Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-16 / 11. szám
I 1985. március 16. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Éléskamrává változik?! ívek óta gyakori vita tárgyát képezi Szlovákia második legnagyobb síkterületének, a Kelet szlovákiai-síkságnak a kérdése. Ugyanis amíg Nyugat-Szlovákia síkterülete a vízszabályozási és talajjavítási intézkedések nyomán az ország legproduktívabb mezőgazdasági körzetévé vált, addig a 200 ezer hektár kiterjedésű Keletszlovákiai-síkság a tetemes vízrendezési befektetések után sem hozta meg a vári eredményt. Pedig az eredeti elképzelések szerint ugyancsak produktív mezőgazdasági területté kellett volna válnia. Azt a kérdést, hogy a síksággal kapcsolatos tervek miért nem váltak valóra, már sokan felvetették. Ez foglalkoztatja az utóbbi években a Szlovák Tudományos Akadémia Hidrológiai és Hidraulikai, valamint Ökológiai Intézetének munkatársait is. A síkság területének intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmassá tétele érdekében igen aprólékos geológiai, hidrológiai, meteorológiai, talajtani és ökológiai vizsgálatokat indítottak a legmodernebb tudományos módszerek, műszaki eszközök és a legkiválóbb szakemberek bevetésével. Ahhoz, hogy legalább részbeni áttekintést kapjunk a Kelet-szlovákiaisíkság kérdéseinek rendezésével kapcsolatos bonyolult problémákról, a csak nagy nehézségek árán áthidalható nehézségekről. megpróbáljuk Ián Benetin professzornak, az SZTA Hidrológiai és Hidraulikai Intézete igazgatójának az ezzel a témakörrel kapcsolatos tájékoztatását tömören összefoglalni. A terület jellegét leginkább geomorfológiai tulajdonságai, a folyók sűrű hálózata és a klíma határozzák meg. A terület felszínének szinte minimális lejtése, az évenkénti 1—2 centiméteres neotektonikus süllyedése, a kontinentális éghajlata — amelyre a hőmérséklet hirtelen változásai és a tenyészidő folyamán gyakori erős záporok a jellemzők — következtében a síkság területének úgyszólván 57 százalékát réti és öntéstalajok képezik. Olyan területekről van szó, ahol a rendszeresen Ismétlődő árvizek és a kedvezőtlen vízelfolyási adottságok következtében a talajok fejlődése víztúltelítettségi viszonyok között ment, s megy végbe. Ez törvényszerűen a kolloid anyagrészecskéknek az ülepedéséhez vezet, ami a termőképesség szempontjából az igen kedvezőtlen adottságú gleyes talajok képződését eredményezi A gleyes réti és öntéstalajok 55 ezer hektárra — a síkság területének 28 százalékára — tehetők ki. Még az ötvenes években is a tavaszi, de esetenként a kiadós nyári záporok után bekövetkezett áradások évente hozzávetőlegesen 50 ezer hektárnyi területet árasztottak el. Ezért hazánk szocialista átépítésének időszakában az alapvető intézkedések között volt a síkság komplex árvízrendezése. A nagy árvizek megfékezésére tározók, védőgátak épültek, a folyók medrét pedig szabályozzták. Azóta azonban több hidroökológiai változás történt, főleg a szomszédos országok határmenti területén, amelyeknek következtében az akkoriban végzett vízszabályozási munkák ma már nem nyújtanak teljes biztonsággal árvíz elleni védelmet. A javasolt megoldások között a védőgátak felemelése, a Bodrog medrének mélyítése, továbbá az árvízfelfogó tározóknak és a vízelvezető csatornáknak az építése szerepel. Am a legfontosabb feladat egy olyan előrejelző módszernek a kidolgozása, amely 24 órás időszakra pontos képet adna az árhullám alakulásáról. A szakemberek ebben látják az árvíz elleni, nem beruházásos jellegű védelemnek a leghatásosabb módját. A felsorolt problémák ellenére mindeddig sikerült megoldást találni a nagy árvizek levezetésére. A síkság térségében lényegesen komolyabb gondot okoz a csapadékokból származó fölösleges belvizeknek a levezetése, illetve a talajok vízgazdálkodásának a szabályozása. Sajnos a hatvanas években megkezdett hidromeliorációs rendszernek az építése befejezetlen maradt. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen utalnak arra, hogy a talajvíz szabályozására hivatott meliorációs létesítményeknek alapvető fogyatékossága a lecsapoló csatornák elégtelen vízlevezető képessége és az alagcsőrendszer gyenge hatékonysága. Tudni kell azt is, hogy a talajok fizikális tulajdonságai és a terület mikrodomborzata fantasztikusan bonyolulttá teszi a síkság talajvíz-gazdálkodásának szabályozását. Alapjában véve a síkság vízrendszerének alakulását a talaj fizikális tulajdonságai, a csapadékok nagysága és gyakorisága, valamint a belvizek mozgása határozza meg. Különösen kedvezőtlen a helyzet a kötött talajok esetében, melyek kolloidanyagaiban nagy a montmorillonit-tartalom. Ezek a kolloidok eső hatására megduzzadnak, majd egy összefolyó réteggé tapasztják az átázot talajfelszínt. A talaj száradása közben pedig összehúzódnak. így csapadék esetén gyenge a talajok vízáteresztő, illetve leveze tő képessége, száraz időszakban pe dig cserepesednek. Az esővíz lefolyá sa szempontjából a mikrodomborzat nak Is jelentős a szerepe. A síkság területén aránylag gyakoriak a több száz inéter átmérőjű katlanszerű mé lyedések és elnyúló, árokszerű mély fekvésű területek, az úgynevezett depressziók. Az esővíz ezekben össze gyűlik, s mivel nincs lefolyásuk, illet ve összeköttetésük az altalajvízzel Az eddigi tapasztalaink egyértel miien igazolják, hogy a síkság vize nyős területeinek egyszintes alagcsö vezéssel végzett területi Iecsapoiása az ezt követő további talajjavítási munkák vérgrehajtása nélkül nem hozhatta meg a várt hatást. Főleg azért nem, mert a talaj' kedvezőtlen fizikai állapota miatt az esővíz nagyon lassan szivárog át az alagcsövekhez. Sokat rontott a helyzeten < nehéz talajművelő gépek á'tal oko zott altaiajtömörités is, amely rendszerint az alagcsőrendszer felett kép ződött. A talajok kedvezőtlen adottságait még fokozza savanyú kémhatásuk szüntelen növekedése. A felsoroltakból nyilvánvaló, hogy a lecsapoló rendszer hatásfokának javítása érdekében elsősorban fel kell gyorsítani a talajokban felhalmozódott vizek lefolyását a vízlevezető csator nákba. A másik oldalon viszont meg kell oldani az aszályos időszakokban bekövetkezett vízhiányt. Jelenleg síkság területén mindössze háromezer hektáron üzemel öntözőberendezés, többnyire kísérleti jelleggel. A megoldáshoz vezető első lépés a talaj hidrológiai folyamatainak pontos vizsgálata. Ezen dolgoznak jelenleg a hidrológiai és hidraulikai inté zet munkatársai is. A részletes fel mérések nyomán a vízlevezető csatornák átfolyási kapacitásának bővítésé vei, a szekundárts lecsapoló csatornák kiépítésével, az eredeti alagcsőháló zat korszerűsítésével, valamint az öntözőberendezések építésével számolnak. Fontos feladat lesz a talaj szerkezetének javítása ás termőképessé gének növeiése, amely szerves része lesz a meliorációs munkáknak. Ide tartozik a meszezés, a fokozott istái lőtrágyázás, az altalajlazítás és az ésszerű vetésforgó, valamint az adottságoknak legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztása. Több évtizedre szőlő egyetemes munkáról van szó amely csakis az illetékes tudományos intézmények, a mezőgazdaságot irányító szervek a mezőgazdasági üzemek közös összefogásával és jó összmunkájával valósíthatja meg azt a vágyat, hogy a Kelet-szlovákiai-síkság Szlovákia második éléskamrája legyen. KLAMARCSIK MÄRIA ■ ШИИ*МИМ»М«М**М1ШВЭВ1ШвВМЯВММ1|«1ВМММИМвПЧ**«Ш*РИП*-в«*аМИИВ*ПНВв‘: a bizakodásra 3 millió 18 ezer koronával teljesítették túl a tervet, s hogy az előző évihez viszonyítva 5,2 százalékos növekedést értek el. A tervfeladatokat mind a növénytermelési, mind pedig az állattenyésztési szakágazat teljesítette. Ugyanakkor a tervezett termelési költségekből egy százalékot takarítottak meg. A szövetkezet nyeresége elérte a 9 millió koronát, 17.5 százalékkkai többet a tervezettnél, s 1 millió 622 ezer koronával több az előző évi nyereségnél. Az 1983. évi valósághoz viszonyítva 1 millió 506 ezer koronával volt több a javadalmazási alap, s a múlt évben munkabérekre 14 millió 526 ezer koronát fizettek ki. A számok igazolják azt az állítást, hogy jó gazdasági évet — az előzőeknél sokkal jobbat — zárt a szövetkezet. Pedig a tavaszi fagyok, majd a hosszan tartó szárazság itt is tetemes károkat okozott. Csupán a szemes kukorica, a cukorrépa és a szőlő terméskiesése 3 millió 973 ezer koronával csökkentette a termelési értéket. Azt, hogy mégis teljesítették és némileg túl is teljesítették a tervezett irányszámot, az elsősorban azzal magyarázható. hogy ahol a lehetőség adott volt, vagyis a károkozó objektív tényezők hatása csak kevésbé érvényesült, ott (erven felüli jövedelemgyarapító termelési eredményeket értek el. Másrészt azért, mert számoltak azzal, hogy a saját hibájukon kívül valami nem úgy sikerül majd, ahogyan elképzelték és így hiányt takaró termékeket is termesztettek. Ahol a lehetőségek adottak voltak, szorgalmas munkával, leleményes hozzáállással és a technológiai fegyelem betartásával maximális termelési eredmények elérésére törekedtek, így volt ez a búza és a tavaszi árpa esetében, melyekből 6,2 tonnás bek tárhozamot értek el. Továbbá a lucernamag termesztésében, amelyből 0,45 tonnás hektárhozammal, 3 millió 230 ezer koronával teljesítették túl a termelési tervet. Jé termést adott az ötvenhárom , hektáron termelt vöröshagyma is. Hektáronként 22.64 tonnát, 11,4 tonnával többet, mint az előző esztendőben. A vöröshagyma azonban nemcsak nagy termést, hanem bosszúságot is okozott. Persze, a bosszúságot nem is annyira a hagyma, hanem a Zelenina okozta. Az ezer tonnányi termésből csupán 600 tonnát vásárolt fel. kétszáz tonnával kevesebbet, mint amennyire szerződéses kötelezettséget vállait. Tehát négyszáz tonna vöröshagyma még mindig ott van a szövetkezedéi, s mivel megfagyott — mert a szövetkezet nem volt felkészülve a téli raktározásra és nem is köteles átvenni a felvásárló szervezet feladatait —, Így valószínűleg a használhatatlan vöröshagyma a szövetkezetnél is marad. Sajnos még mindig baj van a kereskedelemmel, úgy tűnik, hogy ez a kereskedelmi vállalat még mindig büntetlenül okozhat tetemes károkat a termelőknek. A HIBÄK FELTÄRÄSA NYOMÄN VÄRHATÖ JAVULÁS Az állattenyésztési ágazat is teljesítette, s néhány százalékkal túl is szárnyalta a termelési tervét. Számottevő lemaradás az árutermelésben nem volt. Az állattenyésztésben azonban sok „szépséghiba“ van. Ezekről a hibákról a zárszámadó közgyűlésen nyíltan beszéltek és a hibák kiküszöbölése céljábúl hatékony intézkedéseket szorgalmaztak. , Például a tejtermelésben indokolatlanul nagyok a különbségek az egyes részlegek küzütt. Míg például a kéméndi részlegen egyedenkénti évi átlagban 3411, addig Kicsinden (Malá nad Hronom) csak 2996, Kőhídgyarmaton (Kamenný Most) pedig mindössze 2277 literes fejási átlagot értek el. Az előző évihez viszonyítva romlott az értékesített tej minősége is, 20.5 százaléka a harmadik minőségű osztályba volt sorolva. Állítólag előfordult az is, hogy egyes fejők vízzel gyarapították a tej mennyiségét. Az említett okok miatt a szövetkezetét 718 ezer korona károsodás érte. S ez bizony eléggé komoly összeg, tehát joggal váltotta ki a vezető dolgozók és a lelkiismeretes munkát végző szövetkezeti „sorkatonák“ felháborodását. Feltételezhető, hogy a kilátásba helyezett intézkedések az idén kizárják ezen nem kívánatos eset megismétlődésének lehetőségét. A hústermeléssel kapcsolatosan az intenzitás fokozásának szükségességével foglalkoztak sokat. Ez időszerű is, mert a súlygyarapodás mind a sertés-, mind a szarvasmarba-hizlaldában elég alacsony, s ennek a kedvezőtlen hatását nem semlegesíti az sem, ha a termelési és áruforgalmazási tervüket folyamatosan teljesítik. Hiszen aki extenzív módszerekkel termel, az mindig drágán termel. A jövő szempontjából persze biztató körülmény, hogy az állattenyésztési ágazatban előfordult fogyatékosságokat nyíltan (eltárták, s hogy kialakulóban vannak és részben már helyes irányba is hatnak azok az intézkedések, amelyek az említett fogyatékosságok végérvényes kiküszöbölését szorgalmazzák. A közgyűlés elé terjesztett és jóváhagyott tervjavaslat, valamint a kilátásba helyezett szervezeti és fegyelemszigorfté intézkedések, de nem kevésbé a szövetkezeti tagok szemmel látható lelkesedése is arra enged következtetni, hogy a gazdaság fejlődése a jövőben töretlen, az eddiginél még látványosabb, gyorsabb ütemű lesz. Pathú Károly A Bátkai Állami Gazdaságnak közel nyolcszáz alkalmazottja van. Ebből a fügéi (Figa) részlegen a sertéshizlaldában dolgozó hetvenöt ember teljesítménye biztosítja a gazdaság nyereségének java részét. Tavaly például 2550 tonna értékesítésre kerülő húsból 2068 tonnát tett ki a sertéshús. A korszerű sertéstelepen 31 millió kurona áruforgalom mellett közel tízmillió korona tiszta nyereséget terveztek, a valóságban viszont több mint 12 milliót értek el. Ha a gazdaság nem rendelkezne ezzel a 15 ezer darabot számláló sertésállománnyal, akkor minden bizonnyal ráfizetéssel zárták volna az elmúlt esztendőket. Érdemes tehát alaposabban megismerkedni ezzel a jövedelmező üzemággal. A telepen 1973-ban kezdték el az építkezést, három évvel később már félig üzemelt a nagyhizlalda. Az utolsó istállókat tavalyelőtt adták át, ezzel befejeződött a több milliós beruházás. Az önálló gazdasági részleg vezetésével MVDr. Harmac Ottót bízták meg, hat évvel ezelőtt. Tavaly a hizlaldában 54,1 dekás átlagos napi súlygyarapodást értek el. Egy kiló húst 3,7 kilogramm erőtakarmányból és 14 koronás önköltség- ' gél állítottak elő. A tejüzem melléktermékeinek és a tömegtakarmányok felhasználásával évi átlagban 450—490 tonna erotakarmányt takarítanak meg. A vásárolt tenyészkocákkal és kocasüldőkkel felfrissített állományban a tenyésztésihízlalási folyamatot tíz darab tenyészkan, mintegy ezer tenyészkoca és több mint nyolcezer darab hízóállomány biztosítja. A 105—110 kilogrammos vágósúlyt elérő hústípusú állatok értékesítése egész esztendőn át folyamatosan történik. Egy anyakocától 18,41 malacot választottak el. Így mintegy húszezer malacot állítanak elő. Az utóbbi időszakban 300—400 tonnával csökkent az erőtakarmány mennyisége. A hiány pótlására az utóetetést vezették be. Miben rejlik ez a takarmányozási programjuk? Április közepétől július végéig a farmhoz közeli parcellákon termesztett lucernát takarmányozzák. A 15— 20 centiméteres magasságot elérő növényzetet kaszálógéppel vágják le. A zsenge és friss lucerna cellulóztartalma csekély, ezért könnyen emészthető. Az állatok jé) hasznosítják. Ezáltal 120 tonna szemes takarmány takarítható meg. Júliustól szeptemberig az anyakocákkal naponta háromezer liternyi — 90 tonna táppal egyenértékű — savanyú tejet és savót takarmányoznak. Az utolsó negyedévben takarmányrépa kerül a napi adagba. Tavaly próbálkoztak első ízben a takarmányrépa termesztésével. Ot hektáron több mint száz tonnás átlaghozamot értek el. Naponta 15— 20 tonnát etettek fel a hízókkal és az anyakocákkal, friss állapotban. A takarmányrépa etetése száz tonna erőtakarmány megtakarítását eredményezte. Január elejétől — napi félegy kilő adagban — szemcsutka-zúzalékot etetnek a hízósertésekkel. A nedves kukorica betakarítási és tárolási módszerrel tavaly első ízben ötszáz tonna szemes kukoricát tartósítottak. A póttakarmányok a szoptatás Ideje alatt az anyakocák kondíciójának a fenntartásában ts jelentős szerepet töltenek be. Ennek köszönhetően lerövidítették a fedeztetés! Időközöket, ; így tavaly 2,24-re növekedett az elések száma. Továbbá javult az erőtakarmányok biológiai hasznosítása, 5s az sem elhanyagolható tény, hogy 3 póttakarmányozásra felhasznált tönegtakarmányok jelentéktelen energiaráfordítással előállítliatók. A sertéstelepen az AGRA és a BIOS típusú istállókban kétféle tartástechíológiát alkalmaznak. Az utóbbiban — i kedvezőbb mikroklíma és a természetes megvilágítás miatt — sokkal ’azdaságosabb a termelés, az elhullás ),5 százalékkal alacsonyabb, s egy;gy kocától több malacot választanak” il. Két állatorvos tart állandó ügyeleet a telepen. A termelés menetére légy zootechnikus ügyel fel, két műizakban. A felmerülő hibákra azongádot a nyolc legtapasztaltabb állatgondozó tömöríti. A másik brigád negyvennégy tagú és bronzérmes. Tagjai technikusok, karbantartók, traktorosok, kőművesek. Tettrekész, a mindennapi problémákhoz alkalmazkodó emberek. Szombaton és vasárnap egésznapos a szolgálat. A munkakezdés Idejét az autóbuszok menetrendjéhez igazították, a hazaszállítást pedig egy fűthető AVIA-kocsival biztosítják Télen meleg lábbelit és védőöltözéket kapnak a dolgozók. A szociális helyiségek jól felszereltek. Tavaly áttértek a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás módszerére. Minden munkaközösség részére kellő mértékben ösztönző prémiumrendszert dolgoztak ki. A plusz jutalékot a tervezett feladatok túlteljesítésének arányában határozzák meg, s elérheti az évi alapbér tizenöt százalékát. A délutáni műszakokra — óránként — két koronát, a szombaton és vasárnap végzett munkáért pedig a napi alapbér ötven százalékának megfelelő pótlékot kapnak. A negyedévenként kiértékelt és a gazdasági eredményekkel összevetett egyéni teljesítményre kiszámolt jutaléknak hatvan százalékát kapják meg a dolgozók év közben. A különbözeiéi az év végén — a tervfeladatok teljesítésének kiértékelése után — vehetik át. Ez az összeg, személyenként eléri a 4—5 ezer koronát, s így a többi juttatással együtt egy-egy dolgozói évi átlagbére eléri a 32—48 ezer koronát. A sertéshizlalda egyetlen nagy problémája a hígtrágya hasznosítása, mivel nincs elegendő tároléhelyök. A meglévő két tartályhoz még legalább kilencet kellene építeni, és akkor egy negyedévi hígtrágya-mennyiség tárolására nyílna lehetőség. A gazdasági részleg jövőbeni tervei közé tartozik a telep úthálózatának a felújítása. A nedves etetésre való fokozatos áttéréssel is számolnak. Az idén 2010 tonna sertéshús értékesítésével számolnak. A tavalyinál ezerrel több, összesen 19 800 malacot kell elválasztaniuk. Tovább növelik a napi súlygyarapodási átlagot, s a múlt év valóságához viszonyítva hét százalékkal csökkentik az erőtakarmányfogyasztást. Ebből kitűnik, hogy az idei tervfeladatok a termelés jövedelmezőségének megőrzése érdekében, még körültekintőbb szervezéssel, újabb ötletekkel és a takarmányozás módszerének továbbfejlesztésével teljesíthetők. KORCSMÄROS LÄSZLÜ Az idén tovább akarjak növelni a malacszaporulatot Fotó: Archív 1 nal odafigyelnek és sebtében klkü- i szöbölik azokat. A gondozók közül- évente tizen továbbképző tanfolyam- mon vesznek részt. A többiekkel p&<- dig évenként átísmételtetik a legfon-. I tosabb tenyésztési-gondozási tudniva-' i lókat. A szakértelemmel végzett állat- gondozás és állategészségügyi szol• gálát hatását jól érzékelteti néhány ■ példa: míg 1976-ban az ötezres hízó- állományból 430, addig 1984-ben kit lencezerből mindössze 253 darab pusztult el; 1976-ban a szopésmalacok i nyolc, 1984-ben pedig — a megduplázódott állományból — mindössze 1,9 százalék hullott el. Két szocialista brigád tevékenyke-' ■ dik a telepen. Az egyik, az ezüst fokozatot elérő brigádnak Kovács Barnabás zootechnikus a vezetője. A briGazÉséwsalsfi a iieniiiiiii
