Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-16 / 11. szám
/ Kit Ms egy parcellán A virágládában nevelt, ősszel' visszavágott kosszarvű paprika télen is szépen virágzik, és rendszeresen tápoldatozva, egész évben bőven terem. Mint a felvétel is igazolja, a körültekintően kezelt tövekről januárban is volt mit szüretelni Fotó: Krajcsovics F, Kerttelep a bozótos helyén A lap idei 10. számának szakrovatában érdeklődéssel olvastam a korai burgonya termesztésének tudnivalóit összefoglaló írás.*. Én is' évek óta termelek korai burgonyát, [észben a család igényeinek kielégítése céljából. részben értékesítésre. Sajnos, a hagyományos módszer alkalmazása mindig megakadályozott abban, hogy valóban korán tudjak jelentkezni a piacon. és ez gondolkozásra késztetett. Esetemben az volt a fő cél, hogy legalább két héttel korábban tudjak piacképes árut termelni. s ezzel jövedelmezőbbé tegyem a vállalkozást. Módszerem kikísérielezésében a véletlen segített Mivel üvegházam nincs, a korai virágmagvakkal bevetett ládákat a pincében, a központi intésre használt kazán mellett helyezem el. Egy alkalommal a magvak takarásakor véletlenül a korai burgonyára is jutóit némi komposztáld, s mint később kiderült, a vékony földréteggel fedett gumók erősebb, szép zöld csírát neveltek, s kiiilteiéskor már néhány levelük is volt. Csak ültetéskor vettem észre, hogy ezek a gumók az alsó csírákból gazdag gyökérzetet is fejlesztettek. A következő évben már következetesen alkalmaztam a módszert. A pincében ideiglenes hajtatőasztalt csináltam, ezen helyeztem el az előcsíráztaíásra szánt burgonyával megtöltött rekeszeket. Kizárólag tyúktojás nagyságú gumókat csíráztatok, s arra mindig ügyelek, hogy a gumók ne érjenek egymáshoz (köztük a szabad terel komposzttal töltöm ki. de csak 7—10 nap múlva. amikor a fejlődő csírák már szépen láthatók). A nem csírázó vagy kevés és vékony csírát nevelő gumókat kiválogatom és eltávolítóm, csak azután következik a komposzttal történő takarás. A ládákban a komposztot 3—4 naponként enyhén meglocsolom 20—25 C-fokos vízzel, hogy a gumók ne fonynyadjanak meg. A kertben növényforgót alkalmazok, burgonyát ugyanazon a területen csak négy év elmúltával termesztek újra. A területet ásáskor ellátom istállótrágyával (10 árra 20 mázsa), majd tavasszal még 10 kg Cereritet is bedolgozok a talajba (ez nyomelemeket is tartalmaz). A gumók csíráztatását az időjárás alakulásától függően február 20—28 között kezdem (a természetes fény elégséges, szellőztetésről gondoskodom). Március végén már szép gumóim vannak, de az ültetést esek április első hetében kezdem. Fészkes ültetést alkalmazok (70X50 cm) s a fészkeket azonnal feltöltögetem. A növényzet április végére általában kihajt, de ha fagyveszély fenyeget, a bokrokat ismételt feltűnéssel védem a fagytól. A fagyveszély elmúltával a sorok közé újabb sor burgonyát ültetek, ez ezúttal már nem csíráztatott gumókat telepítek, csupán a fészket takarom be komposzttal. A korábbi ültetésű burgonyát 7—8 koronás kilónkénti átlagáron értékesítem, a sárközökbe később ültetett burgonyát pedig feltöltögetem, hogy az is szépen fejlődjön. Így ugyanarról a területről két termést tudok betakarítani, ráadásul a család folyamatos ellátását is biztosítom. Demeter f é z s e f, Méhész (Včeláre) Az ipolysági (Šahy) Bohács Pál 50. születésnapja alkalmából — a kertészeti mozgalom fejlesztésében szerzett érdemeinek elismeréseként — oklevelet kapott a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége felsőtúri (Horné Túrovce) alapszervezetétől. A- mikor találkoztunk, nem palástolta az örömét. Ez érthető is, hiszen jörészt az ő érdeme, hogy már a felsőtúri,határban is létezik egy virágzó kerttelep. — Mint vadász, sokszor bejártam a község határában elterülő, évtizedek óta senki által nem művelt, bozótos parlagokat. Többször felötlött bennem, hogy talán hasznosítani kellene ezt a jó fekvésű, napos domboldalt. A nemzeti bizottság tisztségviselői helyeselték az ötletet, s mivel vállalkozók ts akadtak, a kertészkedők alapszervezetének védnöksége alatt rövidesen munkához is láttunk. Megtisztítottuk, feltörtük a néhai bozótost, laboratóriumi talajelemzést végeztettünk s úgy láttunk hozzá a betelepítéshez. A szakmai útmutatás értelmében főleg szőlőt meg almát telepítettünk, de zöldséget Is termelünk. Akik egykor mosolyogva figyelték erőfeszítéseinket, ma Irigykedve csodálják a kerttelepet. — A telep elég távol esik a községtől. Mikor jut Idejük a határas kertek rendbentartására? — Lehet, hogy hihetetlen, mégis Igaz, hogy a kertbarátok többsége munka után egyenesen a kerttelep felé veszi az irányt. A legtöbb kiskertben szinte naponta dolgozgatnak az emberek. Pihenésre, nézelődésre nem sok idő marad, hiszen a meredek lejtőn elég fárasztó a munka, mégis jól érezzük itt magunkat. Különösen ősszel vidám a hangulat, szüret és zöldségbetakarítás Idején. Ilyenkor érezzük igazán, jó és hasznos munkát végeztünk. — Télen pedig kipihenik a fáradalmakat... — Tény, hogy a téli hónapokban nem olyan mozgalmasak a napjaink, de azért ilyenkor is akad tennivaló. Még hő borítja a tájat, de mi már metszünk, elvégezzük a lemosó permetez zést, aztán bevásárló körútra indulunk, tervezgetünk, egyszóval készülünk a tavaszra. És mihelyt megpirkad a talaj, már vetjük is a hónapos retket, duggatjuk a hagymát stb Palántát vásárolni szoktunk, mert kicsiben nem kifizetődő a palántanevelés. — A túl korai metszést általában nem ajánlják a szakemberek, mert az ideihez hasonló tél jelentős kárt tehet a rügyekben, s így minimumra csökkenhet a hozam. — Nem ajánlják, mégis csinálnunk kell, mert tavasszal már nem nagyon marad idő a szőlőre, meg a fákra. Persze bizonyos tartalékkal metszünk, hogy áz esetleges fagykárt ellensúlyozni tudjuk az utómetszés során. A tápanyagpőtlást pedig a háromévenként végzett talajelemzés eredményeinek ismeretében végezzük, mert továbbra is szeretnénk eredményesen szerepelni a népszerűsítő kiállításokon, melyeken már több értékes dijat nyertünk. ^ fi Major Ágoston A gyümölcsész egyik legfontosabb tennivalója a helyes koronaalakítást és a fák termőegyensúlyának megtartását szolgáló metszés Fotó: —bor СО Űj szőlőművelés i mód: A szőlőtermesztésben terjedő áj művelési módok közös jellemzője az egyszerű támberendezés, amely lehetővé teszi a hajtások térbeni szabad fejlődését. A hajtások egymáshoz vagy a támberenáezéshez nem kapaszkodnak s a vegetációs idő folyamán kevesebb kézi ápolást igényelnek, mint a hagyományos művelés esetén. A hajtások csüngő helyzete, illetve a virágzást megelőző csonkázás növeli az alapi rügyek termékenységét. A ta lajelőkészités, a trágyázás és a tőkék ápolása az első két évben itt is ágy történik, mint a hagyományos művelési formáknál. Az űj művelési módok közé tartozik a Vertiko néven emlegetett függőleges kordon, az egyes- és a kettősfüggöny. Az alábbiakban a függőleges kordont mutatjuk be. A Vertiko művelésű tőke lényegében nem más, mint egy egy-vagy kétkarú függőleges kordon. Törzsből és termőrészeket hordozó, függőleges kordonkarbúl áll. A termőrészeket egy-vagy kétrügyes csapok adják, amelyek folyamatosan vagy emeletenként helyezkednek el a függőleges kordonkaron. Á törzs magassága 0,6—0,8 m, a függőleges kordonkar hossza általában 0,8— 1,2 m. Házikertben és jó talaviszenyok között a függőleges kordonkar hossza a 2,2 métert is elérheti. A támberendezés viszonylag egyszerű. A törzs és a kordonkar függőleges támaszhoz van rögzítve (betonozáshoz használatos 8 mm átmérőjű, 2,0—2,20 ш hosszú gömbvas). A betonvas alsó vége a talajban, felső vége (1,8—2 m-es magasságban) a vízszintesen kifeszített és összesodort, 3,5 mm-es huzalpár közé van rögzítve. A törzset és a kart a könnyebb rögzítés érdekében spirálisszerűen vezetjük, a függőleges támasz körül, majd a kar felső részét szilárdan rögzítjük a vízszintes huzalpárhoz. A tartóoszlopok közötti távolság 6 méter. Telepítéskor 1,8—3,0 méteres sortávolságot alkalmazunk, a tőtávolság pedig 0, 6—1,2 m. Egykaros művelés esetén kisebb, kétkaros művelésnél nagyobb tőtávolságot választunk. A Vertiko müvelésmöd különösen a házikevtekbe ajánlható, például a kerítés vagy az utak mellé, ahol legalább 1,5—2 méteres földsáv áll rendelkezésre. Egysoros telepítés esetén a kordonkart akár 3 méter magasságig is nevelhetjük. A tőkéket a harmadik évben kezdjük alakítani. A termőrészeket legjobb három-négy emeleten összpontosílani, a talaj-, felszíntől 0,8—1,2—1,8 méteres, esetleg 2 méteres magasságban. Egysoros ültetéskor több emeletet is kialakíthatunk, de közöttük tartsuk meg a 0,4 m távolságot. Az emeletek közötti karrész csupasz, hajtások nélküli. A knrdonkart folyamatosan neveljük ki. Előbb az alsó emeletet alakítsuk ki 0,8 m magasságban. Kiszemzéskor eb-VERTS KO ben a magasságban három hajtást kell meghagyni, s ezeket a függőleges támaszhoz kötni. A következő év tavaszán a két alsó vesszőt kétrügyes csapra vágjuk, a felső vesszőt pedig a következő emeletek kialakítására használjuk fel. A további emeleteket az elsőhöz hasonlóan alakítjuk ki, de erős növekedés esetén a második és harmadik emeletet egyszerre is megalapozhatjuk. Ilyenkor a megfelelő magasságban 2—2 hajtást kell meghagyni. A kialakítást követő években — a fajta termékenységétől függően — emeletenként 2—3 vagy 4 kétrügyes csapra metszünk (12, 18 vagy 24 rügyes terhelés). A kis terhelés és a keskeny tőkeforma lehetővé teszi a tőtávolság 0,8—0,8 m re való csökkentését, vagyis az egységnyi területre eső tőszám növelését. A Vertiko művelés egyik legfontosabb munkája a zöld hajtások csonkázása. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a hajtások csüngő helyzetbe kerüljenek. A hajtások csüngő helyzete önárnyékolást okoz, ami a Vertiko művelésnél nem kívánatos. Igyekezzünk a hajtásokat enyhén ferde vagy vízszintes helyzetben tartani. A csonkázás optimális időpontja közvetlenül virágzás előtt, virágzáskor vagy közvetlenül virágzás után érkezik el. A csonkázást a 9—11. levél fölött kell elvégezni. A beavatkozás növeli az alapi szemek termékenységét, serkenti a bogyóképződőst és -fejlődést. A csonkázás hatására a hónaljhajtások erős növekedésnek indulnak, a nagy levélfelület kedvezően hat a termés mennyiségére és minőségére. A csonkázást a hónaljhajtások megjelenésekor meg kell ismételni. A hónaljhajtásokat 1—2 levélre kell visszacsípni. Arányos terhelés esetén zöldválogatást nem feltétlenül szükséges végezni. Függőleges kordonmővelésre azok a fajták alkalmasak, melyeknél az alsó, illetve alapi riigyek is termékenyek (Zöld veltelini, Rizlingszilváni, André, Fehér burgundi, Zöld szil-1 váni, Zweigeltrébe, Rajnai rizling, Királyleányka, Korai pi"ros, veltelini, Aurélius, Páiava, Chasselas félék, a csemegék közül az apróbb fürtő fajták). A Vertiko művelési mód elsősorban a házikertekbe ajánlható. A tőkénkénti alacsony terhelés és az egységnyi területre jutó nagyobb tőszám nagy termést és jó minősége! szavatol A metszés viszonylag könynyíí s elmarad a termőrészek lekötözése. Viszont a hajtások első csonkázását feltétlenül idejekorán el kell végezni. Mivel a Vertiko művelésnél rövid metszést alkalmazunk, fokozott figyelmet kell szentelni az atkák esetleges megjelenésének, mivel a rövid termőrészek hajtásait tavasszal erősebben károsítja a szőlőatka. Szöveg és ábra: Korpás András agrármérnök A 2- $ A ♦. év ^ A függőleges kordon kialakításának folyamata: A — tavaszi állapot, В —■ őszi állapot
