Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-04 / 31. szám

/ Kakukkfű A kakukkfű az ajakosvirág­­zalúak családjába tartozó, va­don termő évelő növény. Sok­féle változata van, az egész or­szágban megtalálható. Első pil­lantásra ügy fest, mint a fűre terített suba, mégis inkább az illatára figyelünk fel. Csopor­tosan terem, félig fekvő cserje. Értékesítési céllal a zsenge hajtásokat gyűjtjük, mégpedig közvetlenül virágzás előtt vagy virágzás kezdetén. Saját fel­használásra egész évben gyűjt­hető, hiszen a zsenge, leveles szár is kitűnően hasznosítha­tó. Késsel vagy sarlóval vág­juk. majd vékony rétegben el­terítve, árnyékban, illetve jól szellőző helyiségben szárítjuk. Mesterségesen is szárítható, de a hőmérséklet nem haladhatja túl a 35 CLfokot. Száradási aránya 4:1, kilón­kénti felvásárlási ára 20 ko­rona. A növényben timolnak nevezett illóolaj található, amely a kórházak fertőtlenítő-Mire jó? Az üröm elsősorban gyógy­szer- és illatszeripari alap­anyagként ismeretes, de a ker­­tészkedőknek is hasznára le­het. A virágzás idején kaszált növényeket felaprftjuk, nagyobb zománcos edényben felöntve fél órán át főzzük. A főzetet kihűlés után átszűrjük és 1:1 arányban hígítva a gyümölcs­fák permetezésére használjuk. 'Az elterjedt kártevőket jó ha­tással riasztja. A hajtatott paprikát gyakran tömegesen ellepik a levéltet­­vek. A legrövidebb élelmezés­­egészségügyi várakozási határ­idejű Pirimor készítményhez nem jut hozzá mindenki, má­sok viszont egyáltalán nem szorgalmazzák a vegyszeres ke­zelést. Többen állítják, hogy sére használatos fenolnál hu­­szunütször erősebb. Szerveze- I tünkben tehát fertőtlenítő, ősz szehúzó és köhögést gyógyító hatása van (serkenti a légcső­­hurut felszakadozását |. Továb­bá hatásos a gyomor- és bél­­bántalniak esetén (gyomorron­­tás, étvágytalanság), amikor a fertőtlenítő és összehúzó hatás nem csupán a gyulladást gyó­gyítja, de a bacilusokat is megöli. Ezen túlmenően fáradt­ság, feszültség éš idegesség al­kalmával is jó szolgálatot te­het a gyüjtügetőnek: erősíti az idegeket (tea), felfrissíti az el­fáradt szervezetet (fürdővíz). A kakukkfű főzete kitűnő seb- és torBköblítő, mézzel keverve megszünteti a rekedtséget. A kakukkfűből forrázással készítünk teát. Egy csésze tea egy teáskanálnyi apróra tört drogból készül, 15 percig tartó kilúgozással. Naponta 3—4 csé­sze kakukkfű-teát fogyasztha­tunk. Mérgező vagy egyéb ká­ros mellékhatása nincs. Dr. NAGY GÉZA Hátha... A liszt harmat tál az idén nincs sok gondunk, viszont a oarasodás megfékezésével an­nál többet kell bajlódnunk. Ugyanis a változékony, csapa­dékban bővelkedő időjárás ki­mondottan eszményi feltétele­ket teremt a betegséget okozó gombák szaporodásához és ter­jedéséhez. A növényvédelemben jártas szakemberek egyre-másra haj­togatják, hogy ne hanyagoljuk el a varasodásra igencsak fo­gékony alma- és körtefák ke­zelését. Már elnézést kérek, de figyelmeztetés nélkül is na­gyon jól tudom, hogy perme­tezni kéne, csakhogy ahhoz vegyszer is szükségeltetik. Az pedig nincsen, se égen, se föl­dön. Lejárhatom térdig a lá­ilyen zárt berendezésekben tö­kéletes hatást lehet elérni az enyhén megnedvesített és kis kupacokban szétlielyezve, füs­­tölögtetéssel elégetett dohány­nyal. Mások a dohányfőzetre esküsznek. A nikotinos oldat (vigyázat, veszedelmes mé­reg!), úgy készül, hogy 20 de­ka dohányt kevés vízben két óráig főznek, a főzetet kihűlés után megszűrik és vízzel tíz literre kiegészítve a molyok és levéltetvek által megtámadott növényekre permetezik. A per­­metlé hatásfoka 15—20 deka finomra vágott vörös- és fok­hagymával növelhető (a még forró főzetbe kell tenni), de akkor a főzést 12 órai áztatás­­nak kell követnie. A jobb ta­padás érdekében a permetlébe ajánlatos szappant, cukrot vagy egyéb anyagot tenni. Az Owoce-Warzywa-Kwiaty lengyel folyóirat a burgonya A vállalkozó kedvű kertész­­kedük példája igazulja, hogy szakszerű mun­kával salátán, paprikán meg uborkán kívül egyéb — az ön­ellátás megszi­lárdításához ugyancsak nél­külözhetetlen — zöldségnövé­nyek is jöve­delmezően tqr­­mesztlietők a házikertben. A zsitvahesenyői (Beseűov) Uha­­recky Sándor például a para­dicsom hajtatá­sával ér el ko­moly sikereket. 4 Fotó: —bor bam, a fővárosi szakboltokban nincsen kívül mással nem tud­nak szolgálni, hogy a vidéki boltokat már ne is említsem. Némileg mégiscsak kegyeibe fogadott a szerencse, mert az egyik boltban haragoszöldre mázolt gyümülcsszedöre buk­kantam. Habozás nélkül nieg­­vettem, hiszen lassan nyak újl­kon a szüret s holnap talán már ez is hiánycikk lesz. Gyiimölcsszedöm tehát már van, csakhogy ezzel ugye nem lehet permetezni. Nem is tu­dom, mi a jó fenének vettem meg ezt a kacalot? Ilyen kö­rülmények között ősszel aligha lesz rá szükségem. Vagy még is? Mi lenne, ha... igen, ez jó ötletnek látszik. Ha már kéznél van, fogom a vadonatúj gyümölcsszedőt, fölerősítem egy jó hosszú husángra, aztán — mint annak idején nagy­anyám a borsóba a ronyykabá­szárat ajánlja a kertészkedők figyelmébe. A recept szerint egy kiló zúzott vagy felaprí­tott burgonyaszárat 12 órán át kell 10 liter vízben áztatni. A nyert kivonattal a rágó kár­tevőktől, a levéltetvektöl és az atkáktól szabadíthatjuk meg növényeinket. A permetlébe célszerű tapadást növelő anya­got keverni. A Frieda Welten folyóirat a burgonya héjának főzetét népszerűsíti. A közle­mény szerint a héjában főtt burgonya levét vagy a lehámo­zott burgonyahéj főzetét ere­deti töménységben használhat­juk a levéltetvek és más szívó­kártevők elriasztására. A kellemetlenkedő legyeket régen egyes vidékeken úgy ir­tották, hogy a gazdasági épü­letek falát és mennyezetét megpermetezték timsós mész tejjel (1 vödör mésztejhez 10 dkg timsó). A kezelést B—ü tos, szalmacsutakos, fazékfejil mudárijesztöt — oda állítom ókelmét a gyümölcsfák közé. Hátha megijednek tőle a „csa­tangoló“ gombák! Vagy ijesztgetés helyett in­kább könyörögjek? Próbáljam szépen megkérni Venturia inaequalis és pyrina gomba urukat, hogy ugyan szívesked­jenek már pereputtyostól át fá­radni a szomszéd kertbe, mert az én ,méregkamrám“ kiürült?! Gondolják, hogy őkelméék haj­lanának a szép szóra? Nos, mindenesetre megpróbálom. Jós­ka ugyanis éppen tegnap , dicse­kedett, hogy neki még van Dithane-'ja. Igaz, hogy legalább három éves, de hátha halálra röhögik magukat a gombák, amikor a barátom tüntetőén- ki­vonul a kertbe és nekiveselke­dik a permetezésnek. (bor) ________t hetenként megismételték. Má­suk házilag készített légyfogó­kat használtak. A fugyöngy érett, sok ragadó» anyagot tar­talmazó bogyóit kevés vízben, lassú tűzön és állandó keve­rés mellett addig főzték, amíg sűrű, tejfölszerü pépet nem nyertek. Ezt jól elzárva tárol­ták és nyáron keskeny papír­csíkokra kenve hasznosították. Légyenyvet mézből, ricinnsolaj­­ból és gyantából is készíthe­tünk. Keverjünk össze három rész ricinusolajat és hat rész gyantát, majd a keveréket óva­tosan (tűzveszélyes!) melegít­sük fel és állandó keverés köz­ben adjuk hozzá a mézet. A légyfogónak használt papírcsí­kok megkenésére 55 gramm gyantából, 35 gramm lenolaj­ból és 10 gramm mézből is készíthetünk enyvet (vala­mennyit melegen kell a papír­ra kenni). (r^ A borsikafü és társai Adám Árpád putnoki (MNK) nyulász a Kiste­­nyészlök Lapja idei 4. számában arrrói írt, hogy a hosszú ideig sok gondot okozó orrhurut ellen újabban borsikafűvel védekezik. A kellemes illatú fűszernövényt maga termelt a kert szegletében A növény gyógyhatásút első ízben három előre­haladotton vemhes, orrhurutban szenvedő anyán (prüszkölés, maszatos lábak) próbálta ki. Mind­egyikkel naponta háromszor egy-egy szál borsika­­füvet etetett meg. Először szomorúan tapasztalta, hogy a kezelés első három napjában a nyíllak még erősebben prüszkölnek. Viszont a negyedik naptól az állatok gyógyulni kezdtek, tisztult a lábuk és javult az étvágyuk. A szerző állítja, hogy a borsikafü zölden és szá­rítva is hatásosan védi, illetve gyógyítja a nyílta­kat. A lap hatodik számában Paróczi Tivadar ír a háztáji állattartásban hasznosítható, gyógyító nö­vényekről. 0 is etet a nyulaival borsikafüvet (csombordotj, igaz nem nátha ellen, hanem gyo­mor- és bélbetegségek alkalmával. Állítja, hogy a bágyadtság és étvágytalanság észlelelésekor juttatott boi'sikafű kitűnő hatású. Hasonló céllal használja a vizeletliajtó és vesetisztító tárkonyt és lestyánt is. Ugyancsak gyomor- és hátbántal­mak gyógyítására javasolja a nyuláseoknak a kaprot és a bazsalikomot, étvágygerjesztőnek pe­dig a zsázsát, a borsosmentát és a fodormentát. Végezetül a tenyésztők figyelmébe ajánlja a sok В és C-vitamint, különféle ásványi sókat, vala­min! hangya- és ecetsavat tartalmazó csalánt. UO Ha akad tapasztalt tenyésztő, aki felkelti és élesztgeti a fiatalok érdeklődését, a gyerekekkel hamar megkedveltetliető az állattar­tás. Persze nem a nutriákkal vagy a juhokkal kell kezdeni a mun­kát, hanem a gyermekeinket jobban vonzó galambokkal, nyulakkal és papagájokkal Fotó: -bor аваяяя***яаавявввяявяяявввввяваавшаяя*ввввввввявя»явявяяшявявяяввавяаяя*авя»яа»явпявявяаяв«я*«явяяв1 Kiválasztás a nyulászatlran A tenyésztők természetes törekvése, hogy állomá­nyukkal egyre jobb ered­ményt érjenek el. Ha biztosra akarónk menni, akkor igencsak körültekintően kell eljárnunk, elsősnrban a lovábbtenyésztésre szánt egyedek megválasztását Illetően. A jó tenyésztő ismeri állatai tenyészértékét és az eredmények alakulását nem a véletlenre bízza. Az egyik legfontosabb ténye­ző, liugy a tenyésztő ismerje az állatok származását, aiuirc csak a fajtatiszta, törzsköny­vezett állomány esetében kínál­kozik lehetőség. Mint tudjuk, в kiséllattnnyésztők szövetsé­gén belül csakis törzskönyve­zett, szakember által rende­sen értékelt szülőktől szárma­zó süldőket lehet törzsköny­vezni. Ez kellő biztosítékot nyújt arra. hogy a legjobb kü­­lemú állatokat szerezzük be vagy válasszuk ki továbbtar­­tásra. Viszont hasznosság vo­natkozásában nincs szavatos­ság. A hasznosság szerinti ki­választás a tenyésztő hozzáér-1 lésétől — és hozzáállásától! — higg. A jó hasznosságának mon­dott egyed mindenekelőtt jó takarmány-értékesítő, szapura. gondos anya, jó tejtermelő és könnyen párosodik. Mivel a törzsalap. valamint a pontozás­ról, a küllemi bírálatról kiállí­tott bizonylat csak az ál­lat külemi adottságait tün­teti fel, a hasznosság ellenőr­zésére külön nyilvántartást kell vezetni. Ez a személyi nyilván­tartás tartalmazza az állat is­mertető adatain kívül (szüle­tés, tenyésztésbe állítás, kiállí­tásokon való szereplés) a fe­deztetés idejét, az elles idő­pontját, az élve és a holtan született fiókák számát, vala­mint a tizedik napon mért alomsúlyt. Leválasztáskor fel­tüntetjük a fiókák számát és azok külön-külün mért súlyát. Aki még pontosabb információ­kat szeretne, annak gyakrab­ban kell mérnie az almut, ké­sőbb pedig az utódokat. A felsorolt adatok, valamint a küllem! bírálatok eredményé­nek ismeretében már nem ukus különösebb gondot a tovább­­tartásra szánt egyedek kivá­lasztása. A szülők haszontulaj­­dunságaiból könnyen következ­tethetünk az utódok várható hasznosságára. A kiválasztott nyulakat ide­jekorán törzskönyveztetni (te­toválás) keil. A tenyésznöven­­dékekel társaiktól különvá­lasztva. lehetőleg tágas, sok mozgást biztosító ólakban ne­veljük tovább, felkészítve azo­kat az őszi kiállításokra, hogy az értékeléskor jó pontszámot érhessenek el. Tudom, mindez sok munká­val jár, de megéri a fáradozást, hiszen a hasznosság ellenőrzé­se és a tudatos kiválasztás az elkövetkező év, pontosabban évek eredményes munkájának alapját képezi. BALÄZS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents