Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-28 / 30. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. július 28. ü VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • A vadászatra jogosult gyakran kerül olyan helyzetbe, amikor a területén tartózkodó vaddal kapcsolatban a kártérítési felelősség kerül szóba: akár azért, mert a vad okoz kárt. akár azért, mert a vadnak okoznak kárt. A bejelentések és a kártérítési igények érvényesítése terén azonban nagy fokú aránytalanságok észlelhetők: míg a vad által okozott kár miatt gyakran érvényesítenek igényt a vadászatra jogosultak ellen, addig ritka, mint a fehér holló, az olyan eset, amikor a'vadászatra jogosult követeli a vadban másuk ál tál okozott kárának megtérítését. A vadvédelem problémakörével a múltban gyakran foglalkoztunk, ke vés szó esett viszont a vadkárokról, melyek elsősorban a vaddisznó rová sára írva egyre nagyobb méretekei öltenek, egyre nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Az idén például a közép-szlovákiai kerület majdnem minden járásából érkezett bejelentés a vaddisznó kártételét illetően. E dúvad főleg a kukorica vetésterületein okozott tetemes károkat: sorról-sorra járva, korszerű talajszondához hasonlóan találta meg és túrta ki az elvetett kukoricát. De vajon mi lehet a vaddisznó elszaporodásának az oka? A kérdés megválaszolása nagyon összetett szakmai magyarázatot igényel. A vaddisznó ugyanis a múltban minden nagyvadfajnál jobban ragaszkodott erdei otthonához. Ezt a helyet nem a turisták vagy az erdei munkálatok zajától, hanem leginkább a vadászkutyák, a hajtők és a puskadörej elól menekülve hagyta el. Ilyenkor rövi debb időszakra a mezőn telepedett meg, majd visszatért nyugalmat adó otthonába. Ezért hat meglepetés erejével az a tény, hogy a vaddisznó olyan tipikus mezőgazdasági területeken is megjelent, letelepedett, sza(Унт a vaddisznók jariek porodni kezdett, mint a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a galántai (Galanta), a komáromi (Komárno) és az érsekújvári (Nové Zámky) járás. Ezeken a területeken komolyan veszélyezteti a nyúl- és a fácánálloniányt. de az őzállomány sem marad háboríthatatan tőle. Mindenevő, ezért kirabolja a fészkeket, felfalja a magatehetetlen fiókákat, s csemegeként az őzgidát sem veti meg. Az erdők elhagyását egyértelműen azzal magyarázhatjuk, hogy az Álla mi Erdészet és a vadásztársaságok nem rendelkeztek be a vaddisznó etetésére, s különben sein állt a rendelkezésükre annyi szemes termény, hogy a rendszeres etetést biztosítani tudnák. A helyhez szoktatást biztosító etetés megoldatlanságán kívül a vaddisznó „világjárásához“ az is hozzájátszott, hogy egyre kevesebb a gondozott hegyi tisztás. Be kell ismernünk, hogy erdeinkben elhanyagoltuk a nyiladékok és a tisztásak ápolását. Már pedig a . vaddisznó a turkálás mellett nagyon szeret legelni, s félig jóllakva később jut el a mezőre. Meglátásaink szerint az állandó etetéshez nem kellenek költséges vadföldek, van ennél jobb módszer is, a vaddisznó helyhezkötéséhez, amit szakszóval „kézből való“ etetésnek nevezünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vaddisznó pontosan megjelenik a megszokott szórónál, s mindent elfogad és elfogyaszt. Olyan táplálékhoz is hozzászoktatható, amelyet edddig sohasem fogyasztott. Hullott gyümölcs, gumósok, csicsóka stb.... A drága szemes takarmányt nyáron csak cselétekül használjuk. Ássuk földbe, hogy az állat turkálással jusson hozzá, és a hívatlan vendégek ne szedjék fel. Az állandó etetőhelyhez szoktatott vaddisznók többnyire ennek a közelében telepednek meg, s megfigyelhetők maradnak. A mezőn letelepedett vaddisznó — ezt az idei tapasztalatok is bizonyítják — az egész év folyamán minden jóban dúslakodhat. Ebből kifolyólag — akárcsak a bázisúidénál — nála is előbb éled a nemi ösztön. Már pe dig ebben az esetben nem kizárt, hogy kétszer is ellik évente. Szaporodásával párhuzamosan az egyes va dásztársaságok vadászai eddig első sorban az érett kanok és kocák kilövését szorgalmazták, holott éppen a süldőket és ц kis termetű kocákat kellett volna lőni, mivel a szaporo dást ezek okozzák. Hány, de hány alkalmat mulasztottak el a vadászok csak azért, mert egy-egy kan, illetve agyar reményében nem lőttek kisebb süldőkre. Ez az oka annak, hogy egyre kevesebb a nagy agyarü érett kan, így aztán'a fiatal kocák a velük egykorú süldőnyi kanoktól búgnak be, s ez az egészségtelen folyamat — sűrű állomány mellett — minőségi romlást idéz elő. Köztudomású, hogy a vadeltartó területnek megfelelő optimális állományt az évi szaporulatból kiindulva számítják ki. E számtani művelet koefficiense (együtthatója) eddig 0,7—0,8 volt egy emse után, s ennél az engedélyezett kilövés sem lehetett több. A tervek szerint jövőben e koefficiens értékét 0,8—1,2-re növelik, s ennek megfelelően módosul az állomány gyérítése is. Az állománycsökkentés érdekében a MÉM illetékes osztálya új rendelkezést bocsátott ki az egyes járásokra vonatkoztatva. E rendelkezés — rendkívüli esetekben — már április 16-tól engedélyezte a vaddisznóra való vadászatot. Eddig a vaddisznóállomány tervezését csak olyan összefüggő erdőterületekre összpontosították, melyek területe meghaladta az ezer hektárt. Az új szabályok értelmében ez a terű let 500 hektárra csökkent. A vadkárokhoz visszatérve szükségesnek tartjuk megemlíteni a 23/62. számú vadásztörvényt, .mely kimond ja, hogy a vadkárok megelőzéséért nemcsak az Állami Erdészet és a vadásztársaságok. hanem az érintett mezőgazdasági nagyüzemek is felelősek. A megelőzést szolgáló intézkedések között szerepel a védőkerítések létesítése — ez gyakorlatilag nem megoldható —, a hang, a fény és a vegyszeres riasztás adta lehetőségeket viszont a mezőgazdasági nagyüzemek és a vadásztársaságok — közös összefogással — jobban hasznosíthatták volna. A vadriasztó vegyszerek — például a Ha Te-4C, az Extrakt, Mesurol WP a Morsuvin — beszerezhetők, gyakorlatilag hatásosak, alkalmazásukról eddig sajnos keveset hallottunk. „Amerre a vaddisznók járnak ...“ szóllőigévé vált. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a vaddisznót bármikor irtható, kártékony dúvadnak kiáltjuk ki. Szükséges a vaddisznóállomány gyérítése, de ez ne legyen egyenlő a felelőtlen irtással. Az a tény, hogy a vaddisznó helye az erdőben van, az apróvadas területeken nem tűrhető meg. Gyakorlatilag viszont azt is tudatosítani kell, hogy a vaddisznó is vad, vele is gazdálkodni kell: a szakszerű állományfejlesztés, az állandó élethelyhez való szoktatás, s nem utolsósor-? ban a rendszeres ellenőrzés ezért váljék állandó feladattá. CSIBA LÄSZLÖ • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT ф HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT Q HORGÁSZAT ф HORGÁSZAT ф HORGÁSZAT • HORGÁSZAT ф HORGÁSZAT • Szlovákia vizeihez érdemes ellátogatni A szaporítás érdekében ilyen nagy pontyokat helyeztünk el a galántai és a galanta—nebojsai víztárolókba — mondja Szabó Jenő, a városi horgászszervezet halászgazdája Hazánk nyugodt és gyors patakjairól, hegyi sebes vizeiről, tavairól, magaslati tengerszemeiről, halastavairól és víztározóiról már sok szépet mondtak és írtak, vizeit a horgászsport kedvelői gyakran látogatják. A horgászok erőfeszítésének köszönhető a vízszennyeződések csökkenése. Ennek, valamint a rendszeres haltelepítésnek köszönhető, hogy a fogások száma nem csökken, sőt emelkedik. Szlovákiában például, ahol a Szlovák Horgász Szövetségnek már 70 ezer tagja van. minden horgászra évi viszonylatban 24 kilogramm hal jut. Sok szlovákiai folyót lehetne említeni, amelyek a horgászoknak örömet nyújtanak. Ilyen a Duna, a Vág, a Garant, a Kysuca, az Orava, a Turiec, a Poprád és mások. Itt a horgászok elsősorban pontyra, süllőre, csukára, harcsára és angolnára horgászhatnak. Külön lehet ajánlani a Vág felső folyását és az Orava folyót, ahol az egyre ritkább dunai lazacot (galócát) is meg lehet fogni. Nem véletlenül nevezik a „vizek királynőjének“, mert hatalmas testű, elejtése a horgásztól nagy ügyességet kíván és ■ A Bajkál tó kincse. Mint ismeretes, a világ legnagyobb édesvizű tava a Szovjetunióban levő Bajkál-tő. A 31 500 km területű és 1740 m mélységű tő legértékesebb halai a marénák — melyek horoggal és hálóval egyaránt foghatók. A kitűnő húsú marénák állománya néhány éve alaposan megc-mpunnt. most újból növekszik. Nem véletlenül: védett körülmények között keltetik és helyezik ki az ivaleginkább novemberben és decemberben fogható. A téli horgászatnak a szlovákiai nagy hegyek havas koronái alatt különös varázsa van, felejthetetlen élményt nyújt. De érdemes horgászszerencsét próbálni a tavakon is. Szlovákia északi részén van például az Orava-tó, amely kínálja a pontyot, a harcsát és a csukát. A csodálatos természeti környezetben a horgászaton kívül kellemesen lehet eltölteni az időt a hegyek és erdők ösvényeit járva, tisztásain pihenve. Ezen a vidéken sok a történelmi emlék, a falvak eredeti hegyi építkzés szüleményei* Nagyszerű látványt és művészeti élményt nyújt a látogatóknak a magas sziklára épült, megmaradt középkori vár Is. A víztározók közül a Slrtava érdemel említést, amely a világhírű Pieš ťany fürdőhely közvetlen közelében terül el. Itt pontyra, harcsára, süllőre, csukára és angolnára lehet horgászni. Nagyon érdekes a Liptovská Mara víztárn^p, amely a Vág felső folyásánál van, területe többmint háromezer hektár. Liptovská Mara sokféle lehedékot. Nem kevesebb, mint 622 halőr vigyázza a vizet, hogy csak kellő időben és mennyiségben zsákmányolják a Bajkál'tő kincseit érő halát. ■ Kettős szájnyílás. A klingenbergi víztározóból egy sporthorgász kifogott egy bodorkát. De nem akármilyen példányt. Az állatnak kettős szájnyílása volt. A 20 cm testhosszúságú, 115 grammos hal kitűnő kondicionálís állapotban volt. A szakemberek szerint két okra vezethető vissza e ritka rendellenesség: öröklődési károsodást szenvedett vagy fiatal korában megsérült,, rendellenesen fejlődött. ■ Megmentették a Sevan-tavat. A Kaukázus egyik legszebb részén található a Sevan-tó. Az elmúlt években úgy tűnt, ohgy teljesen kiszárad De • égsem. Egy földalatti alagúton ketőséget nyújt a horgászoknak: a már említett fajták mellett fogható itt a szivárványos és tavi pisztráng is. A pisztrángos tározók közül javasolható a rozsnyói járásban levő Dobšina, amely nagyon szép természeti környezetben található. A horgászás itt is összeköthető a turisztikával, hiszen Itt van a híres cseppkőbarlang. Szivárványos és tavi pisztrángra lehet horgászni. A vendéghorgászok számára előnyös, hogy Szlovákiában a napi vagy a heti engedélyeket közvetlenül a helyszínen beszerezhetik. A víztározókon napi 30, heti 90 korona az engedély. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi években a szlovákiai folyókon és víztárolókban egyre jobbak a fogások. A Szlovák Horgász Szövetség jó néhány esztendeje jegyzi a kapitális fogásokat. Nem ritkaság a 10— 15 kilogrammos punty (az utóbbi évek rekordja 30 kg), 20—30 kilós csuka (56 kg). 40—50 kilós harcsa (128 kg!), 10—15 kilós lazac (28 kg), az 5 kilós angolna stb.-M, Н,— resztül sikerült vízutánpótlásról gondoskodni — most újból vízzel telített a tó. A legújabb hír szerint, évente mintegy 1200 tonna halat — főleg pisztrángot — zsákmányolnak a helybeli- és vendéghorgászok, a megmentett Sevan-tóból. ■ Horgász-robotok. A kitűnő húsú és nagytestű tonhalakat a japán halászok eddig horgászbotokkal és horgokkal fogták. Igen ám, de ez roppant sok embert igényelt — ahány bot, annyi halász kellett. Japán mérnökök létrehoztak egy olyan „horgászbotot“ — mely öt embert helyettesít. A teljesen automatizált robotot még ebben az évben munkába állítják. Ha működtetése kifizetődik, akkor 1985 tői kezdve rendszeresíteni fogják a japán tonhalészatban. Kedvező feltételek A galántai városi horgászszervezet azon szerencsés szervezetek közé sorolható, amelynek két olyan halastó áll rendelkezésére, amelyet keskeny patak szel át. Ezeket tavasszal fel lehet duzzasztani, ősszel viszont lecsapolni. A tél folyamán egyébként sem hasznosíthatók halnevelésre, mert mindkettőbe szennyezett viz kerül a cukorgyárakból. A két víztároló a járási székhely közelében van, s bennük a halakat nemcsak szaporítják, hanem nevelik is. A 0,5 kilogrammos pontyok tavasztól őszig elérik a több mint egy kilogrammot. A múlt év őszén 1,5 tonna halat halásztak ki a két szaporitóból, s ezeket áthelyezték a szervezet halastavaiba. Ezeket az eredményeket nem érhették volna el, ha nem etetik kellőképpen a halakat. Az etetéssel nincsenek nagyobb problémák, mível nagy segítségükre van a Sládkovičovo: Konzervgyár, ahonnét nagy mennyiségű feldolgozásra nem alkalmas cukorborsót, valamint olyan cukorborsó konzerveket kapnak, melyek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalattól pedig gabonahulladékot kapnak. A horgászszervezet vezetői és tagjai arról is gondoskodnak, hogy elkerüljék a halnevelők begyomosodását, s a víznövényzet túlméretezett elszaporodását. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinand ä
