuk a néprajzi köz­léseket és az, egyéb jellegű publiká­ciós tevékenységünket Különösen fontosnak tartjuk a módszertani se­gédanyagok, népdal- és kórusgyűjte­mények, irodalmi és esztrádműsor­­anyagok kiadását. Ehhez a -tevékeny­ségünkhöz sikerült megnyerni a Bra­tislava! Népművelési Intézetet is. Ahhoz, hogy az elkövetkező terv­időszakban az amatőr művészeti tevé­kenységünk hatékonyságát fokozni tudjuk, minden szinten további együtt­működésre, a kulturális alapok ész­szerű felhasználására van szükség. A községek tömegszervezeteinek, a járási, a kerületi és a központi kul­turális intézményeknek, a szövetkeze­teknek, üzemeknek és vállalatoknak hatékonyabb támogatást kell nyújtani a népművelői és művészeti tevékeny­ség fejlesztése érdekében. Különösen sokat várunk az egységes földműves­­szövetkezetektől. amelyek falvainkban gyakorlatilag az egyedüli „mecéná­sok". Elvárásunk, hogy anyagi és er­kölcsi támogatást nyújtsanak amatőr művészeti csoportjainknak, és külö­nösen ügyeljenek az olyan községek kulturális életére, amelyek közigazga­tásilag fígy a szövetkezet is) más, nagyobb településhez lett csatolva. Ezen a téren példaként szolgálhat a pelsőci Vörös Csillag Efsz. amely a helyi női kart, vagy a somorjai Kék Duna Efsz, amely a Csalló néptánc­­csoportot és a HlD énekkart vette „szárnyai alá". Említhetnénk több szövetkezetét, amelyek a sportszerve­zetek mellett a művészeti csoportok­kal is törődik. Egyedi vállalkozás a Bődalói (Budulov) Vili. Kongresszus Efsz kezdeményezése, amely tagjaiból énekkart alapított. A Gabőfkovói Álla­mi Gazdaság a hnb és a CSEMADOK- tagok segítségével tájhézat rendezett be. Hasonló vállalkozásba kezdett a Felbári (Horný Bar) Efsz. Meg va­gyunk győződve, hogy egy kedvező folyamat kezdetén vagyunk, amely a fejlett szocialista társadalom kulturá­lis céljainak megvalósítása érdekében következetesen teljesíteni akarja a CSKP XVI. kongresszusának határoza­tait. melyet Ľubomír Štrougal elvtérs az idézett beszámolójában fogalma­zott meg: „A társadalom fejlődésének lehető­ségeivel összhangban meg kell terem­teni a feltételeket a kultúra anyagi alapjára — az eddigi létesftmények következetes kihasználása mellett — az állami forrásokból és a társadalmi szervezetek alapjaiból a kultúra je­lentős társadalmi funkcióinak betölté­séhez." DEBRÖDI D. GÉZA. a CSEMADOK KB művészeti osztályának vezetője JuCtHfP Mohosszakállú, vén orosz parasztok arcán, pufók kölykök szemén feledte mosolyát; a komoly nőkre, a hős férfiakra harcát bízta, hogy ők vigyék, ők folytassák tovább. Szíve, elméje csak minket őrzött, az osztályt; és szabadítóját őrzi a nép: Lenint. A munkásság: Lenin. Lenin: a munkásosztály. Egyek barátaink és ellenségeink. Görög hegyek között tankcsapda, szikla-mellvéd, az ukrán földeken hullámzó rozsvetés, ' Madrid pincéiben elásott, drága jelkép, a Ganzban öntudat, növekvő termelés. Rosztovban Iskola, énekszó, gyermekotthon; Nankingban ágyusző viszi az ő nevét, ki győzni hívta a munkást és a parasztot, és karddal szegte meg a népek kenyerét. Gyűrűzik az idő; a most még bőven ömlő vért és könnyet lemossa arcáról a világ, és kibomlik jövőnk, mint duzzadt, édes emlő; és ringatja a föld kétmiliárd flát. ’Április 22-én emlékezünk meg Vlagyimir Iljios Lenin születésének 115. évfordulójáról. ■ Harmincegy alapszervezet nyolc­vanhárom küldöttének részvételével tartották meg a CSEMADOK nagy­kürtös! (Veľký Krtíš) járási konfe­renciáját. A helyi szervezetek és a járási bizottság munkáját Bányai Géza, a jb titkára elemezte. Rámuta­tott, hogy szép eredmények születtek az Iskolán kívüli nevelés területén és az amatőr művészeti mozgalomban. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy tavaly első Ízben rendezhették meg a járás kisszínpadalnak verse­nyét, melyen a csábi (Cebovce) tár­sulat bizonyult a legjobbnak A nép­rajzi munkáról szólva a titkár elmon­dotta, hogy fő jellemzője a folytonos­ság volt. Eredményeire épül a járás legsikeresebb folklőrcsoportjatnak te­vékenysége. melyek közül a bussai (Bušince), az ipolyvarból (Vrbovka) és az ipolynyéki (Vinica) csoport Ma­gyarországon Is sikerrel mutatkozott be. A néptánc és a klubmozgalom terén sajnos nincs sok okuk az elé­gedettségre, bár mindét területen akadnak Ígéretes kezdeményezések. Ugyancsak van pótolnivalójuk a tag­toborzás terén. A beszámolókat köve­tő vitában a felszólalók többsége a kulturális tevékenység további javítá­sának lehetőségeire mutatott rá. Bodzsár Gyula * ■ Hasonló rendezvény színhelye volt a közelmúltban a Lévai (Levice) Jnb ülésterme ahol szintén a CSEMADOK járási konferenciájára került sor. A 48 alapszervezetet 144 küldött képvi­selte, s jelen voltak a párt- és állami szervek képviselői Is. A főbeszámolói Abel Gábor, a jb titkára tartotta. El­mondta. hogy a CSEMADOK az elmúlt évben jelentős munkát végzett az ön­művelés és a kulturális munka terén, melynek több új formája is meghono­sodott. Egyre több községben vezet­nek például krónikát, örvendetesen bővül a klubmozgalom, s a néprajzi­­honismereti munka is magasabb szín­vonalú a járásban, mint az országos átlag. Az alapszervezetek fontos cél­ként tűzték ki tavaly a nyelvműve­lést, melynek jegyében összesen 13 előadást tartottak. Az amatőr művé­szeti mozgalomról szólva Abel Gábor rámutatott, hogy tavaly két lévai cso­port is képviselte a járást a Jőkai­­napokon, s jől működnek a gyermek­színjátszó. tlletve a folklőrcsoportok Is. Megemlítette a Kodály-napokon aranykoszorús minősítést szerzett zse­lizi (Želiezovce) énekkart is, illetve a műfaj egyik legjobb hazat képvise­lőjét, az ipolysági (Šahy) József Atti­la Irodalmi Szinpadot. összességében aktív tevékenységre és szép eredmé­nyekre nézhetnek vissza a CSEMA­­DOK-tagok a járásban. Császár Ernő * Ш Százdra (Sazdice) látogattak el a közelmúltban a Magyar Területi Szín­ház komáromi (Komárno) társulatá­nak fiatal tagjai. Zsúfolásig telt néző­tér előtt mutatták be esztrádműsoru­­kat, mely közel' két őrén át tartott, s melyre a jegyek már napokkal ko­rábban elkeltek. A színház SZ1SZ- alapszervezetének ez a kezdeménye­zése örvendetesnek nevezhető, és re­mélhetőleg másutt is szereznek még hasonló kellemes perceket. Belányi János * ■ Még egy vendégszereplés: a CSEMADOK garamsallói (Šálov) helyi szervezetének színjátszó csoportja március elején Hronovcére látogatott el, ahol bemutatta Illyés Gyula Tűvé­­tevők című vígjátékát; természetesen telt ház előtt, óriási sikerrel. Párák Endre * ■ A CSEMADOK ipolysági (Šahy) helyi szervezete a könyvhónap alkal­mából kitünően sikerült költői estet rendezett Török Elemér és Zs. Nagy Lajos költőkkel. Hazai magyar irodal­munk két Ismert képviselője szívélye­sen elbeszélgetett a jelenlevőkkel; szóltak a csehszlovákiai magyar iro­dalom helyzetéről, írói munkásságuk­ról, válaszoltak a feltett kérdésekre, majd dedikálták műveiket. íbelényi) ■ Ugyancsak a könyvhónap jegyében zajlott Sládkoviöovón az az író­­olvasó találkozó; amelyre a CSEMADOK helyi szervezete Mécs Józsefet hívta meg. A helyi népművelési klubban megtartott rendezvényen az írót a klub elnöke köszöntötte, majd röviden jellemezte eddigi munkásságát. Utána Mács József vette át a szót; főleg az Adósságtörlesztés, valamint a Szélfúvásban című regényeiről beszélt. Elmondta a két regény születésé­nek körülményeit, szólt az ötletről, a forrásokról. Beszámolója után kész­ségesen válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Nagy Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents