Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-21 / 29. szám

1984. Július 21. .SZABAD FÖLDMŰVES 7 Gombaszög űrügyén, a Gomba­szögi Országos Kulturális Ün­nepély kapcsán huszonkilenc év alatt annyi hasznos gondolat, vé­lemény, javaslat látott mér nyomda­­festéket sajtótermékeinkben a rendez­vénynek nemzetiségi kultúránkban betöltött szerepéről, hogy érdemes volna ezeket egy dokumentumgyűjte­ményben közreadni. Hadd ismerkedne meg a közben felnövekvő ifjú nemze­dék e három évtizednyi műsortermés­sel; szereplőivel, részeseivel egye­temben. Hadd éreznénk azt a szelle­mi, erkölcsi erőt, amely létrehozta, s fenntartotta a közösségi küldetés­tudat és a nemzetiségi humánum esz­méjét. Mit jelent Gombaszög? Közel tizenöt esztendeje közönség­alkotó eleme vagyok e rendezvény­nek. Az idén emlékeim, s tapaszta­taim alapján, sajátosan egyéni látó­alábbi mozaikképeket... A gombaszögi táj mély benyomást keltő festői szépsége — haragoszöld erdők, kopár mészkőhegyek, csobogó patak, romantikus ligetek — jelképes erőt kapnak, ha a költői ábrázolás mögöttes terében megjelenik a törté­nelem ... A Szlovák Nemzeti Felkelés szlovák, cseh, szovjet és magyar har­cosai negyven évvel ezelőtt a közeli gömöri hegyekben is meggyújtották őrtüzeiket. Közösen küzdöttek itt is a fasizmus ellen. A hagyományok te­hát így növekedtek történelemmé; egykor a Sarlósok ütötték fel Itt a táborukat, s a felszabadulás után a Jégtörő Február tette lehetővé nem­zetiségi életünk szabad kibontakozá­sát. S hogy mit jelképez ma Gomba­szög? Közel harminc éve szolgálja a ha­zánkban élő népek kultúrájának fej­lődését és közeledését nemzetiségi kultúránknak ez a legnagyobb ünne­pe, s így nemzetiségi tudatunk alakí­tása, erősítése mellett az egymáshoz való közeledésben is pótolhatatlan szerepe van. Gombaszög a népművé­szet internacionalizmusét, népeink bé­kevágyát hirdeti, jelképezi, szolgálja; az emberi humánum fölényét az ag­resszióval szemben. NÉPMŰVÉSZET ÉS NEMZETKÖZISÉG A fesztiválok fesztiválja megnyitó­jának üde színfoltja volt a népművé­szeti együttesek színes, menettánccal egybekötött felvonulása és a Felsza­badulási Emlékmű ünnepélyes megko­szorúzása a rozsnyót (Rožňava) Bá­nyászok terén. Ezt követően a prog­ram gerincét mindkét napon a dél­­szlovákiai tájak magyar folklórja al­kotta. A szlovák, az ukrajnai, a len­gyel és a magyarországi vendég­együttesek szerepeltetésével pedig helyet kapott az ünnepségen a nem­zetek és nemzetiségek kulturális kö­zeledésének gondolata is, napjainkig vetítve a Szlovák Nemzeti Felkelés örökét. A gombaszögi völgy szabadtéri szín­padán mintegy ezer műkedvelő tán­cos, énekes, színjátszó, zenész közre­működésével került sor a csehszlová­kiai magyar amatőr művészeti moz­galom eredményeinek egységes, egy fesztiválon belüli reprezentálására, a lehető legtöbb műfaj felvonultatásá­val. Az ünnepségen a központi ren­dezvényeink (Jókai-napok, Dunamentl Tavasz, Melódia '83, Kodály-napok, ONF) legjobb, helyezettjein kívül egy szlovák, egy ukrán, egy lengyel és két magyarországi vendégegyüttes, valamint a rozsnyőf Járás legjobb amatőr művészeti csoportjai szere­peltek. ELSŐ NAP: A BARÄTSÄG JEGYÉBEN Szombaton a gombaszögi amfiteát­rumban a Melódia '83 verseny győz-, tesei nyitották meg az ünnepséget, kemény ritmusokkal törve meg a ma­­dárfüttyös, szpllősusogású völgy idill- Jét. Ezt követően került sor a Népek barátsága című ünnepi műsorra, a­­melynek keretében a párt- és kor­mányküldöttség vezetője. Jaroslav Kanský. az SZSZK kormányának el­nökhelyettese, valamint Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke mondott ün­nepi beszédet. A nagygyűlésen jelen volt az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának küldöttsége Jozef Bubčák titkár vezetésével. Megjelent továbbá FrantiSek Karas, az SZSZK Kulturális Minisztériumának főosz­tályvezetője, Ivan Pantiura, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének vezető titkára, valamint Hrabec 1st ván. a Magyar Népköztársaság kon­zulja. Kanský elvtárs beszédének be­vezető részében tolmácsolta Jozef Le­­nártnak, az SZLKP KB első titkárá­nak és Peter Colotka miniszterelnök­nek személyes üdvözletét, sok sikert és szép élményeket kívánva az ün­nepség részvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a dal és a tánc népünk boldog életének kifejezője. A CSEMADOK Központi Bizottsága által szervezett fesztivál is ennek meggyőző bizonyí­téka, békés életünk méltó ünnepe, mely kifejezi azt az akaratot és eltö­kéltséget, hogy mindent meg akarunk tenni a szocialista Csehszlovákia fej­lődéséért és a világbéke megszilárdí­tásáért. Nemzeteink és nemzetiségeink internacionalista testvériségének és egységének nagyszerű megnyilvánulá­sa ez. A továbbiakban az imperializ­mus háborús törekvéseiről, valamint a Szovjetunió és a szocialista tábor békepolitikájáról beszélt, majd szólt pártunk gazdaságpolitikájáról, az SZNF dicső örökségéről, valamint a magyar nemzetiség életében végbe­ment mélyreható változásokról. Be­számolóját a következő gondolatokkal fejezte be: ....... Meggyőződésünk, hogy a CSKP KB, a Nemzeti Front KB és a szövet­ségi kormány által Csehszlovákia né­pe nemzeti felszabadító harca bete­tőzésének — amely harcban magyar nemzetiségűek is aktívan részt vettek — és hazánk dicső szovjet hadsereg által felszabadításának 40. évforduló­ja alkalmából kiadott {elhívás az egész ország dolgozóit arra ösztönzi, hogy konkrét tettekkel, kezdeménye­zéssel, szocialista vállalásokkal és azok következetes teljesítésével hoz­zájáruljanak az idei és a jövő évi tervfeladatoknak, valamint a 7. öt­éves tervidőszak feladatainak telje­sítéséhez. A legméltóbban Így ünne­pelhetjük meg ezeket a dicső évfor­dulókat, támogatva egyúttal pártunk békeerőfeszítéseit és hozzájárulva ön­magunk és gyermekeink boldog éle­téhez ...“ A műsor első felét a Csehszlovák Televízió egyenes adásban közvetítet­te. A csoportok — látványos, jő szer­kesztésben — átfogó képet nyújtottak a hazai magyar népi kultúra dal-, zene és tánchagyományairól. Ebben az összeállításban a kassai (Koái^e) Dj Nemzedék táncegyüttesen kívül szerepeltek még az ekeli (Okoliőná na Ostrove) Summások, a somorjai (Šamnrín) Cselló, a Komáromi (Ko­márno) Hajós, a szinai (Soňa) Rozma­ring, a fülekpüspöki (Fif. Biskupice) Palóc táncegyüttesek, a szepsi (Mol­dava nad Bodvou) és a szesztai (Cestice) folklórcsoport, a kassai Csermely kórus, az ekeli Tátika és a gortvai Barkóca gyermekcsoportok, valamint a Szőttes. Mindahányan egy gondolatot asszociáltak bennem; a művészet és a kultúra legfőbb fel­adata ráébreszteni az élet szépségére, nemes értékeire. A program további része — a kézs­­márki (Kežmarok) Magura folklór­­együttes fellépésével — a népek kö­zötti megértést jelképezte. Gombaszög a Szlovákiában élő népek kultúrájá­nak, közös hagyományainak gondozá­sára is vállalkozott, hiszen ezek ál­landó hatást gyakoroltak egymásra. A műsor második felében még jobban felerősödött az egymás mellett élő népek és nemzetek kulturális össze­tartásénak gondolata, miután megcso­dáltuk az ukrajnai Junoszty Zakarpa­­. tyija, a lengyel Pektovin, valamint a mátészalkai Szatmár néptáncegyütte­­,sek színes szőttesét. Az ukrán, len­gyel és magyar népművészek külön­leges érdeklődéssel hajoltak a múlt fölé. A kitágult geográfiai környezet­ben meggyőző erővel mutatták be az együttélés kulturális hagyományait — a megbékélést, az összefogás a népek közötti megértés megannyi művészi Pillanatkép a felvonulók menettáncából I ■ ■ szimbólumaként. Így zártuk lelkűnk­be a, lengyelek lágy muzsikáját, gyö­nyörködtünk az ukTánok pergő rit­musú, virtuóz táncmüvészetében, s gazdagodtunk a mátészalkaiak ha­gyományőrző folklórműsorával. A ké­ső esti órákban a komáromi Magyar Területi Színház művészei szórakoz­tatták volna a közönséget. Brecht- Weill Koldusoperájának a bemutatása azonban egy kiadós zápor miatt el­maradt, s ugyanígy nem kerülhetett sor a sokak által várt táncházra sem. MÁSODIK NAP: GÁLAMŰSOR, RAGYOGÓ IDŐBEN Vasárnap délelőtt napfénytől és gyermekmosolytől derűs színpadon kezdődött a Gyermekek a gyermekek­nek című műsor, amelyben felléptek a Dunamenti Tavasz és a Zselizi (Že­liezovce) Országos Népművészeti Fesztivál győztes gyermekcsoportjai, valamint a rozsnyői járás képviselői: a rejdovai Horiőka és a szádalmási (Jablonov nad Turňou) magyar gyer­mekcsoport. A néphagyományok szel­lemének legifjabb őrzői, továbbvivői, bemutatkazásukka) szokatlanul nagy közönséget vonzottak. Az aranyos csöppségek játékénak tartalmi bemu­tatására most nem vállaikozhatom. A štúrovôi Hahota gyermek-színjátszó­­csoportről azonban el kell mondanom egyet s mást. Kezdem azzal, hogy kellemes meglepetésként hatottak. Já­tékuk — egyéni újszerűséggel volt meseszerűen elképesztő — a felnőtt nézőket is kilódította az időből, visz­­sza a gyermekkorba, önfeledt gyer­mekként kacagtunk, örültünk, izgul­tunk vagy éppen szorongtunk a me­sejáték hangulatának bűvkörében. Az egész színpad csupa élet, mozgás/ Igazi meseország volt. korhfi mesehő­sökkel, ám huszadik századunkat Idé­ző díszletekkel. A mesekirándulás Legjobb amatőr néptánccsoportunk; a kassai Oj Nemzedék után a vastaps: köszönet volt az újra átélt gyermekkorért! A kétórás déli pihenő alatt megte­kintettem a losonci (Lučenec) járás tárgyi néprajzi hagyományából rende­zett tematikus kiállítást. A kender­feldolgozás népművészeti kiképzésű eszközei, a vászonból készített szőtte­sek, viseletek egy tájegység érzés- és formavilágába nyújtottak érdekkeltő betekintést. A könyvsátor és a dedikálással egy­bekötött könyvárusítás, valamint a népművészeti vásár: fazekasok, kera­mikusok, bőr- és rézdíszmüvesek sfb. árusítással egybekötött bemutatói is élénk színfolttal gazdagították az ün­nepélyt. A nagyobb siker érdekében azonban ezekre tudatosabban (több ötlettel) kellene készülniük a szerve­zőknek. A könyv népszerűsítésében például eredményes lehetne fezt már tavaly is szorgalmazták), ha a Ma­dách Könyvkiadó egy két könyvújdon­ság megjelentetését biztosítaná erre az alkalomra, amelynek az árusítása ott, az ünnepély keretében venné kez­detét. A délután folyamán — telt rét előtt — ismét felléptek az ukrán, a lengyel és a magyarországi vendégcsoportok, a Szőttes, és az ONF ’84 győztes tánc­­csoportjai. A 70 tagú ukrán együttes most is lenyűgözte a közönséget. Tánckölteményeikkel, lírai muzsiká­jukkal, dalaikkal a kultúra, a művé­szet morális és közösségi szerepét hangsúlyozták, összeállításukat — a­­jándék gyanánt — egy vérpezsdítő magyar csárdás-feldolgozással zárták. A délutáni kavalkád — a gömört táj szeretetét, a hazához, a szülőföldhöz való ragaszkodást jelképezte. Üjra és újra bizonyságot nyertünk afelől, hogy a Szlovákiában élő ' nemzetisé­gek tudnak élni egymás mellett anél­kül, hogy nemzeti sajátosságaikhoz való ragaszkodásukat feladnák. Ilyen alapon is bizonyos történelmi levegő, szín jelleg tapadt a gombaszögi völgy­höz. S végül: a XXIX. Országos Kul­turális Ünnepély befejező műsorszáma a jől Ismert magyarországi Korái együttes óriási sikerű koncertje volt. Milyen volt végső soron az 1984-es gombaszögi fesztivál? A sorsközös-' ségből, eszmeközösségből, egymásra­utaltságból fakadó belső érdekek lánca az, ami az egész rendezvényt és szereplőit (szlovákokat, ukráno­kat, lengyeleket, magyarokat) össze­kapcsolta. Üjabb és újabb értékekkel gazdagodott nemzetiségi kultúránk kincsestára, amely egyszerre kötődik a nemzetiségi létünkhöz, szülőföl­dünkhöz és az egyetemes európai mű­veltséghez. A gombaszögi mozaiktablő utolsó tükörcserepe, a körbeforgatott kalei­doszkóp utolsó csilláma egyben üze­net Is, az emberiség nevében: vigyáz­zunk arra, hogy ez a nemzetek pél­dás együttműködésének szimbólumá­vá magasztosult margarétás gömöri rét mindig az emberiesség és a békés együttélés forrásának tiszta szellemé­ben fogadhassa a különböző népek, nemzetiségek küldötteit,- fiait. •• .flip .. és legjobb gyermekszínjátszóink: a stűrovóí Hahota A kézsmárki Magura Korcsmám* László Ennyien voltunk.., (Vass Gyula felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents