Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-12 / 2. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. Január 12. A kádermunka vizsgája a gyakorlat Ä kádermunka és a káderek nyilvántartása a párt általános tevékenységének Jelentős része, s így erőteljesen befolyásolta Járási pártbizottságunk viszonyai között a hetedik ötéves terv feladatainak eddigi sikeres teljesítését. A kádermunka helyességének vizsgája a gyakorlat. Nálunk ez a munkakezdeményezés és aktivitás széles körű kibontakozásában nyilvánult meg. Megmutatkozott abban, hogy az üzemek és a vállalatok növelték 1984-re szóló térveiket, a magnezit- és vasércbányászatban pedig fejlődött a rekordmozgalom. A bányászok a gyakorlatban valósítják meg a „Társadalom a bányászoknak — e bányászok a társadalomnak Jelszót, örülünk a rekordmozgalom sikereinek a Rozsnyói (Rožňava) Erdőgazdasági Üzemben, Revúcában és a Jégbarlang-vidéki Erdőigazgatóságon, a csévézők és a szövőnők tervteljesítésének a Revúcat Textil művekben, a szocialista brigádok sikereinek a Szlovák Magnezitművek lubeníki és jelšavaí üzemeiben, ahol már teljesítették a hetedik ötéves terv feladatait. A Juraj Levőák vezette szocialista brigád a Szlovák Magnezitmüvek Jelšavai üzemében a hetedik ötéves terv feladatait már Július első dekád- Jában teljesítette. A Jozef Šgorlca elvtárs vezette szocialista brigád az ötéves tervet szeptemberben a bányásznapig teljesítette, Jozef Kiš és František Hoffman elvtársak kollektívái a Nižná Slaná-1 Vasércbányában már ugyancsak jelentették: a hetedik ötéves terv feladatait teljesítették. A járási pártbizottság elnök• sége rendszeres figyelmet szentel a káderkérdésnek. Rendszeresen értékeli a káderekkel végzett munkát a politikai és szolgálati komplex értékeléssel összhangban, s folyamatosan ellenőrzi a konkrét megbízatásokat. Az értékelés kritériumát a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában elért eredmények, az adott munkahelyen pedig az eszmei-politikai feladatok teljesítése képezi. A járási pártbizottság figyelmének előterében a káderek és a dolgozók következetességre, igényességre, felelősségtudatra, a feladatok időbeni és jó minőségű teljesítésére történő nevelése áll. A kommunista vezető káderek, de a pártonkívüliek is, a pártnak felelnek az üzem, a vállalat feladatainak teljesítéséért, mégpedig nemcsak a mennyiség, a határidők és a minőség tekintetében, hanem a munkakezdeményezés és -aktivitás ösztönzése, a meghatározott 1 választék elérése, a gyártmányok minőségének javítása terén is. A jelenlegi feladatok bonyolultsága és következetes teljesítése megköveteli, hogy a vezető tisztségekben szakmailag és politikailag fejlett, internacionalista és osztályöntudatukban edzett emberek dblgozzanak. Ehhez a szociális összetételben is megteremtjük a feltételeket, a vezető káderek 71,5 százaléka munkás-, 17 százaléka pedig parasztcsaládból származik. 42,1 százalékuknak főiskolai, 43,9 százalékuknak középiskolai végzettsége van. Tapintatosan oldjuk meg a magyar nemzetiségű káderek képviseletét. A vezető káderek politikai műveltsége 2,3 százalékkal nőtt. A kelet-szlovákiai kerületben a munkások részaránya az alapszervezeti elnökök körében a legnagyobb. A szavak és a tettek egysége szilárdítja a bizalmat a vezetők iránt. Ezért tekintélyüket konkrét pártfeladatok segítségével is igyekszünk elmélyíteni, olyanokkal, amelyek például a munkatermelékenység növelésére, a munka- és az életkörnyezet javítására stb. irányulnak. Egyik ilyen pártfeladat volt például az, melyet a Szlovák Magnezit-művek lubeníki üzemének igazgatója kapott, miszerint biztosítania kellett az ipari robotok és manipulátorok beépítését egy tűzálló elemeket gyártó automatikus gépsorba, amelynél főleg nők dolgoztak. Az igazgató becsülettel teljesítette feladatat, ami kedvező visszhangra talált főleg a lubeníki üzem 500 nődolgozója körében. A Jelšavai Állami Gazdaságban, a Dolná Ves-i Aranykalász Efsz-ben, a pelsőci (PÍešivec) Vörös Csillag és a rostári Haladás szövetkezetekben az utóbbi két év során változásokra került sor a vezető tisztségekben. Ettől azt várjuk, hogy javul a mezőgazdasági termelés, a vállalatok gazdálkodása és rentabilitása. Ebben az irányban az első sikeres lépést a múlt évi aratás során tették meg, amikor nehéz talaj-, időjárási és terepviszonyok közepette 4 tonna fölötti hektárhozamot értek el gabonafélékből, miközben a járási átlag 3,75 t/ha volt, s korábban a legnagyobb hozamot 1976-ban értük el, 3,25 tonnát hektáronként. Kedvezően kezd megnyilvánulni a munkaszervezés és a bérezés brigádformája, melynek sikere a vezető munkatársaktól függ. E téren tapasztalatokat akarunk szerezni a szovjet kolhoztagoktól. Tanulnunk kell saját fogyatékosságainkból is. Meg kell oldanunk a lemaradás problémáját öt szövetkezetünkben, ugyanakkor keresnünk kell a vezetés új módszereit, a munkaszervezés és a termelés szervezésének új elemeit. Tudatában vagyunk annak, hogy a gyakorlat bizonyíthatja csak ismereteink, tapasztalataink, döntéseink, határozataink, s ezen belül kádermunkánk helyességét. Némely döntésünk helyessége a gyakorlatban nem bizonyosodott be. Ez például abban is megnyilvánult, hogy néhány vezető dolgozó kiválasztása, felkészítése és kinevezése helytelen volt. Azt akarjuk, hogy ilyen eset a lehető legritkábban forduljon elő. Ezért a járási pártbizottság elnöksége számos intézkedést hozott, melyek a kádermunka további minőségi Javítására irányulnak. JÄN GALLO, a rozsnyói Járási pártbizottság vezető titkára ф A nýugat-szlovákiai kerületi pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága decemberi ülésén megvitatta a Nitrianska Blatnica-i és az uhroveci lemaradozó szövetkezetek továbbfejlesztésének tervezetét és hatékony intézkedéseket javasolt a fogyatékosságok mielőbbi eltávolítása érdekében. Tudomásul vette a nyugat-szlovákiai kerület szarvasmarha-tenyésztésének fejlődéséről szóló jelentést, megvitatta a mezőgazdaságban dolgozók 1985. évi kezdeményezése fejlesztésének politikai és szervezési biztosítását, s jóváhagyta a bizottság 1985. évi első félévi munkatervét. ® Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Prágában fogadta Lev Voronyint, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első elnökhelyettesét. Áttekintettek számos kérdést a csehszlovák és a szovjet népgazdaság továbbfejlesztésének lehetőségeivel és a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének intenziflkálásával kapcsolatban. Foglalkoztak я népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének tapasztalataival és a KGST-tagországok gazdasági integrációja elmélyítésének feladataival. ф Jindíich Poledník, a CSKP KB titkára fogadta Jerzy Jaskierniát, a LEMP KB póttagját, a lengyel Nemzeti Megújhodás Hazafias Mozgalma Országos Tanácsának főtitkárát, aki a Csehszlovák Nemzeti Front KB meghívására tett látogatást hazánkban. A felek tájékoztatták egymást a két testvérpárt időszerű feladatairól,,valamint arról, hogyan Járul hozzá a Csehszlovák Nemzeti Front és a Nemzeti Megújhodás Hazafias Mozgalma a CSKP XVI. kongresszusán és a LEMP IX., rendkívüli kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításához. ф Ülést tartott Bratislavában az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága Ján Janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, 'a KB titkárának vezetésével. A bizottság értékelte a dolgozókról való gondoskodás komplex programjának végrehajtását, főleg a munkahelyi környezet Javítása és az egészségvédelem területén. Áttekintette a szlovákiai vad- és halgazdálkodás jelenlegi helyzetét és fejlesztési koncepciójának további megvalósítását. Egyúttal ellenőrző Jelentést vitatott meg a gép- és traktorállomások és a mezőgazdasági gépjavító vállalatok továbbfejlesztése fő irányainak végrehajtásáról. ® Ülést tartott a Szlovákiai Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, Štefan Ferencei miniszternek vezetésével. Jelentést vitatott meg a lakossági szolgáltatások irányításával és fejlesztésével kapcsolatban végrehajtott ellenőrzés erdményelről. JOGI VÁLASZOK Van-e ilyen rendelkezés? D. F.: Olvasónk leányától, aki szerződésben kötelezte magát, hogy legalább három évet ledolgozik a szövetkezetben a mezőgazdasági szakiskola elvégzése után megvonták a szerződésben vállalt támogatás nagy részét az újabb rendelkezésekre való hivatkozással. Tudomásunk szerint 1984. szeptember 1-től az ú] Iskolai törvényt—(29/1984), amely bevezette a tízéves tankötelezettséget, — következtében a mezőgazdasági szakközépiskolák tanulóival már nem kötnek tenoncszerződést. Ha olvasónk leánya esetében' Ilyen szerződésről lenne sző, ez feltehetően érvényét veszítette. A szocialista nagyüzemek, így az efsz továbbra ts nyújthat a középiskolásoknak ösztöndíjat megfelelő stabilizációs kötelezettségekkel illetve viszszatérítési kötelezettséggel. Feltételezzük, hogy a Járási mezőgazdasági igazgatóság tudna a kérdésben bővebb tájékoztatást adni. A fentiekkel kapcsolatos a 88/1984 sz. hirdetmény a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók ösztöndíjairól és anyagi ellátásáról. E rendelkezés 14. és következő paragrafusai értelmében az állami gazdasági szervezetek és szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek ösztöndíjat nyújthatnak az olyan szakminőséítés elérésének biztosítására, amelyekben hiányt szenvednek. Az Ilyen ösztöndíjat és anyagi ellátást rendszerint olyan tanulóknak folyósíthatnak, akik a tanulmányaik utolsó két évfolyamát végzik és írásbeli szerződéssel kötelezik magukat arra, hogy tanulmányaik befejezése utáfn olyan munkahelyre állnak be, ahol hiány van a középiskolai végzettségű szakemberekből, és ebben a munkakörben 3—5 évig megmaradnak. További feltétel, hogy kötelezik magukat arra, hogy a* ösztöndíjat és az anyagi ellátást egészben vagy részben megtérítik, ha az írásban vállalt kötelezettségüket nem tartanák be. Az említett stabilizációs Időbe nem számítódik be a tényleges katonai szolgálat, valamint a meghosszabbított anyasági szabadság Ideje. Ilyen írásbeli szerződést csak az a tanuló köthet, akt már nem tanköteles. A még kiskorú í 18 évnél fiatalabb) tanuló ese* tében szükséges a tanuló törvényes képviselőjének álláspontja Is. Az idézett rendelkezés 15. paragrafusa értelmében az ösztöndíj havi összege 400 korona, az ipart és bányász szakiskolák tanulói részére pedig havi 600 korona. Az anyagi ellátás keretében a szervezetek és vállalatok fedezhetik az utazási költségeket, az esetleges viszonyban nem lévő házastárs ellátására havi 500 koronát folyósíthatnak, minden ellátatlan gyermekre havi 100 koronát, szociális kisegítés címén legfeljebb egy év során 1000 korona összegű segélyt nyújthatnak. Ezek az új rendelkezések 1984. szeptember 1-én léptek hatályba. Dr. F. J. A PÁRTHATÁROZATOK SZELLEMÉBEN Adunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járás mezőgazdasági üzemeiben teljes ütemben folynak az előkészületek a zárszámadó közgyűlésekre. Valamennyi termelési ágazatban alaposan elemzik az elért eredményeket, s egyben mérlegelik, milyen tartalékaik vannak a további fellendülés érdekében. Az egyes gazdaságok végső termelési mérlegének elkészítését minden ágazatban alapos elemzés segítségével végzik, melyek alapján rámutatnak a pozitívumokra és azokra a hiányosságokra, melyek kiküszöbölése hozzájárul a termelési mutatók mennyiségi és minőségi javításához. Nem kis figyelmet fordítanak a munkaszervezés, az irányítás és az ellenőrzés hatékonyságának fokozására, a CSKP KB 11. és 12., az SZLKP KB ezt követő ülései, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak lebontására. Egészében véve a járás mezőgazdasága az 1981—1984-es években főleg a múlt évben elért rekordtermés kapcsán dinamikusan, a kitűzött tervekkel összhangban fejlődött. Az SZLKP Dunaszerdabelyi Járási Bizottságának decemberi plénuma jogosan állapította meg, hogy az 1984-es év olyan esztendő volt, melynek nagyszerű eredményeire építeni lehet az Idei évben. Létrejöttek a reális feltételei annak, hogy a járás mezőgazdasága sikeresen teljesítse a hetedik ötéves terv feladatait, hiszen a múlt évben mind a bruttó mezőgazdasági, mind az árutermelés tervét tálszárnyalták. A mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulóját valóban méltó keretek között ünnepelték a dunaszerdabelyi járás mezőgazdasági üzemei. Gabonafélékből először szárnyalták túl a hét tonnás hektárhozamot, s ugyancsak kiváló eredmények születtek az állattenyésztés szakaszán is. A sikerek mellett a járási pártbizottság plénuma is rámutatott a belső tartalékokra, melyek gyakran szubjektív jellegűek. A zárszámadé közgyűléseken ennélfogva alkotó légkörben kerülnek megvitatásra mindazok a tényezők, melyek összességükben elősegíthetik egy-egy mezőgazdasági üzem termelési eredményeinek növelését. Mindenekelőtt arról van sző, hogy még mindig akadnak indokolatlanul kisebb-nagyobb eltérések az azonos termelési feltételek között gazdálkodó üzemek eredményeiben. Ilyen esetekben természetesen nem lehet beszélni objektív tényezőkről. Különösen érvényes ez a megállapítás a kukoricatermesztésre, ahol 1984- ben az egyes mezőgadaságl üzemek között nagyok voltak az eltérések. A járás mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexuma 1984-ben a meghatározott ütemben fejlődött. Összesen 15 ezer személyt foglalkoztatott és teljesítménye elérte a 2,8 milliárd koronát. Minden mezőgazdasági üzemben értékelik a tudományos-műszaki fejlesztésben elért eredményeket is. Elmondható, hogy a fejlődés ezen a téren is megmutatkozik. A mezőgazdasági üzemek nagy többsége aktív kapcsolatot tart fenn az egyes kutatóintézetekkel és főiskolákkal. Egyre gyarapszik azon szövetkezetek száma, melyek önálló kutatóbázissal rendelkeznek. Aktivizálódott a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi alapszervezeteinek tevékenysége is, melyek elsősorban az újftő- és feltaláiőmozgalomban, az új termelési és technológia! eljárások bevezetésében fejtenek ki érdemdús tevékenységet. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy nem minden mezőgazdasági üzemben teremtették meg a szükséges feltételeket e szervek működéséhez. Elsősorban a közös gazdaságok vezetőségeinek kell felkarolni a dolgozók ilyen irányú kezdeményezését, hiszen ez elősegítheti egy-egy mezőgazdasági üzemben a takarékosság és a gazdaságosság elveinek érvényesülését. Az állattenyésztésben összességében véve jói érvényesültek az intenzifikációs tényezők. A legtöbb helyen csökkentették a tehén- és sertésállományt, ám ennek ellenére a termelőképesség növelésével emelkedett a termelés. A közös gazdaságokban érvényesült a minőségre és a jövedelmezőségre való törekvés. A gazdaságossághoz nagyon számottevően járult hozzá a jó minőségű tömegtakarmányok biztosítása, mely elősegítette az erőtakarmány-fogyasztás csökkentését a termelékenységi mutatók megőrzése mellett. A mezőgazdasági üzemek többsége a sertéstenyésztésben a nehezebb feltételek ellenére Is teljesítette az elvárásokat. Ennek kapcsán növekedett a termelőképesség és csökkent az elhullási százalék. A sertések napi felbízása átlagosan 0,54 kg, egy kg sertéshús előállítására általában 3,5 kg erőtakarmányt fordítottak. Hasonlóan, mint a növénytermesztésben, ezen a szakaszon is akadnak nehezen megmagyarázhatő eltérések az egyes gazdaságok között. Főleg az állattartási körülmények javításáról, a takarmányozás ésszerű alkalmazásáról és az állategészségügyi előírások következetes betartásáról van sző. Ennélfogva minden gazdaságban szemügyre veszik az egyes gazdasági telepek között fennálló Indokolatlan különbségeket, hanem konkrétan személyekre, az etetőkre ás a fejőkre bontják le a tennivalókat az elkövetkező időszakra. Tejtermelésben minden mezőgazdasági üzem maradék nélkül tett eleget tervfeladatainak. Számottevően növekedett a fejési átlag. Annak ellenére, hogy az illetékes járási szervek rendszeresen és szigorúan ellenőrizték a higiéniai előírások betartását, még mindig akadnak gazdaságok, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a tej kezelésére. Ennek kapcsán a tej értékesítésénél gyakran problémák vannak, mivel nagyobb mennyiségben második, illetve harmadik minőségi osztályban tudják eladni. A járásban a tej több mint 80 százalékát első minőségi osztályban vásárolták fel, ám még mindig magas a második minőségi osztályban értékesített tej aránya, kb. 15 százalék, melyet nagyabb odafigyeléssel, a kívánt minőségi mutatók következetes betartásával el lehetne kerülni. Fontos tehát, hogy az illetékes mezőgazdasági üzemekben névre szóló, konkrét * Intézkedéseket foganatosítsanak, hiszen a hanyagul végzett munka gyakran komoly pénzösszeggel sújtja az egész gazdaságot és annak becsületes dolgozóit. Bizonyságot nyert, hogy azokban a gazdaságokban, melyekben alkotóan érvényesült a korszerű szemléletmód és éltek a beltlzeml önelszámolási rendszer nyújtotta lehetőségekkel, az eredmények sem maradtak el. Hozzájárult a dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának kibontakozásához, a gazdaságossági és minőségi mutatók javításához. A differenciált bérezés alkalmazása elősegítette a gyenge ás átlagos teljesítmények csökkenését, s egyben a jól végzett munka magasabb anyag! elismerését. Sok még a tennivaló ezen a téren, s ezért nem véletlen, hogy a zárszámadé közgyűléseket megelőzően is az egyes munkaszakaszokon mérlegre teszik: mit tettek és mit kell tenni azért, hogy a közügy érdekében bátran és következetesen éljenek mindenütt az adott lehetőségekkel A termelési mérleg elkészítésével párhuzamosan folyik az 1985-ös évre szőlő tervek összeállítása. A mérlegkészítés és a tervezés elválaszthatatlanok egymástól, hiszen egymásra kötődnek, egy folyamat szerves részét képezik. Ez a folyamat pedig a hetedik ötéves terv, melynek utolsó évébe léptünk. A terv a szocializmusban törvény, tehát fontos, hogy mindenütt nagyon megfontoltan, a lehetőségek és adottságok komplex felmérése alapján állítsák össze az 1985-ös évi tervet. A közös gazdaságok abbéi az alapelvből indulnak ki, hogy ha a terv jő, akkor egyúttal biztosítva van annak teljesítése is. A tervelőkészítés időszakában nagy súlyt helyeznek arra, hogy minden munkaszakaszon, termelési egységben, kollektívákban, de egyénenként is megismertessék a dolgozókat a feladatokkal. A munkaértekezleteken kikérik véleményüket, tapasztalataikat, melyeket figyelembe vesznek-egy munkaszakasz tervfeladatainak véglegesítésénél. A közös gazdaságok vezetősége az SZFSZ alapszervezeteivel karöltve megkülönböztetett figyelmet fordít a dolgozók elkötelezettségének és munkakezdeményezésének felkarolására. Olyan tényező ez, mely nem maradhat ki egyetlen üzem évi tervének összeállításából sem, hiszen elősegíti a kitűzött gazdasági feladatok teljesítését. Ennek a mozgalomnak, melynek tartalmi beméretezését ebben az évben hazánk felszabadításának 40. évfordulója határozza meg, a, járásban gazdag hagyományai vannak. A mezőgazdasági dolgozók figyelmét a párt mezőgazdasági politikája céljainak alkotó megvalósítására, a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítésére irányítja. A jő felkészülés fél siker, tartja a közmondás. Nem véletlen, hogy a dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeiben kellő figvelmet fordítanak a zárszámadö közgyűlések komplex előkészítésére, hiszen nem csupán egyszerű zárszámadásról, tájékoztatásié! van sző. Céljuk az, hogy bíráló igényességgel értékeljék elért eredményeiket, ám egyúttal meghatározzák tennivalóikat, s azok végrehajtásának, teljesítésének eszközeit és módszereit is. Csakis ilven szemléletmóddal, eredményeik és problémáik ismeretében léphetnek előbbre a mennyiségi és minőségi ranglétrán. SVINGER ISTVÁN Az igényesség jegyében i
