Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-21 / 29. szám
i A SÁRGARÉPA 8 > ■ / * fl > % //■ / //I ket uj kártevőjéről A* ismert sárgarépa-légy mellett a sárgarépát újabban két más kártevő is károsítja: a sárgarépa-fúrómoly (Aethes williana) és a sávosnyakú cincér (Phytoecia icterica). A sárgarépa-léggyel ellentétben, melynek a nedves és a hűvös időjárás kedvez, e két kártevő inkább a szárazabb és melegebb éghajlati viszonyokat kedveli. Valószínűleg éppen ezzel magyarázható, hogy pont A sávosnyakú cincér lárvája a répagyökérben kialakított járatban az elmúlt két, szokatlanul meleg esztendőben észlelhettük kártételüket. A sárgarépa-fúrómolyt már néhány éve figyelik a nyitrai (Nitra) járás déli részein, a sávosnyakú ciqcér által károsított répát pedig a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásból küldték tanácsadónkba. A sávosnyakú cincér B—11 mm hosszú, fekete színű, szürkén szőrözött bogár, jellemzője a nyakpajzson található sárga vagy fehér középvonal. A bogarak tavasszal jelennek meg, párosodnak, majd tojásaikat egyesével a tápnövények gyökérnyaki részére helyezik. A kikelő lárva befurakodik a gyökérbe és annak közepét lefelé haladva kirágja. A járat általában 6—8 cm hosszú. A sárgásfehér, lábatlan lárva kifejlődve kb. 10—15 milliméteres. Általában még ősszel bébábozódik és áltelel. A sárgarépán kivüi tápnövénye lehet még a pasztinák és a petrezselyem. Mi eddig csak sárgarépában azonosítottuk. Évente csak egy nemzedéke fejlődik. A sárgarépa-fúrómoly testhossza 8—10 mm, az elülső szárnyai okkersárga alapon mozaikszerüen szürkésbarna foltokká] tarkítottak. Lárvája 8— 9 mm-hosszú, sárgászöld szinú, tipikus 16 lábú lepkehernyó. Magyar szakirodalmi adatok szerint, évenle két nemzedéke fejlődik. A lepkék rajzása azonban egybefolyik, ezért áprilisiéi szeptemberig rajzik. A kifejlett lárva telel át a talajban vagy a sárgarépában. A tárgyalt kártevők — ellentétben a sárgarépa-légy hernyóival — a sárgarépa rejtett férgesedését okozzák, mert a lárvák mindkét esetben a levélrózsán át hatolnak be a répagyökérbe és egész idő alatt benne tartózkodnak. A lárvák jelenlétét ezért csak a répa tisztításakor észlelhetjük. A járatot könnyen megtaláljuk, ha levágjuk a répa gyökérnyakát. Eddig sem a sárgarépa-fúrómoly, sem a sávosnyakú cincér nem okozott nagyobb károkat. De nincs kizárva, hogy évek múlva bizonyos körzetekben jelentősen elszaporodnak. Kártételük sajnos nemcsak járatok készítéséből áll. Nagyobb baj, hogy kaput nyitnak a talajlakó mikroorganizmusoknak, amelyek — különösen csapadékos időben — megfertőzik és teljesen töknreteszik a sárgarépát. Szórványos előfordulások miatt eddig nem volt szükség védekezni ellenük és egyelőre nincs is kidolgozva semmiféle védekezési technológia. Mégis írtunk róluk, mert egyrészt figyelmeztetni kívántuk a termesztőket a lárvák álta előidézett tünetekre, másrészt pedig a kertészkeduk segítségét kérjük az említett kártevők elterjedésének felmérésében. Ezért ha a leírt tünetek szerint károsodott sárgarépát találnának szíveskedjenek beküldeni a szerző nevére és az alábbi címre: Ostredný kontrolný a skúšobný ústav pornohnspodársky, Matúškova 21, 833 16 Bratislava. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök A sárgarépa-légy lárváinak kártéte le A szerző felvételei A Príroda Könyv-és Lapkiadó nemzeti vállalat tavaly — a kisállattenyésztők és a háztájt állattartók munkáját segítendő — új könyvsorozat megjelentetésébe fogott. A sorozat első három kötetéről (Malik —Malíková: Chováme kury, morky, perličky a prepelice; Malik—Malíková: Chováme kačice a husi; Ambruš: Chováme malú a okrasnú hydinu) már írtunk a szakrovatban. Ezúttal két újabb kötetet szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. A sorozat negyedik kiadványa (Barát: Chováme králiky) a nyulászoknák készült. A szerző röviden öszszefoglalja a háztáji nyúltenyésztés történetét és Jelentőségét, bemutatja a hazánkban ismeretes fajtákat és tanácsot ad a tenyésztés céljának leginkább megfelelő fajta megválasztásához, feltüntetve a fajtatiszta tenyésznyuiak elfogadható irányárát is. A következő fejezetekben a házinyúl anatómiájáról és a fiziológiájáról, az állomány elhelyezéséről, etetéséről és Itatásáról, a hagyományos és a kevésbé ismeretes takarmányféleségek tárolásáról, előkészítéséről, a takarmányozás technikájáról és az egyes korcsoportoknak legmegfelelőbb napi adagok összeállításáról olvashatunk. A könyvben természetesen szó esik még a szaporításról, a kiválasztásról és a törzskönyvezésről, a nyulak ivartalanitásárél, a betegségekről és azok gyógyitásáről, illetve megelőzéséről, a pecsenyenyulak leöléséről, leprémezéséről, a gerezna szárításáról és a hús házi feldolgozásáról is. Aminek bizonyára sokan megörülnek, ebben a könyvben végre a gerezna házi kikészítéséről, a nyulak kiállításra való előkészítéséről, az angőranyulak nyírásáról, a tenyésztői kellékek beszerzési és az állomány biztosítási lehetőségeiről is szó esik. Az új sorozat ötödik kézikönyve (Točka: Chováme nutrie) a nutriatenyésztöknek íródott. A tenyésztői ágazat újkori történelme alig néhány éves múltra tekinthet vissza s bárhogy vesszük, a mezőgazdasági kiadóvállalat e kézikönyv megjelentetésével régi adósságot törleszt. Akik figyelemmel kísérik lapunk szakrovatát, a könyv lapozgatása közben felfrissíthetik a szerző általunk is közölt írásaiból tanultakat és további hasznos tudnivalókkal gyarapíthatják a sikeres tenyésztéshez nélkülözhetetlen ismereteiket, főleg a fajták és a színváltozatok vonatkozásában, továbbá az állatok' leölésével, leprémezésével és a nutriahús házi hasznosításával kapcsolatban. Mivel a szerző kitér az értékesítési lehetőségek ismertetésére Is, felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy — miként arról már a szakrovatban is írtunk — Időközben megváltoztak a nyers nutrlagereznával szemben támasztott minőségi követelmények és módosult a gerezna, illetve az élő állatok felvásárlási ára. Ettől eltekintve, a kézikönyv minden nutríatenyésztés iránt érdeklődő állattartónak hasznos segítőtársa lehet. (kr) A felvásárlás fény- és árnyoldalai A csatai (Čata) Sógor József ezúttal 200 kg zöldpaprikát szállított ■(Folytatás az 1. oldalról) Például a helyi felvásárló központok áruszállítmányait minden esetben ellenőrzi, s ha szükséges, átminősíti a nagyraktár minőségi ellenőre. A raktárban felhalmozott és továbbszállításra váró árut — általában meglepetésszerűen — a ZELENINA vállalati és üzemi minőségi ellenőrei, valamint az állami minőségellenőrző intézmény dulgozói ellenőrzik. S ha netán átminősítésre kerül sor, akkor a felvásárló kínos helyzetbe kerül. Más megoldás nincs, kénytelen felkeresni a leértékelt áru szállítóját, akivel meg kell értetnie, hogy le kell mondania a feltételezett bevétel bizonyos részéről. A minőségi küvetelmények szigorítása — ami valóban szükségszerű intézkedésnek bizonyult — kell, bogy az árutermelőket az eddigieknél még jobban ösztönözze a szállítandó áru lelkiismeretes előkészítésére, az állami minőségi normák szerinti osztályozásra, tehát a társadalmi igények teljesítésére. A štúrovói zöldség- és gyümölcsfelvásárió raktárnak az év második és harmadik negyedében — a ZELENINA érsekújvári (Nové Zámky) üzeme állal meghatározott tervhez igazodva — 25 millió korona értékű árut kell felvásárolnia. A feladatot nem lesz nehéz teljesíteni, hiszen az áru folyamatos és választék szerinti szállítását a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a kertbarátok helyi szervezeteivel kötött adásvételi szerződések garantálják. Az előzetes felmérések, valamint a szerződésen kívüli árukínálat arra utal, hogy a felvásárlási terv több zöldségfélénél lényegesen túlteljesíthető. Jobban mondva túlteljesfthető lenne, ha az érsekújvári üzem vezetősége nem rendelné el olyan gyakran a szerződésen kívül felkfnált áru felvásárlásának tilalmát. Ezek a gyakori tilalmak bizony kárt okoznak a termelőknek, és zsugorítják a felvásárlással megbízott dolgozók egyéni jövedelmét is. Tehát bosszúságot okoznak mindkét szférában, azonkívül — mint azt a helyzetfelmérések is tanúsítják — állandósítják az áruhiányt az ország azon területein, ahol nem adottak az önellátottság megteremtésének előfeltételei. A štúrovói felvásárló és áruelosztó nagyraktár vezetője szerint a hiba abból ered, hogy a ZELENINA áruforgalmazással megbízott dolgozói még mindig nem tudnak jól kereskedni. Magatartásukra jellemző: amikor a termelők még nem tudnak szállítani, akkor sürgetik a felvásárlást, mikor pedig egy kicsit több