Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

1985. január 5. SZABAD FÖLDMŰVES 3 KGST-tanácskozások Decemberben Moszkvában tartották meg a KGST három bizottságának ülését. A KGST atomenergetikai ál­landó bizottsága 47. ülésének munká­jában a. tagországok küldöttségein kí­vül Jugoszlávia, valamint az egyesí­tett nukleáris kutatóintézet, illetve az Interatominsztrument és Interatom­­energo elnevezésű nemzetközi szerve­zetek képviselői is részt vettek. A bi­zottság megvitatta a KGST-tagállamok csúcsértekezletének és a tanács 39. ülésszakának határozataiból fakadó feladatokat. • Az ülésen áttekintették a szovjet gyártmányú ezer magawattos reakto­rokon alapuló energiatermelő egysé­gek működésének tapasztalatait. Je­lenleg ilyen egység épül Bulgáriában, ez NDK-ban és Romániában pedig megkezdődtek az építkezés előkészü­letei. A bizottság megtárgyalta annak a nemzetközi együttműködésnek a ta­pasztalatait, amely a gyorsított neut­ronokra épülő nagy kapacitású reak­torok kidolgozásánál valósul meg, és Javaslatokat fogadott el a további fej­lesztési Irányokra. Az ülésen rámu­tattak, hogy rendkívüli Jelentőségű ez izotóptermékek előállításának sza­kosítási és gyártási együttműködése. Ä következő években a KGST-tagálla­­moknak növelniük kell termelésüket annak érdekében, hogy kielégítsék a növekvő szükségleteket Izotóptermé­kekből. ★ ★ ★ A KGST tudományos-műszaki együtt­működési bizottságának 31. ülésén kidolgozták a tagországok felsőszintű gazdasági értekezlete, valamint a KGST 39. ülésszaka határozataiból adódó tudományos-műszaki együttmű­ködési feladatok intézkedési tervét. Áttekintették a KGST-tagországok tu­dósai és szakemberei által Javasolt kutatási és műszaki fejlesztési, vala­mint együttműködési feladatokat a 2000-ig szóló tudományos-műszaki komplex program kidolgozásához az elektronizáció, az automatizálás, az atomenergetika, az új anyagok és technológiák, valamint a biotechnoló­gia területén. Megvizsgálták a tudo­mányos-műszaki fejlesztési hosszú tá­vú prognózisok kidolgozása, a mikro­processzor-technika alkalmazása, az ipari robotok fejlesztése és a hegesz­téstechnikai együttműködés terén el­ért eredményeket. ★ ★ ★ . A KGST mezőgazdasági együttmű­ködési állandó bizottságának 64. ülé­sén a fő figyelmet a KGST felső szin­tű gazdasági értekezlete határozatai­nak végrehajtásához szükséges intéz­kedésekre fordították. Értékelték az élelmiszerprogram megvalósítása ér­dekében a múlt évben kifejtett mun­kát, és jóváhagyták az 1983—1386. évi munkatervet. A SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL Növekvő áruforgalom Äz 1985-ös csehszlovák—magyar árucsere-forgalmi Jegyzőkönyv több mint másfél millió rubel értékű áru­cserét irányoz elő, amely az 1984-es árucsere-forgalom értékéhez viszo­nyítva 7,3 százalékos növekedést Je­lent folyó árakon számítva. A kétoldalú áruforgalomban — mint a korábbi években — a gépipari termékek képviselik a legnagyobb részarányt. A csehszlovák behozatal­ban a szerszámgépek, élelmiszeripari gépek, vízgazdálkodási berendezések, konyhai gépek, elektrotechnikai és távközlési eszközök, mérés- és szabá­lyozástechnikai készülékek, valamint a mezőgazdasági gépek alkotják a legfontosabb cikkeket. Emellett bauxl­­tot, alumíniumipari termékeket, gabo­nát és konzerveket, kozmetikai cik­keket, kempingfelszereléseket, ruhá­zati cikkeket, bort és fekete-fehér televíziós készülékeket Importálunk Magyarországról. A csehszlovák kivitelben a legjelen­tősebb tételek a szerszámgépek, te­herautók és személygépkocsik, mo­torkerékpárok, fémfeldolgozó beren­dezések, energetikát gépek, könnyű­ipari és építőgépek, valamint mező­gazdasági gépek, főleg traktorok. A nem gépipari szállítások között sze­repelnek a koksz- és kokszolható­­szén-szállítások, vegyipari termékek, autógumik, a sör és a komló, vala­mint a közszükségleti cikkek, köztük üveg és porcelán, bútor, magnetofo­nok és lemezjátszók, sporteszközök. A forgalomnak 30 százaléka szako­sítási és kooperációs egyezmény alap­ján bonyolódik le. Szovjet mezőgazdasági géppark A Szovjetunió korszerűsíti mező­­gazdaságának kombájngépparkját. A korábbinál jóval korszerűbb Don 1200-as és 1500-as típusú modellek első kísérleti példányait már kipró­bálták Kazahsztánban, Kubány vidé­kén és Szibériában. A tapasztalatok szerint szükséges módosítások elvég­zése és a messzemenően gépesített termelés előkészítése után, 1986-ban kezdik meg a sorozatgyártást. A Szov­jetunió nagyszabású élelmiszerprog­ramjával összefüggésben évi 73 000 Don típusú kombájn termelését Irá­nyozták elő. A gyártást több üzemben megszervezik, így Rosztovban, az ugyancsak ebben a körzetben talál­ható Bjeiaja Kalitva-i gyárban, vala­mint Volgográd körzetében az urju­­punszki üzemben. Az új típusú kom­bájnokkal a Szovjetunió arató-cséplő gépeinek termelése több mint 59 szá­zalékkal növekszik, hiszen a múlt évben 118 000 ilyen mezőgazdasági gép készült. Az NDK 1985. évi terve Ä gazdálkodás még intenzívebbé és ésszerűbbé tétele, a munkatermelé­kenység,' az anyag- és energiafelhasz­nálás hatékonyságának további javí­tása, a Jó minőségű fogyasztási cik­kek és exportáruk termelésének nö­velése áll az NDK 1985. évi népgaz­dasági tervének középpontjában. Az előirányzat szerint a nemzeti Jövedelem 4,4 százalékkal bővül, az ipar netto termelése nyolc, a munka­termelékenység pedig 7,1 százalékkal növekszik. A mezőgazdaságban tartani kíván­ják az 1984-es kimagasló szintet. A betakarított 11,5 millió tonna gabona­­termelés és a hektáronkénti, átlago­san 4,5 tonnás hozam egyaránt re­kordnak számított, s más növényi kultúrák is jó termést adtak. Revansizmus — az imperializmus gyermek* Kukrinylkszl rajza ■ B KI ■■ 1 —-i L! lltril 11 lodo ( mies 1 1908-1984) Isztyi HBV I DmitriJ Usztyínov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője 1984. decem­ber 20-án súlyos betegség következté­ben 76 éves korában elhunyt. Dmitri] Usztyinov 1908-ban Kujbi­­sevben született. Munkáscsaládból származott. 1922-ben önkéntesként be­lépett a Vörös Hadseregbe. Katonai szolgálatát kővetően műszaki szakis­kolát végzett, géplakatosként és moz­donyvezetőként működött Balahnában és Ivanovóban. 1927-ben lett a kom­munista párt tagja, 1934-ben elvégez­te a Leningrádi Katonai Gépészeti In­tézetet, s mérnökként tudományos ku­tatóintézetben kapott beosztást. 1937- től mérnök és konstruktőr, a főkon­struktőr helyettese, majd pedig a Le­ningrádi Bolsevik Üzem igazgatója­ként dolgozott. Ott bizonyította be konstruktőri és termelésszervezői rá­termettségét. Dmtirij Usztyinovot 1941 júniusában a Szovjetunió védelmi népbiztosává nevezték ki. A Nagy Honvédő Háború éveiben a fegyverek fejlesztéséért és tömeges gyártásáért volt felelős. So­kat tett a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzele­mért. 1946 és 1957 között a Szovjet­unió védelmi ipari minisztere volt. Ezt követően a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának alelnökévé és a Legfel­sőbb Népgazdasági Tanács elnökévé nevezték ki. 1965-ben az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárává válasz­tották. A párt XIX,. XX., XXII. és azt követő kongresszusain Usztyinov elv­társat az SZKP Központi Bizottságá­nak tagjává választották. 1965-ben és 1966-ban az SZKP KB Elnökségének póttagja, 1966-tól 1976-ig a Politikai Bizottság póttagja volt. 1976 óta a Szovjetunió Legfelsőbbb Tanácsának képviselője volt. 1976 áprilisában a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé nevezték ki. Ebben a tisztségben Usz­tyinov marsall következetesen és ren­dületlenül megvalósította a párt és a szovjet állam védelmi erejének növe­lését célzó politikát Nagy érdemeket szerzett a szovjet hadsereg és hadi­­tengerészet harci felkészültségének növelésében, a fegyveres erők tagjai­nak kiképzésében, erősítette a szov­jet fegyveres erők és a Varr'1 Szer­ződés tagállamainak hadseregei kö­zötti harci együttműködését. Usztyinov marsall nagy érdemeit a párt és az állam megbecsülte. Kitün­tették a Szovjetunió Hőse címmel, tizenegy Lenin-rendet kapott, megkap­ta a Szuvorov Érdemrend első foko­zatát, a Kutuzov Érdemrend első fo­kozatát, valamint a Szovjetunió érde­meit és több ország magas kitünteté­seit adományozták neki. A Lenin-díj­­nak és a Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettje volt. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Minisztertaná­csának Usztyinov marsall elhunyta alkalmából. A kommunista párt és a szovjet ál­lam kimagasló személyiségétől a szovjet hadsereg tagjai mellett a moszkvai dolgozók ezrei, a szövetségi köztársaságok küldöttségei, vezető politikusok, a kultúra és a tudomány kimagasló egyéniségei, az elhunyt kö­zeli munkatársai, családtagjai és ba­rátai vettek búcsút. Dmitrij Usztyinov temetésére a szo­cialista államokból és más országok­ból katonai küldöttségek érkeztek. A csehszlovák néphadsereg küldöttségét Karel Rusov vezérezredes, a nemzet­­védelmi miniszter első helyettese ve­zette. A . Dmitrij Usztyinov hamvait tartal­mazó urnát a szovjet hadsereg kato­nái gyászzene kíséretében ágyútalpon vitték a Vörös térre. A gyászgyűlést követően Dmitrij Usztyinov végső nyugvóhelyére elhe­lyezték az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a kormány, a honvédelmi minisztérium, a Komszomol KB, a katonai egységek, a moszkvai dolgozó kollektívák, to­vábbá a szocialista országok testvéri hadseregei, a rokonok és hozzátarto­zók koszorúit. A gyászünnepség befejeztével a Vö­rös téren katonai díszszemlét tartot­tak, amelyen a szovjet hadsereg tag­jai lerótták kegyeletüket a kommu­nista—leninista, az odaadó hazafi és internacionalista, a kiváló parancsnok emléke előtt. ★ ★ ★ Á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége Szergej Szokolovot, á Szovjetunió marsallját nevezte ki honvédelmi miniszterré. Szergej Szokolov 1911-ben született, hivatalnok családban. 1937 óta tagja az SZKP-nak. A szovjet hadseregben 1932 óta tevékenykedik. 1947-ben el­végezte a Katonai Akadémia páncélos és gépesített fegyvernemek szakát, 1951-ben pedig a Vezérkari Akadé­miát. A Nagy Honvédő Háborúban a páncélos és gépesített fegyvernemek frontparancsnokságának vezérkari fő­nöke, a páncélos és gépesített alaku­latok főparancsnoka volt. A háború után a következő tisztségeket töltötte be: páncélosezred parancsnoka volt, később egy gépesített hadosztályt irá­nyított, majd vezérkari főnök és á hadsereg főparancsnoka lett. 1960-ban lett a moszkvai katonai körzet pa­rancsnoka, 1964-től a főparancsnok első helyettese és 1965-től a leningrá­di katonai körzet főparancsnoka. 