Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-02 / 9. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 2, VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф Ritka vadfajokról beszélve, szlovákiai viszonylatban lehetetlen nem megemlíteni a barnainedvét (Ursus arctos). A Kárpátok rengeteiben ősidők óta élő nemes vád valamikor az erős, helytálló vadászok szimbóluma volt. s elejtésére csak a legmerészebbek vállalkozhattak. A medve hírét nem nagy számának vagy csoportos előfordulásának, hanem inkább rendkívüli erejének, rejtőzködő életmódjának, ritkaságának köszönhette már a régi időkben ts. Mint minden nagy ragadozó, a medve Is a maga erejére, ösztönös ügyességére alapozta életét és soha sem keresett védelmet az állatcsoportok összetartó erejében, mint a növényevő állatok jő része. Persze, voltak idők. amikor a Kárpátok kezdő láncolatától, a Kis-Kárpátoktól a Retyezátig mindenütt előfordult. Földünket azonban mindjobban benépesítette a legerősebb élőlény: az ember, és településeinek, városainak, civilizációjának terjedésével egyre kevesebb tér jutott a természet vadon élő állatainak. Leginkább a magányosan élő fajok szorultak egyre beljebb a kevésbé látogatott erdőségekbe, ahol még viszonylag nyugodtan folytathatták életüket, fajuk fenntartását. 'fii medve hazánk és egyben Európa legnagyobb ragadozója. Nyugat- Európa erdős hegységeiből már a múlt században teljesen visszaszorult, s eltűnt Csehország és Morvaország erdeiből is. Szlovákiai előfordulása egyben a faj életterének nyugati határvonalát jelenti. Ez a vonal délen Jugoszláviát érinti,' majd hazánkon áthaladva Románia. Lengyelország és a skandináv államok érintésével torkollik az északi sarkvidékbe. Ettől a vonaltól keletre és Ázsiában kis kivétellel csaknem mindenütt megtalálható. Viszonylag sok medve él (de nagy területen) a Szovjetunióban. Ismertek a faj Észak-Amerika ban előforduló alfajai, amelyek képviselői egyben a legnagyobb termetüek fgrizzly, kodtak, feketemedvej. A nálunk élő geográfiai alfaj barnamedve néven Ismeretes. Szlovákiában az Alacsony-Tátra, a Magas-Tátra, a Magas-Fátra, az Alacsony-Fátra, a Közép-szlovákiai Érchegység, az Inovec, a Nyugati- és a Kelet-Beszkidek, valamint az Erdős-Kárpátok erdőiben él. Időnként más helyeken Is feltűnik egy-egy példánya. így például a szakmai, valamint a napi sajtóban Is sokat foglalkoztak az 1983-ban, a maRitka gyarországi Börzsönyben elejtett medvével, amely ugyancsak Szlovákiából bolyongott el déli szomszédainkhoz. A barnamedfce bundájának színe a világosbarnától a feketésbarnáig változik! Vadászok közt a sötét színű bundát értékelik jobban. A fiatal egyedekre jellemző a kezdetben fehér, később pedig világos nyakörv. A medve hímjét kan medvének, nőstényét anyamedvének, fiataljait pedig bocsoknak nevezzük. A kifejlett barnamedve testsúlya elérheti a 350 kilogrammot ts. Meg kell jegyeznünk, hogy a nőstény teste kisebb mint a hímé. A barnamedve a mély, nagy kiterjedésű erdőket kedveli, ahol magányos életmódjának megfelelő nyugalmat, csendet és nem utolsósorban táplálékot talál. A tengerszint feletti magasság, vagy a tél hossza nem befolyásolja elterjedését. Odvas sziklák, széltöréses erdők a kedvenc lakó- és tartózkodást helyei. A kanok csak a párzási időszakban — amit koslatásnak nevezünk — járnak együtt az anyamedvével, teljes családot alkotva. . Az év többi részében a kanok egyedül, magányosan járják az erdőt. A medvék a telet szikla- vagy faodúkban, a kidőlt fák gyökérpárnájának védelmében átalusszák, közben azonban néhányszor elhagyják a jól kibélelt pihenőhelyüket. Táplálékot ilyenkor nem vesznek magukhoz, hanem a télin át zsírtartalékukból fedezik életszükségletüket. Párzási idejük többnyire májusra és júniusra esik. A kis bocsok a téli nyugalom Idején, januárban-februárban jönnek a világra. Születésükkor igen kicsik, csak mintegy 30 dekagramm súlyúak, csupaszok és vakok. Az anyamedve hasára szorítva melengeti és táplálja az utódokat mindaddig, amíg azok látókká nem válnak, és testük meg nem kapja a védő, meleg szőrbundát. A bocsok gyorsan nőnek és 10—12 hetes korukban már játszva követik az anyjukat. Az anyamedve nem minden évben ellik. A bocsok így 2—3 éves korukig anyjukkal járnak és ezért egy családban többféle korú bocsot Is találhatunk. A medve, bár eredetileg húsevő vadfajok A MEDVE volt, már évezredek óta áttért a mindenevők csoportjába. Főleg tavasszal, a hosszú téli koplalás után szívesen keresi az állati eredetű táplálékot, feleszi a télen át elhullott állatokat, hogy fehérjedús táplálékkal minél gyorsabban regenerálja testi erejét. Később tavasszal lelegeli a zsenge füvet és a növényi hajtásokat. Közismert, hogy szereti az erdei gyümölcsöket, a málnát, a vadméhek mézét (sőt egész fészkét), az erdei fák terméseit, nem veti meg a földön fészkelő madarak tojásait, fiókáit sem. Néha a legyöngült, beteges vadat is leüti, sőt sokszor az erdőkben legelő háziállatok (juh, borjú, kecske) húsát is megeszi. Az ilyen „vérmedvék“ alapján terjednek aztán a különböző hírek, illetve hátborzongató históriák. Megesik nemegyszer, hogy a fenyőmannára kihelyezett méhkaptárakat is megdézsmálják. Az erdők széléhez közeli vetéseket csak ritkán keresik fel, ezekben kevés kárt tesznek. Mivel szigorúan védett vadfaj, az általa okozott károkpt az állam téríti meg. Káros volta ellenére is nálunk a barnamedve egész évben védett vad. Védelme 1932 óta állandó. Századunk huszas éveinek végén már alig volt belőlük 30—40 darab, s a védelemnek köszönhető, hogy most már néhány száz darabban állandósult létszámuk. Az 1984-es év tavaszán végzett hivatalos statisztika már 635 darabot mutatott ki. A szakemberek azonban csak mintegy 450—470 darabra becsülik az állományt, mert a statisztikában a területek határvonalain élő egyedeket sokszor több helyütt Ss kimutatják. Az említett adatokat tartják a természetvédelmi és vadászati szakembereink egyaránt az ideális létszámnak, s így már nem kell félni a faj kipusztulásától. Sokévi átlagban a medve évi szaporulata 8 százalékra tehető, s a létszám fenntartásának és állapdósításának érdekében évente körülbelül ugyanennyit engedélyeznek lelövésre a vadászat legfelsőbb szervei. Az 1983-as évben 36 darabot engedett meg a rendkívüli kilövési engedély, s ebből 28 került terítékre. Vadászatán. külföldi valutával fizető vendégek és belföldi érdemes vadászok osztoznak. Vadászatának nálunk csak egyetlen módját gyakorolják: a dögre beetetett medvét leshelyről lövik erős, golyós fegyverrel. Közben szigorúan be kell tartani azt az elvet, hogy a lőtt medvék 50 százaléka 100 kilogrammon aluli, 25 százaléka 100—150 kilogrammos legyen és csak legfeljebb 25 százalék lehet 200 kilogramm körüli vagy még súlyosabb. Ezzel az intézkedéssel a medvék korát védjük, mert minél öregebb, annál súlyosabb a medve. A medve trófeája a bőre, bundája és a kifőzött, kifehérített koponyája. A koponyán a hosszát és szélességét pontozzák. A bunda hosszán és szélességén kívül a szőrzet minőségét istekintetbe veszik. Az 1980-<as Nyitrai (Nitra) Nemzetközi Vadászati Kiállításon a legerősebb medvekoponya a Babinský által Kl’aőnón elejtett trófea volt 61.25 CIC-ponttal. Ugyancsak ennek a medvének a bundája 355,96 pontot ért. A legerősebb medvebőrt ezen a kiállításon Románia mutatta be, mégpedig a Ceausescu államfő által elejtett medvebőrt, 559,68 CIC- ponttal. Általános vélemény szerint a medve jövője hazánkban biztosítottnak tekinthető, nem kell aggódni miatta. Ésszerűen tervezett és fegyelmezetten véghezvitt vadászata is még sok éven át lehet minden nagyvadra vadászó teljesülhető vágyálma. Kimer Károly HALÁSZAT • HALÁSZAT ф HALÄSZAT $ HALÄSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÄSZAT ф HALÄSZAT ф HALÄSZAT ф HALÄSZAT ф HALÄSZAT ф A halgazdaság fejlesztésének távlatai Ä hetedik ötéves tervidőszak feladatai között előkelő helyet foglalnak el a környezetvédelmi teendők. Senkinek sem lehet ugyanis közömbös, hogy milyen körülmények között fogunk élni a jövőben, milyen lehetőségeket biztosítunk a következő nemzedék száméra. Társadalmunk nagy gondot fordít a vizek élő világának védelmére, jelentős beruházásokkal igyekszik csökkenteni az ipari szennyeződések arányát. A halászat szakaszán a legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy megfelelő gondoskodással, a rendelkezésre álló vízfelületek maximális hasznosításával egyúttal megóvjuk a vizek halállományát, másrészi pedig biztosítsuk a hazai belkereskedelmi piac folyamatos halhússal és különböző halkészítményekkel való könyvelhető el az is, hogy jelentősen ellátását. megnövekedett a halszaporítással szé-Ezért az utóbbi időben számos lesebb keretek között foglalkozó gazolyan intézkedéseket foganatosítot- daságok száma. tak, amelyek nagyban hozzájárulhat- д halgazdaság eredményeiből adónak a halgazdaság dinamikus tovább- dó igényes terveket a következő néfejlesztéséhez. A CSKP XVI kongresz- hány adat is igazolja. Az 1990-ig szóló szusa is felhívta a figyelmet az ága- távlati terv 32 ezer tonna hathús terzat fejlesztésének szükségszerűségére, melését irányozza elő. Szlovákiai vt- A halgazdaság területén elsősorban a szonylathan ez a szám meghaladja a halivadék-nevelés szakaszán valamint hétezer tonnát. Mindezt főleg a vfza természetes és mesterséges vízlerii- területek nagyobb fokú hasznosításáletek haiasttásáhan értünk el figye- val lehet teljesíteni A halgazdaságra lemre méltó eredményeket. Sikernek is teljes mértékben érvényes, hogy a továbblépés lehetősége a termelés belterjesítésben rejlik. Különösen vonatkozik ez a szlovákiai viszonyokra, mivel csak 1160 hektár területű halastavunk van, míg a cseh országrészben 52 ezer hektáros vízteriilet áll rendelkezésre. Ezenkívül Szlovákiában még több mint 27 ezer hektáros vízfelület (folyók, vízduzzasztók, völgyzárógátak) kínál lehetőséget a feladatok teljesítésére. A pontytenyésztéshez nálunk is adottak a megfelelő körülmények, mivel biztosított a viszonylag hosszú vegetációs időszak. Ennek ellenére nem érünk el olyan' kiváló eredményeket, mint például déli szomszédaink, akik hektáronként átlagosan 1500—2000 kilogrammot tenyésztenek. A gyengébb eredmények azzal magyarázhatók, hogy Szlovákiában a pontytenyésztésre szolgáló halastavak vize nem éppen a legtisztább, nyáron a fürdőzőktől túlzsúfoltak, s természetesen ez is kihat a víz minőségének romlására. A gazdasági eredmények érdekében több helyütt megtisztították az iszaptól a halastavakat, ám ez a munka jelentős ráfordítási igényel. A kelet-szlovákiai kerületben levő új, illetve létesítendő halgazdasági telepeken már 1201) kilogrammos átlagos eredményekkel számolnak. A pisztrángtenyésztésben a belterjesítési folyamatnak köszönhetően je Ientősen megnövekedett a termelékenység, s jelenleg már elérjük az élenjáró országok szintjét. A haltenyésztésre szolgáló telepeken állandó korszerűsítési munkákkal igyekeznek minél eredményesebb módszereket alkalmazni. Az új eljárások gyakorlati alkalmazásával is szép sikereket értek el a pisztrángtenyésztésben dolgozó kollektívák. A folyókban levő halállomány a túlzott méretű szennyeződés következtében