az áru, akkor jön a felvásárlási tilalom. Nagy hiba az is, hogy az árukészletet halmozó raktárak vezető dolgozóit nem ösztönzik a felhalmozott árukészlet eladására. Sőt, még bírálják is a kezdeményezőket. A termelői aktivitásra — a gyakori felvásárlási tilalom mellett — kedvezőtlen hatással vannak az árpolitikai vonatkozású szankciók is. Itt arról az intézkedésről van sző, melynek értelmében a nem szerződött vagy a szerződésben meghatározott mennyiség feletti áruért jóval kevesebbet fizetnek. Például június végén a szerződött sárgarépa kilóját egy korona ötven fillérért, míg a nem szerződöttét egy koronáért, a vöröshagymát két korona ötvenért, illetve egy korona ötvenért, a fokhagymát pedig kilónként tíz koronáért, a nem szerződöttet hat koronáért vásárolták fel. A ZELENINA illetékesei állítólag ezekkel a szankciókkal akarják meggyőzni az árutermelőket a szerződéses áruforgalmazás előnyeiről. A tervgazdálkodás fejlesztése, a hazai forrásokból származó árukészlet előzetes és megközelítően pontos felmérése, s így a behozatal céltudatos korlátozása feltétlenül igényli a termelői áruforgalmazás szerződött formájának, tervszerűségének fejlesztését, beleértve természetesen a háztáji árutermelést is. Véleményem szerint ezt azonban nem árkülönbözetben mutatkozó szankciókkal kell elérni, hanem türelmes és időbeni felvilágosító munkával. Hiszen a termelők nem makacsságból vonakodnak a szerződéses árutermeléstől. A kerlészkedők legtöbb esetben azért nem szerződnek áruszállításra, mert több községben senki, még a kertbarátok helyi szervezetének vezetősége sem szorgalmazza a szerződéses árutermelést és az illetékesek nem magyarázzák meg, illetve nem támasztják alá megfelelő tényekkel a szerződéses árutermelés meghonosításának szükségességét, s annak a népgazdaságot és a kistermelőt egyaránt érintő előnyeit. Ügy tűnik, hogy az árviszonyokban alkalmazott megkülönböztetések — legalábbis egyelőre — nem annak a lénynek a felismeréséhez vezetnek, hogy fejleszteni kell a szerződéses árutermelést, hanem rontják a termelői kedvet és a kistermelők körében a felvásárló szervezettel szembeni bizalmatlanságot élesztgetik. Erre utalnak a felvásárló szervezet intézkedéseit bíráló megjegyzések, többek között annak a hangoztatása is, hogy vajon a ZELENINA a jóval olcsóbban felvásárolt árut talán olcsóbban is értékesíti, mint azt, amelyikért többet fizetett, avagy ezt a különbözetet amolyan nyereséggyarapftó tényezőnek szánja?! A štúrovói körzetben — úgy mint máshol is — a zöldség és a gyümölcs felvásárlásában a ZELENINA mellett részt vesz az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltató Vállalata és a JEDNOTA is. Ez ellen lényegében senkinek sincs kifogása, s előnyösnek is bizonyul, mert rugalmasabb a felvásárlás. A ZELENINA' štúrovói nagyraktárának vezetője — aki egyébként híve az egészséges konkurencia fejlesztésének — nehezményezi, hogy az említett két felvásárló szervezet csak a „jól menő“ zöldségáru, valamint a rendkívüli kereslet miatt rugalmasan forgalmazható kajszibarack felvásárlásában jeleskedik, de a kevésbé keresett tömegáruk iránt nem tanúsít különösebb érdeklődést. Vagyis a nehezebben forgalmazható zöldség- és gyümölcs felvásárlását a ZELENINÄ-ra hagyja, nehezítve annak helyzetét. Nehéz lenne ebben a kérdésben érdemleges álláspontot elfoglalni. Tény azonban, hogy hazánkban a zöldség és gyümölcs fő felvásárlója és forgalmazója a ZELENINA. A felvásárlásban résztvevő további szervezetek csak kisegítenek, vagyis bizonyos fokig tehermentesítik a ZELENINÁ-t és elősegítik azt, hogy a zöldség és a gyümölcs mielőbb a fogyasztókhoz kerüljön. Szinte magától értetődik, hogy a kisegítő áruforgalmazó a tevékenység jövedelmezőbb részét választja. A vállalatuk közötti szocialista kapcsolatuk — melyeknek fejlesztése az áruforgalmazás szakaszán is törvényszerű szükségszerűség — lehetővé teszik, sőt igénylik, hogy a szervezetek közötti munkamegosztást az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása mellett, lehetőleg az adott helyzethez, a sajátos körülményekhez igazodva, szüntelenül fejlesszék. A népgazdaság, a fogyasztók és a termelők, tehát mindannyiunk érdekében! PATHÖ KAROLY A štúrovói Valent Károly megkezdte a salátauborka szállítását A szerző felvételei