1967, áprilisában a honvédelmi miniszter első helyettese lett. Szergej Szokolov az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője. Az ENSZ-közgyíüés 39. ülésszakáról December második felében befejez­te munkáját az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka. A háromhónapos vita so­rán mintegy 140 napirendi pontot tár­gyaltak meg. Ezek korunk legégetőbb problémáit ölelik fel, elsősorban a nukleáris háború veszélyének felszá­molásával,, a fegyverkezési hajsza megfékezésével, a világűr milltarizá- Iásának megakadályozásával és a nemzetközi légkör egészségesebbé té­telével kapcsolatos témaköröket. Az ülésszak végén a hónapok óta húzódó vita lezárásaként 126 szavazat­tal a Biztonsági Tanács új, nem állan­dó tagjává választották Madagaszkárt. Paul Lusaka, a most befejeződött ülésszak elnöke New Yorkban méltat­ta a két nagyhatalom között a párbe­széd űjrafelvételéről megszületett megállapodás jelentőségét. Rámuta­tott arra, hogy a nemzetközi közös­ség a legnagyobb megelégedéssel fo­gadta a szovjet—amerikai megálla­podást az új tárgyalások megtartásá­ról. A Szovjetunióban kedvezően érté­kelték az ENSZ-közgyűlés 39. üléssza­kát, amely tanúsította: az országok túlnyomó többsége mindinkább tuda­tára ébredt, hogy mihamarabb konk­rét gyakorlati intézkedéseket kell el­fogadni a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítására, az államok közötti bizalom megerősítésére, bolygónk és környező térsége békéjének megszi­lárdítására. Minden állam érdekét szolgálná, ha az elfogadott fontos dön­tések megvalósulnának. Vlagyimir Lomejko, szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezletén felemlítette, hogy az ülésszakon több mint hatvan olyan határozatot hoztak, amelyek a háborús veszély enyhítését, a fegyver­kezés korlátozását szorgalmazzák, és sok javaslatot a Szovjetunió és más szocialista országok kezdeményeztek. Megállapította, hogy e határozatok á legszélesebb körű támogatást élvez­ték, a szavazás a legfontosabb kér-» désekben érzékelhetően világította meg sok ország politikai arculatát. Lomejko adatokkal Is szolgált, ame­lyek szerint az Egyesült Államok ezekben az ügyekben 26 alkalommal szavazott nemmel, tízszer pedig gya­korlatilag egyedül foglalt el tagadó álláspontot. Erre Jellemzőként emlí­tette fel az űrfegyverkezés megaka­dályozására felhívó határozatot, ame­lyet még Washington legközelebbi szövetségesei is támogattak. Támogatásra talált az a szovjet ja­vaslat Is, hogy rögzítsék a nukleáris hatalmak közötti magatartásnormá­kat, Washington és szövetségesei Moszkvához hasonlóan, vállalják: nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegy­vert. Felújítható a politikai párbeszéd A Január küszöbén sorra kerülő szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozó kedvező légkörének kialakításához hozzájáru­ló lépésnek tekinthető Mihail Gorba­­csovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a KB titkárának lon­doni látogatása. Gorbacsov a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa külügyi bizottsága elnöke­ként látogatott a brit fővárosba, s az egyhetes tárgyalások eredményeit a következőképpen összegezte: A szov­jet küldöttség hasznos találkozókon vett részt az angol parlament képvi­selőivel. Részletekbe menő tárgya­lást tartottak Margaret Thatcher