Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-01 / 48. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. december L • KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK • KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK • KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK • KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK Mit vár a kongresszustól? Ä* egységes földművesszövetkezetek napjainkban zajló, X országos kongresszusán a komáromi (Komárno) járás 22 szövetkezetének 16 ezer főnyi tagságát összesen harminc küldött képviseli. A küldöttek között ott találjuk Szabó Zoltán agrármérnököt, a Búcsi (Búé) Efsz elnökét, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának alelnökét és pártcsoportvezetőjét is. Szabó elvtárs — közgazdasági érettségi bizonyítvánnyal a zsebében — könyvelőként kezdett dolgozni 1962-ban a búcsi szövetkezetben. Tehetségét méltányolva, később ilzemgazdászszá léptették elő, majd 1981- ben elnökké választották. Közben Nyitrán (Nitra) főiskolai diplomát szerzett, természetesen közgazdasági szakon. Irányításával a közös — korábbi hírnevéhez méltóan — tovább szilárdította pozícióját s napjainkban is a járás élvonalbeli gazdaságai között szorgalmazza a mezőgazdaság tervszerűi * **** fejlesztését. A járás hasonló feltételek között gazdálkodó üzemeinek komplex értékelése alapján a szövetkezet az 1977— 1983 közötti időszakban rendre az élmezőnyben foglalt helyet. Gondjaik és problémáik természetesen nekik is vannak, elsősorban azért, mert a homoktalajokon öntözőrendszer hiányában Igencsak nehéz elfogadható termelési eredményeket elérni. Minapi találkozásunk alkalmával mindenekelőtt afelől kérdeztük Szabó Zoltán agrármérnököt, hogy mit vár a földművesszövetkezetek legfelsőbb fórumának tanácskozásától? — Miként az egész járásban, úgy szövetkezetünkben is igyekeztünk a lehető leghatékonyabban megszervezni a kongresszus előtti vitát. A fáradozás meghozta a várt sikert, hiszen a tanácskozások során gazdaságainkban sok jó ötlet és mielőbbi megvalósításra váró javaslat hangzott el. Ezek közül többet máris megvalósítottunk, viszont a hatáskörünket meghaladó, zömmel országos horderejű javaslatokat felterjesztettük felsőbb véleményezésre, illetve jóváhagyásra. Szem.ély szerint abban a reményben utazom a kongresszusra, hogy az országos tanácskozás napirendre tűzi észrevételeink és javaslataink megtárgyalását. — Konkrétan az önök szövetkezetében milyen javaslatok születtek? — Valamennyi ötletet és javaslatot hosszadalmas lenne felsorolni, ezért csak a legfontosabbakat említeném. Mindenekelőtt azt, hogy véleményünk szerint tovább kellene szilárdítani a mezőgazdasági vállalatoknak a társadalmi szükségletek kielégítésével kapcsolatos felelősségét, de ugyanakkor tübb lehetőséget kellene adni az üzemeknek a helyi adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakítására. Javasoltuk a nyeresági adó módosítását, ugyanis a leghatékonyabban gazdálkodóktól most elvonják a nyereség 18— 20 százalékát, s ez bizony nem ösztönzi a többre és jobbra törekvést. Azt is helytelenítjük, hogy átlagdolgozónként legfeljebb évi ezer koronát meríthetünk szociális és kulturális célokra. Tqlán ezen a téren is nagyobb önállóságot kaphatnának szövetkezeteink, hogy a lehetőségeiknek és helyi igényeknek megfelelően sáfárkodhassanak a felosztható javakkal. Formálisnak tartjuk, hogy a különbözeti árpótlék megítélésekor csupán a termőföld minőségét veszik figyelembe. Ha a mutatók között a vállatok ténykedésének gazdaságosságinyereségességi jellemzői is szerepelnének, bizonyára megszilárdulna az árpőtlék gazdasági ösztönző szerepe. Javasoljuk továbbá a vezető dolgozók tíz éve érvényes bérezési rendszerének, illetve a természetbeni jutalmazás és juttatás kérdésének felülvizsgálását és módosítását. Örömmel vennénk, ha nagyobb jogkört kapnánk a büntetések kiszabásában, és a tagfelvételnél a jövőben legalább 3—S hónapos próbaidőt alkalmazhatnánk. Azt sem értjük, miért keli a továbbdolgozó nyugdíjasokkal meghatározott időre munkaszerződést kötni? A nyugdíjas továbbra is tagja marad a szövetkezetnek, tehát a munkához való joga a nyugdíjkorhatár elérésével nem szűnik meg. A rendelkezés csak a „papírmunkát“ gyarapítja, szerintünk feleslegesen. Kértük és elvárjuk, hogy javuljon a munkaruhákkal, a védőeszközükkel és a kézi tíizoltókészüiékekkei való ellátás, nem is beszélve a választékról és a minőségről. Ami pedig a belüzemi dolgainkat illeti, több konkrét javaslat hangzott el a munkaidő jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával és a fegyelem szilárdításával kapcsolatban. Foglalkoztunk a brigádszerű jutalmazási rendszer bevezetésével, a tehenészetben dolgozók mennyiségi és minőségi mutatókra alapozót bérezésével, a csoportvezetők jutalmazási alapjának létrehozásával stb. Többen javasolták, hogy oldjuk meg a nők téli foglalkoztatását, segítsük a családi házat építő tagjainkat, a fiataloknak pedig építsünk szövetkezeti lakásokat. Kádek Gábor m> ocialista mezógazdasá\y gunk legfőbb célja: az **** élelmiszer-önellátás jó feltételeinek a megteremtése, a XVI. pártkongresszus, valamint a CSKP KB Üléseinek határozataiból eredő feladatok maradéktalan teljesftése. ' A galántai járáshoz tartozó deáki (Diakovce) szövetkezet tagsága is e cél elérését tartja a legfontosabbnak. Egyébként ez tükröződött az efsz-ek X. országos kongresszusát megelőző vitában is, ahol szó esett a növénytermesztés továbbfejlesztéséről, a tudomány és a technika vívmányainak minden eddiginél rugalmasabb gyakorlati felhasználásáról, a szellemi erőforrások jobb kiaknázásáról, az állattenyésztés számára elegendő és jé minőségű takarmány biztosításáréi s természetesen az irányítás tökéletesítéséről is, mely ugyancsak a további eredményes és jövedelmező gazdálkodás egyik előfeltétele. Miután Tonkó Pál agrárméraök, a szövetkezet elnöke is ott lesz Prágában, az efsz-ek X. országos kongresszusán, mint küldött, röviden mutassuk be őt. Tónké elvtárs gyerekkora óta szereti a mezőgazdaságot. S ar-Nagyobb igényességgel rúi álmodozott, hogy miképp segíthetné elő a szocialista mezőgazdaság magas szintre emelését. Elképzeléseit igyekezett megvalósítani: mezőgazdasági középiskolát végzett, Rakovicén. Ezzel a szaktudással azonban nem elégedett meg; jeientkeztt a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolára. A főiskolai tanulmányait sikeresen befejezte. Mint fiatal agrármérnök, a Sládkovičovói Cukorgyár gazdaságában kezdte pályafutását, majd a Galántai Állami Gazdaság gépüzemelési ágazat-Megtiszteltetés Szabó Márta, az izsai (Iža) Béke Efsz könyvelője nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az 530 fős tagságot képviselheti, első ízben, az efsz-ek X. országos kongresszusán, ahol nagyon sokat tanulhat. — Végtelenül örülök annak, hogy részt vehetek Prágában, a történelmi horderejű, országos tanácskozáson — lelkendezett a megnyerő külsejű családanya, aki öt éve dolgozik a szövetkezetben. — Ezt a bizalmat, melyet a tagság belém helyezett, amikor javasolt, ma jd a javaslatot az efsz-ek járási konferenciájának résztvevői jóváhagytak, szeretném további Jó munkámmal honorálni. Egyáltalába nem kételkedünk benne, hogy szavát meg Is tartja, hiszen párttagjelölt. Munkáscsalád sarja. Apja elhalálozott, anyja nyugdíjas. Magasfokú osztályöntudata, vasszorgalma és áldozatkészsége a garancia arra, hogy továbbra se valljon szégyent, derekasan helytálljon, mind a közös gazdaságban, mind a pártmunkában, s a különböző tisztségek, megbízatások ellátásában. Férje ugyancsak a szövetkezetben dolgozik, aki szintén kommunista, tehát van kitől tanulnia, célratörést, szívőssávezetőjeként kamatoztatta szaktudását. Innen az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaságba került, ahol először agronómusi feladatkört látott el, majd a gazdaság igazgatóhelyettese lett. Az itt szerzett gazdaságirányítási tapasztalatait nagyon jól hasznosította később a galántai járás akkor leggyengébben gazdálkodó szövetkezetében, melynek elnökévé választották, 1970-ben Az említett szövetkezetben alacsonyak voltak a hektárhozainok s ez az állattenyésztésre is kedvezőtlenül hatott. Tonkó elvtárs nem élt vissza a tagság belé helyezett bizalmával; a vezetőséggel és a tagsággal együtt mindent elkövetett, bogy a közös gazdaság felfejlődjön a közepesek, majd a jól gazdálkodó szövetkezetek sorába. A szívós célratörésnek, s a tagság áldozatvállalásának, a szocialista brigádmozgalom meghonosításának, a jó versenyszellem kialakításának, a dolgozók kezdeményezőkészsége kibontakoztatásának, az új, a haladó módszerek, eljárások felkarolásának, s nem utolsósorban a tagság szakképzettsége fokozásának, szociáiis-kulgot. Szabó Márta már eddig is bizonyított: tagja a hnb keretében működő polgári ügyintéző testületnek, az efsz állandó szociális-kulturális bizottságának, s a helyi Vöröskeresztszervezet vezetőségi tagja. — Amit vállaltam, eddig Is igyekeztem mindenkor példásan teljesíteni... Az efsz-ek X. országos kongresszusán látottakat, hallottakat is igyekszem majd a lehető legjobban gyümölcsöztetnl, kamatoztatni a munkahelyemen, s a tömeg- és társadalmi szervezetékben egyaránt. Nagyon sokrétű és felelősségteljes a munkaköröm, amellett pontosságot igényel. A számok, adatok birodalmában mindent a maga helyére kell tenni, hogy az esetleges tévedések eleve megelőzhetők legyenek. Mert az elektronikus számítógépek könyörtelenül felfedik a hibákat... Hogy erre sor ne kerülhessen, a könyvelést a lehető legpéldásabban kell elvégezni. S ennek az elvárásnak is igyekszem jól eleget tenni. (kovácsj turális igényei sokoldalú kielégítésének köszönhetően a jó eredmények sem maradtak el. — Nagy hibát követnénk el — mondotta az efsz-elnök a beszélgetés befejezéseképpen —, ha megelégednénk az elért eredményeinkkel. Ez egyenlő lenne a fejlődésben való megrekedéssel, az egy helyben topogással. A továbbiakban is arra törekszünk majd, hogy még előbbre jussupk. Ehhez az kell, hogy a párt kongresszusi, a Központi Bizottság ülései, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa' határozataiból eredő feladatainkat még következetesebben váltsuk valóra. Sikeres, a fejlődést előrelendítő kongresszusi tanácskozást! (krajcsovics) Előbbre Bárczi Erzsébetet, a tešedíkovói szövetkezet libát tömő szocialista brigádiának vezetőjét a Jövő-lakótelepen, otthon találtuk, ezen az őszvégi szombati napon. A ház körül foglalatoskodott. — A munka öröme éltet — mondotta a beszélgetésünk elején. — Dologból van bőven, a közös gazdaságunk telepén és itthon is. Elörebocsájtotta; nem a szavak embere. Róla nincs mit írniI Természetesen, ezt a szerénysége diktálta. A becsületes helytállás, az eredményes munka mást tanúsít. — Családanya vagyok. Amikor a gyerekek már kissé felcseperedtek, úgy gondoltam, munkahely után kelh* néznem. Két okból: pénzből él az ember; no meg a magány sem éppen nyugtató. Így kerültem a szövetkezet libahizlaldájába, 1973-ban. A tömőbrigád, tagja lettem. Eleinte bizony szokatlan volt a korai kelés, ezt azonban megszoktam. Azóta szép eredményeket érünk el. Már kitüntetésben is részesítettek. — Ügy tudom, brigádvezető. Mit tesz azért, hogy a 18 tagú brigád jó eredményeket érjen el? — Mit? Sokat kell tenni érte. Szüntelen azon munkálkodom, hogy a jó munkahelyi Előtérben A közelmúltban Pisch László agrármérnökkel, a somorjai (Samorln) Kék Duna Efsz elnökével, az efsz-ek X. országos kongresszusának küldöttével a két kongresszus közötti időszak eredményeiről beszélgettünk. Щ Az efsz-ek IX. kongreszszusa ntáni időszakban mire összpontositották figyelmüket? — A legutóbbi kongresszus vezérvonalát a CSKP KB 1979. évi 13. ülésének határozatai szabták meg. Ennek megfelelően új követelményeknek'kellett eleget tennünk. Nemcsak a termelés intenzitásának, tehát a hektárhozamok és a gazdasági állatok termelőképességének növeléséről volt szó, hanem a termelés hatékonyságának növelése és a minőség javítása is előtérbe került. Ezeket a határozatokat Ismertettük a szövetkezet vezetőségével és tagságával, majd közösen hozzáfogtunk az új Igényes feladatok megoldásához. ■ A helyi adottságokat figyelembe véve milyen intézkedéseket érvényesítettek? — A követelményekkel összhangban nagy figyelmet szenteltünk a termelési technológiák korszerűsítésének, melynek alapját a nem beruházásos intézkedések képezték. Konkrétan a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaszervezés és irányítás tökéletesítésére, a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére, a dolgozók tudatformálására, a szellemi tőke jobb kihasználására, valamint a szakmai és politikai továbbképzés fontosságára gondolok. Ugyanakkor a belüzemi önelszámolási rendszer gyakorlati érvényesítésével vezetőinket és dolgozóinkat érdekeltté tettük a jobb eredmények elérésére. A bérpolitikával a dolgozókat fokozatosan rávezettük arra, lépni...! légkör, mely meghonosodott, fenn is maradjon. Nélkülözhetetlen tényező: a munkafegyelem. Ezen a téren problémáink nincsenek. Az ezüstvárományos brigád tagfai becsületes, dolgos asszonyok. Persze, ezt az együvétartozást éltetni kell. Segítjük egymást, közösen oldunk meg sok-sok problémát, közösbélit, s egyénit. A kiváló eredmények elérésére, a minőségi munkára törekszünk. Ezt a gazdaságvezetés is nagyra becsüli, s honorálja. Egyrészt azzal, hogy jó munkakörülményeket teremt, gondoskodik szociáliskulturális igényeink sokoldalú a minőség érdemes tudatosan és becsületesen dolgozni. Ebből a szempontból dolgozóinkban megfelelő partnerre találtunk, akik ezt a követelményt belsőleg teljes mértékben átérezték. ■ Gyakorlatilag mit tettek a hatékonyság növelése és a minőség javítása érdekében? — A minőség és a hatékony* ság egymástól elválaszthatatlan. Ebből az összefüggésből kiindulva igyekeztünk hasznosítani az új fajták adta maximális lehetőségeket, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Ehhez azonban szükségünk volt a dolgozók megfelelő hozzáállására. A minőség javítása érdekében dolgozóinkat megismertettük a Csehszlovák Állami Szabvány követelményeivel. Mindezt azért tettük, mert a dolgozó a. növénytermesztéstől az állattenyésztésig a minőség alakulásának döntő formálója. ■ E kölcsönhatásból kiindulva, hogyan alakultak a gazdasági eredményeik? — Szövetkezetünk 15—20 százalékos rentabilitással gazdálkodik. Az idén például elérjük a tehenenként! évi 4400 literes tejelékenységet, s a tej 80 szülékét első minőségi osztályban értékesítjük. Minőségi , szempontból jő eredményeket érünk el a sertéshústermelésben is: a hús kilogrammját 17 korona 40 fillérért értékesítjük Hasonló ]ó példákat a szövetkezet növénytermesztéséből is felsorolhatnák. Minőségi szempontból egyedüli problémát a cukorrépa okoz, melynél a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudjuk túlszárnyalni a 13,6—14 százalékos cukortartalmat. A technológiai fegyelem teljes mértékű betartása mellett szinte érthetetlen számunkra, hogy az ugyanazon tábláról szállított répa cukortartalma a délelőtti órákban 16, délután pedig csak 13 százalékos. Ш Mit vár a kongresszustól? — Meggyőződésem, hogy a minőség és a hatékonyság előtérbe helyezése mellett minőségi javulásnak kell beállnia az adásvételi kapcsolatokban is. A termelő és felvásárló közötti kapcsolatban a kölcsönös bizalmon kívül olyan ösztönző rendszert kellene kialakítani, amely anyagilag nemcsak a termelőt, hanem a felvásárlót ts érdekeltté tenné. Ml termelők Jogosan elvárjuk, hogy a jó minőségű áruért a felvásárló megfelelő árat fizessen. —Bes—i kielégítéséről. A mi brigádunkból már többen is résztvettek külföldi jutalom-társasutazáson. Csak a legutóbbiakat hadd soroljam: 1978-ban az NDK-ban, 1982-ben Bulgáriában és Törökországban, az idén viszont a Szovjetunióban jártunk, ahol 11 napot töltöttünk. — Szövetkezetét ön képviseli majd az efsz-ek X. országos kongresszusán. Hogyan fogadta az erről szóló hírt, a tagság nagyfokú bizalmát? — Jóleső öröm számomra, hogy kétkezi munkásként J tegyük hozzá, szocialista brigádvezetőként — a szerk.J résztvehetek a prágai országos tanácskozáson. Mit kívánok a kongresszustól? Elsősorban azt, hogy a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének az útját egyengesseI Szülessenek olyan határozatok, amelyeknek gyakorlati érvényesítése a negatív tényezők kiiktatásához járulhat hozzá. Mert a fejlődésnek, sajnos, vannak hátramozdító tényezői is... I Azon kellene munkálkodni — a felsőbb irányító szerveinkkel közösen —, hogy a kongresszus előtti országos vitában felmerült problémák mielőbb megoldódjanak, a szövetkezett földművesek közmegelégedésére. A szociálisa brigádmozgalom ts minőség továbbfejlesztésre szorul: ezen a téren is előbbre kellene lépni! —kalita—