nagyrészt nem felel meg a követelményeknek, mivel a 2900 kilométeres, vízgazdálkodási szempontból is fontos vízterületből 2321 kilométer harmad-, illetve negyedfokú szennyezettségű. Ilyen körülmények (Fotó: Archív) haltápkeverékek behozatalát. Hasonlóan a tudományos-műszaki fejlesztés területén is javítani kell a munka minőségét, hogy a kutatóintézetek és szakosított laboratóriumok dolgozói mindenekelőtt a halnevelési problémák megoldását szorgalmazzák. A halgazdaság számára a szakembereket a mezőgazdasági szakközépiskolák és főiskolák biztosítják. Sajnos az utóbbi években a tanulók és a hallgatók körében nem megfelelő érdeklődés mutatkozik, s ez alaposan növeli a gondokat. A hosszú távú, halgazdasági továbbfejlesztési programtervezet a Stupavai Állami Halgazdaság számára a következő legfontosabb feladatokat tartalmazza: ■ növelni a haltenyésztés ütemét, mégpedig olyan mértékben, hogy a jelenlegi 814 tonnáról 1280 tonnára emelkedjen 1990-ben a termelés; ■ fokozatosan megvalósítani azokat a beruházásokat, amelyek különösen a tenyésztés módszereinek a korszerűsítésével kapcsolatosak; ■ a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a halak természetes táplálékát, s emellett nagyobb.<figyelmet fordítani a tápok minőségére; 9 új, haltenyésztési célokra megfelelő területek kijelölése; О évente a felmérések alapján leszállítani a kívánt mennyiséget; • nagyobb mértékben hozzájárulni a lakosság folyamatos ellátásához; 9 a kutatóintézettel együttműködve kidolgozni a halasítás leginkább megfelelő módszerét; 9 elmélyíteni az Állategészségügyi Intézettel való együttműködést; 9 átértékelni a haltenyésztés gazdasági mechanizmusát; 9 biztosítani a szakember-utánpótlást; 9 a belkereskedelemmel közösen bővíteni az üzlethálózatot; 9 felszámolni a hiányosságokat, átértékelni a feladatokat, hogy gazdaságosabbá váljék a tenyésztés. (bárdos) I között a halak már nem képesek természetesen szaporodni, ezért ahol csak lehetséges, mesterséges úton igyekeznek elősegíteni szaporodásukat. A jelenlegi ötéves tervidőszak feladatait, különösen az étkezési célokra alkalmas halfajták kifogását minden bizonnyal sikerül az ágazatnak teljesítenie, a jelentős haltenyésztési beruházások terén azonban korántsem ilyen kedvező a helyzet. Így több helyütt csak a következő ötéves tervidőszakban valósítják meg az elképzeléseket, korszerűsítik és javítják majd a haltenyésztés feltételeit, lehetőségeit. Az igényes, népgazdasági szempontból jelentős feladatok megkövetelik. hogy a halgazdaság továbbfejlesztése az eddigieknél jóval gyorsabb ütemű legyen. Főleg a keletszlovákiai kerület új, haltenyésztési szempontból jelentős központjait kell minél gyorsabban a legkorszerűbb segédeszközökkel ellátni, hogy a tudományos-műszaki haladás elméleti ismereteit a gyakorlatban is eredményesebben hasznosítani tudják. Szlovákiában a piaci szükségletnek csak az egyharmadát biztosítják saját telepítésű halakkal, s a kétharmad részt pedig a cseh országrészből szállítják. Itt szükséges megjegyeznünk, hogy az évi átlagos halfogyasztás hazánkban nagyon alacsony, alig haladja meg a 0,34 kilogrammot. A választék bővítésével már az idei tervben 0,72 kilogrammos átlagos fogyasztásra számítanak a szakemberek. Ezen a téren számottevő előrehaladást jelentene, ha a közeljövőben úgy módosítanák a halhús árát, hogy ennek következtében megnőne a halkészítmények és az élőhal iránti kereslet. A haltakarmányokat és tápokat illetően is olyan intézkedések foganatosítására van szükség, amelyek mindenekelőtt az eddigieknél jobb minőségű tápokat eredményeznének. Elsősorban a halneveléssel foglalkozó központok ellátását kellene javítani, hogy a jövőben csökkenteni tudjujc a
