Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-06 / 14. szám
1985. április 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Fokozott felelősségérzettel Ä tőketerebesi (Trebišov) járásban s közelmúltban megtartott állattenyésztési értekezleten Štefan Durka agrármérnök, a jml Igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a járás a 2 millió 672 ezer literrel túlteljesítette évi tejeladási tervét. Tehenenként! évi átlagban 2937 litert értékesítettek. Az idén e tejértékesítést 31D0 literre akarják növelni egyedenkénti átlagban. Az eddigi eredmények pozitívak. Természetesen, nem spontánul alakula leleszi (Leles) szövetkezetben érték el. Ondué elvtárs a vojőicei szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője a tapasztalatairól így nyilatkozott: — Szövetkezetünk az elmúlt évre tervezett 1 millió 820 ezer liter tej értékesítését jócskán túlteljesítette. Örömmel mondhatom, hogy a kemény téli napokon is túlteljesítettük a tervezett napi tejeladási tervünket. Mindezt a jó szervező munkának köszöna termelés állását. Az előforduló problémák, hiányosságok azonnal orvosolhatók. A parrhovany szövetkezet 2 minié 820 ezer liter tejértékesftést tervét szintén túlteljesítette. Jelenleg is tartani tudják a napi tejeladási tervüket. Brinda agrármérnök, a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője a tapasztalatait eképpen summázta: — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy attól nem kellett tartanunk, hogy gond lesz a tehenek tartásával. Elegendő és jó minőségű takarmánykészletet biztosítottunk. Az istállókat is Idejében rendbe tettük. Egymagában ez azonban még nem minden. Hiszen az állatok gondozását az emberek végzik és nem mindegy, hosvan, milyen körülmények között. Az üzemi pártszervezetünk a szövetkezet vezetőivel, a szocialista brigádokkal és a társadalmi szervezetekkel karöltve arra törekszik, hogy szüntelenül javuljanak a termelési feltételek, tovább csökkenjen a kézi munka részaránya. jől bevált a takarmánvelőkészítő részleg, s ennek köszönve az állatok kedvező összetételű takarmányt kapnak. Ennek is köszönhető, hogv a termelékenység növekedő tendenciát mutat. Természetesen alapvetően fontos dolognak tekinti pártszervezetünk a munkához való hozzáállás formálását. Hiszen hiába minden, ha nem kellő odadással, a szüntelen többre és jobbra törekvés igé nyével végzi ki-ki napi feladatát, s tetteivel nem igyekszik mások«' 's a közös célok maradéktalan valőra váltására sarkallni. Üzemi pártszervezetünk rendszeresen napirendre tűzi a kommunisták beszámolóját arról, hogyan tesznek eleget munkaköri feladatuknak. pártmegbfzatásuknak. Ez növeli az egymás iránti ieénvességüket. fokozza felelősségérzetüket. Mtndezt azért irtuk le, hogy a jó példákból mások is tapasztalatokat szerezhessenek. A tőketerebest járásban a Jelek szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy az egész termelésben megmutatkozzék a gazdaság életében bekövetkezett fordulat.-ül-A búza öntözésének kísérleti eredményei Még nemrég a kutatás és a gyakorlat előtt kérdőjel volt, igényll-e a búza az öntözést, és ha igen, akkor mikor és milyen adagban. Továbbá felmerült az is, vajon milyen az egyes fajták viz- és tápanyagigénye. Ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni az utóbbi öt év folyamán a kutatók. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás több mezőgazdasági üzemében immár hagyományossá váltak a kisparcellás fajtakísérletek, amelyeket a Sósszigeti (Solary) Fajtanemesitő Állomás munkatársainak az irányításával végeztek, üt évvel ezelőtt a fajtakisérleteket öntözéses kísérletekkel bővítették ki a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet közreműködésével. A kísérletekben a nagyüzemi viszonyokhoz igazodva az ún. „reális öntözési rendszert“ alkalmazták. Ez tulajdonképpen háromszori öntözésből állt: idény előtti — a vetés előtt — 80—100 mm adagban kijuttatott öntözésből, majd