Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-16 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 18. C 1 4 Előtérben a termelésfešleszíés lehetőségeinek feltárása A libád! (Lubá) Egyetértés Egységes Földművesszövelkezet zárszámaüó közgyűlése kissé más jellegű volt, mint az előző években. Éz nemcsak abban nyilvánult meg, hogy egy napon keresztül a nyugdíjas szövetkezeti tagok, míg egy másik napon a fiatal generáció mérlegelte a múlt évi gazdlálkodás eredményeit, hanem abban is, hogy az eléggé szerény termelési eredmények, a haszonzsugorltó tényezők a termelésfejlesztés lehetőségeinek feltárására késztették a tanácskozás résztvevőit. Mind a Sipos Lajos elnök által előterjesztett beszámoló, mind pedig az ellenőrző bizottság elnökének, Po loma Zoltánnak a beszámolója azt a célt követte, hogy a termelés és a gazdálkodás múlt évi eredményei nyomán a tanulságok levonására, a kellően ki nem használt lehetőségek felismerésére késztesse a szövetkezet tagságát. Tény, hogy ezúttal eléggé gyenge gazdasági évet zárt ez a 2590 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet. Az persze igaz, hogy ebben a kedvezőtlen időjárásnak is nagy szerepe volt. A tavaszi fagyok, majd a hónapokon keresztül tartó szárazság és a kiadós eső helyett érkező jégeső nagyon sok kárt okozott a szövetkezetnek. Főleg a szokványosán jó jövedelemforrásnak bizonyuló szőlészet, valamint a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó termését csökkentette. Búzából és tavaszi árpából ez a szövetkezet is rekordtermést ért el. A 6,05 tonnás hektárhozammal a járási ranglétrán maga mögött hagyott jónéhány mezőgazdasági üzemet. Köztük olyanokat is, amelyek sokkal kedvezőbb természeti feltételek és jobb terepviszonyok között gazdálkodnak. A növénytermesztési ágazat azonban annak ellenére sem tudta teljesíteni a termelési és áruforgalmazási tervét, hogy a legfőbb termény — a búza és a tavaszi árpa — huszonhét százalékkal többet termett a tervezettnél. S bizony a tíz százalék körüli lemaradás nagyon kedvezőtlenül hatott a gazdálkodás múlt évi jövedelmezőségének alakulására. A szövetkezet múlt évi összteljesítménye, amely 52 millió 575 ezer koronát tett ki, — a már említett eredményzsugorító tényezők hatása ellenére — megközelíti a terv által előirányzott mennyiséget. A vállalati nyereség is eléggé jól alakult, lényegében elérte a tervezett szintet, s mintegy 6 millió 700 ezer koronára tehető. Miként alakult a dolgozók személyi jövedelme? — Nem valami kedvezően. A szövetkezet béralapja valamivel kisebb volt af megszokottnál. Persze elsősorban is azért, mert a kevesebb termék betakarítása kevesebb munkát igényelt. Osztalék azonban most is lesz a szövetkezetben. Hétszázötven ezer korona kerül elosztásra. A szövetkezeti tagok javadalmazásával kapcsolatban vitára csupán az ad okot, hogy áz önálló elszámolási rendszer belüzemi érvényesítésével összhangban megszűnt az, osztalék hagyományos és egyenlősdiséget tükröző jellege, vagyis a szövetkezeti tagok már nem a régi értelemben vett osztalékot, hanem a termelési és áruértékesítési tervfeladataik teljesítéséhez igazodó eredményprémiumot kapnak. Ez a módszer, — amely egyébként helyesnek és igazságosnak minősíthető — főleg azoknak nem tetszik, akik nem teljesítették feladataikat, avagy akik a saját magatartásukat és teljesítményüket nem az elfogadott alapelvekhez Igazodva ítélik meg. A zárszámadó közgyűlés beszámolója nagyon pozitívan értékelte az állattenyésztési ágazat termelési és áruforgalmazási eredményeit. S ez helyénvaló is volt, mert ez az ágazat 112 százalékra teljesítette a termelési, 108 százalékra pedig az áruforgalmazási tervét. S ez vezetett lényegében oda, hogy a szövetkezet mezőgazdasági össztermelésének értéke megközelítette a termelési és pénzügyi tervben előirányzott mennyiséget. Az igazság kedvéért persze mag kell jegyezni azt Is, hogy az állattenyésztési ágazat termelési terve itt csak olyan méretű feladatokat irányzott elő, amilyeneket nagyon sok mezőgazdasági üzemben már évekkel ezelőtt túlhaladtak. A sajátos helyzetben, az előző évek termelési színvonalához viszonyítva azonban eléggé igényesek voltak. Például célul tűzték ki a fejési átlag kétszáz literrel valő növelését és lényeges súlygyarapodásnövekedést Irányoztak elő a sertés- és a szarvasmarha-hizlaldában is. S bármilyen furcsán hangzik Is, ebben a szövetkezetben teljes Joggal elismerés jár azért, hogy- az évi fejési átlag a múlt évben 3014 liter volt, s így 214 literrel meghaladta az előző évi átlagot. Hasonló elismerés jár a sertéshizlalda dolgozóinak — köztük a súlygyarapodás növelésében je leskedö Pásztor Istvánnak,, Mókus Ferencnek és Dobj'ovszky Károlynak — azért, hogy a napi súlygyarapodási átlagot 520 grammra növellek. Az, állattenyésztési dolgozók lelkismeretes munkájára utal még az is, hogy a múlt év folyamán száz tehéntől százöt borjút választottak el, illetve neveltek fel. Vannak jó példák ebben a szövetkezetben a termelés más szakaszain is. Elismerésre méltó például az, hogy az ötven hektáron termelt étkezési babbél 1,6 tonnás hektárhozamot érlek el, s így a Szőgyéni (Svodín) Babtermesztési Rendszerhez tartozó gazdaságok között a legjobb babtermesztőknek bizonyultak. Ez a nagyszerű termelési eredmény Galgóci József növénytermelési ágazatvezető szakavatottságát és leleményességét is dicséri. Lényegében azért értek el Illusztrációs fotó Jó termést, mert az ágazatvezetö szorgalmazta a bab időbeni elvetését, hogy ikersoros vetési módszert alkalmazott és a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében a kézi betakarítás mellett döntött. Pathó János mérnök, a szövetkezet főgépesítője a gépjavító műhely néhány dolgozójának leleményességét dicsérte. Mint mondotta, az űjítőmozgalomnak ebben a szövetkezetben gazdag hagyományai vannak, s az újítók a múlt évben sem tétlenkedtek. Hat újítási javaslatot terjesztettek elő. Az egyik legértékesebb újításnak bizonyult a tehergépkocsira szerelt rakodó szerkezet, amely lehetővé teszi, hogy a gépkocsivezető fizikai erő kifejtése nélkül, egyedül rakja meg szálas takarmányokkal vagy egyéb szállítmánnyal a kocsit. A másik jelentős újítás a bab cséplésére használt gabonakombájnon történt. Azt a' célt szolgálta, hogy a babot megvédje a csépléssel járó nagyméretű károsodástól. Az újítással elérték azt, hogy a tőrt és károsított szemek nem haladják meg a három százalékot. A zárszámadó közgyűlésen elhangzott beszámolókból, majd a már említett vezető dolgozókkal és Szigeti Béla mérnök, üzemgazdásszal valő beszélgetés folyamán kiderült az Is, Ijogy ebben a szövetkezetben a múlt esztendőben viszonylag sok mulasztás Is történt. S olyan mulasztások, amelyek kedvezőtlenül hatottak a gazdálkodás jövedelmezőségének alakulására. Egyik ilyen mulasztás a tejtermelésben, a minőségjavító intézkedések mellőzésében tapasztalható. Ennek következtében — persze feltételezhető, hogy csupán néhány dolgozó rossz hozzáállása miatt — az előző évihez viszonyítva romlott az értékesített tej minősége. Bekövetkezett,.amivel a tervezéskor nem számoltak: az éladott tej tizenhét százaléka harmadosztályúnak lett minősítve. Ez hozzávetőlegesen 300 ezer korona bevételtől fosztotta meg a szövetkezetét. További 100 ezer korona kiesést az okozta, hogy szakszerűtlenül végezték a söripari értékesítésre szánt tavaszi árpa utókezelését. A vezető dolgozók többsége szerint a. gépesítés túlméretezett ebben a szövetkezetben. Kezelő személyzet hiányában néhány erőgép használaton kívül van, az amortizációs leírások pedig a kívánatosnál jobban terhelik a termelési költségeket, s így a gazdálkodás jövedelmezőségének alakulására kedvezőtlen hatással vannak. Nekem úgy tűnt, hogy ebben a szövetkezetben, — mint azt ma már sok mezőgazdasági üzemben valóban szükségesnek tartják — nyíltan feltárják a hibákat, az’ irányításban és a munkaszervezésben előforduló fogyatékosságot és nem hunytak szemet a rossz munka felett sem. Keresik a termelés további fejlesztésének lehetőségeit. Van azonban néhány olyan fejlesztési probléma is, amelynek megoldására eddig még nem sikerült érdemleges módszert alkalmazniuk. Ezeknek a problémáknak egyike a cukorrépa-termesztés egykori színvonalának felújítása. Szinte köztudott, hogy ez á szövetkezet néhány évvel ezelőtt a legjobb cukorrépa-termesztő gazdaságok közé tartozott. Olyan év is volt, hogy 60 tonnás -hektárhozamot ért el. Az utóbbi években azonban ennek a fontos ipari növénynek a termelésében lényeges visszaesés tapasztalható. A szövetkezet egyes vezető dolgozói ennek okát abban látják, hogy az időközben módosult vetési technológia — állítólag nem teszi lehetővé az optimális növénysűrűség kialakítását. Szerintem — és nagyon sok mezőgazdasági üzem tapasztalatai szerint is — az okok ilyképpen való meghatározása helytelen. Inkább talán ott van a hiba, hogy a módosult, tehát a réginél korszerűbb vetési technológiát a munkavégzők nem eléggé gondosan alkalmazzák. Bár a tejtermelésben tapasztalható eléggé figyelemre méltó haladás, az azonban kérdés, hogy az eddigi intézkedések elégségeseknek bizonyulnak-e ahhoz, hogy belátható időn belül elérjék a tejtermelés egykori színvonalát, vagyis a "3500 liter fejési átlagot?! Talán Igaziik van azoknak, akik azt állítják, hogy az eléggé gyorsütemű és nagymértékű állománynöveléshez kellene igazítani — kissé jobban, mint eddig — a kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap létrehozásának feltételeit Is. Kétségtelen, hogy az üzemirányítás módszereinek tökéletesítése kedvező hatással lehet a termelés és a gazdálkodás színvonalának további emelésére. Ezt az igazságot Libádon is tudatosították, s ezt többek között az is bizonyítja, hogy két évvel ezelőtt bevezették a belüzemi önálló elszámolási rendszert. A munka- és a termelési folyamatokban tapasztalható kísebb-nagyobb fogyatékosságok azonban arra hagynak következtetni — lényegében arra a következtetésre jutott a szövetkezet vezetősége is —, hogy az önálló elszámolási egységek eléggé lazák, s a dolgozóknak a magatartása és a rájuk bízott termelési ágazathoz vagy egységhez való viszonya további javításra szorul. Korparancsként jelentkezik az a követelmény, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak — tehát a libád! Egyetértés Efsz dolgozóinak Is — mindjobban elmélyüljön a termelési feladatok maradéktalan teljesítéséért, valamint a termelés jövedelmezőségének tervszerű fokozásáért, a termékek minőségének javításáért érzett felelősségtudatuk. Az egyéni és a kollektív felelősségtudat következetes fejlesztésével lehet csak sikeresen megbirkózni az évről évre növekvő termelési és gazdaságfejlesztési feladatokkal, melyeknek teljesítése nemcsak a társadalom élelmiszer ellátásának javulását, hanem a szövetkezet további gazdagodását, a mezőgazdasági dolgozók munka- és életfeltételeinek javulását is eredményezi. PATHÓ KAROLY (Farkas O. felvétele) Áléval (Levice) járás legjobb mezőgazdasági üzemeként nyilvántartott nagyölvedi (Veiké Ludince) Wilhelm Pieck Efsz a múlt évi viszontagságos feltételek közepette is eredményesen gazdálkodott. Legfontosabb termelési és értékesítési