Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-16 / 11. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. március 18. ★ 11. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ára í,— Kis Az emberi tényező függvénye Irta: JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖK, A MÉM FÖAGRONÖMUSA A mezőgazdaságban dolgozók már türelmetlenül várják a tavasz beköszöntését. Ez magától értetődő, hiszen ez idei növénytermesztési feladatok sokkal igényesebbek, mint a korábbi években voltak. Már a tavaszi munkák során kell feltételeket teremteni nemcsak az idei feladatok teljesítéséhez, de be kell hozni a korábbi években keletkezett lemaradásokat, mint ahogy az a CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő illésén is megállapítást nyert. A múlt évben elért növénytermesztési eredmények a szocialista mezőgazdaság történetében a legjobbak voltak. Ennek ellenére komoly elemzéseket, értékeléseket végeztünk, hogy az idén ne fordulhassanak elő fogya tékosságok a munka szervezésében, a technológiai fegyelem betartásában és a befektetések kihasználásában. Jó érzés tapasztalni, hogy a mezőgazdasági üzemekben felelősségteljesen készülődnek a tavaszi munkákra. Az idén is a növénytermesztés belterjes fejlesztésével számolunk, mert eredményei döntő mértékben befolyásolják a mezőgazdaság további ágazatainak, valamint a feldolgozó ipar fejlesztését. E feladatok teljesítéséhez az előfeltételeket már részben a múlt év őszén megteremtettük. A mezőgazdaságban dolgozók a növénytermesztési feladatokat a szabad természetben teljesítik, munkájukat lényegesen befolyásolja az időjárás, s tegyük hozá, hogy a januári és a februári nagy fagyok alaposan próbára tették őket. Az őszi búza első biológiai leltározásának eredményei alapján a legjobb a helyzet a nyugat szlovákiai kerületben, ahol a jó kategóriába a növényzet 91,7 százaléka tartozott. A közép-szlovákiai kerületben az említett arány csupán 74.6. a kelet-szlovákiaiban még alacsonyabb, inindiiszsze 70,2 százalékos volt. Az őszi vetésű gabonafélék mintavételei elemzésének előzetes eredményei megmutatták, hogy a rendkívülien alacsony hőmérsékletek komolyabban nem károsították a növényzetet, amit a hótakaró is elősegített. Az esetleges kiszántásokkal kapcsolatban az az alapelv van érvényben, hogy az őszi gabonaveteménveket tavaszi árpával és szemes kukoricával, az őszi repcét pedig napraforgóval, mustárral vagy tavaszi repcével kell pótolni. A vetőmagellátás jónak mondható. A szőlőültetvényekben és a gyügyümölcsösnkhen már nein ilyen ked vező a helyzet. Az előzetes felmérések eredményei alapján legjobban a sík fekvésű területeken levő szőlőültetvények károsodtak. A kedvezőtlen helyzeten már csak a metszéssel segíthetünk valamit. A gyümölcsösökben a legnagyobb károkat az almagyümnlcsfíeket érték, a csonthéjas gyümölcsőek kártétele kisebb. A bogvósgyümölcsüeket károsodás nem érte. A tavaszi mezőgazdasági munkák anyagi műszaki ellátása jónak ítélhe tő. Vetőmagvakból megfelelő választék és mennyiség áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, s ugyanez mondható el a hurgonya-ültetnanyagról. A felhasználható ipari trágyák mennyisége kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A tavaszi mezőgazda sági munkák n'ső időszakában használatos gépek és berendezések előkészítése lényegében már befejeződött. Sajnos az idén sem várható javulás a növényvédő szerekből való ellátás ban. Mennyiségük lényegében a múlt évi szinten marad, ezért maximális mértékben kell törekedni hatékony felhsználásukra. A gázolaj idei évi kerete lényegesen kisebb, mint a múlt évi fogyasztás volt. Nyíltan meg kell mondani, hogy a keret utólagos növelésére az idén nem nagyon számíthatunk, ezért mindenütt előtérbe кеЧ helyezni ész szerfi felhasználását. A mezőgazdasá gi munkákat viszont agrotechnikai határidőben és a mii ő«»gi követelmények betartásával kell elvégezni A gtietai megtakarítása azonban nem mehet a tervezett feladatok és a minőség rovására. Ez egy mezőgazdasági üzemben sem engedhető meg. A gázolaj ésszerű felhasználását a munkaszervezés javításával, az üresjáratok kiiktatásával, a traktorok vonóerejének maximális kihasználásával, a beavatkozások minimálisra való csökkentésével, a gépek műszaki állapotának rendszeres ellenőrzésével és a nem mezőgazdasági jellegű munkák végzésének csökkentésével kell elősegíteni. Komoly problémát jelent a csapadékhiány, a talajok többsége 200 cm-es mélységig kiszáradt, a folyók, patakok vízállása rendkívül alacsony. Mindez megköveteli, hogy a talajéin készítés során maximális mértékben megóvjuk a téli csapadékot, ezért a talajokat kora tavasszal simítóval zárjuk le és a vetés előtt feleslegesen ne szárítsuk ki. Például a cukorrépa alá a talajt csak 3—4 cm es mélységig műveljük meg. A beavatko zások minimálisra való csökkentése nemcsak a talajnedvességet és a talaj szerkezeiét óvja meg, de energiamegtakarítással is párosul. E kedvezőtlen helyzetből kiindulva időelőnnyel kell előkészíteni az öntözőberendezéseket. Szlovákiában a működőképes öntözőberendezések kapacitása 223 ezer hektár területre terjed ki. A tavaszi munkák során kulcsfontosságú feladat,, hogy jó feltételeket teremtsünk a gabonafélék termelésének növeléséhez, elsősorban azzal, hogy minden mezőgazdasági Szemben betartják a gabonafélék vetésterületét. Az önellátás növelése keretében igényes feladatokat kell teljesíteni a hüvelyesek és az olajnüvények termesztésében. Alapvető fordulatot kell elérni a cukorrépa termesztés belterjesítésében. Itt nemcsak a hektárhozamok növelésére, banem a répa cukortartalmának emelésére, s ezáltal a hektáronkénti cukortermelés növelésére kell gondolnunk. A legjobb termeinknél fokozatosan növelni kell a kézi munka nélküli termesztéstechnnlógia — 12 cm es sortávolság — alkalmazását. A burgonyatermelésben légion tosahh a terméshozam növelése és a minőség javítása. A lakosság ésszerű táplálkozásának alapelveiből kiindulva folyamatosan biztosítani kell a piac zöldségfélékkel való ellátását. Lassan befejeződik az az időszak, amikor a piac felvásárolt mindent, ami megtermett. Egész sor alapvető élelmiszerből már elértük az önellátottságnt, ezért a piac inkább a jobb minőségű termékekre orientálódik. Mindez megnöveli az adásvételi kapcsolatok jelentőségét, ezért kerül sor az érvényben levő előírásók módosítására. A termelés növelése és a minőség javítása csakis a tudományos műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítésével lehetséges. Az utóbbi években nyert ismeretek alapján erre a célra a termelési rendszerek a legmegfelelőbbek, amelyek az idén több mint 300 ezer hektár területre terjednek ki. Az idei tavaszi munkák sokkal igényesebbek, mint a korábbi években voltak. Sikeres teljesítésükre kell irányítani a dolgozók kezdeményezését is. A tavaszi mezőgazdasági munkák sikere maximális mértékben az embe féktől, elsősorban is a munkaszervezés és az irányítás milyenségétől, az anyagi befektetések hatékony kihasználásától és az anyagi érdekeltség érvényesítésétől függ Ez sokkal fontosabb, mint az anyagi műszaki ellá tás. Már most nyilvánvaló, hogy a ta vaszi mezőgazdasági munkák kezdete eltolódik, de semmi sincs még veszve. A jelenlegi helyzet még inkább kidomborítja annak szükségszerűségét, hogy a tavaszi munkák során minden lehotőséget kihasználjunk, hogy jó fertételeket teremtsünk nemcsak az idei év, hanem az egész hetedik ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítéséhez.
