Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-16 / 7. szám

1985. február IR. SZABAD FÖLDMŰVES Újult erővel Ä békés gömört falucska nemzeti bizottságának épületébe árkádokon át vezet az út. Pavel Mišove, a hnb­­elnök ügyintéző körúton van, így hát Balázs Ferenc titkárral Járom be a falu újkori történelmének négyévtize­des útját. Múlt: elmaradottság, osztálykiszol­­gáltatottság, beszűkült gondolkodás­mód, előítéletekkel terhes értéktudat. Jelen: rendezett falukép, többnyire kétszintes, össz- Ж /ff komfortos családi házak, bennük kor­­■ÍK halad6 eszmék­— kel felvértezett, emberséges körül­mények között élő és dolgozó embe­rek. A dokumentálható változások közül hadd elevenítsünk föl most néhányat a felszabadulás kerek, 40. évforduló­ja kapcsán... t MINDENT ÄTHATÖ FEJLŐDÉS — Az életadó múlt szinte a sze­münk láttára vált napsugaras Jelenné — lopakodik be gondolatával az em­lékezés riportközegebe a hnb-titkár. — A 2100 lélekszámú községhez még négy tanya tartozik, keményburkola­tú bekötőúttal. Jesenské a felszaba­dulás után Járási székhely volt, fej­lődése ennek ellenére csak a 70-es évektől vált erőteljessé. Ma már van korszerű vásárlóközpontja, ahol a kínálat kielégítő. Több mint féltucat orvos (körzeti-, gyermekorvos, nő­gyógyász, fogász) tart állandó ügye­letet. A felírt gyógyszerek helyben kiválthatók. A község lakosságának életkörül­ményeit a városi szolgáltató vállalat lényegesen javltja. A járási ipari vál­lalat férfi-női szabóságot tart fenn. A Járási szolgáltató vállalat pedig asztalos-, lakatos-, üvegező- és kép­keretező műhelyt, gyorstisztítót, virág­üzletet üzemeltet. A hnb kisüzeme kőműveseket, szobafestőt alkalmaz s gépkölcsönzésre is módot nyújt. A tíz évvel ezelőtt épített vízveze­tékhálózat felújítására csaknem két­millió koronát fordítottak. Oj állat­orvost központot adtak át rendelteté­sének. Az utak portalanítottak. Tár­sadalmi összefogással most létesíte­nek korszerű óvodát. A gabonasiló 60, Javarészt helyi lakosnak ad kere­seti- és munkalehetőséget. A kétnyel­vű alapiskolában félezer nebuló ta­nulja a betűvetést, szerzi meg a leg­alapvetőbb tudást ahhoz, hogy to­vábbtanulhasson, az életben boldo­gulhasson. MÜLTÖRZÖ, JÖVÖFORMÄLÖ TÖREKVÉSEK — Ha törvényszerű az ú] harca a régivel, akkor az új győzelme is tör­vényszerű — vezeti be a „fejezetet“ a feledi történelemben eligazító ri­portalanyom. — Az egészséges falusi életmód, a népélet hagyományai, szo­kásai, a szoros emberi kapcsolatfor­mák természetesen nem tűntek el, hanem új tartalommal telítődtek. Ezt a folytonos átalakulást számos forrás táplálja: hazánk általános műszaki­­gazdasági fejlődése, s nem utolsósor­ban a tömegtájékoztatási eszközök elterjedtsége. A lakosok szívesen őr­zik a népi kultúra kincseit Jelentő hagyományokat (népszokások, nyelv­járások, művészi gonddal készített használati eszközök stb.J. Mindez nemzeti örökségünk része. Ezért akarjuk (majd a régi óvodában) mú­zeumi bemutató Jelleggel megőrizni. — Milyen szerepet vállal a falu értelmisége a lakosság közfelfogásá­nak alakításában? Javult-e a közízlés a négy évtized alatt? — hozakodom elő múltvallató kíváncsiságommal. — Az igazat megvallva, munkalehe­tőség híján, csak ritkán térnek vlsz­­sza közénk a tudás megszerzéséért szülőföldjükről messzebbre vándor­lók. Sajnos, azon kevesek közül is a Javarész visszahúzódik a közösségi (tudatformáló) tevékenység elől, akik intézményeink élén teljesítenek köz­érdekű szolgálatot. E kedvezőtlen je­lenség ellenére a közművelődés ügye nem szenved csorbát. Szinte vala­mennyi tömeg- és társadalmi szerve­zet aktívan részt vállal a népműve­lő, tudatformáló munkából. Két szín­játszó csoport működik. A lakosság rendszeresen látogatja az ismeretter­jesztő, szórakoztató, társadalompoli­tikai rendezvényeket. A kultúrházban kapott helyet a mozi és a könyvtár. A vizuális élményforrást (mivel nem szélesvásznú), kevesen veszik igény­be, a „Gutenberg-galaxlst“ viszont annál többen. Az olvasottság kedvező színvonalát a snjtóelőfizetők magas száma is jelentősen befolyásolja. Az ifjúsági klub színes, érdekes progra­mot kínál. Sajnos, békés öregkoruk megszépí­tésére, tartalmasabbá tételére sokan nem használják ki eléggé a felüdü­léssel párosuló, szabadidőt, hasznosan töltő művelődési, sportolási, utazási lehetőségeket, kedvezményeket. — A felszabadulás 40. évfordulója közeledtével milyen az emberek han­gulata, közérzete? , — Szerintem Jó! A' lakosság a mun­kában való helytállással, a közhasz­nú Javak létrehozásával, szocialista felajánlásokkal járul hozzá az évfor­duló tartalmas megünnepléséhez. Pél­dául 645 egyéni és 16 kollektív kö­telezettséget vállaltak választópolgá­raink, csaknem félmillió korona ér­tékben. Am az 1952-ben megalakult szövetkezet, lehetőségeihez mérten keveset segített a lakosság életkörül­ményeinek a Javításában... A lako­sok többsége a közeli városokban ke­resett és talált munka- és kereseti lehetőséget. Szerencsére az utazási körülmények kedvezőek. TOVÁBBHALADNI, ÜJAT TEREMTENI — Milyen Jövőformáló szándékot tükröznek az idei év rendezvényei? Mit tartalmaz a Nemzeti Front helyi cselekvési programja? — Az idén tovább növeljük a zöld­övezet területét és befejezzük a Jár­daépítést. Mindenképen Javítanunk kell a község lakosságának egyne-О A virág­­kertészetekber télen sem szünetel a munka Fotó: —«к— gyedét kitevő cigány származású pol­gáraink életkörülményeit. Bővítjük, a 8. ötéves tervidőszakban pedig — a klenóci (Klenovec) víztárolóra való rákapcsolással — befejezzük a víz­vezeték-hálózat építését. A szolgálta­tóhálózatot ugyancsak fejlesztjük (fényképész, tetőfedő, bádogos, ház­tartási villamosgépek Javítása stb.). Sajnos, a következő ötéves tervidő­szakban sem számíthatunk az új is­kola építésének engedélyezésére, hol­ott öt épületben folyik a környező hét községből idejáró gyerekek okta­tása. Annál is inkább sürgető ennek a problémának a megoldása, mert 150—200 ezer koronás évi ráfordítás­sal sem vagyunk képesek az épületek állapotának a további romlását meg­akadályozni .. A NÉPHEZ SZÓLNAK Pavel Mišove és Balázs Fereno 1981-től nemcsak serkentik a válasz­tópolgárokat a közhasznú munkák végzésére, hanem ők maguk is pél­dát mutatnak. Adott szavukat, ígére­tüket tettekre váltják. Éppúgy a fa­lusi pártszervezet 32 kommunistája, élen Veres István pártelnökkel. Tisz­tában vannak azzal, hogy a társadal­mi Juttatások, a fogyasztás kérdései, a település kereskedelmi, oktatási, egészségügyi ellátása, a városi szol­gáltatások igénybevételének lehetősé­gei határozzák meg, terelik kedvező irányba a közhangulatot. A választó­­polgárok megértik: kívánságaik csak­is úgy teljesülhetnek, ha a közösség­re háruló feladatokból kellően részt vállalnak, e azokat teljesítik. Közös erővel, társadalmi összefogással. A községvezetők, a kommunisták, a pártonkívüllek egységesen a fejlett szocialista társadalom építésének út­ját egyengetik. Ez a tartalma annak a hosszú kézszorításnak, amellyel bú­csúzunk egymástól. • • • Este van. Véglgbóklászom a falun. A főutca szembefordul a holddal. Az iskolához érek: már csupán ez a kon­zerválódott múlt Jelképe a faluban. A finom ködbe, sötétségbe vész a ga­bonatároló, csupán sziluettje rajzoló­dik ki, mint a fejlődés feledi emblé­mája. Korcsmáros László Vállalták - teljesítik? A rimaszombati (Rimavská Sobota) Járás királyi (Král) szövetkezetének tagsága az utóbbi években, folyama­tosan, szép eredményeket ér el, ami az éves tervfeladatok és a vállalt kö­telezettségek teljesítését illeti. Hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulója tisz­teletére összesen 710 ezer korona ér­tékű kötelezettséget vállaltak a mun­kaközösségek, brigádok, egyének. Pél­dául a növénytermesztés dolgozói azon fáradoznak majd, hogy a terve­zett hektárhozamot gabonából 0,3, cukorrépából pedig 0,5 tonnával túl­teljesítsék, ami pénzértékben csak­nem 400 ezer koronát Jelentene. Ezt meg akarják toldani a zöldségterme­lésben 50 ezer korona értékű terven felül termesztett áruval. Ehhez nagy­mértékben hozzá akar járulni a Papp Ilona vezette 12 tagú, ezüstérmes szocialista brigád. A brigádvezető ta­valy A mezőgazdaság kiváló dolgo­zója miniszteri kitüntetésben része­sült. Ami az állattenyésztést illeti, a ter­vezettnél 10 ezer literrel több tejet szeretnének értékesíteni, mintegy 35 ezer korona értékben. Arra töreked­nek a tehenészet dolgozói, hogy az általuk termelt tej 90 százaléka első minőségi osztályba értékesüljön, ami újabbb 27 800 koronával növelné a bevételüket. A gépüzemelési ágazat dolgozói 16 500 korona értékű elektromos ára­mot szeretnének megtakarítani, s a tejesítményeket 16 ezer korona érték­ben növelni. Ugyancsak vállalták 4300 társadal­mi munkaóra ledolgozását, mintegy 43 ezer korona értékben, főleg a munkakörnyezet Javítása és a község­­fejlesztés szakaszán. Ami yiszont pénzben nem értékel­hető, ám annál nagyobb a humán Jellege: 27 dolgozójuk adott a múlt évben vért. Az idén Aleva László ve­zette 35—40 fős munkaközösség vál­lalkozott erre a nemes emberi tettre. Ezt a humánus tevékenységüket a jö­vőben rendszeresíteni akarják. Nagy­ra becsüli ebbéli igyekezetüket a szövetkezet vezetősége, valamint az SZFSZ alapszervezete. Torpis J.- :: ' ' "у • .Ш11!-•<>ч., V. < Ш i Щ Щ \v f. , < <c. ___ ,_J ____I Jó termést adott a szabadföldben termesztett' karfiol Mezőgazdasági nagyüzem A FŐVÁROS PEREMÉN A négyezerötszáz hektáros orosz­vár! (Rusovce) székhelyű DUNA szö­vetkezetnek gondja-baja, problémája van épp elég, hiszen a főváros von­záskörzetébe tartozik, s amellett az országhatár mentén terül el. Valójában ez tűnt ki a P'ó c g Jó­zsef agrármérnök, szövetkezeti el­nökkel folytatott kurta beszélgeté­sünkből. A járási mezőgazdasági igaz­gatóságra szólította őt, a főüzemgaz­dásszal együtt a közösség ügye, a kötelesség. Így azután Miroslav Spi­šiak agrármérnök, elnökhelyettes, va­lamint Fehér Tibor zootechniku*, a „takarmány-ügy“ fő felelőse tájékoz­tatott a legfontosabbakról. Persze, nem foghegyről, ímmel-áminal, mint némelyütt, hanem a felelős tisztség­hez méltóan. — Főleg miből erednek a gondok, bajok, problémák? — tisztázzuk mi­nél előbb a dolgot. — Jobbára abból, hogy Bratislava közvetlen közelsége még egyáltalán nem hat pozitívan szövetkezetünk gazdálkodására. Majdhogynem a szó szoros értelmében fogy alólunk a ter­mőföld, éppen a főváros gyors ütemű fejlesztése, építése következtében. Belejátszik -a dologba az is, hogy mindezideíg csupán 900 hektárra ter­jed az öntözőrendszerünk, ami csu­pán a területünk egyötöde... Azért nem teljesen reménytelen a helyzet: a Jövő év végéig az öntözött terület megközelítően 2500 hektárral bővül. Ha majd üzemelhet, nem leszünk az időjárás szeszélyeinek olyannyira ki­téve, mint például a múlt évben. Ez persze nem azt jelenti, hogy ta­valy csapnivalóak voltak a gazdasági eredményeik. A növénytermesztési fő­ágazatban a gabona, valamint a ta­karmány termesztése volt a lő fel­adatuk. Gabonából valamicske több­let-bevételük is származott. A lencsét a nagylégi (Lehnice) termelési rend­szerben termesztették, sikeresen, hi­szen hektkáronként 2,08 tonnájával fizetett a fáradságért. Ily mádon az ebből eredő bevétel 1 millió 870 ezer koronával túlteljesítették; A légiek végezték a lencse vetését, s nyújtot­ták a szaktanácsokat. Fölöttébb elé­gedettek az átlaghozammal. — És a kukorica? — Merőben más volt a helyzet a 916 hektárnyi kukoricánkkal, ami 5,5 millió koronával apasztotta a terve­zett bevételünket. Nem csoda, hiszen a kukoriea egy részét silókukoricává kellett átminősítenünk, olyannyira megkínozta a növényállományt a ke­gyetlen szárazság. No, de így leg­alább gyarapodott a tömegtakarmány­­készletünk: a silókukoricánk 32 ton­na zöldanyagot adott, amit szaksze­rűen tartósítottunk. Ismerve a speciális növénytermesz­tésre kedvezőtlen évjáratot, mégis rákérdezek. — Speciális növénytermesztésünk (őszibarack, kajszi, alma, zöldség) sem úgy sikerült, ahogy azt a terve­zés időszakában reméltük. Csupán 583 tonna zöldséget termesztettünk, szabadföldben és fóliasátrak alatt. Üvegházaink nincsenek. A kora tava­szi fagykár „betette az ajtét“, majd a hűvös időjárás következtében a növényzet sem úgy fejlődött, mint más, kedvezőbb évjáratok idején. Majd a további beszélgetésünk so­ra kihozta, hogy a közös gazdaság városi jellegét akarják Jobban kidom­borítani, jobban élve a lehetőségek erőteljesebb kiaknázásával. Spišiak mérnök többek között utalt arra, hogy a gyümölcsösük eléggő elöregedett, s 237 hektáros, amit fokozatosan fel* számolnak, szűkös Jövedelmezősége miatt Ugyanakkor az új barackost (őszibarack, kajszi) 300 hektárra akarják bővíteni. — Gondjaink vannak a bő termő facsemeték beszerzésével. Főleg a* zért, mert a Magyar Népköztársaság­ból és Jugoszláviából tudnánk azo­kat beszerezni... A telepítéseket ilyen problémák megoldatlansága fé­kezi, akadályozza... Jő lenne, ha ezen a téren is előbbre léphetnénk. Ami az állattenyésztésüket illeti, az sem éppen gondmentes. Mint már az előbbiekben ntaltunk a termőföld­­csökkenésre, amely igen számottevő — 1000 hektárnyi —; az ellentmon­dás ott jelentkezik, hogy ezzel pár­huzamosan a szarvasmarha-állomány nem csökkent, hanem még növeke­dett. — Lényegesen kisebb szántóterület jut a tömegtakarmányok termesztésé­re, mint ezelőtt. Ebből a slamasztiká­­ből kellene valamiképpen kievickél­­nünk, mert hosszabb távon ez nem megy... Tej-, és a hústermelés (ser­tés, marha) a fő termelési profilunk. Tavaly teheneként 3290 litert fejtünk átlagosan, 19 ezer literrel túlteljesít­ve éves tejeladási tervünket. A tej literéhez 0,27 kg erőtakarmányt hasz­nálunk fel. A sertéshús kilójának ez előállításához 3,36 kg, a marhabús kilójához viszont 1,94 kg az erőta­­karmány-felhasználás. Ezzel elége­dettek lehetünk. Ez csakis úgy lehet­séges, hogy a hústermelők az erőta­karmány takarékos felhasználására törekszenek. Emellett kiváló a sertéstenyészté­sük: valamennyi mutatót teljesítenek. A kocénkénti malacelválasztási átlag 20,5 darab, ami kiváló eredmény. Al sertéseknél a darabonkénti napi fel­hízás 0,59 kg, ami ugyancsak dicsére­tes eredmény. A kétszáz darabos ко* ca-törzstenyészetük pŕešticel fekete­fehér fajtájú. — Elsőrendű feladatuk az 1985-ös évre? — Tekintettel arra, hogy 100 hek­tár mezőgazdasági területre, a mi vb szonyaink között, 118 szarvasmarha Jut, ami fölöttébb sok, a tömegtakar­­mány-termesztésre fordítunk megkü­lönböztetett figyelmet — vallja az elnökhelyettes. — Emellett tökélete­sen hasznosítjuk majd öntözési lehe­tőségeinket. Ez annál is sürgetőbb feladat, mert az utóbbi egy két évben erős tala-fvízszint-csökkenest tapasz­talunk. Ennek következtében erdők száradtak ki. Mindenesetre elszomorító ez a ténymegállapítás. S mint az agrár­mérnök mondotta: a 8. ötéves terv­időszak sem hozhat lényeges javu­lást, sőt további terméshozam-csök­kenést rebesgetett, összefüggésbe hozva a várható újabb lakótelepek építésével. S még egy zárékérdés: az utóbbi években mire fordították a beruhá­zási költségek zömét; teljesült e az 1984. évre előirányzott nyereség-terv? — Főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése volt a cél. Ami viszont a nyereségtervét Illeti (7 937 000 koro­na), száz százalékra teljesült, még a sok-sok nehézség ellenére is. Ami örömmel töltheti el a szövetkezet tagjait, köztük a 890 állandó dolgo­zót, akik a legtöbbet tettek a jövede­lemterv teljesítése érdekében. N. Kovács istvän

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents