Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-23 / 12. szám

14 SZABAD FÖlDMÜVES" 1985. március 23. MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ UÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Egy tapasztalt méhész meglátásai Czompoly Zoltán Ä legősibb kedvtelések, foglalatos­ságok közé tartozik a méhészkedés. Napjainkban is többen hasznos idő­töltésként. tartják számon. Elmond­hatjuk, hogy ez a kedvtelés mind a méhész, mind pedig, a társadalom szá­mára is kölcsönösen előnyös. Milyen jelentősége van a méhészkedésnek a Bodrogközben? Erről kérdeztük Czom­poly Zoltánt, a Bodrogköz méhész­szervezet titkárát. — Vidékünkön is sokan, szívesen foglalkoznak a méhekkel. Jelenleg 334 tagunk van és összesen 4934 méh­családot tartunk nyilván. Örömmel mondhatom, hogy a vidéken úgyne­vezett zugméhész nincs. Tavaly több mint ötven tonna mézet értékesítet­tünk. s az idén közel hetven ton­nára kötöttek tag­jaink szerződést. Jő híre van a bod­rogközi méznek, különösen az aká­cénak. Nem vélet­len, hogy nagyobb mennyiséget töbt) nyugati országba is exportálunk. Bár szlovákiai viszonylatban az elmúlt évben 186 esetben állapítottak meg mézhamisítást, büszkén mondhatom, hogy nálunk mézhamisítás egy ízben sem fordult elő. ■ Az elmondottak alapján kister­melők foglalkoznak leginkább a. mé­hészkedéssel. Am ennek igazi hasznát a mezőgazdaság látja. A méhészszer­vezet tagjai összefogásának köszön­hető, hogy irányítható a növények beporzása. Ugyanis a repce, a lóhere, a lucerna, a napraforgó vagy más nö­vények virágzásakor a méhészek kaptáraikat a táblák szélére telepítik, ahol a méhek bőségesen találnak vi­rágport. Azt, hogy mi a fontosabb, a méztermelés vagy a beporzás, nehéz lenne pontosan meghatározni, hiszen mindkét folyamat egymással szorosan kapcsolatos. Milyen a méhészkedők és a mezőgazdasági üzemek kapcso­lata? — Örömmel mondhatom, hogy a méhészkedés szinte a nagyüzemi ter­melés részévé vált. Jelenleg nyolc ko­csival vándoroltatjuk a méheket. A mezőgazdasági üzemek vezetőivel ál­talában nagyon jó a kapcsolatunk. Sajnos azonban vannak még olyan vezetők is, akik munkánkat nem na­­nagyon becsülik, sőt hátráltatják. Ta­valy például a leleszi [Leles) szövet­kezetben 25 Celsius-fokos melegben permeteztek, mégpedig dupla adago­­lású vegyszerrel. így négy községben, Bélyben (Biel), Bácskában (Bačka), Leleszen és Pólyánban (Polany) ösz­­szesen 648 méhcsalád 40—60 százalé­, kos pusztulását idézték elő. Termé­szetesen gondatlanságukért a vezetők felelni fognak. ■ Nem lehetett volna a méheket elzárni? — Köztudott, hogy 25 Celsius-fokos hőségben a méheket két napig lehe­tetlen elzárni, mert a kaptárban el­pusztulnak. Ha a Királyhelmeci (Krá­ľovský Chlmec) Állami Gazdaságnál, á pőlyáni és a bolyi (ВоГ) szövetke­zetben tudtak a késő esti órákban permetezni, vajon a leleszi szövetke­zetben miért nem tudtak? Hiszen kz előírt rendeletek betartása általános érvényű. ■ Az utóbbi években jelentős ve­szélyt jelentenek az atkák, amelyek rátapadnak a méhekre, s azok nedvé­vel táplálkoznak. Az atka kártékony­ságával kapcsolatban mi a helyzet Bodrogközben? — Sajnos sokan nem tulajdonítot­tak kellő jelentőséget ennek a beteg­­ségokozónak. Az 198i-es évben ütöt­te fel fejét első ízben a betegség, mégpedig Battyány (Botany) község­ben észleltük. Mi ugyan felkészültünk az atkák elleni védekezésre, ám ab­ban az évben mégis 1600 család pusz­tult el. A fokozott gyorsasággal ki­dolgozott eljárás azonban jónak bizo­nyult és ma már nem okoz különö­sebb gondot a védekezés. ■ Milyen módszerrel óvták meg az állományt? — Kezdetben hangyasavas kezelés­sel és biológiai módszerrel védekez­tünk az atkák ellen, majd füstölőcsí­­kot készítettünk, s ezzel elláttuk a méhésztársakat, hogy elejét vegyük a további fertőzésnek. Az utóbbi évek tapasztalata egyértelmű: nem szabad elhanyagolni az atka elleni védeke­zést, mert ez az állomány teljes pusz­tulásához vezethet. Ezért rendszeres próbafüstölésekel végzünk, s ezek a munkafolyamatok a méhészeti gon­doskodás szerves részévé váltak. ■ Mióta foglalkozik méhészkedés­sel? — Már gyermekkoromtól. Az 1949- es évtől tagja vagyok a szervezetnek, s több éven át a központi bizottság­nak is tagja voltam. Immár negyed évszázada megszakítás nélkül én töl­töm be a titkári tisztséget. Oktatói diplomát Magyarországon szereztem. Természetesen örömmel tölt el az a tudat, hogy munkámat kedvezően ér­tékelik. Az SZMSZ KB sokéves mun­kám elismeréséül a múlt hónapban megtartott évzáró közgyűlésünkön aranydíplomával tüntetett ki. ■ A kitüntetéshez gratulálunk és ezúttal ■ arra kérjük, hogy szóljon részletesebben a méheséről. — Nyolcvan méhcsaláddal gazdál­kodom, a Vilhányi erdőben két mé­hesem ván, idehaza pedig 19 család­dal foglalkozom. ■ Mennyi mézet gyűjt általában egy méhcsalád? — Az több tényezőtől is függ. So­kat számít, hogy milyen erős a csa­lád, mennyi a virág és nem utolső-­­sorban milyen az időjárás. Úgy álta­lában 30—40 kilogrammot szoktam pergetni. ■ Bizonyára sok a munka, a ten­nivaló a méhek körül. — Aki szeret a méhekkel foglal­kozni, az észre sem veszi a tömérdek tennivalót. Mindenesetre aki lelkiis­meretesen méhészkedik, az talál ma­gának munkát, teendőt állandóan a kaptár körül. Nem jegyzek le mindent, hiszen egy hosszú elbeszélés következett arról, miként élnek, dolgoznak a mé­hek, hogyan készítik az anyabölcsőt. Csodálatos világ! Czompoly Zoltán többek között például megfigyelte, hogy a kirepülő anya mindig azt a herét választja párjául, amelyik leg­tovább képes vele együtt szállni. Naphosszat el lehetne hallgatni a hatvanöt éves nyugdíjas méhészt. Be­szélgetésünk során a propolisz gyó­gyító hatása is szóba került. A pro­polisz tulajdonképpen melléktermék, ragacsos, barna massza. Sokáig nem vásárolták fel a nagyüzemek, ám a magánemberek jó pénzért vásárolták. ■ A propoliszt elég gyakran a reu­ma, a hátcsigolya, a csípőizületi, pa­naszok, gyomor- és bélbántalmak gyógyítására használják. Mi a vélemé­nye erről? — Ismereteim szerint a méhek fa­rügyekről, főleg nyárfákról gyűjtik a propoliszt, de készítik virágporból is. Rések tömítésére, a mozgatható kaptárrészek rögzítésére használják fel. Feltehetőleg a kaptár belsejét bo­rító réteg is ebből van, ami tartósít­ja a kaptárt. Ha a méhész ősszel nem szűkíti le kellően a kaptár kijáratát, abban a méhek propoliszból tank­­csapdaszerű válaszfalakat emelnék a mézrabló halálfejes lepke ellen. A lepke egy-egy alkalommal akár ká­véskanálnyi mennyiségű mézet is ké­pes elrabolni. Ám ez ritkán fordul elő, ugyanis a lepke szárnyait a mé­hek propolisszal leragasztják és így visszaszerzik a zsákmányt. Én is már több ízben találtam az oldalán kirá­gott lepkét a. kaptárban. ■ Szóljunk bővebben a propolisz gyógyító hatásáról. — Ennek gyógyító hatását mi mé­hészek is gyakran tapasztaljuk. Pél­dául ha munka közben a kezünket megvágjuk, vagy megsértjük, a kézre ragadt propolisz a gyors gyógulást elősegíti. Az utóbbi években nagy ér­deklődés nyilvánult meg a propolisz, mint gyógyszeralapanyag iránt. Ha­zánkban is rövidesen fel fogják vá­sárolni, értesüléseim szerint kilójáért — minőség szerint — ezer koronáért. ■ Mit tartalmaz egyáltalán a pro­polisz? — A gyógyító propoliszt virágbal­­zsamnak. méhszuroknak is mondják, gyantákat és növényi illóolajokat, viaszt és virágport tartalmaz. Kisebb mennyiségben ásványi anyagok, vita­minok és egyéb bioaktív anyagok ta­lálhatók benne, összetétele nagymér­tékben függ a méhlegelőtől. A méhek fertőtlenítő-, tartósító- és építőanyag­ként használják. A vizsgálatok alap­ján kitűnő antibiotikus és gyulladék­­csökkenti anyag, pusztítja a víruso­kat, csillapítja a fájdalmat, viszke­tést. ■ Ezek szerint az orvostudomány­ban eredményesen használják? — A gyógyászatban évek óta siker­rel alkalmazzák. A modern orvostu­domány a szerzett tapasztalatok alap­ján igazolta gyógyító hatását. Eddig több mint negyven betegség gyógyí­tásánál használták sikerrel, például az arcüreg, a fül, a torok, a száj, a légcső gyulladásos, hurutos megbete­gedéseinél. Gyomor- és bélfertözések­­nél, nehezen gyógyuló sebek, bőr- és körömfertőzéseknél, égési sebeknél és újabban érszűkületre is ajánlják a propoliszt. ■ Tud-e valamilyen konkrét fel­használási módot? — Természetesen, ám a > hozzám hasonló méhésztársak bizonyára szin­tén ismerik a felhasználási módját. Általános közérzetjavító, s ezt tapasz­talatból mondom. Fokozza az élet­kedvet, élénkít, ezért egészséges. Mi­előtt felhasználnánk, tegyük mélyhű­tőbe és fagyasszuk keményre, azután mozsárban, vagy kávédarálóval finom­ra aprítsuk. Két dekagramm propo­liszt tegyünk egy deciliter tiszta szeszbe, vagy két deciliter márkás pálinkába. Ezt egy hétig sötét, meleg hélyen érleljük, napjában többször felrázzuk. Mikor az oldat elérte a dióbarna színt, használhatjuk. Ha tiszta szeszben oldjuk, akkor a gyógy­szertárban vett desztillált vízzel a duplájára hígítjuk. ■ Naponta milyen mennyiségben használható? — Két deka propoliszt felolvasztott vajjal, vazelinnel, babaolajjal elke­verjük. Belső gyógyszerként alkal­mazható, ha vajjal készítettük, bőrfe­lületre a vazelines, babakrémes ke­veréket alkalmazzuk. A propoliszból alkoholos oldatban naponta egy-két centiliter fogyasztható, ha allergiás tünet lépne fel, a kezelést' abba kell hagyni . . .