Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

1983. január 5 SZABAD FÖLDMŰVES. A nitráttartalom és a környezetvédelem Äz utóbbi két évtizedben Jelentésen növekedett a mezőgazdasági földte­rületek szervetlen műtrágyával való megterhelése. A műtrágya egyik leg­fontosabb összetevője a nitrogén, ál­talában nitrát formájában. A folyóvi­zek nitráttartalma csak fokozatosan A szerző felvétele emelkedik, de ez a növekedés folya­matos. A legnagyobbb gondot a föld­alatti vízkészletek egyre nagyobb megterhelése jelenti, hiszen ezek al­kotják ivóvíztartalékunkat. A műtrágyák kedvezőtlen hatásá­ról több forrásból Is hallhattunk, ol­vashattunk, s az információk között bizony féligazságok is voltak. Meg kell jegyeznünk, hogy nem is a mű­trágyák, hanem főleg a túladagolás, a helytelen felhasználás jelenti a ve­szélyt. Ennek következtében az em­beri szervezetbe jutva hatásuk nem közömbös. A nitrátok különös veszé­lyességét az a tény is igazolja, hogy csak nagyon nehezen kötődnek a ta­lajban, tehát könnyen bemosódnak a felszíni és a földalatti vizekbe. Egy liter Ivóvíz egészségügyileg megengedett legnagyobb nitráttartal­ma megközelítőleg 50 mg.. Ha figye­lembe vesszük, hogy a felszíni vizek jelenlegi átlagos tartalma 20—35 mg/ liter, egyértelmű ml a teendő. A to­vábbi terhelés fokozatosan ugyan, de a veszélyességi határ megközelítésé­hez vezet. Mit is jelent a túlzott nitriáttartalom az emberi szervezet­ben? A redukciós folyamatok során a nitrátok nitritekké alakulnak, és ezek szilárd kötést képeznek a vérfesték­kel (hemoglobinnal), ezáltal nehezí­tik a szervezet oxigénellátását. Különösen a csecsemők nagyon ér­zékenyek a fokozott nitráttartalomra. Mivel igen elterjedt az újszülöttek mesterséges táplálása (Sunar, Evlko) s ehhez ivóvíz szükséges, ezért nél­külözhetetlen az állandó ellenőrzés. Ellenkező esetekben a nitrát-ionok fulladásos tüneteket idézhetnek elő. A nagyobb gyermekek és a felnőttek szervezete ellenállóbb, ám a folyama­kedésel folytán még az idén több tisz­­titóállomás üzembe helyezésével szá­molhatunk, s így remélhetőleg javu­lás áll be éxen a téren. Egyes mezőgazdasági üzemekben, különösen ahol nem a legjobb adott­ságú, sovány talajokon kénytelenek gazdálkodni, ezt fokozott műtrágya­­adagolással igyekeznek megoldani. Hosszútávon ez az út nem járható, figyelembe véve az imént elmondot­takat. Kísérleti vizsgálatok eredmé­nyei bizonyítják, hogy az ammónium­­nitrát, -szulfát és a mészkő keveréké­vel végzett kétszeres mennyiségű trá­gyázás nem hozott hozamnövekedést. Az osztott és a szakaszos trágyázás­nál ugyanezen komponensekkel a terméshozamok ugyan hozzávetőlege­sen húsz százalékkal növekedtek, de a műtrágya-felhasználás kétszáz, a földalatti vizek szennyezettsége pedig kétszázhúsz százalékkal volt nagyobb, ezzel túllépve a veszélyességi küszö­böt. Az adagok további nö+elése pe­dig paradox módon terméscsökkenés­hez vezetett. Közismert, hogy a nitrátadagolás növelése fokozza a biomassza terme­lését, de a föld kizsigerelése árán, mert az intenzívebb anyagcseréjű nö­vények gyorsított tempóban választ­ják ki a talajból a szükséges nyom­elemeket. Nem elhanyagolható az sem, hogy a túlzásba vitt nitrátada­­goláskpr kis területen (például fólia­sátrakban) ezek magában a növény­ben is felhalmozódnak. A kistermelők között akadnak bizony olyanok is, akiknek az áruja a szúróvizsgálatok alkalmával jelentős túladagolásról tanúskodik. A nitrátok veszélyességét fokozza az is többek között, hogy adagolásuk rendszerint a vegetációs Ösztönző versenymozgalom A Milex nagymegyeri (Calovo) üze­mében gazdag hagyománya van a szo­cialista versenymozgalomnak, mely­nek legfőbb kezdeményezői a szocia­lista brigádok, illetve a megtisztelő címért versenyben levő kollektívák. A brigádmozgalom szélesebb körben a hetvenes években bontakozott ki az üzemben, ahol 11 kollektíva szeretné elnyerni az Ilyen jellegű legnagyobb elismerést. Az eddig elért eredmények alapján a vajkészítő részleg 15 tagú csoportja már évekkel ezelőtt megkapta a bronz fokozatot, valamint a szovjet tapasztalatok népszerűsítéséért és a minőségi termékek folyamatos gyár­tásáért felvehették a csehszlovák­­szovjet barátság megtisztelő címet. Az elismerés kedvező hatása nemcsak a csoport tagjainak tevékenységére, hanem az egész munkafolyamat gyár­tástechnológiájára is kiterjedt. Már huzamosabb ideje Jó példával járnak elöl a haladó szovjet módszerek nép­szerűsítésében, terjesztésében. Buda Gabriella, a kollektíva veze­tője kiemelte, hogy évről évre példá­san teljesítik feladataikat, szocialista felajánlásukat. Amióta az Imént em­lített munkamódszert alkalmazzák, Je­lentősen javult a termékek minősége, s csakis első osztályú vajat készíte­nek. A hazai piac folyamatos ellátása mellett az üzem Jelentős mennyiségű vajat külföldre Is exportál, és eddig még nem érkezett a minőséget kifo­gásoló reklamáció. A brigád tagjai természetesen mindent megtesznek azért, hogy következetesen betartsák az egészségügyi előírásokat, a mun­kafegyelmet és az anyagi ösztönzők kihasználásával is hozzájáruljanak a további sikerek eléréséhez. A brigádtagok között jó közösségi szellem uralkodik, s mindez nagy mértékben elősegíti az előirányzott terv mielőbbi minőségi teljesítését. Hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának negyvenedik évfordu­lója tiszteletére vállalták, hogy a ki­tűzött tervet a főbb mutatókban túl­teljesítik. A tagok kiveszik részüket a társadalmi munkából is, szívesen bekapcsolódnak a környezetszépítési tevékenységbe, s többnyire a külön­böző rendezvények rendszeres láto­gatói. A szocialista brigád eredményeit, a gazdasági feladatok teljesítését az üzem vezetősége rendszeresen érté­keli. A legjobb dolgozók, valamint a brigádtagok részt vesznek a szerve­zett kirándulásokon, a szakmai tanfo­lyamokon. Az eszmei-politikai oktatás fejlesztésére Is gondolnak, mivel a brigádtagok több mint fele harminc éven aluli. A nagy múltú üzem dolgozói válla­lásaikkal, az eddigieknél még jobb eredményekkel kívánják öregbíteni jő hírnevüket. Az üzem dolgozói tudato­sították, hogy a szocialista verseny­mozgalom valamennyi formája a to­vábbfejlődést szolgálja. Krascsenios Gésa И Időszakon kívül történik, ezért nem használódnak fel azonnal, s így fenn­áll a ktmosódás lehetősége. Az elmondottakból kitűnik, hogy a műtrágyák alkalmazásával, extenzív módon történő fejlesztés útján nem oldaható meg a hatékonyság’ növelése. Tudomásul kell venni, hogy a talaj termőképessége nem állandó, hanem azt elsősorban a szerves anyagok és az élő mikroorganizmusok jelenléte, illetve töménysége határozza meg. L Mindennek igazolására elmondjuk, : hogy egy négyzetméter szántó 25 cen­­' timéteres mély szelvényében hatalmas felületű, biológiailag aktív anyagok találhatók. Mindez óriási potenciális lehetőség, amelyet nem lehet figyel­men kívül hagyni. Elfogadható meg­oldásnak a szervetlen műtrágyák mennyiségének csökkentése látszik. Bár a szerves istállótrágya mindössze 0,6 százalék nitrogént tartalmaz, s ez az elem szükséges a növekedéshez, mégis ennek a módszernek a széle­sebb körű hasznosítása az előnyö­sebb. Elsősorban azért, mivel a szer­ves trágyával nagy mennyiségű úgy­nevezett növekedési sztimulátor, he­­teroauxin, mucin stb. kerül a talajba, s ezek fokozzák a baktériumok, egy­sejtűek, mikrogombák anyagcseréjét, így pótolják a hiányzó nitrátokat. A szalmás trágya értékét növeli, hogy a benne, levő cellulóz képes megkötni a szervetlen nitrátokat, s így megaka­dályozni azok kllúgozódását. Mivel a cellulóz csak fokozatosan bomlik fel, így egész évre tartalékolja és „ada­golja“ a szükséges nitrátmennyiséget. Nemcsak a mikroorganizmusok je­lenléte fontos. Közismert, ám nem mindig kellőképpen értékelt például a földigiliszták szerepe. Nagyon hasz­nos munkát végeznek a humifikáció folyamatában, elfogyasztva a korhadó szerves anyagokat, segítve ezzel bom­lásukat, s nem utolsósorban alagút­rendszerek kiépítésével szellőztetik a talajt, javítják annak szerkezetét. Saj­nos a fokozott szervetlen műtrágya­­felhasználás a vegyszeres növényvé­delemmel jelentősen csökkenti élet­tartamukat. Mezőgazdaságunk irányelvei, me­lyeket a párthatározatok, valamint az efsz-ek kongresszusi beszámolói is hangsúlyoznak: nagyobb figyelmet kell fordítani a talaj- és a vízvéde­lem kérdéseinek. Mindannyiunk érde­ke, hogy egészséges életkörnyezetben végezhessük feladatainkat. Bogoly János Lazítás nélkül Az úesztendő vége és az új év kez­dete már hagyományosan egyrészt a visszatekintések, mérlegelések, ered­ményösszegezések, másrészt pedig az új feladatok kitűzésének, az előbbre­­lépés lehetőségei felmérésének az időszaka. Nincs ez másként az élelmi­szeriparban sem, melynek továbbfej­lesztésében az elmúlt év meghatározó jelentőségű volt. A feladatok adottak, nincs tehát más hátra, mint nekilátni teljesítésükhöz, mielőbb megbirkózni a felmerülő nehézségekkel. A CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülésének határozatai hangsú­lyozzák az alapvető élelmiszeripari termékekből az önellátás elérésére való törekvés elsődlegességét.. Vajon mit jelent mindez a gyakorlati szfé­rába átvetftve? Mindenekelőtt azt, hogy fokozatosan csökkentenünk kell a főleg tőkés országokból importált cikkek számát, s egyúttal növelni azok hazai gyártását. Az ágazat irá­nyitól tudatosítják, hogy a kitűzött feladatokat csakis az eddigieknél jó­val nagyobb hatékonysággal, a mun­kafegyelem megszilárdításával, a bel­ső tartalékok folyamatos feltárásával válthatják valóra. A továbblépés nél­külözhetetlen feltétele, hogy a bel­­terjesítés ne csak papírra vetett el­gondolás, hanem a napi munka valós programja legyen. Ehhez nagymér­tékben hozzájárulhatnak az üzemi irányítás tökéletesítésével, a dolgo­zók munkakezdeményezésének foko­zásával, a szocialista versenymozga­lom színvonalasabbá tételével. Az utóbbi években többször is elő­fordult, hogy néhány üzem vezetője bizony jönéven vette volna, ha pár nappal hossszabb az év, s nem kell nyújtott műszakok bevezetésével be­hozni a lemaradást. A hajrá elkerü­lésének legjobb módszere a tervfel­adatok rendszeres és következetes teljesítése. így az év folyamán na­gyobb figyelmet lehet fordítani a fel­merülő nehézségek kiküszöbölésére, a termékfelújitásra és nem utolsósor­ban a minőség Javítására. Az élelmiszeriparhan az egyik lep fontosabb követelmény a fogyasztók, vásárlók igényeihez, a piaci kereslet­hez való rugalmas alkalmazkodás. A' kereskedelmi szakembereknek figyo“ lemmel kell kísérniük a piaci válto­zásokat, nehogy lépéshátrányba ke­rüljön az élelmiszeripar. Sokakban bizonyára felmerül a kérdés, adot­tak-e ehhez a szükséges anyagi és műszaki feltételek. Tudjuk, hogy élel­miszeripari üzemeink közül nem egy elavult, megérett a korszerűsítésre. A beruházások tervezésénél, a költ­ségvetés elkészítésénél mindezt figye­lembe vették, és az idén több üzem­ben kezdik el az új műszaki berende­zések beszerelését, az épületek, csar­nokok építését, a munkakörülmények javítását. A több éves tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a hiányosságok nagyrészt a termelők és a felvásárlók nem ép­pen legideálisabb együttműködésében, az adásvételi kapcsolatok felszínessé­gében keresendők. Mindez nem álta­­lánosítható, mégis azonban számos területen, főleg a vásárlók érzik meg, hogy nem is egyedi dologról van szé. így előfordul, hogy az egyik fél nem tartja be a szerződésben vállaltakat, vagy pedig a másik oldalon változtat­ják meg döntésüket. Ez a probléma a legégetőbben a gyorsan romlandó áruk esetében jelentkezik, ahol a mu­lasztások az árufélék elértéktelene­déséhez vezetnek. Sokszor pedig elég volna néhány apróságnak tűnő dolgot elintézni, idejében tájékoztatni a part­nereket a lehetséges változtatásokról, s ha szükséges, közösen keresni meg' felelő megoldást. A közélelmezésben részt vállalók, a termelők, a feldolgozó üzemek és a kereskedelmi hálózat dolgozói egy­részt saját területükön, másrészt pe­dig az együttműködés javításával is sokat tehetnek az élelmiszerellátás színvonalának emeléséért, a kínálat bővítéséért. * * * Közös érdekünk, hogy ezen a téren is javulást tapasztal­junk, s az üzleteket járva minél ke­vesebb alkalommal kelljen bosszan­kodnunk. Az élelmiszeripar vezetői, az üzem­egységek irányítói arra törekszenek, hogy rendszeres, céltudatos, lazítás nélküli egész évi munkával járulja­nak hozzá az egyre növekvő igények kielégítéséhez. BARDOS GYTJL/S Balogh Aladár mikrobusza valódi mozgómühely, sőt más funkciót is teljesít: — Bármilyen szolgáltatásról ts le­gyen szó,-mindig alkalmazkodni kell a megrendelőkhöz. Például a legtöbb falusi ember este, munka után van otthon, ekkor veheti csak Igénybe az én szolgáltatásaimat. így nem egyszer késó estig dolgozom, s aztán itt al­szom a kocsiban. Reggel, ha van mun­ka, folytatom tovább, ha nincs, más falvakat látogatok meg. Balogh mester köszörűje mellett A sorbaállás NDK gyártmányú esernyőket Is lát- itt is kötelező tam. Saját tapasztalatomból tudom, A szerző hogy ezeket még a fővárosi szolgál- felvételei tató üzemekben sem javítják ... — Szerintem nincs az az esernyő, amelyet nem lehetne megjavítani. Persze, én is megtehetném, hogy aH katrészhiányra panaszkodnék. Ettől persze nem javulna meg a viszony' lag drága összecsukható ernyő. A mikrobusz ajtaja előtt gyülekez­tek az emberek. Tóth Jánosné például már többször is igénybe vette ezeket a szolgáltatásokat: — Néhány évvel ezelőtt unokám külföldi esernyőjét hoztam el ide, mert egyetlen javítóműhelyben sem vállal­ták a javítást. Az ernyő azóta a mat napig is hibátlanul működik. • Most mit hozott? — Ollókat, késeket. Tudja egy kést mégcsak megélesítünk, de az olló No szörüléséhez érteni kell. Most Is há' rom ollót hoztam, mivel ruhát is var­rók, ezért szükségem van a jó szer­számra. Még mielőtt elbúcsúztam volna, Ba­logh Aladár megjegyezte: „Amikor elégedettek a megrendelőim, engem is jó érzés tölt el. Bár nőm kellene már dolgoznom, mégis szívesen csiná­lom. mert látom, hogy szükség van ri munkámra, s azt megbecsülik.“ KALITA GABOR Szükséges szolgáltatás A Jókai (Jelka) Helyi Nemzeti Bi­zottság folyosójáról egy fiatalasszony nyit be az irodába, majd fgy szól: „Elnök elvtárs, megjött a köszörűs.“ A kívülállónak tudom, nem sokat mond mindez, ám az elnök nagy örömmel fogadja a hirt. „Na végre! Jelentsétek azonnal a hangosanbeszé­­lőn, hiszen Itt a disznóölések ideje, szükség van az éles szerszámokra... — Én ezt a mesterséget örököltem. Apám falujáró köszörűs volt, így ke­reste hét gyermeke számára a ke­nyérre valót. Otthoni műhelyében esernyőket is javított. Sokat segítet­tem neki, aztán egyszer azt mondta: „Fiam, te már Ismered a mesterséget, megállsz a saját lábadon is.“ Egy ideig önállóan dolgoztam, aztán kü­lönböző üzemekben, szervezeteknél voltam alkalmazásban, öt éve a Ga­­lántai (Galante) Vnb helyi gazdálko­dási üzemének dolgozója vagyok. A- mint látja, autóval járom a falvakat, s ollót, kést, húsdarálót köszörülök, élesítek, esernyőt javítok. Balogh Aladár "Gyermekkorom köszörűsének kellé­kei: egy még valamikor nagyon régen gyártott bicikli, egy széles karimájú kalap a nap és az eső ellen, egy ösz­­szerakható fasámli, s maga a lábbal hajtott köszörű, amely a solingen acélból készült ollóktól kezdve a ha­lasbicskáig mindent megélesített. Jőka központjában én már nem ilyen kö­szörűsre leltem. A biciklit egy Robur típusú mikrobusz váltotta fel, s a kö­szörűt sem lábbal hajtották. A kalap az maradt, úgy látszik köszörűs ka­lap nélkül — talán nem is igazi kö­szörűs ... tos túladagolás náluk le károkat okoz­hat. Nagy gondot jelent, hogy a víz nit­ráttartalma csökkentésének kérdéskö­re nem teljesen megoldott, főleg a nagyobb ipari üzemek és vállalatok esetében. Az illetékes szervek intéz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents