Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-23 / 12. szám
\ az szszK wezöcazdasAgi és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1985. március 23. * 12. szám * XXXVI. évfolyam ★ Ага í,— Кб* Pedagógusnapi Ma i* élénken él emlékezetemben gimnazistaéveim egyik elégtelen osztályzatának históriája. Tulajdonképpen nem történt semmi rendkívüli: elszórakoztam az előző nap délutánját, noha joggal számíthattam rá, hogy esélyt kapok a félév vége előtti javításra. A valószínű be is következett, s én igazán csúfosan szerepeltem. Amiért azonban ez az elégtelen mégis maradandóbb nyomot hagyott a többi osztályzatnál, az a tanárnő személyének köszönhető. Neki, ha (ehet. még az enyémnél is pirosabb volt az arca: személy szerinti sértésnek vette késziiletlenségemet. bosszantotta tudatlanságom, s mint az óra utáni szemrehányásainak znhatagából megérthettem, saját pedagógiai kudarcának könyvelte el fiaskómat. KI tudja megmondani, hogy mi minden játszódik le egy_e8y pedagógusban, miközben órát tart, feleltet vagy egyszerűen csak társalog az osztályával? Embere, azaz pedagógusa válogatja. Aki valóban hivatását gyakorolja a fekete tábla előtt, az sohasem képes könnyedén átlépni a nehézségeken, sőt a siker okait is elemzi. Tanulságainak összegezése nyomán állnak össze módszertani „fogásai“, rajzolódik ki róla a tanulók benyomása. Hosszú ideig szerencsés véletlennek tartottam, hogy jó tanáraim voltak. Ma már viszont határozottan tudom, hogy felkészült, lelkiismeretes pedagógusok keze alá kerültem. Nyilvánvalóan akadt ellenpélda is — az örökkön mogorva tanító, a tudnivalókat verklimód ledaráló előadó — de az idők rostáján ők valamennyien kihullottak. s maradt a java — a minta, akikhez jó lenne hasonlítani. A betűvetésre oktató tanító néni savanyúcukorkával ösztönözte osztályát a szépírásra, s mi boldogan szopogattuk a „prémiumot“, ami akkoriben egyáltalán nem volt nevezhető mindennapos kegynek. Ugyanez a tanítónő szinte ösztönösen irtózott a dobogótól. Csak a legszükségesebb pillanatokban állt a fából tákolt alkotmányra. Nem ált a „kiemelkedésnek“ ezzel a lehetőségével: közöttünk sétált, gyakran a padok szélére is letelepedett és úgy társalgott velünk. S, hogy mi mégis felnéztünk rá? Tudása, embersége és tisztessége ébresztette az elismerés ezen apró megnyilvánulását. Am a katedra manapság is — és alighanem még jó ideig — jelkép. A felelősségvállalás szimbóluma. Tanítani és nevelni egyszerre nagyszerű kötelesség, ám a jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a legutóbbi időben mind többet vár el a társadalom, azaz várnak a szülők azoktól, akik az osztályok elé állnak. Sőt: gyakran túlságosan is sokat. Azt is megkívánják, hogy a szaktanár és az osztályfőnök az otthoni eligazító szavakat is pótolja. Márpedig erre sem mód. sem lehetőség, ám szükség sincs. A szülők — ha mégoly kevéssé jártasak is a pedagógia tudományában — egy nevelési folyamat társalkotói, az eredmény tevékeny társai. Nem tehet tehát sem a kudarcokat, sem pedig a sikereket egyértelműen a pedagógusnak tudajdonitani. Bármilyen hízelgő is a bizonyítvány — vagy lesújtó a fiaskó — az előmenetel bű képet rajzol az együttműködésről: a szülő — akinek első helyét vitatni sem érdemes —, valamint a diák és a pedagógus összehangolt tevékenységéről. Valamennyiiiktól nagy erőkifejtést kíván az elfogadható végeredmény, s mindannyian megérdemlik a tiszteletet. Mihail Gorbacsov elvtárs az SZKP KB új főtitkára Moszkvában rendkívüli ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az elhunyt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emlékének. Az ülés többek között megállapította, hogy a kommunista pártot és az egész szovjet népet súlyos veszteség érte. A párt és az állam kiemelkedő egyénisége hunyt el, hazafi és internacionalista. a kommunizmus eszméiért és a világ békéjéért vívott küzdelem következetes harcosa. Konszlantyin Csernyenko egész életét a lenini pártnak és a szovjet nép érdekeinek szentelte. Bárhová is állította a párt, szilárdan, és a rá jellemző önfeláldozással törekedett az SZKP politikájának megvalósítására. Knsztantyin Csernyenko nagymértékben hozzájárult a testvéri szocialista országokkal való sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. a szocialista gazdasági integráció megvalósításához és a szocialista közösség pozícióinak megszilárdításához. Az ülés megvitatta az SZXP KB új főtitkára megválasztásának kérdését. A Politikai Bizottság megbízásából erről a kérdésről Andrej Grumiko, a Politikai Bizottság tagja mondott beszédet. Előterjesztette a javaslatot, hogy az SZKP KB főtitkárává Mihail Gorbacsovot válasszák meg. Az ülés résztvevői ezután egyhangú'ag Mihail Gorbacsovot választották meg az SZKP Központi Bizottságának főtitkárává. Az ülésen ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet. bízatási időszaktól a tizenegyédikig. Mihail Gorbacsov a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló személyisége. A párt által reá bízott valamennyi tisztségben kezáeményezően, határozottsággal és a rá jellemző áldozatkészséggel dolgozik, tudását, gazdag tapasztalatait és szervezőkészségét a párt politikájának megvalósítására jordltja, odaadóan szolgálja Lenin nagy művét és a dolgozó nép érdekeit. A kommunista pártért és a szovjet államért végzett munkájában szerzett érdemeiért Mihail Gorbacsovot három ízben tüntették ki a Lenin-renddel. az Októberi Forradalom Érdemrenddel, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel, a Becsületrenddel és érmekkel. irányvonala változatlan Mihail Szergejevics Gorbacsov életrajza Persze, ha megérdemlik ... és éppen a gondolkodásra való nevelés az, amely gyakran igencsak hiányos. A jó pedagógusnak öröm látni a megnyilatkozó elméket, ám a diákjaitól nemritkán hall olyan sémákat, amelyek a szülői háztól származnak, s merőben ellentétesek az iskola gondolkodásra nevelő törekvéseivel. A gyermek ugyanis elhiszi a felnőtt szavát, tiszteli törekvéseiben a munkát, a teljesítményt, és a maga módján segíteni is igyekszik; nem szabad, mi több, felelőtlenség visszaélni nyfit fogékonyságával. Építeni kell, s lehet is a jobbat akarásukra a katedra mellett állóknak éppúgy, mint a szülőknek, s nem elhanyagolható azoknak a társadalmi és iskolai önkormányzati szerveknek a lehetősége sem, amelyeket a diákság hívott életre. Ez utóbbiak működése már eleve bizonyíték arra, hogy a fiatalok a gondolkodás művészetébe betanulva okosan élnek a jogaikkal, s mindinkább eleget tesznek kötelezettségeiknek is. Az ógörög eredetű iskola szó azt jelenti: az öröm háza. jogosan. Ha a gyermek érdeklődésből nyitogatja a tudás házának ajtaját, örömet érez. A közelgő pedagógusnap alkalmából mi mást is kívánhatnánk a pedagógusoknak és a nevelőknek mint azt, hogy az iskola kapuján átlépve a diákok közül mind többen és mind többször érezzék ezt az örömet, s a katedra túlsó oldalán értsék meg a gyermeklelket. s óvó. bizalmas társként szegődve adják nekik azt, ami voltaképpen ugyanaz; az ő terjedelmesebb és tartalmasabb felnőtt lelkűket. Hisz Ady szavait idézve: „A gyermek, a gyermek, ez a mi korunk legszebb dala... ő lett az emberiség új szerelme, bizalma, mindene .. • CSIBA LÁSZLÓ Mihail Gorbacsov Mihail Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára az SZKP Központi Bizottságának ütésén beszédében többek között a következőket mondota: „Mindnyájunkat,. egész pártunkat és országunkat súlyos veszteség érte. Meghalt Konsztantyin Usztyinovtcs Csernyenko, a hú leninista, az SZKP, a szovjet állam és a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló személyisége, az érzékeny és kiváló szervezőképességgel bíró ember. Az SZKP KB főtitkárénak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elftöksége elnökének tisztségében minden erejét és tudását országunk gazdaságinak fejlesztésére, a nép élet- és kulturális színvonalának növelésére, a haza biztonságának szavatolására, a világbéke megőrzésére és megszilárdítására fordította. i A Jurij Vlagyimirovics Andropov és Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko aktív részvételével ■kidolgozott stratégiai irányvonal változatlan volt és az is marad. Ez az ország társadalmi és gazdasági fejlődése megelvtárs beszédéből megszilárdítása, a hazafiságra és az internacionalizmusra való nevelés — mindezzel lemérhetjük ideológiai tevékenységünk eredményeit. A külpolitika terén irányvonalunk világos és következetes. Ez a béke és a haladás irányvonala. A párt és az állam legtöbb feladata, hogy őrizze és sokoldalúan erősítse testvéri barátságunkat legközelebbi harcostársainkkal és szövetségeseinkkel — a nagy szocialista közösség országaival. Ami a tőkés államokhoz fűződő viszonyt illeti, szeretném hangsúlyozni a következőket: következetesen a béke és a békés egymás mellett élés lenini politikájához fogjuk magunkat tartani. Becsüljük az enyhülés eredményeit, amelyek a hetvenes években születtek, és készek vagyunk részt venni az államok közötti békés, kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésében az egyenlőség, a 3. oldálonj gyorsításának, a társadalmi élet valamennyi összetevője tökéletesítésének. az irányvonala. A termelés anyagi-műszaki bázisának megváltoztatásáról, a társadalmi, de mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok rendszerének tökéletesítéséről van szó. Magának az embernek a fejlődéséről, életének és munkájának. szellemi színvonalának minőségi javításáról. Döntő fordulatot kell elérnünk az intenzív gazdaságfejlesztés útjára való áttérés során. Rövid időn belül előkelő pozíciót kell elérnünk a tudományban és a technikában, s kötelesek vagyunk elérni a társadalmi munka termelékeny.ségének tekintetében a legmagasabb nemzetközi színvonalat. Ahhoz, hogy ezt a feladatot a lehető legsikeresebben és a lehető legrövidebb időn belül teljesítsük, továbbra is tökéletesítenünk kel! a gazdasági mechanizmust és az irányítás egész rendszerét. Ezen az úton az optimális megoldások keresése során alkotó módon kell érvényesítenünk a szocialista gazdálkodás alapelvéit. Ez a gazdaság tervszerű fejlesztésének következetes megvalósításét, a szocialista tulajdonviszonyok megszilárdítását, az üzemek jogainak bővítését, önállóságuk növelését, a munka végső eredményeiben való érdekeltségük fokozását jelenti. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az egész gazdasági fejlődést az ember érdekeinek kell alárendelni. A párt következetesen fogja megvalósítani azt a szociális politikát, amelyet kidolgozott. Mindent az ember nevében és az ember jólétéért — ezt a programelvünket mind mélyebb és mind konkrétabb tartalommal kell megtölteni. A szocialista demokrácia elmélyítése elválaszthatatlanul összekapcsolódik az emberek társadalmi tudatának fokozásával. A nevelő munka hatékonysága abban mutatkozik meg, hogyan vesznek részt az emberek a nagy és a kis problémák megoldásában, hogyan dolgoznak és küzdenek a hiányosságok ellen. A szovjet emberek munka- és társadalmi aktivitásának növelése, a fegyelem (Folytatás l Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án parasztosaidban született a sztavropolszki határterület krasznogvargyejszki kerületének Privonje falujában. Röviddel a Nagy Honvédő Háború után. 15 éves korában gépészként kezdett dolgozni egy gép- és traktorállomáson. 1952-ben lett az SZKP tagja. 1955-ben szerzett diplomát a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem jogi karán, s 1967-ben elvégezte a Sztavropolszki Mezőgazdasági Intézetet és agronómus-közgazdász minősítést szerzett. 1955-től dolgozott a Komszomolban és a pártban. A sztavropolszki határterületben a Komszomol sztavropolszki városi bizottságának első titkára, a határterület Komszomol-bizotiság propaganda- és agitációs osztályának helyettes vezetője és később másod-, majd első titkára volt. 1962 márciusában lett a kolhozok és szovhozok sitravropolszki területi-termelési igazgatóságának párt szervező je, s ugyanazon év decemberében kinevezték az SZKP határterületi bizottsága pártszerveinek osztályvezetőjévé. 1966 szeptemberében választották meg a sztavropolszki városi pártbizotság első titkárává. 1968 augusztusától az SZKP sztavropolszki határterületi bizottságának másodtitkára volt, majd 1970 áprilisában a bizottság első titkárává választották. Mihail Gorbacsov 1971-től tagja az SZKP Központi Bizottságának. A párt XXH., XXIV., XXV. és XXVI. kongresszusának küldötte volt. 1973-ban választották meg az SZKP KB titkárává és 1979-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává. 1980 októberében lett az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a nyolcadik megbízatási időszaktól a jelenlegi, tizenegyedikig a tagja a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke és az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsának képviselője a tizedik meg-