- + -Látogatásom befejeztével Czompoly Zoltán pólyám méhész büszkén mu­tatta a termést, a fehér, tiszta mézet. Kristálytiszta, valódi akác. A legjobb mézként tartják számon azt, amelyet a méhek itt, a bodrogközi akácosok­ról gyűjtenek. Köszönöm az értékes tájékoztatást. Reméljük, hogy gazdag tapasztalatait lapunkon keresztül mások Is kama­toztatni fogják. ILLÉS BETRALAN A szakboltok minden évszakban várják a méhészeket (Fotó; Št, Krajčovič) Az első tavaszt hó­nap végérvényesen a tél befejeztét jelzi. Az idei szokatlanul hosszú hideg után bizony üdítően hat a tavaszi napsugár, amely a méhe­ket is az első tavaszi tisztuló kirepülésre ösz­tönzi. Szlovákia déli vi­dékein ilyenkor a nap­pali hőmérséklet általá­ban eléri a 12 Celsius­­-fokot, s így már lehető­ség nyiiik a méhek első tavaszi ellenőrzésére. A méhállomány tüzetes vizsgálata során a mé­hésznek meg kell győződ­nie arról, van-e anya a családban, mennyi a tar­talékélelem. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a felesleges lépet, amelyre a méheknek nem volt szükségük, el­távolítsák. A vizsgálatkor a méhcsaládokat tömörít­­sük, s a megfelelő hő­mérsékletről is gondos­kodjunk.' Minden egyes méhcsa­ládról feljegyezzük a leg­fontosabb adatokat, ame­lyek nagy segítséget je­lentenek majd a későb­biek folyamán. Néhány méhésztárs véleménye szerint az első tavaszi el­lenőrzésre csak a gyümölcsfák vi­rágzásának idején kell gondot fordí-Az Avartin Ol-gyel történő füstcsíkos kezelés (A szerző felvételei beadott szörpbe is belekeverhetjük. Az első tavaszi ellenőrzés során gyakran megfigyelhető, hogy a kap­tár nagyon nedves, s szinte hűtőszek­Tavaszi tennivalók tani. Mindezt azzal indokolják, hogy a méheknek ősszel annyi élelmet ad­tak, amelynek elégnek kell lennie a virágzásig. Elfeledkeznek azonban arról, hogy a téli készletek kiegészí­tése folyamán vagy után csendes rab­lásra is sor kerülhetett, így a méh­családok ki lehetnek téve az éhen­­pusztulás veszélyének. Csendes rab­lásnak, azt nevezzük, amikor a rabló­­méhek nem tömegesen, hanem csak egyenként indulnak élelemszerző kör­útra. Későb ősszel ügyevezett csendes anyaváltfis is lehetséges, vagy pedig az a veszély is fennáll, hogy az ál­anyák is petéket rakhattak, amelyek­ből csak herék kelhetnek ki. Az em­lített esetekre is gondolni kell, mert ilyenkor a vártnál jóval gyorsabb idő alatt fogy el az élelem, s az ál­lomány is veszélynek van kitéve. A hegyvidékeken a természet csak lassúbb ütemben ébred téli álmából, s ez a méhészkedésre is kihat. Am itt is előfordulhat, hogy huzamosabb ideig melegebb a hőmérséklet, és így szintén lehetőség nyílik az első tava­szi ellenőrzésre. Ha észrevesszük, hogy a méhcsalád anyátlan, vagy pe­dig álanyás, azt azonnal elpusztítjuk, s a családnak tartalékanyát adunk be. Nem kell ilyenkor attól tartani, hogy a méhcsalád az anyát nem fo­gadja maga közé és megöli. A tavaszi növekedést nagyban elő­segíthetjük cukorlepény beadásával vagy pedig cukorszörppel, melyet úgy készítünk el, hogy egy liter vízbe egy kilogramm cukrot teszünk, s azt ala­posan elkeverjük. Azokon a helyeken, ahol kevesebb a virágpor, ajánlatos a cukorlepényhez Tebi élesztőt is ad­ni, így több fehérjéhez juthatnak a méhek. Hasonlóan a cukorlepényhez szárított virágport is adagolhatunk, ám azt előtte alaposan megőröljük, hogy jobban feloldódjon a cukorle­pényben. Az első tavaszi tisztuló kirepülés idején ajánlatos a méheknek itatót készíteni, hogy fel tudják tölteni ala­posan megcsappant vízkészletüket. A legcélszerűbb a méhcsaládokat köz­vetlenül a kaptárakban itatni, hogy a kirepüléskor ne pusztuljanak el a méhek. A cukorlepénnyel történő ösz­tönzés sem lehet eredményes, ha nem biztosítunk elegendő mennyiségű tisz­ta ivóvizet az állomány számára. Ab­ban az esetben, ha nem oldható meg valamilyen oknál fogva a kaptáron belüli itatás, akkor az itatót hidegebb időben melegíteni szükséges, hogy a méheket a vízhnrdás közben ne érje semmilyen károsodás. A méheket ugyanis a langyos víz felmelegíti, így nem kell félni attól, hogy a hidegben történő kirepülés következtében el­pusztulnak. Az említett módszerrel lényegesen meggyorsítható a méhállo­­mány tavaszi növekedése. A méhcsaládok egészségi állapotá­nak megóvása, a betegségek megelő­zése szempontjából ajánlatos az ivó­vízbe Nitekabin-készítményt keverni, mégpedig úgy, hogy egy üveg tartal­mát huszonöt liter vízben szükséges feloldani. A Nitekabint az ösztönzésre rényként hat a méhekre. Éhben az esetben ajánlatos a méhcsaládot egy tiszta, száraz kaptárba áthelyezni. Ilyenkor van nagy szükség a sokszor emlegetett taríalékkaptárakra, ame­lyek készítését több méhésztárs elha­nyagolja. A nedves kaptárakal ala­posan megszárítjuk és fertőtlenítjük, s ezeket a későbbiek folyamán még hasznosítani tudjuk. Márciusban a méhcsaládok tavaszi kezelését sem szabad elmulasztani. Az Avartin Ol-hez az SZMSZ-alapszer­­vezetekben vagy pedig a járási egész­ségügyi központokban lehet könnyen hozzájárulni. A hanyag méhészeket is idejében figyelmeztetni kell, hogy állományukat kezeljék a Varroa atka fertőzése ellen. A méhcsaládok szak­szerű kezelése valamennyi méhész (akár szervezett, akár nem) feladata, mert ellenkező esetben fennáll a fer­tőzés terjesztésének veszélye. Ezért ha kezeletlen méhcsaládokról tudunk, azokat mielőbb jelentsük a járási állattegészégügyi központ dolgozói­nak. Az év harmadik hónapjában tulaj­donképpen még nincs nagyon sok munka, tennivaló a méhes körül. E- zért szabadidőnkben rendbe hozhat-* juk az alátéteket, a kereteket, ame­lyekre az építtetéskor szükség lesz. Hasonlóan azokat a munkákat is el­végezhetjük, amelyeket valamilyen oknál fogva eddig nem csináltunk meg. Akiknek a méhese különálló helyen van, az megengedheti, hogy az ösz­tönzést a kaptáron kivü! végezze. Négy-öt liter vízbe két kilogramm kristálycukrot teszünk, s arra szivá­rogtató fedőt helyezünk. Az állomány erősödése így gyorsabb ütemű, mint a kaptárban történő ösztönzéskor. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a 37/B3, valamint a 35/78-as hirdetmény értelmében március vé­géig valamennyi méhész alapvető kö­telessége a városi, illetve a helyi nemzeti bizottságon bejelenteni a méhcsaládok számát, s azok elhelye­zését. Ez egyrészt az ellenőrzés szem­pontjából, másrészt pedig a vegysze­rezések okozta károk megelőzése miatt szükséges. PAVEL SILNÝ Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrende­lésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészsége­sen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megren­delést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 991 08 Ž e 1 o v c e Telefon: 938-52

Next

/
Thumbnails
Contents