mi­niszterelnökkel és Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel, s ezt a szovjet küldöttség nagyra értékeli, mert a látogatás éppen ezzel a tárgyalássai kezdődött. A szovjet politikus elmondta, hogy — amint korábban Is — több kérdés­ben eltérőek a nézetek. Ezzel egy­idejűleg Gorbacsov szükségesnek tar­totta megemlíteni, hogy sok fontos kérdés megítélésében azonos véle­mény alakult ki. Ezek közül elsőként említette azt a közös aggodalmat, a­­mely a Jelenlegi bonyolult és veszé­lyes nemzetközi helyzet értékelésére vonatkozott, valamint azt a felisme­rést, hogy meg kell találni a feszült­ség enyhítéséhez és a nukleáris há­ború veszélyének elhárításához veze­tő utakat. Mihail Gorbacsov reményét fejezte ki, hogy az angolokhoz el tudták jut­tatni a szovjet emberek békevágyát és az Irántuk érzett Jóindulatot. El­mondta: a küldöttség azzal a benyo­mással tér haza, hogy a szoviet nép lránt az angolok is hasonló érzéseket táplálnak. A szovjet külpolitikáról szólva Gor­bacsov rámutatott: a Szovjetuniótól távol állnak azok a kísérletek, hogy az ideológiai vitákat átvigyék az ál­lamközi kapcsolatok szintjére. Az atomkorszakban lehetetlen és eszte­len dolog erő útján tisztázni a külön­böző társadalmi rendszerek közötti kapcsolatokat — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Napjainkban már egyetlen állam sepi szavatolhatja a maga biztonsá­gát más államok biztonságának rová­sára. Az egyetlen értelmes kiutat a békés egymás mellett élés jelenti. Ennek megértése a békepolttika alap­vető elve, amelyet többek között a Helsinki Záróokmányban Is megfogal­maztak. A Szovjetunió — amint azt többször kinyilvánította — a politikai párbeszéd felújításának, a gyakorlati, tárgyilagos együttműködésnek a híve. Eöben határozható meg a szovjet po­litika lényege — mutatott rá a szov­jet küldöttség vezetője. A Kelet és a Nyugat közötti párbe­széd, a tárgyalások mellett vagyunk. Olyan tárgyalásokat akarunk, ame­lyek nem szolgálnak álcául — mint korábban — a fegyverkezési hajsza, ezen belül Is a nukleáris fegyverke­zési verseny leplezésére. Mi az olyan tárgyalásokért szállunk síkra, ame­lyek egyenjogú alapon, egymás érde­keinek figyelembevételével és az egyenlő biztonság tiszteletben tartá­sával folynak — mondta Gorbacsov. A párbeszéd folytatása a kölcsönös bizalom meghatározott fokát feltéte­lezi. Manapság ezt jelentős mérték­ben, Ismét vissza kell állítani, mivel túl sokat rombolt le a konfrontáciős politika, az ellenségeskedés, vala­mint a más országok iránti gyűlölet szítása. Gorbacsov rámutatott, hogy az el­vesztett bizalom helyreállításához nem elegendőek csupán a szavak. A Szovjetunió nemrégiben azzal a javas­lattal fordult az Egyesült Államok­hoz, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris és űrfegyverzetről. Telje­sen új tárgyalásokról van sző, ame­lyeken a kölcsönösség alapján vizs­gálnák és oldanák meg azt a problé­mát, miképp lehetne megakadályozni a világűr militarizálődását. Emellett áttekintenék a nukleáris (mind a ha­dászati, mind a közép-hatőtávolságú) fegyverzetek kérdéseit. Az átfogó megközelítést az teszi szükségessé, hogy mielőbbi, hathatós intézkedése­ket kell tenni. A Szovjetunió által javasolt tár­gyalások sikere attól függ, hogy ez­úttal reális álláspontot foglal-e el az Egyesült Államok. A nehézségektől függetlenül a szovjet fép optimizmus­sal tekint előre — mondta befejezé­sül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents