Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-13 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 13« 14 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT Ä madárvonulást befolyásoló környezeti ha­tások vizsgálataival az erdei szalonkáról ren­geteg adat halmozódott föl, mégis hangoztat­juk, hogy az erdők királynője kiismerhetett e­­nül titokzatos. Rejtett életmódja, időjárás­érzékenysége,. változatos magatartása sok prob­lémát vet fel. Ezek megválaszolására azonban emberöltőkön át jobbára csak megfigyelések, találgatások afltak lehetőséget. Bármennyire is alaposak voltak azok a hajdani feldolgozások, sok bizonytalanság maradt utániig. Äz utóbbi időben azonban a földrésznyi te­rületeket azonos időpontban értékelő nemzet­közi vizsgálatok ,a radar, a madarakra erősít­hető, parányi rádióadók, meg egyéb technikai lehetőségek révén sok minden tisztázódott. 'Az óvilági erdei szalonka fészkelőhazája óriási terület. Északon messze túl a sarkkörön, délen Szardínia vonaláig költ, nyugaton Ang­liáig, keleten a Csendes-óceánig honos. A sza­lonka síksági erdők, alacsonyabb hegységek, láposok lakója, de enyhébb fekvésű havasi ré­giókban magasabbra is felhatol. A szibériai szalonkák Közép-, Dél- és Elő-Azsiában szó­ródnak szét, az európaiak az atlanti és medi­terrán partvidéket özönlik el. Az ázsiai vonulásnak csak kezdő és végpont­jait ismerjük, ezt a gyűrűzési visszajelentések kis esélye magyarázza. Európában már szeren­csésebb a helyzet, mert itt 12 országból 814 gyűrűsen megkerült szalonka tisztázta a hon­­nan-hová kérdéseit. A nagyobb földrajzi táj­egységeket többé-kevésbé elkülönülten bené­pesítő egyes állományok telelésére egységesen jellemző, hogy zömük kisebb, meghatározott területsávra tömörül, de ugyanakkor bizonyos hányaduk ettől akár 80—90 fokos szöget át­ívelő szélességben is szétszóródik. Közép- Európából a szalonkák nagyobb hányada Fran­ciaország atlanti partjaihoz igyekszik, a szét­szóródók pedig Angliától egészen Dalmáciáig kerültek később puskavégre. Sok gyűrűzési adat, majd újabban a mada­rakra erősített apró rádióadók is bizonyítják, hogy a szalonka ragaszkodik fészkelőhelyéhez, vonuló útjaihoz és telelőhelyéhez. Európa kü­lönböző helyeiről származó 31 gyűrűzési adat igazolta a költőterület ismételt elfoglalását. Angliában három, mafd tízéves korában fog­ták el a fészkelőhelyére visszatért madarat. További 33 megjelölt angol szalonkából 26 ke­rült meg később a költőhelyen, a többi 7 pe­dig mintegy 5000—250Ó kilométeres körzetben szóródott szét. Ä szalonkaváró vadászt elsősorban az ér­dekli, hogy a madár milyen körülmények’kö­zött vándorol, és ebből a zsákmányt ígérő na­pokat mennyire lehet valószínűsíteni. Az erdei szalonka majdnem kizárólag éjjel, széles frontban vonul. Útvonalait síkságok és alacso­nyabb hegyek fölött választja, ott, ahol lépten­­nyomon találhat sajátos táplálkozásának meg­felelő lágy talajú, mocsaras helyeket. Ahol ez nincs, gyorsan tovasurran, a táplálékbőség vi­szont elidőzteti. Magas hegységek és tengerek terepakadályainál a széles frontban érkezők keskeny folyosókba tömörülnek, és hágók, hegyszorosok, meg a legrövidebb tengeri út­szakaszok megkeresésével igyekeznek enyhí­teni az átkelési nehézségeken.. Közismert a vonuló szalonka időjárás-érzé­kenysége. Ennek tudományos igénnyel első­ként magyar kutatók tisztázták a körülmé­nyeit. A húszas években gyűjtött temérdek adatból kimutatták, hogy tavasszal a hazai szalonkavonulás az atlanti partoktól érkező, langyos légtömegekhez igazodik, s amikor ezek már az Urálig hatoltak, akkortól várható a tetőzés. Ez volt a kiindulópontja számos ké­sőbbi vizsgálatnak is, amelyekből az tűnt ki, hogy elsősorban nem is annyira a'hőmérsék­­letnek, hanem a légnyomáskülönbségeknek meg a szélnek tulajdonítható a fő szerep. Ha tavasszal a telelőhelyek környékén alacsony, a költőterület közelében pedig tartósan magas a légnyomás, a vonulás erőteljes. A” langyos tavaszi szél sodorja és tájékozódásában segíti аГ szalonkát. A hideg őszi szelek viszont te­lelőhelyeire szorítják a szalonkákat. Hirtelen Időjárás-változásra a szalonka is meginduló, felgyorsuló vagy éppenséggel elakadó vonu­lásai. esetleg visszafordulásai válaszol. A mindenkori időjárás mellett a táplálék­adottságok is szélsőségesen befolyásolják a vonulás alakulását. Az elsősorban gilisztákból, férgekből, avar- és talajlakó ízeltlábúakból, lárvákból kikerülő szalonkatáplálék hozzáfér­hetősége nagyban függ a fagytól, hótól, a talaj nedvességétől, hőmérsékletétől. Valószínű, hogy az időjárási és a táplálkozási viszonyakkal szembeni érzékenysége magyarázza, hogy a szalonkák közismert helyhűségük ellenére ta­vasszal néha nem ugyanazon az útvonalon térnek vissza, mint amerre ősszel elvonultak. Újabban számos tanulmány foglalkozik a terítékmegoszlással, ahol boncolás és szárny­­színezet-méret alapján a nemek, vagy az élet­kor arányát vizsgálják. Kimutatták, hogy ta­vaszai sorrendben az öreg hímek, fiatal hímek, öreg tojók, fiatal tojók követik egymást. Vár­ható, hogy a korszerű kutatási módszerek to­vább fejtegetik majd a titkokat. (Kivonatosan: Nimród 85/3) Hosszú és ke­mény, de nem rendkívüli te­let éltünk át, a­­melynek során a gondos vadászok­nak kijutott a ré­szük a vadról való törődésből, vala­mennyi téli mun­kából. A tavaszt, az igazi, napsuga­ras, langyos szel­lővel simogató ta­vaszt nemcsak mi, a természetet sze­rető vadászok vár­tuk nagyon, ha­nem a gondjaink­ra bízott, értékes vadállomány is. Ilyentájt a va­dászterületeken ta­lán egy kissé ke­vesebb a teendő. Bár az etetés, a sózók feltöltése most sem szüne­telhet. Nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy az ete­tőket a melegebb, napfényes idő el­jöttével alaposan’ ki kell tisztítani, mészporral, illetve kainittal pedig a fertőtlenítést is szük­séges elvégezni. Az sem árt, ha az etetők körül letaposott föl­det is hasonló módon fertőtle­nítjük. Legjobb, ha eltávolítjuk a legfelső, hozzávetőlegesen öt centiméteres talajréteget és he­lyébe folyami homokot, vagy pedig kavicsot szórunk. A cser­­készutakról is el kell távolí­tani az avart, illetve a letöre­dezett faágakat. A közelmúltban, pontosabban március utolsó napján volt a vad tavaszi törzsállományának számbavétele. Akik gondosan figyelték és esetleg fel is je­gyezték az egész éven át látott vadfajok számát, azoknak nem okozott különösebb gondot a tavaszi létszámbecslés. Jelenleg a számlálás adatait kell össze­vetni az egész éves tapasztala­tokkal, hogy a lehető legpon­tosabban fel tudjuk becsülni a tényleges állományt. Az év első hónapjaiban tar-Kontár Gyula felvétele tották meg az értékelő, évzáró taggyűléseket. A vadásztársasá­gok tagjai figyelmesen meg­hallgatták a vezetőségi tagok beszámolóit és leszűrték azok­ból a tanulságokat. Először mindenütt a vadász­­területről és a vadállományról való gondoskodás tervét készí­tették el, melyben a következő fejezetek szerepeltek: a vadá­szathoz és a vadászterület gon­dozásához szükséges eszközök, kellékek; a vadföldek; a csen­deresek; a vad téli etetéséhez szükséges takarmánymennyiség, illetve más anyagi szükségle­tek. Több szervezet a csülkös vad tenyésztésének és vadászatá­nak tervét is beküldte. Amelyik szervezet ezt még nem tette meg, a lemaradást április ti­zenötödikéig még pótolhatja. Ezen a helyen azonban szük­ségesnek tartom megjegyezni, hogy az említett terv helyes­sége, illetve használhatósága elsősorban nem a számolási műveleteken alapul, melyeket el kell végezni, hanem a kiin­dulási adatok megbízhatóságán. Ilyenkor látjuk igazán hasznát a vad számlálására fordított munkának, vagy pedig ellenke­zőleg a hanyagság is ilyenkor mutatkozik meg. Ne feledjük, hogy a valótlan adatokból való kiindulás nagyon rövid idő alatt megbosszulja magáti Szlovákiában jobbára csafT^a magasabb hegyvidéki vadász­­területek- némelyikét érinti a ritka vadfajok tenyésztésének és vadászatának terve. Az új miniszteri rendelet szerint idén április 16-tól egészen május 15-ig lehet siketfajdkakasra va­dászni. Természetesen csak -ab­ban az esetben, ha a vadász­terület gondozója már kézhez kapta а I járási nemzeti bizott­ságtól a Iterv jóváhagyását. A soron következő tagsági gyűlésre' elő kell készíteni az SZVSZ által meghirdetett ver­seny kiértékelését. A verseny, amely az egész tagság munká­jának eredményeit összegezi, pontos és alapos kiértékelést igényel. Ezért az összegezést nem lehfet egyetlen tisztségvi­selőre bízni, hanem kollektív hozzájárulással szükséges azt elvégezni. Az elért eredmények alapján az SZVSZ KB a legjobb vadásztársaságoknak pénzbeli jutalmat biztosít. Az évnek ebben a szakaszá­ban átlalában pihennek még ugyan a vadászfegyverek, de nem az igazi vadászok. A tokba zárt fegyvereket sem szabad sorsukra hagyni, mert azok is ápolásra: tisztításra, olajozásra szorulnak. Elérkezett a várva várt va­dászati alkalom, a szalonka vadászatának ideje, amelyet a rendelkezések április végéig tesznek lehetővé. Minden va­dásztársaságban akadnak bizo­nyára olyanok is, akik az esti szalonkahúzást nem cserélnék föl a legjobb körvadászattal sem, akik az alkonyba boruló erdei tisztás magányosságát oda nem adnák a kürtjelektől és a sűrű puskaropogástól han­gos fácánhajtásért. Úgy hi­szem, minden bizonnyal igazuk is van, mert. ha jön a cikázva repülő, hosszúcsőrű madár, az igazi tavasz hírnöke, ünneppé, élménnyé válik a pillanat, a­­mely ugyan múló, de soha el nem felejthető. Kimer Károly HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT • horgászát horgászát horgászát a horgászát horgászát Nagymegyeren (Calovoj' a Szlovákiai Horgászok Szövetsége plapszerve­­zetének népes tábora van. Az egész évben a pontosan kidol­gozott terv szerint dolgoznak, s s tagok többsége érdemdús tevékenységet fejt ki. Rendsze­resen gondoskodnak a rendel­kezésükre álló vízterület tisz­tántartásáról, emellett kellő mennyiségű ivadékkal halasít­­ják a tavakat és a belterjesebb módszerek meghonosításával igyekeznek fellendíteni a Tial­­tenyésztést. Boros Imrének, a szervezet elnökének a tájékoztatása sze­rint a múlt éves feladataikat sikeresen teljesítették. A ter­vezett 20 taggal .szemben 63-at vettek fel a szervezetbe, így a taglétszám meghaladja a 545-öt. Elsődleges célúknak megfele­lően sikerült növelniük a tavak halállományát, s a piaci hal­hústermeléssel is eredménye­sen próbálkoztak. Számos si­keres rendezvényt szerveztek, közülük a körzeti horgászver­seny váltotta ki a legnagyobb elismerést, amel'yen több mint 290 sporthorgász mérte össze tudását. Ä halasítási terv keretében 100 ezer csuka-, illetve ponty­­ivadékot, 31 métermázsa mére­tes pontyot juttattak a halasta­vakba, emelteit a környező csa­tornákból további 18 mázsa ivadékot telepítettek biztonsá­gos helyre. A legtöbb halivadé­kot a csilizradványl (Ciližská Radvaü), a nagymegyeri, a lak­­szakállasi (Sokolcel, a kulcso­­ď (Klúéovee), a balonyi (Ba­­loň) valamint a hrobonovól halastóba telepítették. Ezenkí­vül növényevő halfajták telepí­tésével gondoskodtak vizeik tisztántartásáról. Ügyeltek ar­A jövőre is gondolnak ra, hogy a nyár folyamán az egyes hínárfajták, vízi növé­nyek túlságosan el ne szapo­rodjanak, mivel az említett nö­vények alkonyat után oxigén­fogyasztóvá válnak, s ez a ha­laknál, elsősorban a dévérek és süllők esetében légszomjat vagy pusztulást idézhet elő. A film-, illetve diavetítések­kel egybekötött előadások jó alkalmul szolgáltak, hogy a szervezet tagjai bővítsék szak­ismereteiket, felelevenítsék a legfontosabb tudnivalókat. A horgászszervezet tagjai nagyban hozzájárultak a Nemzeti Front választási programjának telje­sítéséhez. A városfejlesztés so­rán több mint 400, a vízterüle­tek tisztításánál pedig 1324 órát teljesítettek társadalmi munkában. A mezőgazdasági munkacsúcsok idején is több száz órát vállaltak a horgá­szok. Ezenkívül 327 kilogramm papírt, 1345 kilogramm vas­hulladékot és közel 200 kiló textilhulladékot gyűjtöttek. Boros elvtárs információi szerint új munkatervük alapján megszigorítják az ellenőrzést, s kellő szigorral büntetik a szabálysértőket, az engedély nélkül horgászókat, és bizo­nyos Időre lezárják azokat a (Fotó: Archív), halastavakat, amelyekbe hal­ivadékot telepítettek. Nagy fi­gyelmet fordítottak a vizek fertőtlenítésére, s különböző gyógyszerek adagolásával igye­keztek csökkenteni a halbe­tegségek számát. A téli idő­szakban több mint 600 órát dolgoztak le társadalmi mun­kában, amelynek során biztosí­tották a halállomány élelem­készletét. Munkatervüknek meg­felelően 30 ezer korona érték­ben szeretnék növelni a hala­­sítást, s a tavakba jelentős mennyiségű ivadékot fognak szállítani. Hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére értékes kötelezettséget vállaltak, a­­melynek értelmében a vizek tisztításánál, a városfejlesztés­ben és a mezőgazdasági mun­kák során aktívan bekapcso­lódnak a társadalmi tevékeny­ségbe. Májusban újra rendezik a már hagyományosnak számító horgász­versenyt, két köz­ségben pedig étel­különlegességek kínálatával teszik vonzóbbá az úgy­nevezett halászna­pot. A kedvező hozamátlagra tö­rekedve megszer­vezik a halállo­mány rendszeres ellátását. Lehetősé­geikhez mérten az egész vízterület tisztaságáért véd­nökséget vállalnak, hogy megakadá­lyozzák az álló- és folyóvizek további szennyeződését. Krascsenics Géza Jtalízlraee Változtatható sóivá kapaeielzű Gyakran okoz gondot a horgászatnál, hogy különféle kö­rülmények között a kapásjelzőt cserélnünk kell. Más súlyra van szükség állóvizén, illetve folyóvizén, szélcsendes időben vagy éppen erős szélben. Ha minden körülményre fel akar­nánk készülni, akár hátizsáknyi — különféle méretű — kapás­jelzőre volna szükségünk. Az alább leírt jelző — bár az egyszerűség mintapéldánya — minden körülmények között használható. A laticell- vagy poli­­szivacs szinte minden háztartásban közismert. Alszunk és ülünk rajta, ezt visszük fürdőkádunkba, és még sok más cél­ra használjuk. Kapható fehér, ‘sárga, piros, zöld és egyéb szí­nekben. Ebből készül az új kapásjelző. A szinte súlytalan hab­szivacsból egy körülbelül 5X5 centiméteres kockát — vagy ha lehetőségünk van, hengert — kivágunk, középen egy nem rozsdásodó drótot végigvezetünk, végén fület alakítunk ki. A felső részbe köthetjük a műanyagcsipeszkét, az alsóba pe>­­dig a biztosító zsinórt, ha nem akarjuk, hogy az minden be­vágásnál elrepüljön. A használata különben teljesen azonos a megvásárolható jelzőkkel. Óriási előnye mégis a következő: A száraz habszivacs pille­könnyű, állóvizén, szélcsendben a legfinomabb kapásokat jel­zi. Ha erősebb áramlású vízben, vagy horgászat közben fel­támadó szélben is kitartunk, alsó részét kicsit vízbe mártjuk, így súlya megnövekszik. Ha pedig nagyon erős a szél, vagy a vízáramlás, markunkban összenyomva vízbe tesszük és tel­jesen teleszívatjuk, még ilyenkor is használható. Az 5X5 cen­timéteres habszivacshengernek száraz állapotban a súlya csu­pán 2 gramm, teljesen feltöltve vízzel pedig több mint 70 gramm. Nagy lehetőséget nyújt a körülményekhez legjobban igazodó súlyvariációkhoz. {Magyar Horgász 85/1); Szaionkatitkok Holt idényben

Next

/
Thumbnails
Contents