Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-16 / 7. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1985.február 18, VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф VADÁSZAT H vaiszbaSeseiek elei és \ üelzésÉ Ä sajtébau gyakran olvasható rövidke hír a vadászbalesetekről. Ezek általános hibája, hogy a beszámolók nem tárják fel okulásul a balesetek részletes körülményeit. A balesetek nagyobb része aprévadvadászatokon fordul elő, s bár a vadászati törvények kötelezik a jelölteket a fegyver- és lőismeret elsajátítására, a balesetek száma növekszik. A balesetek okai között első helyen áll a kapzsiság. A kevéslétszámü apróvaddal rendelkező vadászterületeken, ahol kevés a zsákmány, a mindenáron való zsákmányszerzés könynyen feledteti a tanultakat. További okok: a vadászhoz nem méltó távlövések. a biztonsági táv figyelmen kívül hagyása és a sörét gurulata. Tegyük szívünkre a kezünket, kivel nem fordult még elő, hogy egy bizonytalan lövés után felséhajtott: „No hál ’istennek nem történt semmi baj!“ Eléggé el nem Ítélhető magatartás az, ha a fölrepülő fácán után nyomban eldördül a lövés. Ugyanilyen veszélyt’ rejt magában az is, ha a fagyos téli talajon, futó nyál után kellő körültekintés nélkül lő a vadász. Ä kemény talajon az alacsony szögben becsapódó sörétszemek könnyen irányt változtatnak, s ezzel súlyos balesetet okozhatnak. Éppen ezért rendkívül fontos a sörétnyaláb terítésének és a sörétek becsapódási szögének ismerete és figyelembevétele. Jó tudni, hogy a 3,5 milliméteres, 8-as söréttel töltött patronból, a kilőtt sörétnyaláb 30 fokos kilövési szögnél 350 méterre repülhet. A sörétnyaláb szélessége a röppálya végénél a különböző csőfordulatoktól, szűkítésektől függően, olykor 100 méternél is szélesebb lehet. A sörétszem veszélyes távolsága átmérőjének százezerszerese, azaz a 8-as, 3,5 milliméter átmérőjű sörét még 350 méterre is sérülést okozhat. Sokszor azonban nemcsak a sörétnyaláb szélessége a veszélyes zóna, mert a talajhoz csopódó sörétszemek irányt változtatva tovább repülhetnek és oldalirányba nagymértékben eltérhetnek. A sörétraj egy része sík területen, puha talajon 10 fokos szögben, kemény, fagyott, köves talajon 80 fokos szögig oldalt elpattanhat, és ágy röpül tovább, megközelítőleg ha(Fotó: CSTK) sonlő sebességgel. Ilyen helyzet adódhat akkor is, ha a vadász köves úton, vagy fagyott dülőúton átugró, menekülő nyálra lő. A sörétraj szélessége 3,5 milliémter átmérőjű sörétnél 40 méter távolságban körülbelül 3 méter. Rendkívül nagy a gurulat veszélye a betoncölöpös szőlőkben, a rudas erdőkben és a kerítések közelében. A legsűlyosabb vadászbalesetek azonban az ügynevezett „direkt“ lövésekből származnak. Ilyen esetek főleg akkor fordulnak elő, ha a fegyver véletlenül elsül, vagy kellő körültekintés nélkül, fordulásból lő a vadász. Hasonlóan veszélyes a szabálytalan fegyverhardás, tárolás, száUitás, e csőbe került idegen anyag, a hajtás végén a fegyver kiürítésének elmulasztása, vagy a lőállás szabálytalan elhagyása a hajtás alatt. A golyósfegyverekkel viszonylag ritkábban fordul elő baleset, de ezek következménye is sülyosabb. A golyósfegyverből kirepülő lövedék — 30 fokos szögben leadott lövésnél — 5 kilométerre is elröpülhet. A jelenleg használatos korszerű, lapos röppályájú lövedékeknél, ahol a sebesség 150 méternél is eléri még a 800 métert másodpercenként, a golyó 6—7 kilométerre is elrepülhet. Rendkívül veszélyes lehet az ügynevezeti „égből“ lepottyanó lövedék, mert tömege miatt átütheti a kuponyacsontot, vagy mélyen a testbe hatolva halált is okozhat. Ezért fontos a használt lőszer teljesltméyének, hatásának, veszélyeztetési zónájának, a biztonsági szögnek és a lövedék későbbi becsapódási helyének az ismerete. A fiatal, tapasztalatlan vadászokra hajtásokban különösen kell figyelni, hiszen a vadászat vezetője értük is felelősséggel tartozik. A vadászat vezetőjének a leállások kijelölésével, a résztvevők kioktatásával, a hajtási irányok helyes megválasztásával meg kell előzni a balesetnek még a lehetőségét is. A szabályokat be nem tartókkal, a fegyelmezetlenekkel szemben senkinek sem szabad elnézőnek lennie, és az azért szóló figyelmeztetést — sértődés nélkül — mindenkinek illik megköszönnie. Vadászat előtt az alkohol fogyasztását szigoráén meg kell tiltani. Ha baleset történik, a vadászatot azonnal félbe kell szakítani, a helyszínt változatlanul kell hagyni,- és a sérültet mielőbbi elsősegélyben kell részesíteni. Vázlatrajzon a vadászat vezetője azonnal jelölje be a résztvevők és a hajtők helyzetét, a vad menekülési irányát, a lőiránynkat. A sérült ellátása után azonnal és haladéktalanul értesíteni kell a hatóságokat. (Nimród 1984/12) шов vadgazdálkodás HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT # HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT & HORGÁSZÁT @ HORGÁSZÁT A zord hideg, amely az új évben beköszöntött, — a természetes vizeinket sem kímélte. A dermesztő Időjárás jégpáncélt húzott a vizek felszínére. Mindez persze kihat továbbiak során a tavak, csatornák és folyók élővilágára Is.4 A téli évszakban alapvető változások következtek be életükben. Ahogyan a hidegebb évszak beköszöntött, a vízinövények döntő többsége — a fonalas algák, a plnárfajok, a sás, a gyékény, stb pusztulásnak Indult. Ebben döntő szerepe volt a hidegnek, ezenkívül a nappali világosság fokozatos csökkenésének. Vannak olyan vízterületek, ahol egyetlen négyzetméteren 3—15 kilogramm vízinövény lett az enyészeté. Ez annyit jelent, hogy hektáronként 30—150 tonna szerves anyag Indult pusztulásnak. A már élettelen növények tömegét a vízben élő baktériumok meglepték és lebontották. Ily módon a növényeket alkotó elemek (kalcium, kén, kálium, mangán .nitrogén, foszfor, stb.) viszszakerültek a vízi ásványi anyagforgalomba. Persze a nagy tömegű vízinövény lebontása nem egyszerű folyamat Mivel a baktériumok Is élőlények, ezért nekik is szükségük van oxigénre. Ha sok a szerves anyag, akkor a baktériumok mennyisége is erősen megnövekszik, tehát oxigénszükségletük Is megnő. Márpedig vizeink oxigéntartalma könnyen kimerülhet. Ezért előfordulhat, hogy már az élőlények — különféle vtziállatok, például a halak — oxigén nélkül maradnak, és emiatt elpusztulnak. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a sok vízinövény lebontásakor mérgező ammónia és kénhidrogén szabadul fel, ami ugyancsak Igen veszélyes a halakra. A baktériumok által feltárt elemekre tavasszal és nyáron nagy szükség lesz, mert ezek jelentik majd a fejlődő növények tápanyagait. Ami pedig a magasabb rendű vízinövények áttelelését illeti — az rendszerint ún. áttelelő rügyek, továbbá tápanyagban gazdag gyökerek útján biztosított. Mihelyt megérkezik a tavaszi meleg és növekszik a nappali megvilágítottság, e növények kihajtanak, és ellepik a számukra kedvező vízfelületeket. A hirtelen Jött hideg hatására az állóvizek, tavak és csatornák befagytak, — jégpáncél borítja a vizek felszínét. Azonban a befagy*« vizekben a csendes mozdulatlanság csak látszólagos. Odalent a jég alatt átalakul minden: mind a víz eldott áványianyag-tartalma, mind a nívények és állatok élete. ■ Mit csináltak a halászok, horgászok. amikor a vizek befagytak? A halak elvermelték magukat, téli pihenőjüket semmi sem zavarja, — vagy mégis? Erről beszélgettünk Olgyay Ede agrármérnökkel, a Szlovákiai Horgá-Ä vizek • élővilága szók Szövetsége nunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Szervezetének elnökével. — A Duna ágvizeinek halai már az ősz közepén megérezték a hideg évszak beköszöntését, s már Ilyenkor keresni kezdték a számukra legkedvezőbb vermeiőhelyet A homokos, kavicsos részekről mindinkább a mélyebben fekvő, melegebb altalajhoz, a puha iszapos fenékhez húzódtak. A tapasztalat szerint először a keszegfélék vonultak telelőhelyre, majd követték őket a süllők és a csukák. A harcsák ott maradtak, ahol egész évben tartózkodtak, a vizek legmélyebb, Iszapos részén, bedőlt fák gyökerei között. A pontyok sekélyebb, iszapos részekről a mélyebb vizekbe húzódtak. ■ Miért választják telelésre a halak a mélyebb vizeket? — Ez nem véletlen, hogy a halak a vizek legmélyebb részeit, gödreit választják telelőhelyül. Itt van ugyanis a legmelegebb, s rendszerint 4— 5 Celsius-fokos a hőmérséklet, míg közvetlenül a jég alatt legmelegebb az egy (1) C-fok. В Megzavarhatja-e valami a halak téli nyugalmi állapotát, és milyen veszély fenyeget a jég alatt? — A halak nyugalmi állapota nem mindig zavartalan. Elég sok veszélynek vannak kitéve — különösen a fehér halak, hogy csak néhány példát említsek. A vermelő, főleg kisebb testű halak közelében rendszeresen megjelennek a ragadozó halak, pl. csukák, süllők. Ezek aztán megtizedelik a dermedt állapotban levő halakat. Arra Is volt már példa, hogy a nagyabonyl (Veiké Blahovo) halastavunkon a korcsolyázó gyerekek nagy kárt okoztak. Az történt ugyanis, hogy a korcsolyázás és a hokibotok zajától — a pontyok megijedtek — elhagyták fészkelőhelyüket és sekély parti sávba húzódtak. Itt azután a sekély vízben megfáztak, megfagytak. Mi mindig nagy gondot fordítunk az őszi időszakban a pontyok áttelepítésére a telelőtóba. Ahol ez kellő „gond" nélkül történik, sérülten, legyengülten telepítik téli szállásukra a pontyokat, ott könnyen előfordul, hogy azok tömegesen megbetegednek, és a jég alatt el Is pusztulnak. A másik veszély az, hogy ha a halastó, a holtág jegére vastag hóréteg rakodik. Ez ugyanis teljesen beárnyékolja az alul levő vízréteget, fény hiányában pedig a vízben lebegő, a hidrogénnel Is jól dacoló algák képtelenek asszimilálni, oxigént termelni. Mindez oda vezet, hogy a vízben levő oxigén ha lassan is, de elfogy, s így a halak elpusztulnak. Erről a jelenségről a vízügyi szakemberek és a halászok már régen tudnak. Már Hermann Ottő, a világhírű természettudós is írt, még a múlt században. Éppen ezért az újabb havazások után. bizonyos nagyságú területeken a befagyott vizek fölött mi is eltoltuk a havat és léket vágtunk, hogy a légkörből oxigén jusson a vízbe. В Mi igaz abból, hogy a halak húsa nem mindig egyforma tápértékü és mi idézi ezt elő? — A tél beálltéval — ha lassan Is — a halak testében alapvető változások kezdődnek- Az ivarmirigyekbe már be van „ütemezve“ a tavaszi tvás. Különönösen a nagy tömegű ikráknak van szüksége sok tápanyagra, hogy zavartalanul beérjenek. Éppen ezért a tél végén a halhús elveszti korábbi rugalmasságát, jő ízét és tápértékét. A balatoni halászok ősi mondása szerint e hal csak az r-rel végződő hőnapokban az igazi. A májusi, júniusi hal nem ízletes és a legkisebb tápértékű. И. Molnár Ferenc Pataki szaibling mgWíi з?ш:-V'*'V ;">• tv t SL У *KOV< I ЖМ; Néhány szakkö^yv, amelyből a halfajtákat Is jobban megismerhefjük , Kép és szöveg: Adamcsík Ferenc A pataki szaibling ismeretlen halfaj azon horgászok számára, akik a lassú folyású vizek partját járják felüdülés, szórakozás és nem utolsósorban halfogás céljából. Ez a halfajta inkább ismert azok körében, akik a pisztrángos vizeket látogatják. Az új, egész Szlovákia területére érvényes horgászengedélyek ezt ma már mindenki számára lehetővé teszik. Azok, akik ritkábban lapozzák a szakirodalmat, bizonyára elcsodálkoznak jnár a cím olvasásakor. Gyanakodva kérdezik: Miféle halról van szó? A délebbi területek horgászszétáraiban nem igen fordul elő, pedig megtalálható nálunk Szlovákiában is, habár nem olyan gyakori mint a pisztráng. Eredeti hazája Eszak-Amerikában van, onnan került Európába és így hozzánk is. Annak ellenére, hogy a víz oxigéntartalmára nem olyan igényes mint a pisztráng, a délebbi folyók vizében mégsem él meg. Szereti a hideg, tisztavizű patakokat," a pisztránghoz hasonló, csak még szebb színezetű. A jövőben talán jobban elterjed, mivel legfőképpen azt követeli meg, hogy a víz hőmérséklete alacsony legyen. Viszonylag gyorsan fejlődik, bár a két kilogrammot csak ritkán éri el. A táplálékban nem válogat, főleg kishallal, valamint rovarokkal táplálkozik. Ha jobban elterjed, bizonyára attraktív sporthal lesz a horgászok számára. Ašafárikovói vadásztársaság negyvennyolc tagja 4 ezer 800 hektáros területen folytat eredményes vadgazdálkodást Kozsár István agrármérnöknek a vezetésével. Három évvel ezelőtt még csak 600 kilogramm vadhús beszolgáltatására kötelezték őket, tavaly viszont már 1,5 tonnára növelték a beadási tervet. Ezt mindenekelőtt a gondos vadgazdálkodás következményeként jelentősen megnövekedett vadállománnyal hozhatjuk összefüggésbe. Tömérdek munka, fáradságos törődés rejtőzik 4a kedvező változás mögött s nem utolsósorban Kankula Bertalan erdész, vadgazda odaadó tevékenysége, aki példásan ténykedő csoportjával szinte ideálisnak mondható „vadaskertet“ alakított ki. Munkamódszerük lényege a vad nyugalmának biztosítása, az állomány rendszeres megfigyelése, etetése és körültekintő selejtezése. Az állomány jellegzetes állata az őz. Gyarapodóban vannak a biológiai védelemben részesített foglyok, a vaddisznó-állomány bosszantóan túlszaporodott. Ugyanakkor alaposan megcsappant a fácánok, valamint a mezeinyűlak száma. A „veszteséglistára“ felkerülő apróvad többek között a túlméretezett vegyszeres' növényvédelem és az intenzív gépesítés következménye, ám egyéb tényezők Is közrejátszottak ebben. Tíz évvel ezelőtt például a tularémia fertőzéses megbetegedés tizedelte meg a nyúlállományt. A veszteséget a déli járásokból áttelepített (280 darab) törzsállománnyal — bár csak évek múltán — két ízben is megpróbálták pótolni, sajnos kevés eredménnyel. A biológiai egyensúly zavarai, a termé-, szetes ellenségek (pl. a róka) elszaporodása, a sok kóbor macska és kutya, illetve az egyre több légpuska miatt is veszélybe került a fácánállomány. Ezért a szükséges szinten tartás érdekében tavaly ötszáz fácáncsibét neveltek fel és engedtek száradon. A fácántojások összegyűjtésé■el és keltetésével — évente mintegy rzer darabbal számolnak — rendsze■esíteni szeretnék a természetes szaiorulat ilyesfajta szabályozását. Mindjz azonban anyagi vonatkozásban ■léggé költséges, ezért a kiadásokiak csupán a kisebb részét tudja felezni a társaság. A téli vadvédelmet takarmánygyűj-« téssel kezdték, természetesen még a nyár folyamán. Az őzek etetésére szolgáló etetők feltöltésére tizenkét tonna szénát gyűjtöttek főleg az öntözőcsatornák sáncain. A mezőgazdasági üzemelj részére pedig további tizenöt tonnát takarítottak be. Ezért cserébe magtári hulladékot és harmadosztályú zöldségféléket (sárgarépát, káposztát) kaptak, amelyekkel snyhítik az erdőlakók éhségét a téli időszak folyamán. Az etetőket és a sózókat az állatok mozgásterének feltérképezése alapján helyezték el. A rendszeres feltöltésről (egy tej herautó segítségével) tíz munkacsoportba osztva gondoskodnak a vadá-« szók. A vadgazda és a nyolc vadőr ellenőrző tevékenysége kizárja a feledékenységet, az Indokolható vágy pedig Indokolatlan mulasztások lehetőségét. Minden vadászt konkrét feladattal bíztak meg, s tevékenységük értékelése alapján élvezhetik majd az év folyamán a különféle vadászelőjogokat. Huszár Béla, Hubay László, Milan Rosína és Ján Ulický Példás vadászok. Kiváló céllövők, kifogástalanul végzik teendőiket, rendszeresen részt vesznek a szaktanfolyamokon és selejtezik az állományt. Ennek tudható he, hogy betegség vagy pedig veszettség az íutóbbi időben nem pusztít a vadászkörzetben. A vadászfegyelem betartása érdekében évente szakelőadás-sorozatokat szerveznek, s a résztvevők vizsga formájú záróbeszélgetésen adnak számot szakmai felkészültségükről, erkölcsi magatartásuk színvonaláról. A' tapasztalt szakelőadók az alapiskolák természetvédő szakköreinek az összejöveteleire is gyakran ellátogatnak. Šafárikovóban szép hagyománya van továbbá a díjnyertes trófeákból évente megrendezendő kiállításnak. A kör-« nyék mezőgazdasági üzemeinek traktorosait pedig rendszeresen beszélgetésekre hívják össze, hogy így is fokozhassák a vadvédelmet. (korcsmárosf
