Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-23 / 8. szám
Adjuk közre tapasztalatainkat! Nálunk a nyulászok többsége a közepesen nagy testű fajtákat részesíti előnyben, mert ezek általában szaporák és jó utódnevelök. Igen ám, csakhogy — mint tudjuk _ a Branko 2,50 kilósnál könyebb nyulakat nem vesz át. Igen jó kezelés és takarmányozás esetén is eltelik legalább 15—16 hét, mire a süldőket értékesíteni lehet. Vagyis általában gondot okoz a tenyészérettség, mert a harmadik hónap elején a növendékek már hajszolják, ugrálják egymást, és a verekedés is elég gyakori. Mindez komolyan befolyásolja a hizlalási eredményt, hiszen a marakodó állatok hízás helyett inkább fogynak. Több esetben tapasztaltam, hogy az agreszskív egyedeket is tartalmazó állományban némely nyulak egy hét alatt 15—20 dkg-ot is fogytak. Az elmondottak sok gondot okoznak a kimondottan pecsenyenyúl előállítással foglalkozóknak. Néhányan úgy igyekeznek elejét venni a bajnak, hogy a középtestö nőstényeket' óriás bakokkal fedeztetik. Ezzel elérik, hogy az utódok ivarérettsége később jelentkezik, tehát nyugodtabb az állomány. A módszer hátránya, hogy a keresztezésből a szokásosnál nagyobb fiókák származnak s ez gyorsan tönkre teszi a középtestű anyákat. Arról nem is beszélve, hogy ez esetben mindig vásárolni kell a tenyészállatokat. Tavaly a lap szeptember 15-i számának szakrovatában Balázs Ferenc tenyésztőtárs a nyulak ivartalanításáról írt Sok társamhoz hasonlóan, érdeklődéssel olvastam a számomra eleddig ismeretlen lehetőségről. Nem sokkal később egy nyulász ismerősöm újságolta, hogy 6 azonnal kipróbálta a módszert. s mivel jó tapasztalatokat szerzett vele. ezentúl rendszeresen fogja alkalmazni. A bak növendékek ivartalanítását követően egycsapásra megnyugodtak a nyulak. elcsendesedtek a ketrecek s érzékelhetően javult a felhízási eredmény. Mennyivel eredményesebben dolgozhatnánk, ha mindenki beszélne a módszereiről. közre adná hasznos tapasztalatait! Farkas Ottó X. Rövid metszés esetén is nagy termést adó fajták: Zöld veltellni, Olasz riz'ing, Piros-fehér velteüni, Zöldszilváni, Ezerjó, Oportó, Zweigeltrebe, André stb. 2. Hosszabb metszést igénylő fajták: Rizlingszilváni, Korai piros veitelini, Neuburgi, Bnuvier, Öltőnél muskotály, Kékfrankos, Auréiius, Pálava, Irsai Olivér stb. 3. Hosszú metszést igénylő fajták: Rajnai rizling. Fehér burgundi, Szürkebarát, Lnányka, Sauvignon, Piros tramini. Chasselas-félék, Kék burgundi. Szentlőrinci, AH- bernet stb. A metszés a szőlőtermesztés egyik legfontosabb és legtöbb szakértelmet igénylő agrotechnikai művelete. Munka közben az ember közvetlen kapcsolatba kerül a szőlőtőkével, megismeri azt. Ez a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi a tőkénként! megkülönböztetett (differenciált) metszést, ami a rendszeres és jó minőségű termés alapja. Metszéssel alakítjuk ki és tartjuk fenn a kívánt tőkeformát, szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét, valamint befolyásoljuk a tőke élettartamát. Metszésnél vegyük figyelembe a fajta metszési igényét, a tőke fejlődését és növekedését, illetve a talaj termőerejét. Célunk mindig a termőegyensúly fenntartása legyen. Igaz, önszabályozás útján a túl nagy vagy kis terhelés ellen a tőke bizonyos mértékig védekezni tud, mégis a rendszeres túlterhelés a tőkék legyengölését, korai pusztulását okozhatja. A szőlő lombhullástól egészen rügyfakadásig metszhető. A metszést lehetőleg fagymentes napokOD végezzük. Leggyakoribb a tél végi, kora tavaszi metszés. Metszés előtt végezzünk riigyvizsgálalot, hogy meggyőződjünk a rügyek termékenységéről, valamint a téli fagykárról, s ezeket a szempontokat a metszésnél feltétlenül vegyük figyelembe. A léi végi metszés mérsékli a knnynyezést és serkenti a rügyek fakadását. A tavaszi metszést főleg a téli fagy által károsított ültetvényekben és a fagyzugos területeken alkalmazzuk, hogy késleltessük a fakadást. Kései metszés esetén a tőke erősen könnyezik. A könnyezés ugyan nem jelent nagy tápanyagveszteséget a tőke számára, de a könnyézési folyadék károsíthatja a rügyeket. Metszéskor a legfelső rügy felett 15—20 mni-es csonkot kell hagyni. Ügyeljünk arra, hogy a sebfelület minél kisebb legyen. Távolítsuk el az elszáradt, beteg részeket,, hogy meg-A szőlő metszéséről akadályozzuk a különféle farontó gombák megtelepedését, melyek a tőkék idő előtti pusztulását okozzák. Metszéskor először eltávolítjuk a letermett szálvesszőket és termőcsapokat, majd a megfe'elő helyen termőcsapokat, illetve szélvészszőkét metszünk. Ha sziiks ges, hagyhatunk ugar-, illetve biztosító csapot is. A felesleges vesszőket tőből eltávolítjuk. A csapokkal igyekezzünk a tőkefej közeiében maradni. A metszést a rügyek duzzadásáig igyekezzünk befejezni. Metszéssel szabályozzuk a tőkén hagyott rügyek számát, tehát a tőke terhelését. A különböző tőkeformák miatt helyesebb a terhelést egységnyi területre meghatározni. A tőkék terhelését tehát az 1 m2 szőlőterületre jutó rügyek számával fejezzük ki. Gyengébben terheljük a fiatal, még alakítás alatt lévő tőkéket, erősebben a már termő, jó kondícióban lévőket. A terhelés nagysága függ a fajlátől, a tőke kondíciós állapotától. Nagyon bőtermő, nagyfürtű fajtáknál (pl. a Zöld veitelini, Piros-fehér veltelini, André, Zweigeltrebe, 0- portó. Ezerjó síb.) kis terhelést alkalmazunk, négyzetméterenként 4—6 rügyre metszünk. A nagyon bőlermő, közepes nagyságú fürtöt hozó fajtákat (pl. Olasz rizling, Rizlingszilváni, Kékfrankos stb.) В—8 rügyre metsszük négyzetméterenként, 8—18 rügy/m2-rel terheljük a közepes termőképességű, középnagy vagy apró fürtöket termő fajtákat (pl. Fehér burgundi, Auréiius, Szentlőrinci stb.). Nagy terhelést alkalmazunk (10—12 rügy/m2) a keveset termő, apró fürtű fajták esetében (pl. Rajnai rizling, Sauvignon, Kék burgundi, Piros tramini stb.). A kívánatosnál nagyobb terhelés szakaszos terméshozamokat „ eredményez, a vesszők rosszul érnek be, a fürtök fejletlenek lesznek, s a következő évben csökken a termés menynyisége. Gyenge növekedés esetén kis terhelést alkalmazunk, hogy elősegítsük a tőke növekedését. A terhelésnél a riigyek számán kívül vegyük figyelembe a metszési módot is. Л gyakorlatban kétféle nfetszésmődot alkalmazunk, mégpedig rövid és hosszú metszést. Egyforma rügytorhelés mellett nagyobb hozamok érhetők el a hosszú metszés alkalmazásakor, mivel a felsőbb rügyek fejlettebbek, termékenységi együtthatójuk nagyobb, és a belőlük képződő fürtök tömege is nagyobb. Rövid metszés esetén az a’só, fejletlenebb rügyeket hagyjuk meg. Ezek fejlődésekor, főleg a szőlőtermesztés északi határán, gyakran kedvezőtlen az időjárás, ezért bennük kevesebb és kisebb fürtkezdemrny alakul ki.-Rövid metszés esetén a termőcsap mindig kétéves farészen (cseren) helyezkedjen el. A rövid metszés lehet rövidcsapos (egy-két rügyes) és hosszúcsapos (3—5 rügy). Hosszú metszéskor félszálveszszőre (6—7 rügy) vagy szálvesszőre (8 és több rügy) metszük a tőkét. Szálvesszőnek a 7—10 mm vastag vessző alkalmas. A 6 mm-nél vékonyabb vesszőt 1—2 rügynél hosszabbra ne metsziík. A terhelés figyelembe vételével, minden fajta termeszthető szálvesszős műveléssel. Kevesebb rüggyel terheljük a csemegeszőlő fajtákat, mivel ezeknél különösen fontos, hoey a fürtök szépen fejlettek, tetszetősök és nagyok legyenek. A legtöbb csemegeszőlő fajta az alsó rügyekből alig hoz termést,. ezért ezen fajtáknál, kis terhelés melleit, a hosszabb metszés indokolt. A hosszú metszés a csemegeszőlő-fajtáknál nagyobb, lazább és jobban színeződő fürtöket eredményez. Termesztett szőlőfajtáinkét metszési igényük szerint 3 csoportba sorolhatjuk: Fotó: -—bor Korpás András agrármérnök Tóth Istvánnal, a Karvai (Kravany nad Dunajom) Helyi Nemzeti Bizottság elnökével tavaly nyáron, a dunamocsi (Moča) Dunai Flotta Efsz aratóünnepélyén ismerkedtem össze. Szíves szóval Invitált, nézzem már meg egyszer, hogyan élnek, mit s mennyit termelnek a karvai kertészkedök. — Most is csak annyit mondhatok, mint tavaly nyáron — fogadott minapi látogatásom alkalmával Tóth elvtárs.— Nálunk a kisállattenyésztők jó ideje mély semmittevésbe feledkeztek s bármit teszünk, sehogy sem tudjuk őket cselekvésre bírni. Viszont a kertészkedők mozgalma igencsak életre való. A szervezet tagjai minden tekintetben megérdemlik a nyilvánosságot. Az egyre szakszerűbben és intenzívebben művelt kertekből minden évben rengeteg zöldség kerül a felvásárló szervezetekhez. Hogy mégis mennyi, azt pontosan csak a szervezet elnöke tudná megmondani. _A magam részérő1 még annyit: a kertészkedőké a falu egyik legnépesebb tömegszervezete, és bármilyen társadalmi megmozdulásról legyen sző, mindig számíthatunk a segítségükre. A SZŐLŐ VOLT A MINDEN Vendéglátómmal végigjártuk a falut, megtekintettük a rendezett portákat, az akkor még vastag hótakaróval borított, de a tavaszi újrakezdéshez minden jel szerint alaposan előkészített kerteket, és bekopogtattunk néhány kertészkedőhöz is. Beszéltem Gulyás Lászlóval, az alapszervezet elnökével, a legnagyobb árutermelők között nyilvántartott Eagyura Ilonával és a Vlahy házaspárral, s végül a szőlőtermesztési eredményéiről híres Bugány Vilmosnál is megálltunk egy kis beszélgetésre, no meg egy pohár valóban finom Italra. A hallottak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ebben a községben nem lehetett könnyű dolog szervezetbe verbuválni az embereket. Csak kezdeményezni kellett Gulyás László, az alapsizervezet elnöke megerősítette megállapításaimat. — Nálunk néni nagyon volt mire alapozni, mert Itt évtizedeken át a szőlő volt az emberek mindene. Komolyabb zöldségtermesztésről, szerződéses árutermelésről hallani sem akart senki. Ezért is indultunk későn, 1975-ben. Akkoriban a környező falvakban már javában termeltek az emberek, s a szervezetek túl voltak a kezdeti nehészégeken. + Kik voltak a kezdeményezők? — A közeli szervezetek sikerein felbuzdulva, többen is próbálkoztak árutermeléssel, de a szervezett tevékenység megalapozásának igazi szószólója Pollák Imre, Psenák józsef és Légáré János volt. Az 6 hívó szavukra alakult ki az e huszonöt fős csoport, amely végül is életre hívta a szervezetet. Persze ezzel még nem voltunk túl a gondokon, hiszen a helybenl értékesítést csak két év múlva sikerült megoldani, amikor valamivel 300 ezer korona fölötti forgalomról beszéltünk. Tíz ÉV, SZÄZ LÉPÉS-^- Tíz év telt el az indulás óla. Mennyit fejlődött helyi viszonylatban a mozgalom? — Sokat. Szerevezetünknek pillanatnyilag 135 tagja van, s a tavalyi forgalom értéke túlhaladta az 1,7 millió koronát. Szilárdult a termelőkedv, bővült az árukínálat és szakszerűség, illetve minőség tekintetében is nagyot léptünk előre. Az első években csak karalábét meg konzervpaprikát mertünk termelni, de később a* fólia is belopakodott a kertekbe. A partner Zelenina elvárásainak megfelelően, ma tízféle zöldséget termelünk eladásra. + Ügy látom, errefelé nem döntöttek elhamarkodottan a gyümölcsfák sorsa felől. Gulyás László, az alapszervezet elnöke О Bagyura Ilona: Sok munkával jár, de kifizetődő a kertészkedés A szerző felvételei — Egyre többen foglalkoznak a faluban zöldséghajtatással, de aki csak teheti, megkíméli a fákat. így aztán szilvát, kajszit, almát, körtét, cseresznyét meg meggyet is tudunk kínálni a felvásárlóknak. + Mi lett a régi hagyománynyal, a szőlőtermesztéssel? — Szerintem fénykorát éli. Csupán a szervezett kertészkedők mintegy harminc hektár szőlővel rendelkeznek. Az Itteni adottságok elsősorban a rizlingnek kedveznek, de az utóbbi években sokan telepítettek csemegeszőlőt Is. Szervezetünk tagjai a múlt évben 30 tonna borszőlőt és csaknem 7 tonna csemegeszőlőt értékesítettek. SEGÍTIK A TERMELŐKET + Tehát elég sokrétű tevékenységet folytatnak. Milyen segítséget kapnak munkájukhoz a kertészkedők? — A szervezetnek elsősorban az a feladata, hogy szervezze és irányítsa a háztáji árutermelést, s megoldja az értékesítést. Ezen túlmenően szolgáltatásokkal is segítjük tagjainkat. A jelentkező igények folyamatos felmérése alapján beszerezzük a vetőmagot, a facsemetéket, megvásároljuk és itthon a fizetett felvásárlóval kimfiretjük a vegyszereket és a műtrágyát. Akinek fólia vagy mondjuk melegágyi ablak kell. az számíthat a segítségünkre ha idejében szól. És ezzel még nem értünk a sor végére. Rendszeresen tartunk szakelőadásokat, minden évben hnrkóstolót rendezünk, eljárunk a kiállításokra. és voltunk már tanulmányúton is. A szállítás és a talaj munkák megkönnyftése céljából vettünk egy traktort, a téli lemosó permetezést nődig, kedvezményes szolgáltatás formájában, a gép- és traktorállomással végeztetjük el. A- hogy a lap szakrovatában olvasom, Ilyen valóban sokoldalúan a nagyobbak közül is csak néhány szervezet segíti tagjait. MÉG TÖBBET ÍGÉRNEK Vendéglátóim beszélgetésünk során jelezték, hogy idén is szeretnének előbbre lépni a megkezdett úton. — A helyi elképzelések felmérése után, még a múlt év decemberében megkötöttük a Zelenina képviselőivel az új évre szólő termelési-forgalmazási megállapodást. Az álfalunk felkínált árumennyiségnek nyolcvan százalékát elfogadták, a választékkal elégedettek voltak, csupán a karalábé és a salátauborka tervezett menynylségét kellett csökkentenünk. Tavaly összesen 230 tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítettünk. idén 280 tonnára van szerződésünk. A karvai kertészkedők idei árutermelési ígérete — hozzá-' vetőleges számítások szerint — nagyjából kétmillió korona értéket képvisel. Lám, milyen komoly le'lekre képes egy kilencszáz lakosú község, melyben alig egy évtizede még csaknem mindenki idegenkedett a komoly kockázattal iárő árutermeléstől, ma pedig több mint 12 hektár kertiföldön 'érmeinek nélkülözhetetlen javakat egész társadalmunk hasznára. KÄDEK GABOR
