Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-04 / 31. szám
földműves az szszK mezögazdasAgi Es Élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1984. augusztus 4. 31. szám XXXV. évfolyam Ага 1,— Kčs Közös érdek . s*£í « • •• -1.1 A legfontosabb és semmi mással nem pótolható termelőeszköznek, a termőföldnek a védelme, rendeltetésszerű hasznosítása és a talaj termőképességének rendszeres fokozása valamennyiünk közös érdeke. Erre mind a XVI. pártkongresszuson, mind pedig a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén felhívták a figyelmet. A fent említett ténymegállapítást bizonyítja az is, amit Gustáv Husák elvtárs mondott a CSKP XVI. kongresszusán: „Védeni kell a szántóföld minden árját, nem szabad megengedni a pazarlást. ez az egész társadalom létérdeke". Köztudott, hogy hazánk azon országok közé tartozik, ahol egy lakosra számítva kevés mezőgazdasági, illetve szántóterület jut. Ez a szemesekből történő önellátás és az alapvető élelmiszerekből való fokozatos önellátás elérése, valamint a lakosság létszámának növekedése szempontjából nagy igényeket támaszt a mezőgazdaság felelős tisztségviselőivel szemben, jelenleg hazánkban egy lakosra számítva mindössze 0,45 hektár mezőgazdasági, ebből pedig 0,31 hektár szántóterület jut, ami szinte a legkevesebb Európában. Az élelmiszerek magas szintű fogyasztása szempontjából a mezőgazdasági földterület nagyon kevés, hiszen 0,45 hektár területre számítva kell előállítani — egyénenként — 80 kiló húst, 112 liter tejet. 8 kiló vajat, 311 darab tojást, 38 kiló cukrot, 71 kiló zöldséget. 48 kiló gyümölcsöt és még sorolhatnánk tovább a mezőgazdasági termékeket. Az említett szempontok figyelembe vételével nem engedhető meg. hogy megismétlődjön a hatodik ötéves tervidőszakban kialaknlt helyzet, amikor a mezőgazdasági földterület nagysága 173 ezer hektárral csökkent. A jelenlegi ötéves tervidőszakban már kedvezőbb a helyzet, hiszen például 1982-ben hazánkban a mezőgazdasági földterület mindössze 2300, ebből a szántóterület ezer hektárral csökkent, ami 1963 óta, a földterület alakulása elemzésének bevezetésétől a legkisebb csökkenés volt. A múlt évben ugyanakkor Szlovákiában már 568 hektárral nőtt a mezőgazdasági földterület, ami biztató. Természetesen mindehhez a mezőgazdasági földterület védelméről szóló törvény következetes érvényesítése is hozzájárult. Építkezési beruházásukra csak akkor szabadítanak fel mezőgazdasági földterületet, ha a beruházó saját költségein tesz termővé addig mezőgazdasági célokra kihasználatlan földterületet, 1:1 arányban. A szövetségi kormány 39 1984-es számú rendeleté, amely 1984. április 26-tól van érvényben, tovább szigorítja a termőföld művelés alóli kivonásának feltételeit. Az új rendelkezés értelmében — a termőhelyi adottságoktól függően — a beruházónak egy hektár mezőgazdasági terület állandó jellegű felszabadításáért (az állandó rétek kivételével) 10 ezertől 5 millió 40 ezer koronáig terjedő pénzösszeget kell térítenie, az állandó rétek esetében fizetendő összeg nagysága 10 ezertől 720 ezer koronáig terjed. Az említett tarifák a lecsapolt földterületek esetében 30, az öntözhető területek, a komló- és szőlőültetvények, valamint a gyümölcsösök és az intenzív zöldségtermelő terület esetében 100 százalékkal növekszenek. Bízunk abban, hogy a jövőben a mezőgazdasági földterület csökkenésének megakadályozása, illetve fokozatos növelése érdekében maguk a mezőgazdaságban dolgozók is többet tesznek majd. Természetesen ez a megállapítás a mezőgazdasági és élelmezésiigýi tárcára is vonatkozik. A termőföld védelme mellett napjaink egyik legégetőbb problémája a talaj termőképességének fokozása. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a mezőgazdasági üzentekben az utóbbi években nem fordítottak kellő figyelmet a talaj szervestrágyázásának. Főleg az istállótrágya kezelése, tárolása és felhasználása szakaszán merültek fel komoly problémák, ugyanakkor a jövedelmezőségre való alapos tekintet nélkül túlméretezetté vált a műtrágyázás és a növényvédő szerek használata. Mindez elősegítette a talaj mikrobiális életének és ezáltal természetes termőképességének leromlását. A talaj termőképessége fokozásának szempontjából rendkívüli jelentősége van a talaj- és felszíni vizek lecsapolásának. a beruházásos és nem beruházásos jellegű talajjavításnak, valamint az egyik legfontosabb helterjesítő tényezőnek, az öntözésnek. Hazánkban az említett beavatkozásukra évente jelentős pénzeszközöket fordítunk. A talaj termőképességének fokozása érdekében sokat tehet a tudományos-kutató bázis is. Ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkoztak a CSKP Központi Bizottságának 8. és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülésén is. A határozatok értelmében a tudományos kutatásnak mindenekelőtt két problémakör megoldásához kell hozzájárulnia. Az egyik az élelmiszerekből való fokozatos önellátás elérése a termőföldről való sokoldalú gondoskodás és a talaj termőképességének fokozása útján, a másik a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztéséhen rejlik. A népgazdaság, így a mezőgazdaság belterjesitése során is szem előtt kell tartani azt, hogyan térülnek meg a befektetések. Ez a megállanítáŕ teljes mértékben vonatkozik a talajjal kapcsolatos beruházásokra is. A CSKP KB 8. ülése határozatának '— növelni kell a talaj termőképességét — csak akkor tehetünk eleget, ha a műtrágyák és a növényvédő szerek maximális mértékben hasznosulnak. A mezőgazdasági üzemekben végzett rendszeres elemzések eredményei azonban arra utalnak, hogy a talaj bioenergetikai potenciáljának növekedése niqcs összhangban a felhasznált műtrágyák értékével, tehát a száraz anyagban számított össztermés továbbra is stagnál. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy az előrejelzések szerint a jövőben növekszik a műtrágyák felhasználása. A talaj termőképességének növelésével kapcsolatban olyan problémákról van szó, mint például a hidrogén ionok magas koncentrációja, az oxigénhiány stb. A tudományos-kutató bázis munkatársainak feladata, hogy pontosan meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek között a műtrágyákban levő ionok maximális mértékben felszabadulnak, s ezáltal a mezőgazdasági gyakorlatban növelni lehessen a műtrágyák kihasználási fokát. Hasonló problémák egyéb talajjavító beruházások — a talaj- és felszíni vizek lecsapolása, az öntözőberendezések építése stb. — kihasználásával kapcsolatban is előfordulnak. BARA LÁSZLÓ A másodvetés nem másodkérdés Magas állami kitüntetés Nagy Sándornak, a nagymegyeri (Galovo) Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás Nový Dvor-i gazdasága vezetőjének 60. születésnapja alkalmából a szocialista mezőgazdaság fejlesztése terén kifejtett sokéves elkötelezett politikai és gazdasági tevékenységéért a köztársasági elnök a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést Nagy elvtársnak a múlt héten J á n janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében J á n J a n o v i c szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyújtotta át. Pártunk agrárpolitikája a növénytermesztés dinamikus fejlesztését szorgalmazza. A hozamok növelésének egyik legcélravezetőbb módja a fővetésű növények termésátlagainak növelése a biológiai, a műszaki és a közgazdasági feltételek lehetőség szerinti összhangjának ä megteremtésével. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazásával — a szakszerűen tervezett és megvalósított másodtermesztéssel — is jelentősen növelhető a területi hatékonyság. A megfelelő közgazdasági szemlélettel — a termelési költségek és a jövedelmezőség párhuzamba állításával — a másodtermesztésnek a hozamnövelésen kívül agrobiológiai előnyei is vannak. A folyamatos területfedés védi a termőtalajt, ugyanakkor növeli a talaj humusztartalmát, s megakadályozza a talajok savanyodását. \\\/// A másodtermesztés közgazdasági, agrotechnikai és termesztésbiológiai feltételeiről Veszprémi Imre agrármérnökkel, a légi (Lehniee) Csehszlovák—NŐK Barátság Efsz növénytermesztési főágazatvezetöjével beszélgettünk. — Szövetkezetünk olyan szélsőséges termőhelyi adottságok között gazdálkodik, ahol a gabonafélék eredményes termesztésének feltételei adottak, ugyanez viszont már nem mondható el a kapás- és a takarmánynövényekről. Ennek ellenére — elsősorban a másodvetéseknek köszönve — szövetkezetünk tömegtakarmányokbói önellátó, sőt évente 10 százalékos tartalékalapot is létrehozunk — a realitásokból kiindulva körvonalazza a másodtermesztés szükségszerűségét a gazdaság fiatal főágazatvezetője. A másodvetésű növények termesztése a fövetésű növényekhez viszonyítva nagyobb gyakorlati, szakmai és műszaki felkészülést igényel. A fövetésű növényekhez viszonyítva a másodvetésű növények hozama ég termésbiztonsága is jóval kisebb, a kockázatvállalás viszont nagynhh. Ezek a tényezők arra fivelmeztetnek, hogy a jövedelmező másodtermesztéssel csak optimális agrotechnikai feltételek mellett lehet számolni, de nem elhanyagolható technológiai tényező az öntözés sem. További nagyon fontos agrotechnikai követelmény, hogy az elővetemény betakarítása után azonnal vetni kell, nem szabad hagyni, hogy a tarló kiszáradjon. A gazdaságban ezért jól' bevált gyakorlat: a tárcsás talajelőkészftés után vetögépek járnak. A tala jelőkész'tés során — a talaj és a szalma gondos laboratóriumi vizsgálatát követően — vegyes hatóanyagú műtrágyát juttatnak ki, s ha a telté telek ügy kívánják, akkor kelesztő öntözést ts alkalmaznak. A gyomirtást a gypmösszetétel és az utóvetemény figyelembevételével végzik, tapasztalataik szerint viszont nem minden esetben van erre szükség. A szuperkorai kukoricahibridek például olyan > gyorsan fejlődnek, hogy lehagyják a gyomokat, ezért a vegyszerezés elmaradhat. összegezve a gazdaságos másodtermesztés feltételeit a következőkben látják: Ш az elővetemény és annak termékei lehetőleg július elsn dekádjában X Veszprémi Imre agrármérnök Fotó: Tóth József kerüljenek le a másodvetés vetésterületéről; ■ я tápanyagellátás a rendelkezésre álló rövid idő alatt biztosított legyen; ■ a természetes csapadékhiányt öntözéssel pótolni lehessen; Ш a hasznosítási célnak megfelelő fajta rendelkezésre álljon. \v\y// A másodnövények vetésszerkezetében fontos helyet foglal el a tarlóburgonya —" őszi újburgonya —, melyből tavaly 13 tonnás hektáronkénti hozamot értek el. Idén a termelési költségek csökkentése érdekében az ültetőanyagot már maguk állították elő, melyet a kiültetés előtt csírázásserkentő tápanyagoldatbe helyeztek. A termelés eredményességét az elérhető közepes hozam mellett ebben az esetben is az előnyös, realizálható értékesítési ár határozza meg. A másodvetésű kukoricát zölden hasznosítják. Idén a FAO-200-as éréscsoportú Pioneer és Sanora hibrideket vetették. E másodnövény fontosságát elsősorban a termőhelyi adottságokból eredő negatívumok növelik. Szárazság esetén ugyanis a főnövényként termesztett silókukorica szárazanyag-tartalma növekszik, s ezzel egyidőben csökken a' nitrogéntartalmú anyagok százaléka. A másodvetésű kukoricát ezért zölden a silókukoricával keverik, s így , növelik a szilázs beltartalmi értékét. Az intenzív szántóföldi fűfélék mellett bevált a köles másodtermesztése is. Nem teljes érésben, hanem akkor takarítják be, amikor a legnagyobb fehérjetömeget adja. A teljes növényzetet hasznosítva, szemcsézett takarmányt készítenek belőle. A másodtermesztés öntözéssel teljes biztonsággal tervezhető, de a nem öntözött területeken Is sikert hozhat. Л gazdaságosság és jövedelmezőség alapját ebben az esetben Is a gyorsaság jelenti. Közvetlenül az aratás után kell elvégezni a vetést, egyrészt azért, hogy a talaj ne maradjon fedetlenül, másrrészt pedig azért, mert a következő növény gyors indítása a sikeres másodtermesztés alapja, hiszen minden napi késéssel — hektáronként — 80—100 kilogramm szárazanyag megtermelésének lehetőségét veszíthetjük el. Másodtermesztésnél tehát a gyorsaság, a takarékossággal együtt a gazdaságosságot is jelenti. Energiát és öntözővizet takaríthatunk meg, ha szántás nélküli, direkt vetési eljárást alkalmazunk. E célra legmegfelelőbb az IH nehéz tárcsa. Az utóbbiakat azért hangsúlyozzuk, mert a másodtermesztés a gazdaságok részéről egyben költségvállalást és kockázatot is jelent. Ennek szem előtt tartásával kell tehát eleget tenni a termesztés technológiai előírásainak. A Légi Efsz benn szerzett tapasztalatok különben is azt igazolják, hogy a befektetett költségek csak következetes és költségtakarékos munkával térülnek vissza és kamatoznak. Megfelelő odafigyeléssel, a technológiai fegyelem betartásával a kétszer használt termőterületről két termés takarítható be. A másodtermesztés tehát nem lehet másodkérdés. CSIBA LÁSZLÓ ШШ8Н1ШЯЩ1Я®Я®ВКЯЯ1ГйЯ®®ЯШШШ11ЯМИ1И1!И811Ш111NoШ®!Г[Ш111в1И11||11!
