Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-21 / 29. szám

1984. július 2Í. SZABAD FÖLDMŰVES 5 PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT Úgy tűnik, mintha tegnap tör­tént volna, ám az idő repül, 35 év telt el a CSKP történel­mi IX. kongresszusa óta, amely kitűz­te a szocializmus építésének vezérvo­nalát, s ennek egyik alapfeltétele a mezőgazdaság szocialista átépítése volt. „Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül“ — mondotta Klement Gottwold elvtárs a CSKP'IX. kongresszusán. A parasztság párt Iránti bizalmát erősítette a Hra­­deci program felelősségteljes megva­lósítsa. A mezőgazdasági földreform keretében a volt Ikis és középpa­rasztok között 1,7 ImilHó hektár fői­jeiét osztottak szét. A szegény paraszt­ság végre a saját földjén dolgozha­---------------------------ttott. A mezőgazda­sági termékek árai megszilárdultak és a mezőgazdasági termelés fellendü­lésnek indult. Mindezek ellenére a szétaprózott egyéni gazdaságok nem tudtak lépést tartani az ipar rohamos fejlődésével, s a mezőgazdasági ter­melés alacsony intenzitása nem tette lehetővé a munkaerők átcsoportosítá­sát, melyre az iparnak oly nagy szük­sége volt. A mezőgazdaság szocialista átépíté­se a parasztság életében, falvaink fej­lesztésében és a mezőgazdasági ter­melés növelésében történelmi jelen­Munkás-paraszt szövetség tőségű. Tapasztalatból tudjuk, hogy á haladó eszmék nehezen törnek ma­guknak utat. Mezőgazdaságunk szo­cialista átépítésének gondolata sem terjedt magától. Nehéz és céltudatos harcot kellett vívni a kis- és közép­parasztok tudatformálásáért, a szo­cialista útra való lépéséért. Megvaló­sításában a pártszervezetek, a nem­zeti bizottságok, a hivatalok és gyá­rak vezetőinek, munkásainak és agi­tátorainak ezrei vettek részt. Ezek az ismert és ismeretlen emberek fárad­ságot nem kímélve ás jutalmat nem várva nap mint nap a munka befe­jeztével indultak a falvakba. Sokszor egész éjjeleket virrasztottak át a vé­get nem érő gyűléseken. Tény az is, hogy a gazdák nem fogadták őket tárt karokkal, sokszor bezárták előt­tük az ajtót, rájuk uszították a kutyá­kat és néhol még testi bántalmazás­ra is sor került. Ma már nehéz vol­na összeszámolni azon órákat, napo­kat és éjszakákat, amelyeket az agi­tátorok a falun töltöttek. Odaadásuk a szocialista mezőgazdaság virágzó üzemeiben és az áj arcú falvakban ölt testet. A Prágai Mezőgazdasági Múzeum­ban őrzik az első szövetkezeti tagok belépési nyilatkozatait, a szövetkeze­tek megalakulásáról szóló jegyző­könyveket. Nézem a megsárgult lapo­kat, a nehéz paraszti kézzel és tinta­ceruzával odakanyarított aláírásokat, melyek a nagyüzemi mezőgazdaságba vetett hitet szimbolizálják. 1948. szeptember 17-én Tőrén (Tu­­rá) a volt zselizi (Želiezovce) járás­ban 17 béres és szegényparaszt 195 hektáron megalakította az ország el­ső egységes földművesszövetkezetét. 1948. december 12-én Dolné Krškany­­ban, 1948. december 18-án Nemči­­üanyban alakult szövetkezet. 1949 második felében Szlovákiában már 484 efsz volt regisztrálva. A CSKP IX. kongresszusának határozatai a lenini szövetkezeti tervre és a szovjet kol­hozok gyakorlati tapasztalataira ala­pozva konkrét formát öltöttek. 1951- ben Szlovákiában 749, 1952-ben pedig 1695 III. illetve IV. típusú szövetkeze­tét tartottak nyilván. A szövetkezete­sítés gyors üteme nagyméretű beru­házást, több erőgépet, műtrágyát és vegyszert igényelt. Mint általában minden kezdet, a szövetkezetesítés sem volt problémáktól mentes. Ma már nem szégyelljük bevallani, hogy sokszor a munkaegységekre járó bért sem tudták kifizetni. A bizalmatlanok hátat fordítottak a közösnek, de a többség maradt, mert bízott a szövet­kezetesítés eszméjében. A fejlődés az utóbbiak igazát tanúsította. Az elért eredmények meggyőzően bizonyítják szocialista mezőgazdaságunk előnyeit. A mezőgazdasági bruttó termelés 35 év alatt 52-ről 110, a mezőgazdasági árutermelés pedig 17,7-ről 72 milliárd koronára növekedett. Jelentősen nőtt a döntő fontosságú mezőgazdasági termékek előállítása. A hústermelés 460 ezerről 1683 tonnára, a tejterme­lés 2,5-ről 8,3 mililárd literre, á to­jástermelés pedig 1,1-ről 5,6 milliárd darabra növekedett. A mezőgazdasági termelésben elért eddigi eredmények lehetővé tették, hogy a CSKP XIV. kongresszusa célul tűzze ki az ön­ellátás programját, melynek elérését а XV. és XVI. pártkongresszus, vala­mint a központi bizottság ülései is hangsúlyozták. Szocialista mezőgazdaságunk előtt nagy feladatok állnak, melyek telje­sítése elképzelhetetlen a tudományos­­műszaki haladás vívmányainak gya­korlati alkalmazása nélkül. Mindez szükségessé teszi a mezőgazdaság és a háttéripar közötti kapcsolatok javí­tását, melynek fontossága a CSKP KB 10. ülésén is napirendre került. Az inar úc я тР7поя7г1я«;Й7 ppvílttmfíktt­dése a munkás-paraszt szövetség ma­gasabb fokú megvalósítását követeli. Ezen igényes célok eléréséhez az ala­pító tagok példamutatásából kell me­rítenünk. A feltételek adottak: a szö­vetkezetek korszerű eszközellátottsá­ga, a tagság magas fokú szakmai tu­dásával párosul. Mély gyökereket vert a szocialista verseny-, a szocia­lista brigád- és az újítómozgalom, melynek elevenségét az SZNF és ha­zánk szovjet hadsereg általi felszaba­dításának közelgő 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó felajánlási mozgalom is fokozza. A mezőgazdaság kollektivizálásáért folytatott harc időszakához fűződő emlékeink és gondolataink krónikája igen gazdag. Az évfordulók kapcsán emlékeinkben visszatérünk a múlt eseményeihez. Ügy tűnik, mintha teg­nap történt volna. A népek és nem­zetek történetében 35 év nem nagy idő, de hazánk mezőgazdaságának szocialista átépítésében egy egész korszakot zár le. A falust parasztság életében és a mezőgazdaság fejlődé­sében olyan forradalmi változások történtek, melyekhez hasonlót eddig nem tapasztaltunk. Szocialista mezőgazdaságunk Jelen­legi fejlettsége és eredményei nem véletlen szerűek. Hosszú és görön­gyös volt az út, mely ide vezetett. A' munkás-paraszt szövetség következe­tes megvalósítása tette járhatóvá. SLADOVNlK JÓZSEF Kezükben a jövő Fegyvernek (Zbrojnlky) két köz­ség, Alsó- és Felsőfegyvernek egyesüléséből jött létre 1946- ban. Az egyesítés előtt Alsófegyver­nek 418, Felsőfegyvernek pedig 375 lakost számlált, így az egyesített köz­ség lakosainak száma 793 lett. A la­kosság jelenlegi száma 635. A múlt század elején a községben nemesi joggal éltek Nyáry báró, Maj­­tényl, Tersztyánszky, Szulovszk? és Placky földbirtokosok. A múlt század közepén a község nagy része az Esz­­terházy grófi család tulajdona volt. Századunk elején két nagybirtokos (Adler és Neumann) élt itt, de ma már csak az általuk építtetett kúriák emlékeztetnek ezekre a szomorú időkre. Az egyikben a helyi nemzeti bizottság talált otthonra, míg a mási­kat Ifjúsági klubbá alakították át. A lakosság fő foglalkozása a múlt­ban és napjainkban Is a mezőgazda­­sági termelés. Szorgalmas emberek lakják, akik becsületes, odaadó mun­kájuk következtében mindig jó ered­ményeket értek el. Ä község a Zselizt (Želiezovce) Lé­vával (Levice 1 összekötő út két olda­lán fekszik. Legkiemelkedőbb pontjai az Iroghegy, a Mélyút és a Kecskés­alja, melyek lejtőin mindig jó minő­ségű bort termeltek a fegyverneklek. A lakosság nagy része, a vagyonta­lanok a felszabadulás előtt a földbir­tokosok földjein dolgoztak nagyon alacsony bérért. Á napi munkaidő 16— 17 őrát Is kitett. Béresek is éltek a községben, akik szintén szegényes körülmények között tengették életü­ket. Az életszínvonal és a kulturális élet nagyon alacsony szinten mozgott Rádióval csak a gazdagok rendelkez­tek. Egyetlen szórakozási lehetőség az aratás és cséplés befejezése utáni mulatságon kínálkozott, ahol cigány­zene mellett táncoltak a község fia­taljai és Idősebbjei. A községet 1944. december 22-én szabadította fel a szovjet hadsereg, mely olyan erővel támadott, hogy a fasiszta hitleri hadsereg meg sem próbálta az ellenállást. Bátran állíthatjuk, hogy 1949 óta, a szocialista mezőgazdaság 35 éve alatt szinte a felismerhetetlenségig megváltozott a falu képe, arculata. A 35 év alatt hatalmas gazdasági, tár­sadalmi és kulturális fejlődésen ment keresztül a község. 1949 óta a köz­ségben több mint 70 családi ház épült, tehát több, mint azelőtt egy évszázad alatt, negyvenet pedig telje­sen újjáépítettek. 1957-ben a község­be bevezették a villanyt, azóta rádió, televízió, villamostűzhely, porszívó, mosógép és hűtőszekrény teszi a csa­ládok életét szebbé, könnyebbé és ké­nyelmesebbé. A házak elől eltűnt a deszkakerítés, s helyükbe festett vaskerítés került. Ha valaki utazni akar, nem kell gyalog mennie a távoli vasútállomásra, mert naponta több mint harmincszor indulnak autóbu­szok a zselizi és a lévai vasútállomá­sok felé. 1958-ban hangosanbeszélő váltotta fel a kisbírő dobját. 1950-ben kapcsolták be a községet a telefon­­hálózatba, Jelenleg már több mint hú­szán rendelkeznek telefonnal. 1962-ben adták át rendeltetésének az új, tizennégytantermes iskolaépü­letet. A lakosság bevásárlási gondjait a Jednota Fogyasztási Szövetkezet ol­dotta meg, amikor 1987-ben önkiszol­gáló üzletet és modern vendéglőt, a következő évben pedig textilüzletet nyitott. Az utóbbi években új kuitúr­­liázat avattak, 1981 óta pedig a szö­vetkezet adminisztrációs épülete hir­deti a község gyarapodásét. Korszerű­sítették a közvilágítást, portalanltot­­ták az utakat és átépítették a sport­pályát. A jednota épülete előtti teret parkosították. A falu minden utcájá­ban járdát építettek. Az autóbusz­megállóknál várótermeket létesítettek. Kiváló eredményeket érnek el a fa­luszépítésben. A községnek gazdag könyvtára van, ahol még a legigénye­sebb olvasók Is megtalálják kedvenc olvasmányaikat. Alig akad szövetke­zeti család, ahová ne járna párt- vagy mezőgazdasági sajtótermék. Sajnos, az utóbbi években mintha hiányozna a lelkesedés az öntevékeny kulturális élet terén, de mindent mérlegre téve, anyagiak és szellemiek viszonylatá­ban az elmúlt 35 esztendő Jelentős eredményeket hozott. A legnagyobb fejlődésről azonban a Május 9. Efsz tanúskodik, amely 1951 szeptemberében alakult meg. Va­lóra vált a lakosság álma. Már nem kellett a falu szegényeinek a gazda­gok portáján kilincselniük. Megtalál­ták számításukat a szövetkezetben és boldogan, megelégedetten élnek. El­múlt a munkanélküliség réme. hiszen a község oroszlánrésze boldog, meg­elégedett szövetkezeti tag. Az egy­séges földművesszövetkezet eredmé­nyei évről évre jobbak. Tavaly a ter­vezett 5 millió 441 ezer korona tiszta nyereséggel szemben nem egészen 8 millió 269 ezer koronás nyereségre tettek szert. A szövetkezet 3939 hektár mezőgaz­dasági területeit gazdálkodik, ebből a szántóterület 3577 hektár. A rétek területe 102, a legelőké 108, a szőlő­­ültetvényé 66, a gyümölcsösé pedig 12 hektár. Eladási kötelességüknek a múlt év­ben minden területen eleget tettek. 896 tonna húst értékesítettek, ebből 565 tonna volt a sertéshús. Tejeladásj tervüket 107,7 százalékra teljesítet­ték, összesen 2 millió 960 ezer liter tejet adtak dolgozóink asztaléra, ami­nek 95,5 százaléka első osztályú volt. A beruházások területén is szép —fl рМШШЕ eredmények születésénél bábáskod­tak. Nyolcezer köbméter befogadóké­pességű slléteret hoztak létre 2 mil­­iiő 293 ezer korona értékben. Saját erejükből tehénístállőt építenek két­millió 212 ezer korona befektetéssel, a múlt évben a tervnek megfelelően 600 ezer koronát merítettek ki erre a célra. Szőlőt 7 millió 446 ezer koro­na értékben telepítenek, ezen a terü­leten a múlt évben kétmillió koronát ruháztak be, ugyanis 16 hektár Kék­frankost és Szentlőrincit telepítettek. Nagy lépést tettek előre a gépek vá­sárlásában, összesen 5 millió 145 ezer koronát adtak ki traktoraikért, takar­mánybetakarító gépekért és talajmű­velő eszközökért. A szövetkezet vezetősége Kintler József agrármérnök vezetésével min­dent megtesz a CSKP XVI. kongresz­­szusa határozatainak teljesítéséért, a szocialista mezőgazdaság, az egyságos földművesszövetkezet továbbfejleszté­séért. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a növénytermesztés gyors ütemű fejlesztésének. Az állattenyésztés sa­ját takarmányforrásokkal történő fej-J lesztését és belterjesftését állandóan figyelemmel kísérik. A termelési ala­pokat, az anyag- és energiaforrásokat igyekeznek teljes mértékben éssze­rűen hasznosítani. Nagy súlyt fektet­nek az irányítás hatékonyságának a növelésére, az anyagi érdekeltség el­mélyítésére, a dolgozók szakképzett­ségének és kezdeményezésének teljes mértékű kihasználására. Fokozatosan kiküszöbölik a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkát, főleg az asszonyok és a fiatalkorúak foglal­koztatásában. Jelentős javulás észlel­hető a munkabiztonság és az egész­ségvédelem terén. Az utóbbi években bővült az üzemi étkeztetés. A szövetkezet az üzemi pártszerve­zet vezetése alatt, a helyi nemzeti bi­zottság és a Nemzeti Frontba tömörü­lő társadalmi tömegszervezetek tiszt­ségviselőivel. valamint az efsz veze­tőségével közösen, aktívan és kezde­­ményezően oldja meg a község je­lenlegi és távlati fejlesztési problé­máit. Ebben az igyekezetükben a köz­ség vezetői mindig támogatást talál­nak a polgároknál.. A község legújabb története Is bizo­nyltja, hogy a társadalmi rendsze­rünk által nyújtott lehetőségek arány­lag rövid idő alatt olyan átalakulá­sokat eredményeztek, amilyenekről nagyapáink nem is álmodtak. Veress Vilmos • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • Gabonakombájnok az olajosrepce-táblán Tóth József felvétele Egész nap szervez, Irányít, el­lenőriz — Léka Gyula agrár­mérnök, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gaz­daság növénytermesztési főágazatve­­zetője. A terepjáró kocsit legszíveseb­ben minden táblaszélen megállítaná, az 5600 hektáros gazdaságot részletei­ben mutatná be. Dehát erre nincs mód. A HEGYOLDALON Szőlészetük Itt 94 hektár. A szőlő­tőkék között asszonyok, kezükben gyorsan jár a kapa, ez a gazgyilkoló ősi szerszám. Odább emberek perme­teznek. Közben kiáltás hangzik: a mérnököt hívják. Az 6 szakvélemé­nyét kérik, mert hiszen az éjszakai eső kissé feláztatta a talajt, s a kapá­lással egyidöben végzik a szőlő kötö­zését ... Távolabb, a fa tetején fehér rongy lebeg, seregélyrlasztőként. A tarka képbe kendők vegyülnek, a kék sure Is kivlllan a zöldből; lebarnult női combok mutatják, nem szükséges Itt a strandra járni. — Tavaly 12 tonna szőlőt takarítot­tunk be hektáronként — magyarázza kísérőm. — Az Idén azonban nem kedvez az Időjárás. Mindent elköve­tünk, hogy a betegségektől, kártevők­től és a gyomtól védjük a szőlőt. ÖRÖM ÉS GOND Szemet gyönyörködtető a cukorré­pa, kedvezett neki a többszöri kiadós eső. A kukorica ts haragoszöld, amit az Idén 840 hektáron termesztenek, ebből félezer hektárnyit a Bábolnai Kukoricatermesztést Rendszer alapján, vágsellyel (Sala) együttműködéssel. A hozamterv: 6,5 tonna. Ha minden Kapások Jól megy, az ipari módszert már 900 hektáron alkalmazzák. A főágazatvezető sóhajtozik: „Me­leg kellene, meleg ...“ S még hozzá­fűzi, hogy a tartós esőzések követ­keztében a szálas takarmányokból egy kaszáiét kiesett, ami 1600 tonná­val szegényítette a takarmányalapot. Mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy ez más módon pótolható legyen. -A KERTÉSZETBEN A hűvös Időjárás, mely az Idén hosszantartó volt, rányomta bélyegét a zöldségkertészetre. Bár karalábébői és hónaposretekből a terv teljesült, a paprika és a paradicsom viszont el­maradt a fejlődésben. itt is szorgoskodik a kertészeti csoport. A már 62 éves özvegy Juhász Erzsébet beszéde pergő, közben hun­­cutkodík. — Meleg kéne a zöldségre Is... A sok esőtől csak a gyom női A rossz­nak mélyre hatolnak a gyökerei... — példázódlk. — Jól oda kell vágni ne­ki a kapával, elmetszeni a gyökeret, különben minden hiába. Az embernek kell okosabbnak lennie... — Sebté­ben megtudjuk, hogy Erzsi néni két lánya már férjnél van, ám a 32 éves fia oldalán szívesen látna már me­nyecskét, aki segítene a hézkörüll munkában. A 45 éves Székely Margit ötgyere­kes családanya. Férje rokkant. Neki kell többet dolgozni, pénzt keresni, bár az életpárja jó nyugdíjat kap. Sok pénzt kell a gyerekekre költeni. A négy fiú közül az egyiknek ház, a másiknak motorbictkli, a harmadik­nak személyautó, a negyediknek meg sok pénz kellene, no meg a leány­­gyermek is a jövőjét álmodja. EPILÓGUS Szerettem volna sokáig elcsevegni a bodrogszerdahelyi asszonyokkal, de talán majd máskor. Egyébként is dél van; száll az ebédre hívő harang-, sző ... Röpke őrára csend telepszik a zöldségesre: Jő étvágyat! (illés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents