Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-23 / 12. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 23. Mozgósítják belső tartalékaikat A dunaszerdahelyi {Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói növekvő munkaaktivitással köszöntik hazánk felszabadításának 40. évfordulóját. Valamennyi munkahelyen aprólékosan megbeszélték a dolgozókkal az idei tervfeladatokat, s a kollektív szerződések megkötésekor figyelembe vették azokat a kötezettségvállalásokat is, melyeket az _________. egyes szocialista brigádok és dolgozók tettek a termelés növelésére -^és a minőség javí„ tására. A dolgozók munkakezdeményezésének kibontakozásáról és annak tartalmi beméretezéséről Patasi Ilona mérnökkel a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának elnökével beszélgettünk. m Klátov) Állami Gazdaságban öt szocialista brigád kapcsolódott be az újító mozgalomba és a szaratovi munkamódszerbe. A te) minőségi mutatóinak Javítása érdekében minden liter tejre, melyet első minőségi osztályban értékesítettek, 14 fillér jutalmat fizettek ki a dolgozóknak. A gaz-1 daságban aktív tevékenységet fejtenek ki az újítók. Közülük kiemelkedik Szülllő Péter és Nemes Sándor mérnök újítása, melynek kapcsán 240 ezer koronás megtakarítást értek el. Az agrokémiai vállalat 21 tagú szocialista brigádja több mint 27 ezer liter gázolajat takarított meg, s minden megtakarított literre 2 korona jutalmat kaptak. Az Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat 11 tagú kollekttvját, melynek vezetője Matus Károly, a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére állami kitüntetésre javasoltuk. — Mielőtt az idei vállalásokról szólnék, néhány mondattal szeretném ismertetni az 1984-es év kötelezettségvállalásainak teljesítését — kezdi a beszélgetést Patasi elvtársnő. — Nálunk a kötelezettségvállalások nem formálisak, nagyon konkrét beméretezésűek. Minden munkahelyen az adott feltételekre és lehetőségekre vannak lebontva. Az elmúlt évben a bruttó mezőgazdasági termelésben több mint harminc millió koronás túlteljesítést, az anyagi költségek terén közel négymillió koronás megtakarítást értünk el, az erőtakarmányokból 64,7 tonnát, üzemanyagból 59 ezer litert, fűtőanyagokból pedig 228 tonnát takarítottunk meg a kötelezettségvállalások teljesítésével. A tudományos-műszaki fejlesztés következetes érvényesítésével növekedett az egy dolgozóra eső évi munkatermelékenység, mely elérte a 165 ezer koronát. Egyre konkrétabb formát öltenek a mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság alapszervezetei is. A mezőgazdasági épftővállalatban négymillió koronával túlteljesítették a tervezett teljesítményeket, a minőségi mutatókat 125 százalékra teljesítették, s több mint négyezer órát dolgoztak le társadalmi munkában a munkakörnyezet szépítésében. Hét kollektívában eredményesen alkalmazzák a brigádszerű munkaszervezési és jutalmazási rendszert. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban dolgozó ifjúsági szocialista brigád tagjai közül 1984-ben öten teljesítették a hetedik ötéves terv feladatait. A sertéstenyésztésben dolgozó és a Szabó Lajos vezette szocialista brigád az egy kg sertéshús előállítására fordított erőtakarmány-mennyiséget 4 kg-ról 3,47 kg-ra, a malacelhullást pedig 3,2 darabról 1,4 darabra csökkentették. A Dunatőkési (Dunajský ф Mire irányulnak a dolgozók felajánlásai a jelenlegi időszakban? — Elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas felhasználására a termelésben, a hatékonyság növelésére és a minőség javítására. Ezen belül nagy súlyt helyezünk a dolgozók állandósítására és a differenciáit bérezés érvényesítésére. örvendetes jelenség, hogy erre az évre a kollektív vállalások mellett több egyéni vállalás született, ami a dolgozók elkötelezettségéről tanúskodik, összesen 3700 dolgozó tett felajánlást, ami a hozzánk tartozó dolgozók 55 százalékát teszi ki. A mozgalomban 214 szocialista brigád kapcsolódott be, s a kötelezettségvállalások összértéke megközelíti a 15 millió koronát. Megvalósításuk révén a bruttó mezőgazdasági termelést közel 9 millió koronával teljesítik túl, a teljesítményeket másfél millió koronával növelik és 1,7 millió korona értékű anyagmegtakarítást érnek el. # A sok kötelezettségvállalás közül melyiket emelné ki? — Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, hiszen valamennyi felajánlásnak megvan az értéke, és az adott munkahelyen hozzájárul a tervfeladatok folyamatos teljesítéséhez, illetve azok túlszárnyalásához. A Gabčfkovói Állami Gazdaságban a tejtermelés szakaszán a Derzsi András vezette ezüstérmes szocialista brigád vállalta, hogy ebben az évben a tejet teljes egészében első minőségi osztályban értékesíti. Az Űszori (Kvetoslavov) Magszaporító Állami Gazdaság dolgozói, akiknek értékelő taggyűlésén részt vett Ignác Janák elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, vállalták, hogy terven felül 45 tonna jó minőségű kukoricavetőmagot, 240 tonna cukorrépavetőmagot termelnek. Vállalásukat elsősorban a minőségi mutatók fokozására irányozták, s annak értéke meghaladja az egymillió koronát. Figyelemre méltó a 3. számú kooperációs körzethez tartozó mezőgazdasági üzemek kezdeményezése, amelyek a munkakörnyezet és a természetvédelem céljaira közös pénzalapot hoztak létre. A Dunatőkési Állami Gazdaságban 16 szocialista brigád kapcsolódott be a kötelezettségvállalási mozgalomba, melyek pénzbeli értéke meghaladja a fél millió koronát, ebből az árutermelésre több mint 300 ezer korona jut. A növénytermesztésben búzából terven felül 24,2, kukoricából 25 és almából 5 tonnával, paprikamagból pedig 5Q kilogrammal termelnek többet. A Szlovákiai Nőszövetség, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Járási Bizottsága, valamint a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság a „Minőség a célunk“ fedőnév alatt a mezőgazdasági üzemek számára versenyt hirdetett. A verseny célja tejtermelés minőségi javítása oly módon, hogy az előző évhez viszonyítva 3 százalékkal növekedjen az első minőségi osztályban felvásárolt tej mennyisége és következetesen betartsák a tej higiéniai követelményeit.^ Úgy véljük, hogy a munkakezdeményezés felkarolása minden üzemvezetés és szakszervezeti bizottság közös feladata, mely tevőlegesen hozzájárul a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. A kötelezettségvállalásokat minden mezőgazdasági üzemben, munkaszakaszon, szocialista brigádban, sőt egyénenként is lebontották. Ily módon mindenki tudja, hogy mit vállalt, de azt is, hogy vállalását miként fogja teljesíteni. Természetesen nagy súlyt helyecünk arra, hogy a jól dolgozó .kollektívák, egyének, aki elősegítik egy-egy üzemben a hatékonyság és a munkatermelékenység fokozását, a ' takarékos gazdálkodást, kellő anyagi elismerésben részsüljenek. Ennélfogva azt a célt követjük, hogy az üzemek vezetői bátrabban és következetesebben alkalmazzák az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazást, más szóval, hogy elkülönítsék a jó munkát a hanyagul végzett munkától. Ennek komoly ösztönző hatása van, s erre vannak méretezve a szocialista kötelezettségvállalások is. Úgy véljük, hogy csakis ily módon teljesítik küldetésüket a kötelezettségvállalások, melyek teljesítésének elbírálását minden munkahelyen az erre a célra létrehozott bizottság végzi. A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági dolgozói a felszabadulás 40. évfordulóját valóban méltón köszöntik, mert minden munkahelyen alaposan felmérték belső tartalékaikat, melyeket a szocialista versenymozgalom és a kötelezettségvállalások keretében kívánnak felszínre hozni. SVINGER ISTVÁN ■ Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágában fogadta Igor Cserkaszovot, a Szovjetunió csehszlovákiai ügyvivőjét, és megvitatta vele a két ország együttműködésének néhány időszerű kérdését. , Я A csehszlovákiai magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségének Szabó Gyulának az 1945 és 1960 között készített grafikáiból nyitottak kiállítást Kassán (Košice) a Kelet-szlovákiai Képtár Srobár utca 22. szám alatti új kiállítótermében. Az Ecce homo, Dolgozó nép, A föld népe, Felszabadulás, Emberek a hegyen, Nők, Békeatom és az Élet- Munka—Béke címet viselő sorozatok átfogó képet nyújtanak Szabó Gyula sajátos művészetéről, mély humanizmusáról. A kiállítás — melynek anyagát a Nógrádi Galéria bocsátotta rendelkezésre— 1985. április 14-ig tekinthető meg. ■ Miloš JakeS, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára csehszlovák újságírókkal találkozott. Beszédében elsősorban a csehszlovák gazdaság jelenlegi helyzetével és fejlődésének távlataival foglalkozott. Hangsúlyozta: a sikeres népgazdasági eredményekhez már tavaly nagyban hozzájárult a dolgozók által a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításnak 40. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott munkakezdeményezés. A számos pozitív eredmény ellenére azonban az intenziftkálásnak és a hatékonyság növekedésének folyamata még nem eléggé dinamikus. Ezért a jövőben nagy gondot kell fordítani az anyagi költségeknek és a termelés energiaigényességének csökkentésére. A továbbiakban a legfontosabb idei feladatokról szólt. ■ Stefánia Marejkovának, a szlo-JOGI VÁLASZOK Jutalomcsökkentés, járandóságok megvonása Etetők: Neheztelnek, hogy a szövetkezetük elnöke előzetes figyelmeztetés nélkül csökkentette a fizetésüket (feltehetően jutalmukat), azzal az indoklással, hogy az önök által gondozott állatok nem voltak kellőképpen megtisztítva a rájuk ragadott trágyától. Ezt követően pedig megvonta a „konyhakertért“ és a kapáitokért járó kukoricát. Legelőször is ajánljuk, hogy tüzetesen tanulmányozzák át szövetkezetük prémiumszabályzatát. Feltehető, hogy a premizálás egyik mutatója az állatok tisztántartása. Ha ezt a mutatót nem vagy csak részben teljesívák szociális és munkaügyi miniszter helyettesének jubileuma alkalmából a CSKP és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért a köztársasági elnök -a Munka Érdemrendet adományozta. Ä kitüntetést Jaroslav Kanský szlovák miniszterelnök-helyettes adta át a jubilánsnak. Az átadásnál Jelen volt Nagy Kázmér, a Szlovák Szocialista Köztársaság szociális és munkaügyi minisztere. Я А XVI. Kazinczy Nyelvművelő Napokon, Kassán (Košice) a Hutník Szálló tanácstermében a múlt hét végén több érdekes előadás hangzott el. Pénteken Rácz Endre, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora a nyelvi rétegződés problémáiról szőlt, majd Mokány Sándor, a bratislavai Komenský Egyetem vendégtanára tartott előadást. Kovác* László, a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottságának tagja a szlovákiai magyar nyelvjárásgyűjtés eddigi szerény eredményeit ismertette, rámutatva egyúttal arra, hogy ezt a munkát a jövőben sokkal szervezettebben és a nagyobb tudományos igényességgel kellene végezni. Szombaton a nyelvművelő napok résztvevői további két előadást hallgattak meg. Nyelvhasználati gondjainkról Mayer Judit, a Madách Kiadó vezető munkatársa mondott el sok megszívlelendőt, majd a tudatos és ösztönös kommunikációról Mokány Sándor tartott előadást. H A Handlovái Bánya konszernvállalat Štefan Vitek vezette 51 tagú ifjúsági brigádja vállalati rekordot ért el az egy főre eső szénfejtésben. Húsz munkanap alatt a bányászok 10 ezer 200 tonna szenet fejtettek, egy műszak alatt csaknem 13,5 tonnát. Kiváló teljesítményükkel hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját ás a XII. Világifjúsági Találkozót köszöntik. tették, a Jutalom ennek megfelelően csökkenthető volt. Ugyancsak a prémiumszabályzatnak kellene tartalmaznia valószínűleg a célprémiukról szóló rendelkezések között annak feltételeit (mutatóit), ami a „konyhakert“ megműveléséért, Illetve a vállalt cukorrépa kapálásáért járna. Ha a feltételeket és mutatókat teljesítették, akkor valószínű, hogy Igényük is keletkezett. Ha a juttatásokra való igény írásban nem volt előre megszabva, akkor kérdéses oz ilyen Igény perelhetősége. Ajánljuk, hogy forduljanak a szövetkezetük békéltető bizottságához (zmierila komisia). Ha Ilyen nem alakult volna meg, ennek feladatát az ellenőrző és revíziós bizottság látja el. Ha 30 napon belül nem kerülne sor az ügy egyezséggel való elintézésére, kérheti, hogy az Iratokat tegyék át rendes peres eljárásra a járásbíróságra. Ajánljuk, hogy előzőleg kérjenek tájékoztatást a Járási mezőgazdasági igazgatóságtól. Dr. F. J. KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Az alap- és középiskolák rendszeréről szóló új törvénnyel egyidejűleg életbe lépett az a rendelet is, amellyel az SZSZK Oktátási Minisztériuma — 96/1984 törvény száma alatt — szabályozta a középiskola) felvételi rendet. Miben jelent ez újat az eddigi szabályokkal szemben? Az isjiolafigyi törvény értelmében azok nyerhetnek a középiskolákba felvételt, akik rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel, ismeretekkel, és felvételt nyerhetnek olyan jelentkezők is, akik sikeresen befejezték, illetve befejezik az alapiskolát és még nem töltötték be a 18. életévüket (kivételt képez ez álét a konzervatórium zene és ének szaka). Milyen kritériumok teljesítése szükséges ahhoz, hogy a jelentkezőt kö zépiskolába vegyék fel? Nem kell felvételi vizsgát tennie azoknak, akik a szakmunkásképző intézetek két- és hároméves szakaira jelentkeznek, mivel őket közös kritériumok alapján veszik fel. A jelentkezők képességeit és ismereteit az alapiskolában elért eredményeik, az ott frt jellemzés alapián ítélik meg. A tanuló érdeklődési körét annak alapián állapítják meg, milyen szakkörökben vett részt, és figyelembe veszik az egészségi állapotáról készíteti orvosi véleményezést is A szocie’lofa társadalom érdekei szabják meg azt, hány tanulót lehet ilyen módon felvenni. Az életkor felső határa 18 év. Az érettségit nyújtó szakmunkásképző intézetekbe, a gimnáziumokba és a szakközépiskolákba az nyerhet felvételt (más már említett kritériumok mellett), aki eredményes felvételi vizsgát tesz. A felvételi vizsga azt a célt szolgálja, hogy meggyőződjenek a jelentkező képességeiről és ismereteiről, tehát bizonyosságot szerezzenek arról, hogy a tanuló teljesíteni tudja-e majd a középiskola jóval igényesebb követelményeit. Sokéves tapasztalatok atapján kialakult a felvételi vizsga rendje, amelynek értelmében Írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek abból a nyelvből, amely az iskola tanítási nyelve, továbbá matematikából, mivel ezek a tárgyak képezik az alapját a középiskolai tananyag két csoportjának — a társadalomtndományi-nyelvi és a matematika-természettudományi tantár gyaknak. Az írásbeli felvételi vizsga kérdéseit a már eddig is J6I bevált mádon, a Csehszlovák Rádió bratislavai adása sugározza a felvételi vizsga reggelén egyszerre, a Szlovák Szocialista Köztársaság egész területe számára. Hasonló módszert követnek a CSSZK-han is. A kérdéseket külön bizottság állítja össze az iskolákban használt tanítási nyelvekből f szlovák, magvar és ukrán), mégpedig az 5—8. osztály tananyagából, valamint a matematikából (a 6—8. osztály tananyagából ). A tanulóknak mindegyik felvételi tárgyból egy óra áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a kérdéseket kidolgozzák. Az írásbeli munkákat — központi irányelvek alapján — szaktanárok bírálják felül. Az a tanuló, aki ugyan az ogyik tárgyból nem csinálta meg a felvételi vizsgát, de a félévi bizonyítványban az illető tantárgyból két jeggyel jobbat kapott, lehetőséget nyer arra, hogy szóbeli A képesség javító vizsgát tegyen. Ez a vizsga mér nem zajlik le névtelenül. A felvételi vizsgakérdéseknek rádión keresztül való sugáiozása, az osztályozás anonimitása, végüt az értékelésben az egységes aiapelvek érvényesítése biztosítja azt, hogy a jelentkezők képességeit és ismereteit a lehető legnagyobb objektivitással ítéljék meg. A felvételi vizsgáknak ez a bevált rendje eközben arra is módot ad, hogy képet nyerjünk azoknak az alapiskoláknak a színvonaláról, amelyekből a felvételizők érkeztek. A rendelet arról is intézkedik, hogy a középiskola igazgatója milyen feltételek mellett tekinthet el attől, hogy a jelentkező felvételi vizsgát tegyen, ami gyakorlatilag annyit jelent, mintha mindkét felvételi tárgyból a tanuló kitűnő osztályzatot kapott volna. Mikor lehet ezt a kivételt alkalmazni? A középiskola igazgatója elengedheti a felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik az alapiskola 5—8. osztályában a felvételi tárgyakból 1,0 átlagot értek el — a félévi és az évvégi bizonyítvány egyaránt számit — esetleg ezekbűi a tárgyakból a minisztérium által meghirdetett tanulmányi versenyen, a járási fordulóban az első három helyezés valamelyikét nyerték el, vagy az alapiskola utolsó három évében a félévi és az évvégi bizonyítványuk átlaga legalább 1,5 volt. A felvételi vizsgát más esetekben is el lehet engedni, pL ha élsportolókról van szó, akik alap-és a tudás iskolai éveik alatt hazai vagy nemzetközi sportversenyeken 1—3. helyezést értek el csapat- vagy egyéni versenyeken, ezenkívül az 5—8. osztályban a tanulmányi átlaguk 1,5-nél nem volt rosszabb. Ugyancsak elengedik a felvételi vizsgát azoknak a diákoknak, akik valamilyen újítási javaslattal, esetleg felfedezéssel tűnnek ki. A felvételi vizsgát azonban csak akkor engedik el, ha a jelentkezők száma nem haladja meg a felvehető diákok számát, és ha a tanulmányi versenyen elért eredmény, vagy az újítási javaslat,, illetve találmány jellege egybevág az iskola profiljával. A jelentkezőnek egyébként legkésőbb a felvételi vizsgát megelőző napon be kell jelentenie azt az okot,, amiért kéri a felvételi vizsga elengedését. Egyes iskolatípusok megkívánják, hogy a felvételre jelentkező diákok képességvizsgát tegyenek. Itt főleg a konzervatóriumokról, az iparművészeti, pedagógia, egészségügyi és sport szakközépiskolákról, és azokról a gimnáziumokról van sző, amelyek matematikai és testnevelés tagozatosak. A középiskolai felvételhez szükséges képességvizsgákra idén március 11—15 közöt került sor, tehát tél hónappal korábban, mnit a rendes felvételi vizsgákra, amelyeknek időpontja viszont április 2. és 3. Azok a diákok tehát, akik nem feleltek meg a képességvizsgákon, felvételi vizsgát tehetnek olyan középiskolában, ahol nem kívánják meg a képességvizsgát. próbatétele A képességvizsgákon sikeresen túljutott diákok nem biztos, hogy leteszik az anyanyelvi és q matematikai vizsgát is. Felvételt vizsgát kell tennie azoknak a jelentkezőknek is, akik a dolgozók középiskolájába jelentkeztek továbbtanulásra. A középiskolák osztályaiba való felvételnél különbözeti vizsgát kell tennie, az érettségi utáni szakképzettség megszerzéséhez pedig a jelentkező szóbeli felvételi vizsgát tesz. A középiskolai felvételi vizsgák tehát a jövőben is szükségesek lesznek ahhoz, hogy képet nyerjünk a jelentkező képességeiről ós tudásáról, és a felvétel konkrét tényeken alapuljon. A felvételi vizsgák szükségességét bizonyltja az SZSZK Oktatási Minisztériuma 96/1984 törvény számú rendeleté is, amely foglalkozik a középiskolai felvételi vizsgák rendjével. (NB 5/85)
