Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-06 / 14. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április B. A lépi Kamera és a Nevelek Kamarája t együttes éléséről ■ AZ ÜLÉSEN RÉSZT VETT GUSTAV HUSAR ELVTÄRS ■ BESZÄMOLÖ A SZÖVETSÉGI KORMÁNY PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL К ÄTFOGÖ VITA ■ ÜJ TÖRVÉNYT HAGYTAK JÖVA ■ A múlt hét elején tanácskozott a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 16. együttes ülése. A CSSZSZK legfelsőbb törvényhozó és népképviseleti testületé ülésén a fő napirendi pont a szövetségi kormány programnyilatkozatának teljesítéséről szóló beszámoló megvitatása volt. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők nevében üdvözölte Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt. A parlament tanácskozásán megjelent Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, s a CSKP KB Elnökségének további tagjai. A szövetségi kormány programjának teljesítéséről szóló beszámolót Ľubomír Štrougal elvtárs terjesztette elő. amelyet kivonatosan közlünk. A kedvező fejlődés blzonvfiia, hogy iHdves úton járui Mint minden évben, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának együttes ülése most Is megvitatta, elbírálta és értékelte, hogyan sikerült a műit évben, a korábbi évekre támaszkodva elérni azokat a célokat, amelyeket a kormány a CSKP XVI. kongresszusának határozatai alapján társadalmunk továbbfejlesztése terén az élet minden szférájában kitűzött. Közeledik május, amikor megemlékezünk Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harca betetőződésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójáról. A győzelem napja, amelyről rövidesen megemlékezünk, egyúttal a náci Németország és a militarista Japán vereségének napja. Ennek során az egész világ elgondolkodik a második világháború égető tanúságtételéről, az 50 millió halott mementójáról és azon borzalmas pusztulás következményeiről, amelyet a huszadik század legnagyobb gonoszságával, a fasizmussal vívott harc követelt. A jaltai és a potsdami egyezményben kodifikált győzelem negyven évvel ezelőtt megfelelő feltételeket teremtett a világ Igazságosabb elrendezéséhez, a nemzeti felszabadító mozgalom sikeres kibontakozásához a le- Igázott országokban egészen a gyarmati rendszer teljes összeomlásáig. A nemzetközi imperializmus azonban nem adta fel az erő és a konfrontáció politikáját, a katonai fölény megszerzésére tett törekvéseket, még a nyolcvanas években sem. Ezzel a céllal a fegyverkezés új hullámát kezdeményezte a földön, a vizeken és a levegőben, új fegyverrendszereket állított hadrendbe a NATO egyes nyugat-európai tagállamainak területén. Egyidejűleg azonban egy percre sem hagytuk abba fő célunk követését, azt, hogy végleg kizárjuk a háborút az emberiség történelméből, és megőrizzük a békét. Ez a szellem hatja át a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai nyilatkozatában fuglalt békekezdeményezéseket, s a Szovjetunió vezetőinek az elmúlt időszakban előterjesztett javaslatait, valamint a Stockholmban, Bécsben és az ENSZ- közgyűlés ülésszakain tett javaslatokat. Csehszlovákia szavakkal és tettekkel egyaránt jelen van a jelentős béketárgyalások többségén. Ezeken közérthető és elfogadható célokat követünk: mindenekelőtt a békére, a leszerelésre — főleg a nukleáris leszerelésre — és az együttműködésre törekszünk, amely az enyhülés folyamatát reálissá teszi. Országunk internacionalista felelősségét a szocializmus és a béke ügye iránt, a nukleáris katasztrófa elhárításáért a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk valamennyiünk nevében fgy fejezte ki: „Csehszlovákia továbbra is hozzájárul ahhoz, hogy szilárduljon politikai, gazdasági és védelmi erőnk“. A Szovjetunióval és a többi testvér! országgal együtt törekedni fogunk a békére, a leszerelésre és az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére, amely korunk politikájának egyedüli ésszerű alternatívája. • • • A szövetségi kormány fő figyelmét népgazdaságunk hatékony és dinamikus fejlesztésére fordította és fordítja. Azon stratégiai irányvonal megvalósítására törekedtünk, amelyet szociális és gazdasági téren Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa tűzött ki. A tőkés országok válsága és a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsulása következtében jelentősen kiéleződött a konkurencia, elsősorban a feldolgozó Ipar termékeinek világpiacán. Az ötéves tervidőszak elmúlt négy évének összesített eredményei alátámasztják, hogy a választolt eljárás helyes volt, és meghozta gyümölcsét. Egyótfal szemléltetően tanúskodnak népgazdaságunk lehetőségeiről és azon képességéről, hogy eleget tud tenni a minőségileg új feladatoknak. A múlt évben értük el a nemzeti jövedelem legnagyobb növekedését. Terjedelme csaknem 543 milliárd korona volt, ami azt jelenti, hogy az ötéves tervidőszak elmúlt négy évében a nemzeti jövedelem 7,5 százalékkal nőtt. Az idei terv megteremti a reális feltételeket ahhoz, hogy elérjük a nemzett jövedelemnek a hetedik ötéves tervben kitűzött növekedését. Céljainkkal összhangban sikerült csökkenteni adósságainkat konvertibilis valutában. Teljesen reális, hogy 1985 végéig a nem szocialista országokkal szembeni kötelezettségeinknek eleget teszünk. És ami a szocialista országokat illeti, velük az egész ötéves tervidőszakban kiegyensúlyozott devtzakapcsolatokat tartunk fenn. A külső gazdasági egyensúly helyreállításához és belső megszilárdításához kétségtelenül az is hozzájárult, bogy viszonylag sikeresen érjük el a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén kitűzött céljainkat. A közélelmezés lényegében saját mezőgazdasági termelésünk ügye lett. A növénytermelés kiemelt fejlesztése egyebek között lehetővé tette a takarmányok és a fehérjék behozatalának minimalizálását, így az elmúlt ötéves tervidőszakhoz képest ez a behozatal lényegesen csökkent. Mindez hosszú távon ható tényezők következménye, amelyek elősegítik a növénytermelés és az állattenyésztés hatékony növelését, s fokozzák a dolgozók teljesítményeit és kezdeményezését, akik életüket egybekapcsolják a szocialista mezőgazdasági termelés fejlődésével. Ez egyúttal annak a teljes támogatásnak az eredménye, amelyben a mezőgazdaság jntenzifikálásának folyamatát részesítjük és akarjuk részesíteni a jövőben is. A társadalmi termelés anyagigényessége csökkenő irányzatú. A múlt évben például 0,7 százalékkal csökkent. De hozzá kell tenni, hogy a tervben nagyobb csökkenésre számítottunk. A gazdaságosság növelésének, a* anyagi Igényesség csökkentésének követelményét gyakran csak az iparral szemben támasztjuk. Ezzel azonban nagyon leegyszerűsítenénk a dolgokat. Minden ráfordítás nagyfokú hasznosításának követelménye általános, minden ágazatra, a termelő és a nem termelő szférára egyaránt vonatkozik, s elválaszthatatlanul összefügg a termelés minőségével és hasznosságával. Ebből a szemszögből kell értékelni a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, sőt a szolgáltatások, a lakásgazdálkodás, az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás eredményeit. • •• Az eddigi irányzatok megváltozása átfogó tárgyi és rendszerszerű intézkedések végrehajtását követeli meg. Az íntenzifikálás követelményei arra ösztönöznek bennünket, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk az olyan fontos kérdésre, mint az állóeszközök — az épületek, gépek és berendezések — felhasználása. Az ösztönző tényezők szerepének növelésére, az anyagi érdekeltség fokozására kifejtett törekvésünket össze kell kap csolnunk azzal, hogy szigorúbban ellenőrizzük a munkaráfordítást, szilárdítsuk a fegyelmet és a rendet. A fegyelem megszilárdítása és a felelősség fokozása teljesen konkrét feladat. A megoldás egyedüli módja az egész Irányítási rendszer javítása, a jobb szervezettségtől kezdve egészen a szigorú felelősségrevonásig. Az irányítás gyenge pontjai ugyanúgy, mint az előttünk álló időszak céljai és feladatai megkövetelik, hogy az irányítási rendszer tökéletesítését állandó rendszeres folyamatnak tekintsük, de ugyanakkor a feladatokat nagyabb bátorsággal, határozottsággal és igé nyességgel hajtsuk végre. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a CSKP KB Elnökségének, a kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás tökéletesítésére, valamint « munkakollektíváknak a népgazdaságban betöltött szerepük megszilárdítására hozott intézkedéseit. • • • A CSKP XVI. kongresszusának határozata szellemében a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a köztársaságok kormányaival együttműködve megteremtettük a feltételeket a szocialista demokrácia további fejlődéséhez, ahhoz, hogy az állampolgárok még nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a közügyek intézésébe, a községek, városok, járások és kerületek irányításába és igazgatásába. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnünk a nemzeti bizottságok szervező munkáját, az üzemek és a Nemzeti Front szervezeteinek hozzájárulását, az állampolgárok társadalmi munkáját, megértését és kezdeményezését. Értékelnünk kell mindezt, mivel lehetővé tette a tartós értékek megteremtését, az emberek életkörülményeinek Javítását. Nincs szó Ris értékekről, 1984-ben a Z-akciók beruházási részében 4,3 milliárd korona érték született. így például 150 óvodát építettek 10 ezer gyermek számára, 20 alapiskolát, 34 egészségügyi köz1 pontot, 28 szociális létesítményt. 730 km vízvezetéket, 200 kilométer csatornát, 287 üzletet és szolgáltató létesítményt és számos más olyan létesítményt, amely a községek és városok lakosságát szolgálja. • • • Ügy gondolom, hogy ki keli emelni a tömegtájékoztató eszközök, az újságok, a televízió és a rádió dolgozóinak jó munkáját is. Rendkívül fontos szerepük van kommunista pártunk, a Nemzeti Front és a kormány politikájának megvalósításában. Köszönet illeti mindazokat, akik áldozatosan, kitartóan hozzájárultak az idei tél okozta nehézségek és károk elhárításához. A kormány nagyra értékeli azoknak a munkakollektíváknak a kezdeményezését és törekvését, amelyek rendkívüli műszakokban pótolják a termelésben a kieséseket és maximálisan hozzájárulnak az idei feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Egyúttal kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy kölcsönös együttműködésünk az idén is, a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében is eredményes lesz, és közös erőfeszítéseink eredményei a legfontosabb területen, népünk elégedett életében, gyönyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felvirágoztatásában nyilvánulnak meg. • • • A beszámoló fölötti vitában — többek között — Zdenek Češka képviselő a Szövetségi Gyűlés ellenőrző és kezdeményező szerepét elemezte a kormányprogram gazdasági és szociálpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása során. Jaroslav Brabec képviselő a tervszerű népgazdaság-irányítási rendszer Javításának kérdésével foglalkozva kifejtette, hogy ez nem korlátozódhat csupán a kompplex intézkedésekre. Anton Blažej képviselő a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi tagállamával való gazdasági és tudományos•műszaki együttműködés jelentőségét méltatta népgazdaságunk fejlődése szempontjából. A gabonafélékből történő önellátás fokozatos elérésének és az élelmiszergyártásnak a kérdésiéivel foglalkozott Dana Kancírová képviselő. František Brabenec képviselő a dolgozók munkakezdeményezésének és a brigádmozgalom nak a jelentőségét hangsúlyozta a tervfeladatok teljesítésében. A szövetségi miniszterelnök zárszava után a képviselők egyhangúlag jóváhagyták a Szövetségi Gyűlésnek a kormány beszámolójával kapcsolatos határozatát. A két kamara képviselői ezután Miroslav Bod'a szövetségi szociális és munkaügyi miniszter Indoklása és az előadók [Otto Trefný és Irena Horečná képviselők) jelentése alapján egyhangúlag jóváhagyták az építőiparban a szolgálati pótlék bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak egyhangúlag hagyták jóvá a kormány javaslatait a genfi Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1983. évi 69. ülésén elfogadott s a csehszlovák kormány állásfoglalásával kiegészített megállapodásokat és jegyzőkönyveket. A Szövetségi Gyűlés ezután bírákat mentett fel, illetve nevezett ki, majd a képviselők jóváhagyólag tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés és a két ka mara elnökségének, valamint a kamarák, állandó bizottságainak a parlament utolsó ülése óta végzett munkájáról szóló jelentést. Az И és а lassai Kormányprogram A Szlovák Nemzeti Felkelés és a Kassai Kormányrogram egyenes, közvetlen kapcsolatban van egymással. Ez abból a közismert tényből is nyilvánvaló, hogy a Felkelés volt a nemzeti és demokratikus forradalom kezdete Csehszlovákiában, amelynek tartalma testet öltött a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja kormányának első programjában, amelyet 1945. április 5 én Kassán (Košice) hirdettek meg. Az ünnepélyes aktus színhelye alapján kapta a nevét is. A Kassai Kormányprogram összesen tizenhat rendelkezést tartalmazott. Mindegyiket tettekkel kellett megtölteni úgy. hogy összességükben kiinduló pontjai legyenek a népi demokratikus rendszer felépítésének Csehszlovákiában, kifejez zék a nemzeti és demokratikus forradalom programjának teljesítését, amely a Felkelésben kezdődött. A kommunisták a nemzeti felszabadítási harc időszakában összpontosított figyelmet szenteltek a nép valamennyi demokratikus erőiből állá széles körű antifasiszta frontja megteremtésének. A fasizmus elleni harc lefolyása megerősítette, hogy a kommunisták eleget tettek ennek a feladatnak. A kommunisták vezette Nemzeti Front, a munkások, a földművesek, a dolgozó értelmiség és a burzsoázia nemzeti felszabadítási harcban részt vett részének tömbje bevált. Ezt a tapasztalatot vette figyelembe a Kassai Kormányprogram azon rendelkezése, amely kimondja, hogy az új kormány — a München előtti praktikáktól eltérően — a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontjának kormánya lesz, kifejezve a két nemzet demokratikus rétegeinek antifasiszta egységét. E kormány programjában vezető helyen szerepelt a nemzetek felszabadításáért harcoló szovjet hadsereg sokoldalú támogatása. A békés építés biztosítása során a kormánynak már az első hónapokban gondoskodnia kellett a népgazdaság helyreállításáról. Főleg Szlovákiában volt súlyos a helyzet, amit az új kormány — amelyben első ízben kaptak helyet kommunisták is — tudatosított, és rögtön a felszabadulás után megtette az első intézkedéseket. Mindez, amit a cseh és a szlovák nemzet a második világháborúban átélt, amit az SZNF konkrétan felvetett, gerincét képezte a Kassai Kormányprogramnak. Már harmadik részében meghatározta a kormány az új hadsereg szere pét, miközben a Szovjetunióban megalakult 1. csehszlovák hadtest és a Felkelés tapasztalataiból indult ki. Rögzftette a hadsereg népi jellegét, egységét a néppel és annak vágyaival, amely a közös célért vállvetve harcolt különböző nemzetiségű partizánok ezreivel,. A Kassai Kormányprogram természetesen megszabta, hogy az új hadsereg bázisát az 1. csehszlovák hadtest, a Felkelés és a partizánosztagok tagjai képezzék. A kormány politikájának új irányvonalát kifejezésre juttatta az új külpolitikai orientáció is. Azokból az érdemekből indult ki, amelyeket a Szovjetunió szerzett a fasizmus alől való felszabadításkor, a Csehszlovák Köztársaság felújítása kor, valamint a Felkelésnek nyújtott széles körű anyagi és erölcsi támogatás által. A Szovjetunióhoz való orientáció szélesebb összefüggésben abból a felismerésből indult ki, hogy a Szovjetunió a legnehezebb időkben is Csehszlovákia legjobb barátja volt és oltalmazta népünk nemzeti és állami érdekelt. A Felkelés eredményei és a köztársaság teljes felszabadítása előtt szerzett tapasztalatok nagy hozzájárulást jelentettek az első kormányprogram megalkotásához. Segítettek a kommunisták azon követelésének megvalósításában — a burzsoáziával szemben —, hogy a községekben és a járásokban megalakítsák a nemzeti bizottságokat mint a népi közigazgatás szerveit. A CSKP képviselői maradéktalanul latba vetették tekintélyüket, amelyet mint a nemzeti felszabadító harc vezető pártja szereztek azért, hogy elismerjék a szlovák nemzet önállóságát és a nemzeti szervek létezését, az egyenlőség elve alapján rendezzék a csehek és a szlovákok viszonyát. A kormányprogram hatodik fejezete tükrözte a kormány állásfoglalását a szlovák kérdésben: étiemért a szlovák nemzet tétét, a nemzeti szerveket is, meghatározza az egyenlőség elvét azzal, hogy Szlovákia alkotmányjogi helyzetének kérdéseiben alkotmányos ígéretet tett, hogy ebben a szellemben fognak a felszabadulás után tárgyalni. A Kassai Kormányprogram intézkedései gazdasági területen abbéi a mély népi meggyőződésből indultak ki, amely a nemzeti felszabadító harc időszakában nyilvánult meg — fel kell számolni annak a politikának szociális-gazdasági okait és feltételeit, amely a múltban a német fasiszta agresszió támasza volt. Ennek alapján a felszabadulás után továbbra is építeni lehetett a nép antifasiszta és demokratikus egységére, amely a fasizmus elleni harcban jött létre és megnyilvánult a nyílt fegyveres harcban a Felkelés alatt. Nincs szándékunkban gépiesen felsorolni a Felkelés és a Kassai Kormányprogram összefüggéseit. Szeretnénk viszont meggyőzően bizonyítani, hogy ez a kormányprogram összefoglalta népünk nemzeti felszabadító harcában és a Felkelésben szerzett tapasztalatait a kultúra területén is. Felvetette a kultúra következetes demokratizálásának követelményét. Az első lépés még a Felkelés idején megtörtént, amikor az SZNT elrendelte az iskolák államosítását. A szovjet hadsereg és az 1. csehszlovák hadtest katonái 1944. október 6-tál fokozatosan felszabadították az egész köztársaságot. A felszabadított városok és falvak népe új életet kezdett, megismerkedett az első kormány programjával, ennek alapján ledöntött mindent, ami elavult, ami évszázadokon át a nemzeti és szociális elnyomás eszköze volt, ami ellen a Felkelésben is harcolt. A Kassai Kormányprogram elvei képezték az alapot az 1945-ös év után megalakult kormányok programja számára is. Ezekben a kormányokban egyre erősebb volt a kommunisták pozíciója, ami szavatolta, hogy a program megvalósul. A burzsoázia eltávolodása a kötelezettségektől, tehát a kormányprogramok feladataitól, a reakciós burzsoázia kormányban betöltött pozícióinak felszámolásával ért véget. Február után a munkásosztály megvédte az SZNF hagyatékát, elindult a szocialista Csehszlovákia felépítése útján. —cs—
