Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-16 / 11. szám

1985. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES A tavalyi év sikeres így szokatlanul kellemes februárt napon már jóval ebédldó elótt ünne­pélyes hangulatban gyülekeztek a Rimajánosi (Rimavské Janovce) Efsz tagjai a szövetkezet étterme előtt. Ä megjelent járási képviselők nem a megszokott ellenőrzésre, hanem egy sikeres év értékelésére készülődtek. Az, hogy sikeres volt az elmúlt év a szövetkezet számára, az bizonyos, hi­szen a Rimaszombati (Rimavská So­bota) Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság listáján nemcsak azért szerepelt, az elsők között a szövetkezet neve, mert a legkorábban értékelték az előző esztendő eredményeit, hanem elsősorban a tervmutatők túlteljesí­tése miatt. Tíz órára megtelt a szövetkezet tá­gas, korszerű étterme. A vendégek között ott voltak a magyarországi Domoszlói Termelőszövetkezet vezetői is, akikhez szoros baráti szálak fűzik e helybelieket. A megjelentek üdvöz­lése és a közgyűlés programjának is­mertetése, valamint az alapiskola pionírjainak rövid kulturális műsora után Ľubomír Slocík agrármérnök, aki két évvel ezelőtt került a közös élére, vette át a szót. Bár az akkori eredményeket magasan túlszárnyalták a szövetkezet dolgozói, s ezt öröm­mel nyugtázta a fiatal elnök, mégsem volt teljes mértékben elégedett az el­értekkel. A tartalékok közül minde­nekelőtt a munkaidő eddiginél jobb kihasználását, a szakemberképzés színvonalának emelését és a jobb szervezést említette. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy kedvezően érté­kelhető a tagság igyekezete, amellyel a bruttó mezőgazdasági termelés ér­téke 2,2 százalékkal lett nagyobb a tervezettnél, s az 1983-as évhez viszo­nyítva a szövetkezet jövedelme há­rommillió koronával növekedett. A munkaidő jobb kihasználása te­rén eddig is több Intézkedést fogana­tosítottak, s ennek következtében a dolgozók saját zsebükön érezhették, ha többet tettek a közös kasszájába, onnan többet Is meríthettek. Bár a távlati terv az idei év végére 2267 koronás átlagos havi jövedelmet irányzott elő, már tavaly ez az ösz­­szeg meghaladta a 2550 koronát. A szövetkezet gazdasági eredmé­nyeinek legfőbb meghatározója az állattenyésztés, mégis egyforma súlyt fektetnek valamennyi ágazat fejlesz­tésére. Ä járásban még csak kevés szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy gabonafélékből elérte a hat tonnád átlagos hektárhozamot. A rimajáno­­siak 594 hektárról 3581 tonnát taka­rítottak be, s ez több mint hat ton­nás átlagnak felel meg. Ez a siker nemcsak annak a számlájára írható, hogy jól sikerült kiválasztani a vető­magféléket, hanem ebben nagy ré-Suhajda István a vitában a kertészeti dolgozók nevében kért szót szűk van a traktorosoknak, a kom­­bájnosoknak és a tehergépkocsi-veze­tőknek, akik a lehető legkisebb vesz­teségek mellett Igyekeztek betakarí­tani a termést. Természetesen a szö­vetkezet vezetői, s az ágazatirányltók szervező munkáját is dicséri az elért eredmény. A repcénél ugyan 0,8 tonnával el­maradtak a tervezett átlagtól, ám ez így Is kitűnő eredménynek könyvel­hető el, ha beleszámítjuk, hogy negy­ven hektáros területen a rossz telelés miatt ki kellett szántaniuk a repcét. Köztudott, hogy a cukorrépának sem nagyon kedvezett a tavalyi Időjárás. Még jobban csökkentette a hektárho­zamot az a jégeső, amely két hónap­­nap a betakarítás megkezdése előtt jelentős károkat okozott a szövetke­zetnek. Bár a zöldségtermesztés Is nagy jégkárokat szenvedett, mégis si­került a tervezett bevétel 99 százalé­kát teljesíteniük, s ha ehhez hozzá­számítjuk a biztosítótól kapott kárté­mérlege rítést, a Jövedelmezőségi mutató húsz százalékos túlteljesítést mutat. kEbben nagy szerepet játszott a zöldségter­mesztés öntözőbrigádjainak áldozatos munkája, mivel a brigád tagjai az egész nyár folyamán megfeszített erővel igyekeztek pótolni a szükséges csapadékot. Az állattenyésztés Borbás Kálmán állattenyésztési főágazatvezető veze­tésével tavaly is sikeres ágazatnak bizonyult. Az előző években főleg a malacelválasztás terén voltak na­gyobb hiányosságok, tavaly viszont itt is sikerült javítaniuk a mérleget. Amíg két évvel ezelőtt egy anyaser­­téstői 12,7 malacot választottak el át­lagosan, addig tavaly már 17,6 dara­bot. A tejtermelés szakaszán az örömbe pici üröm is vegyült, ugyanis egy kis csalódottsággal vették tudomásul, hogy mindössze 24 liter tej hiányzott a négyezer literes évi átlag elérésé­hez. Ami az értékesítést illeti, az el­adott tejnek a 99,5 százaléka nyert besorolást az első minőségi osztály­ba. Húseladási tervét a szövetkezet tizenöt százalékkal teljesítette (túl, eb­ből a marhahús tervmutatóit harminc­kilenc százalékkal. Az üzemanyag-megtakarítás terén már eddig is több intézkedéssel igye­keztek növelni a megtakarítást, s az idén újabb módszerek bevezetésével szeretnék eredményesebbé tenni az ésszerű energiagazdálkodást. Terveik között szerepel például a gépek és járművek műszaki állapotának továb­bi javítása, az ellenőrzés megszigorí­tása, hogy még jelentősebb megtaka­rítást érhessenek el. Az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának legmérvadóbb muta­tója a jövedelmezőség. Amíg 1983-ban ez a mutató 4,93 százalékos volt, ad­dig tavaly már 8,12 százalékra növe­kedett, s így a szövetkezet összjöve­delme az egy év alatt másfél millió koronával nőtt. Az imént említett számok értékeléséhez fontos megem­lítenünk, hogy a szövetkezetnek mind­össze 350 állandó dolgozója van. A róluk való sokoldalú gondoskodás számos szociális Intézkedést hozott. Tavaly például 52 személy üdülhetett külföldön, s természetesen sokan fel­kereshették hazánk nevezetességeit Is. Tizenhárom szövetkezeti tag ré­szesült gyógyfürdői kezelésben. A szövetkezet elnöke átadja a tagság pártbizottság képviselőjének Az efsz vezetősége nagy figyelmet fordít a munkabiztonsági feltételek állandó javítására. Felkarolták az újí­tó- és feltalálómozgalmat, s a be­nyújtott ötletekből több tízezer koro­na anyagi értékű megtakarítást értek el. Az idei évre még magasabbra állí­totta a szövetkezet tagsága a mércét. Az ipari növények közül például a repce vetésterületét kétszáz hektárra növelik. Öntözőberendezéseikkel a zöldségtermesztésen kívül a növény­­termesztés más szakaszain is mester­séges úton szeretnék a megfelelő víz­mennyiséghez Juttatni a növényeket. Az állattenyésztésben például a tej­termelés szakaszán szeretnék túltel­jesíteni a négyezer literes évi fejésl átlagot. Az ésszerű trágyahasznosítás érdekében korszerű lstállőtrágya-tá­­rolőt építenek. Tovább szeretnék javí­tani a dolgozók munkakörülményeit, s szélesebb körben alkalmazni az ön­álló elszámolási rendszert, valamint a kollektív felelősségtudatot növelő bérezési rendszert. Nagy gondot for­dítanak a szakemberképzésre és so­rolhatnánk tovább azokat a terveket, vállalását Barto mérnöknek, a járási (A szerző felvételei); melyekkel a Jobb gazdasági eredmő* nyékét szeretnék elérni. Az elnöki beszámolót követő vita« felszólalások során több vendég 13 szót kért, hogy méltassa a szövetkéz zetl tagság elért sikereit. A dolgo« zők közül Ján Trapl, a gépjavító cso­port szocialista brigádjának a vezető­je vázolta többek között a jövendő feladatokat, s szólt a munkát nehezí­tő problémákról is. Suhajda István a kertészeti dolgozók nevében kért szót. Jozef Boros mérnök, a szövetke­zet üzemgazdásza az önálló elszámo­lási rendszer előnyeiről beszélt rész­letesen. A hagyományokhoz hűen a szövet« kezet legjobb dolgozói köztit az idén tizenheten vélték át az üzem legjobb dolgozója kitüntetést, valamint az ezzel járó pénzjutalmat. Ezt követően, a szövetkezet elnöke a tagság névé« ben átadta a járási pártbizottság, 11« letve a mezőgazdasági Igazgatóság képviselőinek a társított szocialista kötelezettségvállalását. FARKAS OTTÖ Acsicsói fCirovT Wilhelm Pieck Efsz február derekán kilencedik alkalommal tartotta meg zárszámadó köz­gyűlését. Bár még csak első ízben jártam ebben a ko­máromi (Komárno) és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezsgyéjén elterülő községben, nem okozott különösebb gondot a helyszín, esetünkben a művelődési ház meglelése. Már jóval a kezdés Időpontját megelőzően sokan Igyekeztek a gyűlés színhelyére, hogy közösen felmérjék a tavalyi esz­tendő eredményeit, értékeljék az elvégzett munkát, megsza­vazzák és jóváhagyják az új feladatokat. Baráth Imre elnök szaval szerint az egyesítést követően még soha nem vettek részt ennyien a zárszámadó közgyűlé­sen. Ez a tény magában is elegendő bizonyíték volna arra, hogy a több mint háromezer hektáros területen gazdálkodó szövetkezet tagjai örömmel gyűltek össze mérlegelni a kitű­zött tervfeladatok teljesítését. Tehették is ezt jő hangulatban, mivel a szövetkezet történetében Ilyen kiváló eredményekre nincs példa. A termelési érték összege meghaladta a hetven millió koronát, s ez a tervhez viszonyítva négymillió koronás túlteljesítést eredményezett. Mindezt elsősorban a tagság szor­galma és becsülete, a szervezők és irányítók céltudatos mun­kája tette lehetővé. A tavalyi év szeszélyes időjárási viszonyai között a növény­­termesztési ágazat anyagiakban kifejezett teljesítménye meg­haladta a 38 millió koronát, s ezzel az előirányzott pénzügyi tervmutatőt hárommillió koronával sikerült túllépniük. A ga­bonatermesztésben elért eredményeik a csicsóiakat nemcsak a komáromi járás legjobbjaivá tette, hanem a búzából ós ár­pából elért 8,1 tonnás átlagos hektúrhozam országos viszony­latban is a legkiválóbbak közé sorolja őket. Szakmai felké­szültségüket dicséri, hogy kenyérgabonából 560 tonnát adtak el terven felül, kukoricából pedig egy hektárról átlagosan 6,1 tonnát takarítottak be a szélsőséges időjárás ellenére. Nemcsak a mennyiségi mutatók túlteljesítésére fektették a legnagyobb súlyt, ezt az is ékesen bizonyftja, hogy a megter­mett árpa teljes egészében sörárpaként is, megfelelt a szigorú követelményeknek. Ezt pedig kevés szövetkezet mondhatja el. Amikor Tóth Imre növénytermesztési főágazatvezetőt arról kérkeztem, vajon mi a titka az ilyen nagyszerű eredmények­nek. szerényen válaszolt. Véleménye szerint ez a helyi viszo­nyoknak és természetein az egyes növényfajtáknak leginkább megfelelő agrotechnikai eljárások helyes alkalmazásától, s nem utolsósorban a szövetkezeti dolgozók becsületes, önfel­áldozó munkájától függ. A sörárpa kapcsán másutt olyannyira emlegetett túlzott fehérjetartalom nem okozott számukra kü­lönösebb gondot, mivel a kötöttebb talajon óvatosan bántak a nitrogénadagokkal. A sörárpát a cukorrépa után, 45 tonnás átlagos lstátlótrágyа-mennyiséggel feljavított talajba vetették. Mivel a szövetkezet csak a ketrészetben használhat öntözőbe­rendezéseket, megkülönböztetett figyelmet kellett szentelniük valamennyi talajjavító. Illetve hozamnövelő munkafolyamat­nak. A gabonatermesztés tervét huszonöt százalékkal teljesí­tették túl. s ez lehetővé tette, hogy a jelenlegi ötéves terv­időszak első négy évi mutatóit is hat százalékkal túllépjék. Szintén kiváló eredményeket könyvelhettek el a legtöbb ipari növény termesztésében. Napraforgóból például a terve­zettnél harminchárom tonnával termeltek többet, ami tizen­három százalékos túlteljesítésnek felel meg, borsóból a 280 tonna helyett 415 tonnát, kenderből pedig az előirányzott 600 tonnát 240-nel tetézték meg. A két esetben majdnem ötven százalékos többlet a legjobb bizonyítéka annak, hogy a csicsói szövetkezet tagjai nemcsak a gabonafélék termesztése során tudnak figyelemreméltó sikereket elérni. A cukorrépa-termesztés mérlege sajnos már nem Ilyen nagy­szerű adatokat tartalmaz. A szüvetkezetisek igényességére vall, hogy nem az öntözőberendezések hiányára Igyekeztek írni a gyengébb hozamokat, hanem inkább a saját hiányos­ságaik mielőbbi kiküszöbölésére helyezték a beszámolók a fő hangsúlyt. A tervezett 40,5 tonna helyett csak 36,8 tonnát ér­tek el, s emellett a répa cukortartalmával sem voltak elégedet­tek. Igaz ugyan, hogy a cukorrépa felvásárlási formál nem a legmegfelelőbbek, s gyakran előfordul a nem éppen legobjek­­tívebb értékelés, minőségi besorolás. Am mindez külső ténye­ző, s a szövetkezeti tagság figyelmét elsősorban a belső tar­talékok következetesebb feltárására, a talajelőkészítéstől kezd­ve egészen a betakarításig végzendő munkafolyamatok minő­ségének a javítására fordítja. Ösztönző eredmények Hasonlóan a dohány, zöldség, gyümölcs és szőlő terén is a termés elmaradt a várakozástól. Azt persze meg kell Jegyez­nünk, hogy a gabonaféléknek kedvező Időjárás nem volt a legmegfelelőbb ezen növények számára, s a talajadottságok sem épppen a legideáltsabbak. Ennek ellenére szigorúbb mun­kafegyelemmel és termény váltással Igyekeznek az Idén ked­vezőbb gazdasági évet zárni. Ezért megpróbálkoznak a para­dicsomtermesztéssel, hogy ez az ágazat is a kiadásoknak meg­felelő bevétellel tudja gazdagítani a közös kasszáját. A szövetkezet tagjai jól tudatosították, hogy az eredményes állattenyésztési gazdálkodás elsősorban a megfelelő szintű takarmánytermesztés függvénye. Igényes tervüket sikerült túl­teljesíteniük, hiszen 340 tonnával több takarmányt készítettek. Az előző évekhez hasonlítva főleg kukoricaszilázsből készítet­tek többet, s ennek helyessége a tél folyamán teljes mérték­ben beigazolódott. Az elnöki beszámoló részletesen kitért a takarmányokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságára, s az ezen a téren fo­kozottan érvényes minőségjavításra. Horváth Zoltán állattenyésztési főágazatvezető értékelése szerint az. állattenyésztési ágazat a kitűzött feladatokat álta­lában teljesítette, s megfelelő szinten fejlődik. A sertéshús­­termelés terén főleg az utóbbi időben jelentősen javultak az eredmények, számokban kifejezve a napi súlygyarapodás pél­dául a tervezett 50 dekagramm helyett 53,4 dkg volt. Hason­lóan a malacelválasztásnál Is számottevő előbbrelépés volt tapasztalható, mivel az előirányzott 15,6 darabbal szemben 17,86 darabot választottak el, s ez a terv tizennégy százalékos meghaladását Jelenti. Főleg a kolozsnémai és a füssi telepen értek el kiváló eredményeket, ahol több mint hósz darabot választottak el átlagosan. Sertéshúsból a szövetkezet 84 ton­nával többet értékesített a tervezettnél. A szarvasmarha-hizlalásban bár némi Javulás volt tapasz­talható az előző évekkel szemben, s a tervezett 70 dekás súlygyarapodás helyett 72,5 dekagrammot értek el, a hizlal­dában ezt az átlagot nem sikerült elérniük. A hízőmarhák értékesítése terén azonban nagyszerű sikereket értek el. Mindezt a leghitelesebben az bizonyltja, hogy valamennyi el­adott hízóbika az első minőségi osztályba nyert besorolást, így az értékesítésnél egy kilogrammért huszonöt koronát kap­tak, e ez magasabb a tervezettnél. Ä csicsóiak tejtermelés! tervüket Is teljesítették, s ami fö« löttébb örvendetes, hogy tovább javult az eladottt tej minő­sége. Míg két évvel ezelőtt a tejnek csak a 82 százaléka volt elsőosztályú, addig tavaly már több mint 86 százaléka. Ezzel növekedett a tejtermelés gazdaságossága Is, mivel egy liter értékesítési ára 3,46 koronáról 3,66 koronára növekedett. Ä szövetkezet csak szlovák tarka tehénfajtákkal gazdálkodik, s a jövőben sem terveznek ezen a téren jelentősebb változta« fásokat. A tojástermelés értékelésénél a tervezett darabszá­­mot sikerült túlteljesíteniük. Itt is a tervezettnél nagyobb volt a bevétel, mivel a tojást darabonként 84 fillér helyett 93 fii« lérért értékesítették. A szövetkezet vezetősége örömmel nyugtázta, hogy az egye« sítést követően első Ízben a juhtenyésztés! 4gazat is maradék« talanul teljesítette a kitűzött feladatokat. A gyapjútermelésben a tervezett 3,5 helyett 3,6 tonnát értek el. Bár ez nem nagyfo­­kú túlteljesítés, mégis az ágazatban dolgozókat bizonyára to« vábbi jő munkára ösztönzi a jövőben Is. Mindenekelőtt a ko« lozsnémal farmon javult lényegesen a helyzet, főleg az álló« mány egészségi állapota. Ez Jelentős előrelépésként könyvel« hető el, mivel a múltban ezen a téren komoly nehézségek akadályozták a folyamatos tervteljesítést. A bárányelválapztás mutatója is az előző évhez viszonyítva hetven darabbal nőve« kedett. Remélhetőleg ez a fejlődés a dolgozók fokozott igye­kezetével további szép sikereket eredményez. összegezve az állattenyésztésben elérteket, az eredményeket általában kedvezően értékelhetjük. Mindenekelőtt az örven­detes, hogy jelentősen csökkent az egyes telepek közötti aránytalanul nagy különbség. Az elnök beszámolójában nem hunyt szemet a hiányosságok felett sem, főleg a borjú-, illetve a tehénelhullás mielőbbi csökkentését szorgalmazta. A beruházások szakaszán az elmúlt évben közel kilencmillió koronás befektetés a szövetkezet történetében az eddigi leg­nagyobb. Több fontos létesítmény építésén dolgoztak egyide­­jűleg. A tehénfarmot és a gabonaszárító, illetve -tisztító be­rendezést már a közeljövőben át szeretnék adni rendeltetésé­­nak. Kedvezően értékelhető, hogy az egymillió koronás költ­ségráfordítással épült silótároló teljes mértékben megfelel i korszerű higiéniai és környezetvédelmi előírásoknak. A szövetkezet termelésből adódó nyeresége meghaladta 4 10,5 millió koronát, s ez a tervezett 10 százalékos növekedés helyett 16,8 százalékot jelentett. A bevételek növekedését nem a tervmutatők túlteljesítésével, hanem jelentős mérték­ben a minőség javításával is elősegítették. A munkatermelé­kenység növelése a javadalmazás mértékének fokozása mellett a szociális és kulturális igények kielégítésére is a tervezett­nél nagyobb támogatást tesz lehetővé. A csicsói Wilhelm Pieck Efsz zárszámadó közgyűlése, az elhangzott beszámolók és vitafelszólalások arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a szövetkezet dolgozói nehéz, viszontagságos, ám nagyon sikeres évet zártak. Az eredmények elsősorban a tagság odaadó munkájának, a szakszerű és átgondolt szerve­zésnek és irányításnak köszönhetők. Baráth Imre, a szövetkezet elnöke zárszavában e köszönet mellett ez új, igényesebb feladatokat Is vázolta. A feltételek adottak és mindenekelőtt a szövetkezet valamennyi dolgozó­jának hozzáállásától, fegyelmezett munkájától függ, hogy a Wilhelm Pieck Efsz maradéktalanul teljesítse a hetedik ötéves tervidőszak feladatait, s az egyesítést követő jubileumi, tize­dik esztendő mérlege az ideihez hasonlóan szintén kedvező legyen. BÁRDOS GYŰL# A

Next

/
Thumbnails
Contents