Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-17 / 46. szám
\ ъ Az elvárásokhoz ig A kisállattenyésztők érdemdús tevékenységének értékelésekor lapunk hasábjain már több Ízben liansúlyuzliik, hogy a dunuszerdahelyi (Dunajská Streda) járás szervezett állattartói a legjobbak közé tartoznak. Most, a harmadik kongresszus óta megtett út eredményeinek síiminázásakor sem tehetünk mást, hiszen az itteni kisállattenyésztők és szerződéses állattartásra vállalkozók mozgalma az utóbbi években is a társadalmi igényekhez igazodva fejlődött. Ezzel kapcsolatban Hndiir Imre, a szövetség járási bizottságának titkára kijelentette, hogy a szervezeti élet és a tenyésztői munka szervezését és irányítását а XVI. pártkongresszus, illetve a szövetség III. kongresszusának határozatai szellemében végzik. Igaz, nemcsak sikereik vannak, de a problémákat igyekeznek rugalmasan — az egyén és a társadalom érdekeit összehangolva megoldani. Hogy miben tükröződik a társadalmi elvárásokhoz igazodás? A legmarkánsabb példát a baromfitenyésztők szolgáltatják. Amikor központilag meghirdettük a gondenyhitő tojásfelvásárlást, ebben a járásban a kisállattenyésztők igen gyorsan reagáltak. Rövid időn belül már 42 ezer tyúk termelt piacra a háztájiban. Most, hogy már nem tartunk igényt a háztáji tojásra, a tenyésztők nem erőltetik a dolgot. Többen teljesen felhagylak az árutermeléssel, mások pedig elismert állománnyal dolgoznak s a keltetők ellátására szakosodtak. ÜJ SZERVEZETEK ALAKULTAK 'A szövetség III. kongresszusa idején a járásban 59 helyi szervezetben nagyjából négyezer kisállatenyésztöt tartottak nyilván. A tenyésztők zöme akkor is baromfit tartott, az elismert A tenyészetek száma 286, a keltetőké 4 volt. A második helyet birtokló nyulászok 1978- ban 52 ezer pecsenyenyulat adtak át a Branko vállalatnak, további ötezret pedig a kísérleti intézetnek. Ténykedésükkel kapcsolatban egyetlen kifogás merült fel: nem érdeklődlek a törzskönyvezés iránt. Ha a mostani felméréseket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a szövetség 66 alapszervezetében 4255 kisállattenyésztő dolgozik. Tehát több új szervezet alakult (például Cenkovce, Štvrtok na Ostrove, Trnávka, Čakany), szakosított szervezetbe tömörültek a madártenyésztők az akvarisztika szerelmesei és a postagalambtenyésztők, no meg legutóbb az ebtenyésztők. Ugyanakkor két helyi szervezet megszűnt (Bellová . Vés, Vojtechovce), mások pedig egyesültek. Az állattartók érdeklődési köre iránt érdeklődve megtudtuk, hogy tovább szilárdult a nyulászok helyzete, de ezzel egyidüben a baromfitenyésztés is fejlődött, főleg minőségi vonatkozásban. A járásban már 310 A tenyészet létezik. A juh- és a kecsketenyésztés tartja а pár évvel ezelőtti színvonalat, viszont hanyatlásban van a vízibaromfiak, a dísz- és haszongalambok iránti érdeklődés. Örvendetesen gyarapszik a díszmadár- és az ebtenyésztők száma, az utóbbi főleg jól sikerült népszerűsítő kiállítások határa. DICSÉRET. SZÄMOKRAN Az ország kisállatlenyésztől az utóbbi években Is sokat tettek élelmiszer-önellátiittságunk hőn óhajtott és központilag is szorgalmazott megszilárdításáért. E tekintetben a dunaszerdalielyi járás állattartóinak van mivel büszkélkedniük. Elsősorban a nyulászoknak, akik évek Hodiír Imre, az SZKSZ jb titkára óta az országos nyúlfelvásárlási verseny éllovasai, s az utóbbi két évben összesen 197 ezer vágóérett nyulat adtak át a felvásárlóknak. Hol van már az az idő, amikor 52 ezer eladott nyállal lehetett országos versenyt nyerni. Újabban százezresek mozgalmáról beszélünk. Hodúr elvtárs nem kis büszkeséggel újságolta, hogy szeptember végéig több mint 85 ezer vágónyulat szállíthatott el a járásból a Branko vállalat, s azt is megsúgta, hogy ha továbbra is zavartalan lesz a felvásárlás, akkor év végéig még elszállítanak vagy 40—45 ezer nyulat. A baromfitenyésztők az első félévben több mint 20 ezer étkezési tojást, a szerződéses állathizlalással bajlódók pedig 357 hízott szarvasmarhát és 2580 vágósertést értékesítettek. S ha már a számoknál tartunk, hadd folytassuk a sort a járás kisállattenyésztőinek társadalmi aktivitását tükröző adatokkal. Tehát: az állattartók a zöldaratás idején 96 tonna szénát gyűjtöttek, részt vállaltak a választási programból eredő feladatok teljesítését, a települések arculatának csinosítását, illetve a mezőgazdasági munkacsúcsok enyhítését és a gyomirtási akció sikerét szolgáló társadalmi munkából. Az utóbbi két évben végzett társadalmi munkájuk értéke meghaladja az egymillió koronát, idén hat hónap alatt pedig közel 60 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. A JÖVŐRE IS GONDOLNAK A járás kisállattenyésztői mozgalmának nagy erőssége, hogy egyre komolyabb munkát végez a fiatalok körében, gondosan nevelgetve a gazdag múltú hagyomány majdani folytatóit. Ha figyelembe vesszük, hogy a szövetség III. kongreszszusa idején a járásban még csupán 3 ifjúsági szakkör volt — így, ahogy mondom, mert valamiféle munkáról még nem igen lehetett beszólni! —, holott a jobb helyi szervezetek némelyikében több tíz fiatal tevékenykedett, akkor az utóbbi években tapasztalt fejlődés túlzás nélkül jelentősnek minősíthető. Napjainkban ugyanis 18 ifjúsági szakkör tevékenykedik a helyi szervezetek mellett, s ezekben a szakkörökben — zömmel tapasztalt tenyésztők felügyelete mellett — 322 iskolás gyerek ismerkedik az állattartás alapiuntosságú tudnivalóival. A fiatalok érdeklődése komoly, hiszen a szövetség járási konferenciája óta újabb három szakkör alakult (Hroboűovo, Ohrady, Lehnice). A fiatalok érdeklődésének felkeltésében és megnyerésében minden bizonnyal komoly szerepet játszik az a tény, hogy a szövetség járási bizottságának ifjúsági tevékenységet irányító szakbizottsága minden évben megrendezi az ifjú tenyésztők találkozóját és a gyerekek kedvenceinek járási kiállítását. Arról nem is beszélve, hogy valahányszor népszerűsítő kiállítást tartanak a járásban, a szakkörük tagjai részére lehetővé teszik az önálló bemutatkozást. Sőt. Egyenesen ösztönzik a gyerekeket a kiállításon való részvételre. A gondoskodás évek múltán bizonyára kamatozni fog. (dek^ i ■ ■ azánkban gazdag hagyo-H Hiánya van a háztáji * * kisállattenyésztésnek. A néhai kezdeményezők már a századforduló idején a szervezeti tevékenység megalapozásán fáradoztak s különféle egyesületokbe, klubokba tömörültek. Akkoriban a család szükségleteinek kielégítésére törekvés volt a mozgósító erő, a kedvtelésszerű állattartás, a legjobb fajták fenntartását és nemesítését célzó munkálkodás csak később került a figyelem középpontjába. Idővel kialakultak az egységes szervezet helyi és járási irányító szervei, elillant a bizalmatlanság s kezdetét vehette a mozgalom fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megvalósítása. Két évvel ezelőtt, amikor az egységes kisállattenyésztő mozgalom létrejöttének negyedszázados jubileumát ünnepeltük, örömmel nyugtáztuk, hogy kisállattenyésztésünk komoly utat tett meg a fejlődésben. Ennek bizonyítására most csupán anynyit, hogy az 1958-ban nyilvántartott 36110 fő helyett 1982-ben már több mint 71 ezer tagja volt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének. A szövetség nagy gonddal előkészített és e hét végére összehívott IV. kongresszusa jó alkalom arra, hogy ismét üszszefuglal juk és értékeljük, mennyit és milyen irányban fejlődött az utóbbi években az egyre szélesebb tömegeket mozgató, az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt hasznos kedvtelést pártoló mozgalom. Miként Jozef Kubán, a szövetség " Központi Bizottságának titkára tette minapi beszélgetésünk alkalmával, mi is örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kedvtelésszerű állattartás iránti érdeklődés a szövetség III. kongresszusa óta eltelt időszakban sem hagyott alább. Az értékelt időszakban 213 új helyi szervezet alakult, a szervezett munkát folytató állattartók száma pedig 4223 fővel gyarapodott. Vagyis a szövetségnek napjainkban már 1854 helyi szervezete van s ezekben több mint 73 ezer kisállattenyésztő tevékenykedik. A mozgalom fejlődését értékelve, mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy a szövetség tagjai — a társadalmi elvárásoknak megfelelően — a XVI. pártkongresszus vonatkozó határozatainak és a CSKP KB 4. plénumán konkrétabb formában is megfogalmazott feladatoknak a teljesítésére összpontosították igyekezetüket, komoly figyelmet szentelve a végzett munka mennyiségi és minőségi mutatói javításának. Színvonalasabbá vált az oktató-nevelő, a népszerűsítő h egyén és és megnyerő tevékenység, s jelentősen fellendült a szocialista felajánlási mozgalom is. A két kongresszus közötti időszakban szövetségünk tagjai több mint 3 millió órát dolgoztak társadalmi munkában. Mindenekelőtt a szövetségi feladatok és a választási programok teljesítését szorgalmazták, de a mezőgazdasági üzemeknek is sokat segítettek a munkacsúcsok idején. A III. kongresszus vándurzászlajáért kiírt versenyniozgalomban 1980 ban és 1981- ben a lévai (Levice), 1982-ben a tőketerebesi (TrebiSov ), 1983- ban pedig a trnavai járás vívta ki az elsíj helyet. Szép sikereket hozott a „Mindent az emberért“ mozgalom és lendületesen fejlődött a központilag szorgalmazott, szerződéses háztáji állattartás is. Ha a szövetség tagjainak tevékenységét értékeljük, akkor mindenekelőtt a fajtatiszta állományok kialakításában szerzett érdemeket kell méltányolnunk, elvégre a kedvtelésből folytatott állattartásnak elsősorban ez a küldetése. Mindemellett nem feledkezhetünk meg az élelmiszer-önellátottság a köz javára megszilárdítását célzó szorgalomról sem, hiszen az utóbbi években több níint 120 millió koronával nőtt a kisállattenyésztők III. kongresszus idején kimutatott évi 255 millió korona értékű háztáji össztermelése. A szövetség tagjai évente 98 millió tojást és 1341 tonna húst termelnek, a feldolgozóiparnak 313 ezer kilogramm gyapjút, 1,5 millió különféle gereznát, 65 ezer kilogramm tollat stb. adnak át. A hivatalos felmérések szerint, a szervezett kisállatlenyésztők 1984 elején 639 ezer tyúkot, csaknem 25 ezer pulykát, 5059 gyöngytyúkot, 177 ezer vízibaromfit, több mint 304 ezer fajnyulat, 45-559 juhot, 3520 kecskét, 6443 nutriát, 974 nyércet, több mint 152 ezer egzotikus madarat, 190 ezer galambot, 2223 rókát és 2644 kutyát tartottak. Általános tapasztalat, hogy országszerte nő a növényevő, tömegtakarmánynn tartható apróállatok iránti érdeklődés. Például a nutriatenyészlók 1982 ben még csak 26 ezer vágó- és szőrmeérett állatot értékesítettek, viszont tavaly már csaknem 54 ezret. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a III. kongresszust követő években érzékelhető minőségi javulást tapasztaltunk az ifjúság megnyerésére és nevelésére irányuló tevékenységben. Ez az ifjúsági szakbizottságuk átgondoltabb, céltudatosabb és áldozatkész munkáját dicséri. Büszkén mondhatjuk, hogy Szlovákiában immár 340 ifjúsági szakkör működik s ezekben —• tapasztalt tenyésztők felügyelete mellett — közel ötezer iskulaköteles fiatal ismerkedik a kedvtelésszerű állattartás alapjaival. Minden jel arra utal, hogy a szövetség tagjai a jövőben is folytatni kívánják közérdekű tevékenységüket, hogy a háztáji állattartás fejlesztésével még nagyobb részt vállalhassanak az országépítő és gondenyhítő munkából. Köszönet a szorgosko dóknak! KÄDEK GABOR 1 rr Köszöntjük a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének IV. kongresszusát!
