Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-22 / 51. szám

1984. äecemSer 22. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az efsz-ek X. országos kongresszusának vitájából Dr. ELEKI JÄNOS, A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársakl Ä magyar élelmiszergazdaság dol­gozói, a szövetkezeti parasztság, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csa, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium, valamint a magam nevében köszöntőm a kongresszus va­lamennyi résztvevőjét és Önökön ke­resztül Csehszlovákia szövetkezeti pa­rasztságát. Megtisztelő számunkra, hogy a test­véri szomszédos ország mezőgazdasá­gának, szövetkezeti parasztságának igen fontos fórumán részt vehetünk, megismerhetjük nagyszerű eredmé­nyeiket, a fejlődéssel járó gondjaikat és szólhatunk hazánk agrárgazdasá­gának eredményeiről, együttműködé­sünk kiváló példáiról. Különös jelentőséget ad tanácsko­zásuknak, hogy arra országuk felsza­badulása 40. évfordulójának előesté­jén kerül sor. Hazánk úgyszintén en­nek a nagy ünnepnek méltó megün­neplésére készül. Az Önök kongresz­­szusa, az itt elhangzottak is ékesen bizonyítják a szocialista országok el­múlt évtizedekben bejárt országépítő, ezen belül a parasztság életkörülmé­nyeit jelentősen megjavító útjának sikereit. Népeinket és parasztságunkat ezen kívül mély történelmi szálak, a szom­szédságból, a történelmi egymásra­utaltságból, a közös sorsból adódó felismert barátság, testvériség is összeköti, amely azonban csak kom­munista pártjaink vezetésével az utóbbi 40 évben tudott igazán kitel­jesedni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a magyar szövetkezeti tagok, állami gazdaságaink dolgozói jól ismerik Csehszlovákia mezőgazdaságának e­­redményeit, mert gyakoriak a szemé­lyes találkozások. Tudjuk, hogy szövetkezeteik jól szervezett, kiváló szakgárda által irá­nyított nagyüzemek. A csehszlovák mezőgépipar — amelynek kiváló ter­mékeit mi is vásároljuk és használ­juk — magas gépesítettségi fokot és műszaki színvonalat biztosít a szövet­kezetekben. Nagyra értékeljük az Önök egyes területeken elért ered­ményeit, így a búza, árpa, dohány, komló és más növények termesztésé­nek, illetve az állattenyésztésnek, kü­lönösen a szarvasmarha-tenyésztésnek magas hozamait. Tapasztaljuk azt Is, hogy a szövetkezeti mozgalom pa­rasztságuknak magas életszínvonalat, Jó életkörülményeket biztosít. Engedjék meg, hogy röviden szól­jak Magyarország agrárgazdaságának helyzetéről, eredményeinkről és gond­jainkról. Az 1957-ben kialakított ag­rárpolitikánk alapvető elvei beváltak és máig meghatározóak számunkra. A magyar mezőgazdaság három szek­tor tevékenységére támaszkodik, a termelőszövetkezetekre és az állami gazdaságokra, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok rendszerére. A termelőszövetkezetek foglalják el a földterület mintegy kétharmadát és hasonló arányban részesednek a brut­tó termelésből is. Az utóbbi húsz év egyenletes fejlődése következtében modern nagyüzemekké váltak, ame­lyek a termelés technológiai színvo­nala és a hozamok tekintetében el­érték, sőt egyes esetekben túlszár­nyalták a korábban élenjáró állami gazdaságokat. A mintegy 130 állami gazdaság, amelyek méreteiben na­gyobbak, sok esetben az új eljárások, új technológiák úttörő alkalmazói. magas színvonalú állami vállalatokká fejlődtek. Hangsúlyozni szeretném a háztáji és kisegítő gazdaságok szere­pét is, a bruttó termelésben elfoglalt 25—30 százalékos részarányuk alap­ján. Le kell szögezni azonban, hogy eredményes tevékenységük a tsz-ek, a nagyüzemek szoros integrációs, se­gítő és szolgáltató szerepének kö­szönhető. A nagyüzemek nélkül élet­­képtelen lenne a kisüzem, amely a gazdaság ésszerű követelményeinek megfelelően elsősorban a kis beru­házási, de nagy munkaerőigényű kul­túrák termelésére szakosodott és ez­zel jól kiegészíti a szerkezet gerincét alkotó nagyüzemeket. Agrárgazdaságunk alapvető és egyik legsikeresebb ágazata a gabonterme­­lés. A búza- és kukoricatermelésünk korszerű technológiával és biológiai alapokkal a világ élvonalába tartozó hozamokat ér el. Megközelítettük az egy főre eső 1,5 tonna gabonaterme­lést, búzából hektáronként több mint 5, kukoricából pedig 6 tonna körüli termést takarítunk be. Jó eredmé­nyeket értünk el a napraforgó és a cukorrépa, valamint egyes zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében. Tej­termelésünket az utóbbi tíz évben a 2,5-szörösére növeltük. Sertésállomá­nyunk, baromfitermelésünk a jó takar­mánybázis miatt igen nagymértékű. Mindezek következtében a lakosság élelmiszer-ellátottsága a mennyiséget tekintve zavartalanul magas, a vá­laszték és a minőség egyre emelkedő tendenciájú. Emellett igen jelentős az élelmiszergazdaság exportja, hoz­zájárulva országunk külkereskedelmi egyensúlyának biztosításához. Parasztságunk szociális helyzete, életszínvonala a párt politikájának következtében a munkásosztályéval azonos, a falusi életkörülmények egyre inkább közelítenek a városé­hoz. A munkás-paraszt szövetség szi­lárd, hozzájárul országunk stabilitá­sához, népünk jövőbeni fejlődéséhez. Természetesen gondjaink is vannak. Hogy csak néhányat említsek: az ön­költség csökkentése, a hatékonyság és termelékenység növelése; a munka- és üzemszervezés tökéletesítése; a feldolgozóipar és a kereskedelmi te­vékenység fejlesztése. Tisztelt Kongresszus! Kedves Barátaink! Együttműködésünk kiterjed az élel­miszergazdaság szinte minden terü­letére. A tudományos-kutatási kap­csolatoktól a konkrét gazdasági koo­perációig terjed. Ezt a?t hiszem az alábbi néhány példa is szemlélteti. Korszerű csehszlovák árpafajtákat termesztünk, ugyanakkor magyar ku­koricatermesztési technológiát alkal­maznak csehszlovák üzemek. Példa­mutató a határmenti szövetkezetek immár hagyományos aratási együtt­működése, a kombájnok és kombáj­­nosok cseréje. Jók a kapcsolataink a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával. Rendszeresek a válasz­tott tisztségviselők és a termelőszö­vetkezetek közöti mozgalmi, társadal­mi kapcsolatok. Ezen a fórumon is javaslom a testvérszövetkezeti együtt­működések további szélesítését, a mozgalmi és termelési tapasztalatok rendszeres átadását. Befejezésül a kongresszus munkájá­nak sok sikert, Csehszlovákia mező­­gazdaságának további fejlődést, a szövetkezeti parasztságnak további előrehaladást, népeink hagyományos barátságában további összeforrottsá­­got kívánok. AVarsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3-án és 4-én Berlinben tartotta meg ülését. Az ülé­sen részt vett Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kül­ügyminisztere. A tanácskozásról kiadott közlemény megállapítja, hogy a miniszterek fi­gyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték. Meg­állapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerő­sítik azoknak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a helyességét, amelyeket az 1983. jannár 5-i prágai Politikai Nyilatkozat, az 1983. június 28-i moszkvai Közös Nyilatkozat és a KGST tagországainak 1984. június 14-én jóváhagyott Nyilatkozata tar­talmaz. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európá­ban és az egész világon továbbra is veszélyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO-országban folytatják az ameri­kai közép-hatútávolságú rakéták te­lepítését, amely a fegyverkezési ver­seny új, különösen veszélyes szaka­szát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintézkedésekre kényszerltette a Szovjetuniót és néhány más szocia­lista országot. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hegy az európai országok közötti je­lenlegi határokat, társadalompolitikai rendszerét a második világháború után kialakult egyéb területi és poli­tikai realitásokat kétségbe vonó kon­cepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsö­nös megértésére a revansista erők aktivizálódása az NSZK-ban. Az ülésen képviselt államok aggo­dalmuknak adtak hangot azzal össze­függésben, hogy az imperialista kö­rök előtérbe helyezik az erőre és dik­tátumra épülő politikájukat, példátlan mértékben fokozzák a fegyverkezési versenyt, kivált nukleáris vonatko­zásban, növelik a nukleáris katasztró­fa veszélyét, új, mind pusztítóbb fegy­verfajtákat gyártanak és halmoznak fel. E körök ragaszkodnak a nukleá­ris háború lehetőségével számoló ve­szélyes katonai doktrínákhoz, a ha­gyományos fegyverzet olyan új rend­szereit fejlesztik ki, amelyek hatá­sukban megközelítik a tömegpusztító fegyverek cpjnbolőerejét,' ugrássze­rűen növelik a katonai kiadásokat. Az Egyesült Államok és néhány szö­vetségese maga sem titkolja, hogy tevékenysége a katonai fölény meg­szerzésére Irányul. A helyzet kiéleződése növekvő ag­godalommal tölti el Európa és más föidészek népeit, mindazokat, akik aktívan fellépnek a nukleáris hábo­rú veszélyével szemben, tevékenyen cselekednek annak érdekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és javuljon a nemzetközi légkör. Meg­győzően bizonyítja ezt az Európában és a világ más térségeiben kibonta­kozott héborúellenes tömegmozgalom. Az ülésen képviselt államok síkra­­szállnak azért, hogy szigorúan be­tartsák a függetlenség és a nemzet­közi szuverenitás, a határok sérthe­tetlensége és a területi integritás, a belügyekbe valö be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról és az erővel valö fenyegetésről való lemondás, az államok minden vitás kérdése tárgya-1 lások útján történő békés rendezésé­nek elveit és a nemzetközi kapcsola­tok más alapelveit. A Varsói Szerződés tagállamai ko­runk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban visszatérjenek az enyhüléshez és az államok egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködéséhez. Adott a lehetőség a helyzet jobbra fordulására. Ehhez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alapuló politikára kell áttérni az európai és más földrészek népei előtt álló fel­adatok megoldásában. Ennek érdeké­ben szükség van a különböző társa­dalmi berendezkedésű államok pár­beszédére, érdemi és egyenjogú tár­gyalásaira, melyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló felelősséget és pozitív eredményekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azokat. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de az! sem engedik meg, hogy velük szem­­beó katonai fölényre tegyenek szert Az ülésen képviselt államok üdvöz­­lik a Szovjetunió és az Egyesült Alj lamok között a nukleáris és ürfegy­­verzet egész kérdésköréről szóló tár­gyalások megtartásáról létrejött meg­állapodást és annak nagy fontosságot tulajdonítanak. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak azért, hogy e tárgyalások céljait és feladatait már a kezdetben pontosan meghatá­rozzák. E tárgyalások hivatottak a hadászati stabilitás megszilárdításá­ra, a világűr mllitarizálásának meg­akadályozására, az európai és a vi­lágméretű nukleáris szembenállás szintjének mérséklésére. Az ülésen képviselt államok fontos­nak tartják, hogy a földrész minden állama, mindenekelőtt a NATO ás a Varsói Szerződés országai tevékenyen járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását célzó erőfe­szítésekhez. Határozottan támogatják azokat az erőfeszítéseket, hogy a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben nukleárisfegyver­­mentes övezeteket hozzanak létre. Síkraszállnak azért is, hogy mielőbb megállapodás szülessen a közép-euró­pai haderők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon. Az ülésen képviselt államok meg­állapítják, hogy az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkája időszerűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tárgya­lásokra. A miniszterek állást foglaltak amel­lett, hogy a genfi leszerelési konfe­rencia napirendjén szereplő összes kérdésről érdemi tárgyalásokat foly­tassanak. Az ülésen képviselt államok következetesen síkraszállnak az ENSZ szerepének növeléséért a béke meg­őrzésében és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Diplomáciai felélénkülés Genf előtt A diplomáciai tevékenység aktivi­zálódását eredményezte és világszer­te reményt keltett a békeszerető em­berekben az a bejelentés, hogy Gro­­miko szovjet és Schultz amerikai kül­ügyminiszter az új esztendő elején Genfben találkozik. Ugyanis, mint a TASZSZ közölte, a két külügyminisz­ter január elején Genfben azért ült össze, mivel új tárgyalások Indulnak a nukleáris és az űrfegyvereket érintő egész kérdéskomplexumről, s a ta­nácskozás témakörének és céljának közös meghatározásával fognak fog­lalkozni. Szovjet részről Vlagyimir Lomejko szóvivő Jelentette be, hogy Gromiko és Schultz külügyminiszter január 7-én és 8-án találkozik Genfben. Be­jelentették, hogy ezt a hírt egyidejű­leg hozták nyilvánosságra Washing­tonban és Moszkvában. A TASZSZ közleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy új' tárgyalásokat kezd azzal a céllal, hogy kölcsönösen el­fogadható egyezményeket érjen el a kozmikus és a nukleáris fegyverrend­szereket érintő kérdések összességé­ről. A közlemény zárőmondata konk­retizálta a leendő eszmecserék tar­talmát. A külügyminisztérium képvi­selője hangsúlyozottan kifejtette, hogy teljesen űj megbeszélésekről van sző, és a két külügyminiszter találkozóján éppen azt fogják megvitatni, hogy a majdani tárgyalásokba milyen kérdé­seket, hogyan kapcsoljanak be. Lo­mejko rámutatott, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat­európai telepítése miatt szakadtak félbe a Ismeretes tárgyalások, de most sem ezeket újítják fel, hanem „teljesen újakat kezdenek“. Szovjet részről sokszor a legmaga­sabb szintről is hangsúlyozták, hogy készek az egyenlő alapú, becsületes és ésszerű dialógus folytatására. Most ez történik. Moszkvai körökben nagy, és a fegyverzetkorlátozási folyamat továbbvitele, valamint a két világha­­talom kapcsolatainak alakulása szem­pontjából meghatározó jelentőségűnek tartják a bejelentést. A januári kül­ügyminiszteri találkozó feladata a további „menetrend“ meghatározása lesz. A moszkvai Pravda a közelmúltban közölte Schultz külügyminiszter po­zitív értelmű válaszát Konsztantyin Csernyenko pártfőtitkár Interjújára, amelyben kijelentette, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak ésszerű alapja csakis az lehet, hogy a két ország a békés egy­más mellett élésre és nem a konfron­tációra törekszik. Az „önmagáért be­szélő“ közlés — ahogyan a januári genfi megbeszélések hírét közölték — aktivizálta az éppen Moszkvában járt külföldi politikusok, így Neal Kinnock, brit munkáspárti vezető és Fred Sinowatz osztrák kancellár ta­nácskozásait is. Georgij Arbatov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Amerika-kutató In­tézetének igazgatója ,brit vezető sze­mélyiségek kíséretében levő újság­íróknak azt nyilatkozta, hogy még ko­rai volna kategorikusan kijelenteni, hogy a januári külügyminiszteri ta­lálkozó valóban tényleges előbbrelé­­pést hoz-e a fegyverkorlátozás terén. Arbatov emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió mindig készen állt a tár­gyalásokra, s a közelmúltban éppen Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára javasolt „széles témaválasz­tékot“ az amerikaiaknak. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok mezőgazdasági minisztere beje­lentette, hogy a két ország felújítja mezőgazdasági együttműködését. Va­­lentyin Mesjac szovjet mezőgazdasági miniszter amerikai kollégája, John Block meghívására küldöttséget ve­zetett az Egyesült Államokban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja Moszkvá­ban fogadta Dwayne Andreast, az Amerikai—Szovjet Kereskedelmi ' és Gazdasági Tanács társelnökét. Tárgya­lásukon a szovjet—amerikai kereske­delmi és gazdasági kapcsolatokról, azok jövőjéről, valamint a Kereske­delmi Gazdasági Tanácsnak a két ország üzleti kapcsolataiban betöltött szerepéről esett sző. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről Vábbl erősítését, a közös védelmi szö- A Varsói Szerződés tagállamainak gálják, hogy növekedjen a Varsói vétség folyamatos fejlesztését — han­­honvédelmi miniszteri bizottsága de- Szerződés tagállamai egyesített fegy- goztatta Czinege Lajos, cember 3. és 5. között Budapesten veres erőinek védelmi képessége és Az ülés tárgyszerű légkörben a be­tartotta meg soros ülését. Munkájá- harci leikészültsége. Ez különösen rátság és a kölcsönös megértés jó­ban részt vettek a tagállamok honvé- most rendkívül fontos, mivel a NATO gyében zajlott le. delmi miniszterei, az egyesített fegy- és főként az Egyesült Államok agresz- A Varsói Szerződés tagállamai hon­­seres erők főparancsnoka és vezérka- szív vezető köreinek politikája követ- védelmi miniszteri bizottságának 17. ri főnöke. A honvédelmi miniszteri keztében kiéleződött a nemzetközi ülésén részt vevő küldöttségek veze­­bizottság megvizsgálta a tagállamok helyzet. Ezért a Varsói Szerződés tőit Kádár János, az MSZMP KB első jgyesített fegyveres erői gyakorlati tagállamainak egyesített fegyveres titkára is fogadta. A szívélyes és tevékenységének kérdéseit és megfe- erőire rendkívül nagy felelősség há- elvtársi légkörű találkozón kölcsönö­lelő határozatot fogadott el. rul a szocialista közösség, az európai sen megerősítették, hogy a jelenlegi Mint ahogy ezt Czinege Lajos had- és a világbéke megóvásában minden bonyolult nemzetközi helyzetben ieregtábornok, magyar honvédelmi kalandor kísérlet visszaverésében. rendkívül fontos a Varsói Szerződés ninisater zárszavában hangsúlyozta, A jelenlegi időszak megköveteli a tagállamai fegyveres erői közötti egy- i testület nagy horderejű kérdéseket tagországoktól népeik, hadseregeik ség és együttműködés megszilárdl­­íitatott meg, amelyek azt a célt szol- barátságának, összeforrottságának to- tása. Fontos kérdésekről táravaltak

Next

/
Thumbnails
Contents