Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-23 / 8. szám
\ AZ SZSZK MEZŐGAZDA SÁGI É S ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉ RI U M A N AK H E TI L A P J Á 1985. február 23. 8. szám XXXVI. évfolyam Ara 1,- Кб* A napokban emlékezünk meg dolgozó népünk burzsoázia feletti győzelmének 37. évfordulójáról, amikor a munkásosztály Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élen szétverte a hazai reakció ellenforradalmi fordulatra tett kísérletét, és meghiúsította a nemzetközi reakció azon terveit, hogy Csehszlovákia visszatérjen a kapitalista viszonyokhoz, az imperialista világ igájába. 1948 Győzelmes Februárja újkori történelmünk döntő jelentőségű határköveihez tartozik. A csehszlovák proletariátus harcai történetében alapvető fordulatot jelentett dolgozóinknak a tőke hatalma alóli felszabadítása és a burzsoá kizsákmányoló rendszer megdöntése szempontjából. Népeink fasizmus elleni nemzeti felszabadító harca hagyatékának valódi beteljesülését jelentette,. és elősegítette a népi demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulását. A reakció 1848-as februári veresége a CSKP azon politikájának kicsúcsosodását jelentette, amely a munkások és'a dolgozó parasztság szilárd szövetségére épült. A párt az 1945— 1948-as években az agrárpolitika területén nagy igyekezetét fejtett ki a munkás-paraszt szövetség további elmélyítésére és szUárdftására. E politika eredménye már az 1947-es év végén, de 1948 februárjában is megmutatkozott. E két, számbelileg legerősebbb társadalmi osztályban — a munkásokban és a dolgozó parasztságban — rejlett az a döntő erő, amely a CSKP vezetésével meghiúsította a reakció terveit. A városok és a falvak forradalmi mozgalmainak egybekapcsolása és a szilárd munkás-paraszt szövetség megteremtése lehetővé tette, hogy a CSKP a forradalom oldalára összpontosítsa erőit, sikeresen ellenálljon a reakció támadásainak és a hatalomért folyó versengésben a munkásosztály győzelme érvényesüljön. A Februári Győzelem ismét bebizonyította a munkás-paraszt szövetség lenini elveinek jelentőségét és tartós érvényességét. V. I. Lenin hangsúlyozta:,, Ebbpn a szövetségben van a legnagyobb erő és a szovjet hatalom támasza. Ebben a szövet végben van a biztosítéka annak, hogy a szocialista átépítést, a tőke feletti győzelmet és bármiféle kizsákmányolás megszüntetését sikeresen befejezhessük.“ A NOSZF tapasztalatai, a szocializmus építése a Szovjetunióban és forradalmunk fejlődése mindezt hűen igazolta. A csehszlovák munkásosztály és a dolgozó nép 37 évvei ezelőtti győzelme igazolta a lenini tanítás nemzetközi érvényességét. főleg a demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulása és a munkásosztály történelmi küldetése tekintetében, amely kedvező feltételek közepette és a forradalmi párt vezetésével átveszi a hatalmat és megteremti a szocializmus építésének útját. A Februári Győzelem egyértelműen igazolta országunk külpolitikai orientálódását, a Szovjetunióval való szövetségünk egyértelműségét. v A szocialista forradalom győzelme megnyitotta a szocialista építés útját. A CSKP IX. kongresszusa kitűzte a szocializmus építésének irányvonalát. Ennek keretében a legbonyolultabb feladat volt a falvak szocialista átépítése. Hazánkban a falvak szocialista átépítésében a munkásosztály járt az élen a CSKP vezetésével, de ez a munkásosztály, valamint a kis- és középparasztság szövetsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Ennek az alapelvnek a megvalósítása azt jelentette, hogy a CSKP a kis- és középparasztoknak az efszekbe való megnyerése esetén törődött az önkéntesség elvének szigorú betartásával, hogy az efsz-ek előnyös támogatásával kedvező feltételeket teremtsenek a termelés növeléséhez és az egyénileg gazdálkodó földművesek életszínvonalának emeléséhez, de csak abban az esetben, ha a közös gazdálkodás mellett döntöttek. A mezőgazdaság szocialista átépítése éles osztályharc közepette valósult meg. Ennek ellenére, főleg az ésszerű politikai felvilágosító munkának köszönhetően sikerült a kis- és középparasztok többségét megnyerni az efsz-ekbe és felépíteni a szocialista mezőgazdaság alapjait. A munkás-paraszt szövetség politikája lehetővé tette a kapitalista viszonyok és a mezőgazdasági kistermelés megszüntetését. A szövetkezeti földművesek osztályának keletkezésével a munkás-paraszt szövetségben minőségi változás állt be. Ezt a szövetséget a szocialista termelők baráti osztályai alkotják, akik a termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdonára -támaszkodnak. 1848 Győzelmes Februárja írta: Rudolf Vančo, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője Ezt a szövetséget megbontani és meghiúsítani a mezőgazdaság szocialista átépítésének nagy müvét még a válságos 1968—1969-es években sem sikerült. A szövetkezeti földművesek szilárdan álltak a szocializmus álláspontján, és áldozatkész munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak szocialista társadalmunk fejlődéséhez. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének újabb időszakába a CSKP XIV. kongresszusa után lépett, amely népgazdaságunk miden ágazatára nézve meghatározta az igényes feladatokat. A mezőgazdaság esetében azonban különleges feladatokról volt szó, hiszen ez az ágazat abban az időben a népgazdaság fejlődésében állandósuló tényezőként hatotta A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő feladata volt — mint ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa is megjelölte —, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság igényeinek kielégítéséhez, hogy fokozatosan önellátókká váljunk a szemesek termelésében ég, növeljük az alapvető élelmiszerekből való önellátást. Mezőgazdaságunk a szocialista átépítés óta eltelt időszakban lényegesen megváltozott, manapság termelési eredményeivel mutatja meg a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság erejét. A bruttó mezőgazdasági termelés Szlovákiában az utóbbi 35 évben a 2,3-szorosára, az árutermelés pedig a 3,3-szorosára növekedett, jelentős mértékben nőtt a gabonafélék, a hús, a tej és a tojás termelése. Szlovákiában az 1950-es év valóságához viszonyítva a búza hektárhozama a 2,8-szorosára, a rozsé a 2,3-szorosára, az árpáé a 2,8-szorosára, a kukoricáé pedig a 2,5-szörösére növekedett. Az állattenyésztési termelés több mint a kétszeresére növekedett. A szarvasmarha-állomány 50 százalékkal, a sertés- és baromfiállomány pedig az ötszörösére nőtt. Az utóbbi három és fél évtizedben öntözőberendezéseket az állam hathatós segítségével 254 ezer hektár területen létesítettek és 359 ezer hektár területről csapolták le a talaj- és felszíni vizeket. A CSKP XV. kongresszusának irányelveiből kiindulva, amelyek az alapvető élelmiszerekből való önellátás növelését szorgalmazták, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatait a CSKP XVI. kongresszusa jelölte meg és amelyeket a nyolcvanas évekre a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése bontotta le. Itt elsősorban a termelés dinamikájának felújítására, az anyagi és egyéb erőforrások gazdaságos felhasználására és a termelés hatékonyságának növelésére kell gondolnunk. Alapvető feladat a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése. Ez fontos alapfeltétele a mezőgazdaság arányos továbbfejlesztésének, a takarmányok, az olajosok és más termények behozatala csökkentésének, valamint hagyományos termékeink kivitele növelésének. A nyolcvanas évek feladatainak igényességét és komolyságát az a tény még fokozza, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban — hasonlóképpen, mint a népgazdaság többi ágazatában — a feladatokat csökkentett beruházásokkal, szelektív fejlesztéssel kell biziositani. Előrehaladást kell elérni a műtrágyák, a növényvédő szerek, az energiahordozók, főleg a gázolaj gazdaságos felhasználásában. Az ■ elmondottakból és más összefüggésekből kiindulva a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a belső tartalékok és erőforrások mozgósításának. Ennek érdekében tovább kell javítani az irányító és szervező munkát mind a mezőgazdasági nagyüzemekben, mind az Őket irányító szervekben. Nagy tartalékaink vannak az átlagon aluli eredményeket elérő és a lemaradozó mezőgazdasági üzemekben, különösen ami a termelés intenzitásának és hatékonyságának növelését illeti. A jövőben nagyobb igényességet és felelősségérzetet kell tanúsítanunk a mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének érvényesítésével szemben is. A mezőgazdasági nagyüzemekben sokkal kezdeményezőbben kell kihasználni a termelés növelésének lehetőségeit, elsősorban az anyagi érdekeltség és a jutalmazás hatékony formáinak érvényesítésén keresztül. jelenleg van folyamatban a nyolcadik ötéves terv és az 1995-ig érvényes távlati terv irányelveinek kidolgozása. Mindez a népgazdaság dinamikus fejlesztését szorgalmazza. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán elsősorban a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztési programjára kell gondolnunk, amelyet a CSKP Központi Bizottságának 11. ülése hagyott jóvá. Szocialista mezőgazdaságunk dolgozói már nemegyszer bizonyították odaadásukat a szocializmusért, főleg a feladatok lelkiismeretes teljesítésével. Mindez szemléltetően megmutatkozott az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusa előtti vitában, amelyben pozitívan fejezték ki álláspontjukat a CSKP politikája iránt. Széleskörűen kibontakoztatták kezdeményezésüket és aktivitásukat, jelentős értékű szocialista felajánlásokat tettek. Mindezt a mezőgazdasági üzemek vezetőségén és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszervezetein keresztül kell kamatoztatni a hetedik ötéves terv maradéktalan teljesítése és a nyolcadik ötéves tervidőszak sikeres megkezdése érdekében. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói ezzel teljesítik a Februári Győzelem hagyatékát és ezzel köszöntik hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját.