a teuyészidő folyamán kétszeri, áprilisban és május végén végzett 40—40 mm adagú öntözésből. Az öntözéses fajtakísérleteket a vásárúti (Trhové Mýto), az illésházi (Nový Život) és a légi (Lehnice) szövetkezet — sorrendben 5, 4 és 3 éves — eredményei alapján értékeltük. A kísérletbe bevont 25, 23 és 19 fajta. Illetve fajtajelölt közUl azonban csupán nyolc fajtát lehetett statisztikailag kiértékelni. A három szövetkezetben a kísérleti idő alatt elért átlaghozamok a nyolc értékelhető fajta esetében a következőképpen alakultak: VÄSÄRÜT ILLÉSHAZA LÉG tak így, hanem a vezetők, az üzemi pártszervezetek összehangolt, megfontolt és célravezető munkája révén. Néhány gazdaság kivételével az állattenyésztést telepeken tervszerű tevékenység folyik. Az Időszerű kérdéseket pártgyűléseken beszélik meg, kitűzik a legfontosabb tennivalókat, s ügyelnek arra, hogy azok maradéktalanul meg Is valósuljanak. Az egyik alapvető cél volt a napi tejelékenység stabilizálása. E téren a legjobb eredményt a vojíicei. a plechoticei, a parchovany, a kuzmicei, hetjük. Az átteleltetéssel kapcsolatos tennivalókat nyilvános pártgvfllésen vitattuk mpg, s a fórumon elhangzott konkrét javaslatokat Intézkedési tervezetben rögzítettük. Az egyik lényeges intézkedés az volt, hogy a takarmányelőkészítő részlegen egy Ideiglenes pártcsoportot létesítettünk, s ez Irányítja a munkát. Az Ideiglenes pártcsoport naponta összegezi az eredményeket. Állandó kapcsolatot tart fenn az üzemi pártszervezettel, s így a választott szerv Is szüntelenül figyelemmel kísérheti — ellenőrizheti fajta hozam fajta hozam fajta hozam t/ha t/ha t/ha Danűbia 7,34 Viginta 7,34 BU-22 5,83 Vala 7,00 Košútka 7,07 Istra 5,58 Solaris 6,89 Solaris 6,73 Iris 5,48 Slávia 6,59 Vala 6,62 Viginta 5,40 SK-2365 6,54 Istra 6.46 Vala 5,38 Istra 6,24 Danúbia 6,30 Danúbia 5,26 Amika 6,12 jubilejná 6,02 Slávia 5,11 Jubilejná 5,97 Amika 5,97 Solaris 5,05 Az egyes fajták öntözött és öntözetlen variánsok átlaghozamai között a következő különbségeket mutatták ki: Vásárúton 0,417. Illésházán 0,947, Légen pedig 0.B46 tonnát hektáronként. A fajták közötti hozamkülönbsé-Vásárát ’ Ulésháza Lég 51,49 40,72 89,71 6.98 7,04 7,19 járási körkép SERKENTŐ ERŰ A Bátkai Állami Gazdaság a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás egyik legjobb mezőgazdasági üzeme, összesen 7755 hektár mezőgazdasági, ebből 54G6 hektár szántóterületen gazdálkodik. A gazdaság legfontosabb szakágazata a növénytermesztés. Ezen a téren tavaly dicséretre méltó eredményeket mutattak ki. A gabonafélék termelését például 2136 tonnával teljesítették túl, ami pénzértékben kifejezve 3 millió 311 ezer korona többletbevételt jelentett. Sikerek, de esetenként tartalékok Is jellemezték a gazdaság állattenyésztését. Ebben a szakágazatban 4956 darab szarvasmarhát — ebből 1900 tehenet — ezer juhot és 13 ezer 753 darab sertést tartanak. A termelési eredmények egészébe véve dicséretre méltóak. A gazdaságban maradéktalanul teljesítették az állattenyésztés termelési és értékesítést tervét. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tejtermelést egyedenkénti évi átlagban háromezer literre növelték s ezáltal a tej értékesítési tervét 220 ezer literrel túlszárnyalták. A sertéshizlalásban a napi súlygyarapodási átlag elérte a 0,531 kilót. Egy anyakocától pedig 1B.42 darab malacot választottak el. Hiánytalanul teljesítették a hús eladási tervét Is. A pozitív eredmények mellett azonban akadnak még az állattenyésztés szakaszán ts tartalékok. Az a tény azonban, hogy az állami gazdaságban a tiszta nyereség tervét 1 millió 410 ezer koronával túlteljesítették felbecsülhetetlen serkentő erőt Jelent az idei tervfeladatok teljesítéséhez. DICSÉRETET ÉRDEMEL A királyi (Kráft Együttműködés Efsz-ben tavalv a tervezett 2 mllltő 019 ezer korona tiszta nyereséggel szemben a valóságban 8 millió 304 ezer koronát könyveltek el A gazdasági eredmények kedvező alakulásához főleg a szemesek termelésében elért kimagasló hozamok járultak hozzá. Búzából például 6,82, árpából 5,7, szemes kukoricából pedig 5.06 tonna átlagtermést takarítottak be. A 170 hektáron termesztett lucernából — zöldanyagban számítva — 41.16 tonnát gyűjtöttek be hektáronként. A kertészet sem maradt el a szántóföldi termelés mögött. A 700 ezer koronára tervezett bevételüket 16 ezer koronával megtetézték. Feltétlenül dicséretet érdemel az állattenyésztési szakágazat, ahol a piaci termelésben elérték a 25 millió 567 ezer koronát. A tejtermelés évi tervét 103 százalékra teljesítették. Egyedenkénti évi átlagban 3256 literes fejésl átlagot értek el. A szarvasmarha-hizlalásban 0,70, a sertéshlzlalásban pedig 0,47 kilogramm volt a napi súlygyarapodási átlag. Száz tehéntől 103 borjút, egy anyakocától pedig 17,7 malacot választottak el. A szövetkezet dolgozói a tej értékesítési tervét négy, a marhahúsét öt, a sertéshúsét egy, s a gyapjú értékesítését pedig négy százalékkal túlteljesítették. ODAADÖ MUNKÁVAL Az elmúlt év a rimaszéesi (Rimavská Seč) Üj Világ Efsz életében Is eredményesnek bizonyult. Ezt bizonyították a legjobban , az elért eredmények, amelyekért a CSSZSZK kormánya a gazdaság dolgozóinak a Munka Érdemrendet adományozta. A hétszáz főből állő tagság az elmúlt évben gabonafélékből 6,17, szemes kukoricáből jjedlg 5,51 tonnás termést takarított be hektáronként. Ezzel a kiváló eredménnyel a szemesek értékesítési tervét 1040 tonnával túlszárnyalták. Ez annyit jelent, hogy megszjlárdult az embereknek a szövetkezethez való ragaszkodása, fokozódott a munkafegyelem, s elmélyült a vezetők irányító és szervező munkája. A szövetkezet állattenyésztésére ts az odaadó munka volt a jellemző. A tehenészetben például egyedenkénti évi átlagban elérték a 3430 literes tejtermelést. Száz tehéntói száz borjút választottak el. A sertéshlzlalásban a napi súlygyarapodási átlagot 0,55 kilóról 0.58 kilóra növelték. Az előző év igen kedvező eredményeire alapozva ez évre még Igényesebb feladatokat tűztek ki maguk elé a szövetkezet dolgozói. Elhatározták, hogy 7046 tonna szemest. 9240 tonna zöldtakarmányt és 1343 tonna zöldséget termelnek. A tehenenkéntl évi tejtermelést 3500 literre, a hústermelést 990 tonnára, a malacelválaszlást pedig 18,5 darabra növelik. Torpis József jjc Sok gazdaságban még a műhelyben állnak az öntözőberendezések, pedig nemsokára megkezdődik az öntözési Idény. Fotó: KrajCovlC gek — tekintet nélkül az öntözésre — Vásárúton és Illésházán igazolhatóan kimutathatók voltak, ám Vásárát — Ulésháza — Lég összehasonlítása alapján a különbség statisztikai kimutathatősága csökkenő tendenciájú volt, s Lég esetében szinte elenyésző. Ez annyit jelent, hogy Légen csekélyebb a fajták kijelölésének jelentősége. A hozamok közötti különbség a nyolc fajta átlagában öntözött és öntözetlen viszonyok között egyaránt statisztikailag kimutathatóan jelentős volt, ami annyit jelent, hogy a búzák öntözése mind a három kísérleti helyen indokolt. Az adatok a következőképpen alakultak: kiszámított érték táblázati érték 99 % valószínűség szerint Az évjáratok szerinti értékelés is hasonló eredményt hozott. A kiszámított és a táblázati értékek között a legnagyobb különbség Vásárúton (15,96:2,41) volt. Ezt követte Ulésháza (6,51:3,79), majd Lég (4,87:6,86) értékrendje. A felsorolt adatokból kiderült, hogy Illésházán és Légen az évjáratra való tekintet nélkül fontos a búza öntözése. Vásárúton viszont, ahol sokkal mélyebb termőrétegű és termékenyebb talajokkal rendelkeznek, az öntözésre való igény az évjárat jellegétől függött Tehát a kölcsönhatások közül a leglényegesebb a fajta és az öntözés, valamint az öntözés és az évjárat közötti statisztikai összefüggés. A kísérletekkel párhuzamosan vegyi elemzéseket Is végeztünk. Ezek lehetővé tették a tápanyagok felvételének vizsgálatát, valamint a fajta, az öntözés és az évjárat kölcsönhatásának megállapítását. Ezen adatokat az egyes kísérleti helyeken külön-kiilön értékelték, mivel az eredmények a termőhelyi adottságoktól — talaj, klíma, csapadék — függően jelentősen eltérnek. A vásárúti szövetkezetben a búza tápanyagfelvételének összefüggéseit és kölcsönhatásait ötéves kísérleti eredmények alapján értékelték. A szemtermés tekintetében a nyolc fajta nitrogénfelvétele közötti különbség statisztikailag kimutatható volt. Az egyes fajták nftrogénelvonásának szélső értékei alapján kiszámított átlagkülönbözeti érték egy tonna szemtermésre számítva 0.28 kiló hatóanyag volt. A nitrogénfelvétel az SK-2365, az Amika, a Danúbia és a Solaris fajtánál volt a legnagyobb. A szalmatermés által felvett nitrogén és foszfor mennyiségében az egyes fajták között nem tapasztaltak kimutatható különbséget. Ezzel szemben a kálium-felvétel fajták szerint szignifikánsan különbözött. A legnagyobb különbséget az SK-2365, az Amika, az Istra és a Vaia fajták esetében tapasztalták. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a nitrogén a szemtermést, a kálium pedig a szalma termését befolyásolja. Valószínű, hogy az említett fajták fokozott nitrogénes fejtrágyázása valamennyi növekedési szakaszban eredményes lehet. Az öntözés a tápanyagfelvételt csupán a foszfor esetében befolyásolta szignifikánsan, s itt is csak a szalmahozam tekintetében. Ez annyit jelent, hogy a talajok tápanyagban annyira gazdagok, hogy az öntözés erőteljes hatására csupán a foszfor felvehetőképessége fokozódott. Ogy tűnik, hogy Vásárát termőhelyi adottságai között az egyes fajták nem igénylik egyformán az öntözést. Ha az öntözés nem igazodik eléggé az évjárat jellegéhez. akkor mindhárom tápanyag felvétele csökken. A búza növényzete öntözött körülmények között sem igényel tápanyagtöbbletet. A tápanyagfelvételre erősebb tényezőként hat az évjárat mint az öntözés. Az Illésházi Efsz-ben a búza tápanyagfelvételének alakulását négy kísérleti év eredményei alapján értékelték. Megállapították, hőgy a szemtermés által felvett tápanyagok tekintetében az egyes fajták nitrogénfelvétele nem különbözött. Viszont a foszfor és a kálium felvételében jelentős, kimutatható különbségeket tapasztaltak. A szalmatermés tekintetében csupán, a kálium felvételében mutatkoztak szignifikáns eltérések. A legnagyobb mérvű káliumfelvételt — a szem- és a szalmatermésben egyaránt — a Viginta, a Vaia, a Solaris és a Košútka fajtáknál állapították meg. A káliumfelvételben tapasztalt különbség — hat tonnás átlagtermés esetében — elérte a 6—9 kilő hatóanyagot, ami 15—23 kiló 40 százalékos kálisónak felel meg. Az öntözés egyértelműen növelte a kálium felvételét a szemtermésben és a szalmában egyaránt. A fő tényezők összefüggéseiből kiderült, hogy a fajta és az öntözés kölcsönhatásának jelentős szerepe van a káliumfelvétel tekintetében. A fajta és az évjárat kölcsönhatása csupán a szemh'nzamra volt érvényes. A legnagyobb átlaghozamokat azon fajták adták, amelyeknél az öntözés szignifikánsan növelte a kálium felvételét. Ez a Viginta. a Košútka. a Vaia és a Solaris fajta volt. Az öntözés az egyes fajták átlagában hektáronként 0,947 tonna hozamnövekedést eredményezett, miközben a búza tápanyagokból csupán káliumból igényelt többet. A légi szövetkezet hároméves kísérlett eredményei szerint nem volt lényeges különbség az egyes fajták tápanyagfelvételében. Az öntözés csupán a szemtermés kélinmfelvételét növelte. Viszont az évjárat alakulása szignifikánsan befolyásolta a nitrogén és a kálium felvételének fajtánként) eltéréseit. Ez indokolttá teszi a nitrogén-tartalom alakulásának a mérését, s eszerint a fejtrágyázás irányítását. A káliumtrágyázást ia körültekintőbben kell végezni. Az öntözött körülmények között az egyea fajták káliumfelvevő képessége jelentősen különbözött. TARR GYULA vegyészmérnök, a Brattslavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet és MÓZES FERENC mérnök, • Nagymagyari Agroprogres munkatársa