kötelezettségeinek példás teljesítésével nem csupán az évekkel korábban kivívott elsőbbségét és jó hírnevét őrizte meg, de az arkadaki vörös vándorzászlót is elnyerte — ezúttal ötödször és véglegesen. SIKEREIK TITKA: HOZZÁÉRTÉS ÉS SZORGALOM A fentiek után már aligha kell hangsúlyoznunk, hogy a közös minapi zárszámadó közgyűlésen . a nagy család valamennyi tagja jókedvűen foglalt helyet az ünnepi asztalnál. Jogos volt az öröm és a büszkeség, hiszen szarvsamarhát, illetve 28,4 tehenet tartanak száz hektár átlagában. Az eredményeik? Nos száz tehénlfll 101,7 borját, egy kocától 17,75 malacot választottak el, a hizómarháknál 90,4, a sertéseknél pedig 53 dkg volt a napi felhízási átlag. A tehenek átlagos évi tejtermelését — a náehodi felhívásra válaszolva — 3726 literre növelték, az elhullás pedig egyetlen állatcsoportnál sem érte el a tervezett mennyiséget. S mindezt a tömeg-, de elsősorban az erdtakarmányok takarékos felhasználásával érték el. Egy liter tejet 0,3(1 kg. egy kiló marhahúst 1,94 kg, egy kiló sertéshúst pedig 3,65 kg erőtakarmány felhasználásával állítottak elő. S ami még ide tartozik: hústermelési feladatukat 8,2 százalékkal, lejtermelési feladatukat pedig 9,7 százalékkal teljesítették túl. JOBB EREDMÉNYEK, NAGYOBB HASZON Méltó kézben a vándorzászló az újabb sikerért — tudásuk legjavát nyújtva — mindannyian sokat verítékeztek. A hozzáértéssel párosuló szorgalomnak, a tervbe foglalt feladatok és az év elején kötelezettségvállalásban megfogalmazott többtermelési és takarékossági Ígéretek teljesítésének köszönhető, hogy a szövetkezet a közös gazdálkodás három és fél évtizedes történetének egyik legsikeresebb éve után tehetett pontot ezen a tanácskozáson Vígh Ferenc elnök, a közgyűlés szónoka a növénytermesztési ágazat múlt évi eredményeinek és gondjainak összegezésével kezdte a sort. Már a bevezetőben hangsúlyozta, hogy tavaly is a szemesek és a tömegtakarmányok tervezett mennyiségének hiánytalan megtermelése volt a legfontosabb feladatuk s ezt becsülettel teljesítették. A sikernek kétszeresen örülnek, hiszen egy lépéssel közelebb jutottak a gabonaprogram megvalósításához, és közben az állattenyésztési ágazatban is megteremtették a továbblépés feltételeit. De most már nézzük a tényeket. A szövetkezet tavaly majd hétszáz tonna gabonát termelt terven felül. A búza 5,85, az árpa pedig 6.87 tonnás átlaghozamot nyújtott, vagyis hektáronkénti átlagban 6,28 tonna gabonát csépeltek, s ezzel méltó választ adtak a hozamnövelést szorgalmazó, nyugat-szlovákiai felhívásra. Igaz, a kukoricájuk ezúttal szerényebben sikerült, de még így is>l,4 százalékkal több szemest termeltek, mint amenynyit a terv előirányzott. Az idei zárszámadókon az esetek többségében halkan beszéltek a cukorrépáról. Nem így Nagyölveden. Miért is szégyenkeztek volna, hiszen a tervezett 39 helyett 41,8 tonna cukorrépájuk termett ogy hektáron, a cukortartalom pedig 14,6 százalék volt. Ez annyit jelent, hogy 6,1 tonna cukrot nyertek egy hektárról, tehát a prostéjovi felhívásra válaszként adott ígéretüket megtartották. Kiugróan jó évet zárt a dohánykertészet. Az országos viszonylatban is rangos eredménynek számító 2,7 tonnás átlagtermés tovább öregbítette a gazdaság korábbi hirnevét. A szőlőnél elért 9.76 tonnás hozam az évjáratnak megfelelő eredmény, még akkor is, ha a korábbi évek sikerei alapján a gazdaság ennél többet remélt. Paradicsomból, fűszerpaprikából, cirokból meg napraforgóból szintén volt némi kiesés, de ezt pénzügyi vonatkozásban alig érezték meg, hiszen jobb értékesítési átlagárat értek el, és a fűszerpaprikának a magját is pénzzé tették. A napraforgónál az okozott gondot, hogy új hibridek kel kísérleteztek és tapasztalatok hiányában nem tudták megalapozni a tervezett 2,4 tonnás hozamot. Idén már feltehetően nem lesznek hasonló gondjaik. A TAKARÉKOSSÄGRA IS ÜGYELVE Az áldozatkész szorgoskodás nyomán ökonómiai vonatkozásban Is szép eredmények születtek a nagyölvedi szövetkezetben. A gazdasági mérleg adatai szerint a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 1,6 százalékkal, az árutermelés tértéke 6,7 százalékkal, az összteljesítmények értéke pedig 4,2 százalékkal haladta túl az év elején tervbe foglalt irányszámokat. Az elért 11,7 millió korona tiszta nyereség 9,6 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A dolgozók munkatermelékenysége megközelítette a 184 ezer koronát, a jövedelmezőség pedig túlhaladta a harminckét százalékot. Miként a főbeszámolóban is elhangzott, az eredmények kedvező alakulása mindenekelőtt a szövetkezet tagjainak többre és jobbra törekvését dicséri. Azt a Szorgalmat, amely a különösen mostoha feltételek közepette is győzelemre vitte a köz javát szolgáló elképzeléseket. Azt a kitartást. mellyel a nagy család tagjai az év elején adott Ígéretük teljesítésén fáradoztak. A múlt évi zárszámadén ugyanis 1 millió 338 ezer korona értékű többtermelési és takarékossági kötelezettség vállalásával nyilvánította ki a szövetkezet tagsága, hogy egyetért a fejlesztési elképzelésekkel, elfogadja és mindenképpen teljesíteni kívánja a társadalmi elvárásokat tükröző feladatokat. Hogy év közben sem engedtek a huszonegyből, azt egyebek között a teljesített felajánlások 2,4 millió koronás értéke is jelzi. Pedig nem lehetett könnyű az emberek dolga, hiszen itt nem a gabonatermesztés esetleges -sikereire alapoztak. Hogy csak néhány példát említsünk: 169 ezer liter tejet, 77 tonna búst, 385 tonna cukorrépát termeltek terven felül, 350 ezer koronával csökkentették az anyagköltségeket, megtakarítottak 10 tonna abrakot, 4200 órát dolgoztak társadalmi munkában stb. A 119 főt mozgósító tíz szocialista brigád közöl kilenc jelentősen túlteljesítette vállalásait. Ez is szerepet játszik abban, hogy a szövetkezet — rangjának megfelelően — jő példát mutat az ötéves tervfeladatok teljesítésében. Hogy csak két adatot említsek: az öt évre tervezett bruttó termelési értéket 81.65 százalékra, az árutermelési feladatot’ pedig 80,22 százalékra teljesítették négy év alatt. ISMÉT BIZONYÍTANI AKARNAK Ez az év a nagyölvedi Wilhelm Pieck Efsz életében is döntő fontosságú lesz, hiszen az ötéves tervidőszak betetőzéséről és a még komolyabb feladatok teljesítésére való felkészülésről van sző. Mint megtudtam, fő feladataik között 6210 tonna szemes, 5460 tonna cukorrépa, 1026 tonna hús és több mint kétmillió liter tej kitermelése szerepel. A tehenek évi tejtermelését négyezer literre, az évi összteljesítmények értékét közel 51 millió, a nyereséget pedig megközelítőleg 11.5 millió koronára szeretnék növelni. A feladat nem könnyű, de teljesíthető. Ezt nem én mondom, a zárszámadó tanácskozás résztvevői hangoztatták, akik ezúttal is több mint egymillió korona értéket képviselő többtermelési és takarékossági kötelezettség vállalásával nyilvánították ki, hogy felkészültek a feladatok teljesítésére.------------------------------------ — Semmi kétség, jó úton jár, üteme-V sen fejlődik és tagjairól is példásan A gazdaság állattenyésztési ágaza- gondoskodik a nagyölvedi Wilhelm ta, amely évejc óta az átlagosnál na- Pieck Efsz. Bízunk benne, hogy az gyobb terhet és komolyabb feladató- elkövetkezőkben is bizonyítani fogja, kát vállal, ezúttal is eleget tett tér- nem véletlenül került a járási rangmelési és értékesítési kötelezettségei- sorban az első helyre, nek. Ami a tehervállalást Illeti, ebben a szövetkezetben már 83,r KÄDEK GÄBOR I
