Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-14 / 28. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. Július Й. Hatékonvibb beliizemi iránvíiassal Ä CŠKP XVI. kongresszusának, majd a párt 4. plenáris ülésének határozatai nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a párt gazdaságpolitikájának stratégiai vonalát, vagyis az alapvető élelmiszerekből és a mezőgazdasági nyersanyagokból való pnellátottság növelését a múlthoz viszonyítva sokkal határozottabban a belső tartalékok hatékonyabb kihasználása és mozgósítása, a mennyiségi és minőségi termelési veszteségek csökkentése, az anyagi befektetések — főleg az üzemanyag, az energia, a gépi eszközök, a z építkezések —, valamint a A tervezés színvonalának a niivelésére, a gazdasági szabályzók szilárdítása, a termelés további belterjesftásének a serkentésére, valamint a beliizemi irányítás tökéletesítésére és a gazdaságosság növelésére a központi szervek által hozott Intézkedések kölcsönhatásának lényegét igen találóan fogalmazta meg a CSKP KB 1981-ben megtartott plenáris illésén Pitra elvtárs, a CSKP KB titkára, amlknr kiemelte, hogy „... az éj irányítási rendszer összes alapelvei csak akkor fejthetik ki elvárt hatásukat, ha megfelelő módon üzemekre, illetve beliizemi egységekre le lesznek bontva. Ez pedig megköveteli a beliizemi önelszámolási rendszer következetes és célravezető alkalmazását." Az áj Irányítási rendszer érvénybe lépésével a tervezésben, az árrendszerben, a bérszabályozásban és a jutalmazás módszereiben hozott változásokkal kapcsolatban fokozott igyekezetei fejtettünk ki a beliizemi irányítás hatékonyságának a növelésére iá. A tudományos- és kutatóalap. a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériummal karöltve terjedelmes módszertani utasításokat és irányítási modelleket dolgozott ki és adott közre a beliizemi önelszámolási rendszer irányításával kapcsolatban. A járási mezőgazdasági igazgatóságok is aktívabb szervező munkát fejtettek ki, s nagyobb lendületet vett a vezetek politikai és szakmai felkészítése, különböző továbbképző tanfolyamok keretében. Szemináriumokon, tanfolyamokon, értekezleteken, de a szak- és napilapok hasábjain is egyre tágabb teret kapott a pozitív példák népszerűsítése és az eddigi tapasztalatok nyomán levont következtetések általánosítása. Ma a beliizemi önelszámolás elveit a mezőgazdasági üzemek többségében alkalmazzák. Sok helyütt azonban csupán a faelüzemi önelszámolási rendszer egyes elemeit érvényesítik. A bnlüzeml önelszámolási rendszer lényegének meg nem értése, valamint az alkalmazásához szükséges magas szakmai színvonal és szervezőképesség arra ösztönzi a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy az önelszámolási rendszert ott is alkalmazzák, ahol ennek elvei eddig nem érvényesülhettek. Konkrétan a belüzeml önelszámoló egységek számának és termelési eredményeinek formális kimutatásáról van szó. önként merül fel a kérdés, hogy e tekintetben miért állt meg félóton a belüzemi irányítás gyakorlata? Mivel magyarázható az, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek nem vállalkoznak saját kezdeményezésből e módszer alkalmazására, hanem csak a felsőbb szervek nyomására térnek erre át. Vagy, hogy a belüzemi öneiszámolás alkalmazásában tapasztalt egyhelybentoporgásért, formalizmusért csakis a vezetők a felelősek? Aránylag gyakori nézet, hogy a belüzemi önelszámolást túlbecsüljük, s a mezőgazdasági üzemek vezetőinek nagyobb szabadságot kellene biztosítani a belüzemi irányítás elveinek a megválasztásában. E nézetek hívei a régebbi tapasztalatokra utalnak, miszerint több élenjáró szövetkezet a belüzemi önelszámolási rendszer nélkül is eredményesen gazdálkodott. Tehát miért kell annyira szorgalmazni a munkaszervezés és irányítás ezen módszerére való általános átállást. A belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazása nem öncélú. Nem tekinthető pusztán célnak, hanem a termelés irányításának, az érdem szerinti jutalmazásnak, a jobb minőségre, a nagyobb kezdeményezésre és vállalknzó kedvre való serkentés hatékony módszere és eszköze egyaránt. A belüzemi önelszámolás kiegyensúlyozottan ' egyesíti az üzemi önállóság elveit az elért eredményekért való felelősséggel és munkaerő ésszerűbb hasznosítása révén kell megvalósítani. A tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének Intézkedései — a mezőgazdaságban 1982. január elsejétől léptek hatályba — ebbe az irányba ' terelik az irányító munkát. A mezőgazdasági üzemek vezetői száméra tág .teret biztosítanak ahhoz, hogy irányító tevékenységükkel, a tervezésben és a vállalkozásban tanúsított kezdeményezőkészségükkel a mezőgazdasági termelés belterjesítését szorgalmazzák, figyelembe véve az adott termelési lehetőségek ésszerű kihasználását. tég teret biztosit e dolgozók kezdeményező és alkotó részvételének a termelési feladatok, valamint 8 szociális fejlesztés céljainak megvalósításában. Éppen a felsorolt szociális és közgazdasági vonatkozásé kérdések fejezik ki a belüzemi önelszámoló« szerves kapcsolatát a szocialista termelési viszonyok lényegével. Következetes érvényesítésük az irányításban előrelépést jelent a termelési kapcsolatok közgazdasági és szervezési elemeinek a fejlesztésében, ami végső soron kedvezően hat a termelőerők ésszerű kihasználására. A belüzemi önelszámoláson alapuló irányításnak tehát elvi jelentősége van. Szerves része a szocialista mezőgazdaság további tökéletesítésének és szilárditásának tekintettel a társadalom és a munkaközösségek érdekeire. Különös jelentőséggel bír az önelszámolási rendszeren alapuló belüzemi irányítás módszereinek alkalmazása főleg a társult szövetkezetek, valamint a nagy mezőgazdasági területen gazdálkodó állami gazdaságok esetében. Ezekben az irányítás kérdésének haladéktalan megoldását nyomatékosan aláhúzta a CSKP Központi Bizottsága 1979-ben megtartott 13. plenáris ülésén Jakéi elvtárs, amikor rámutatott, hogy „... a mai, nagy területen gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok számára ma már nem felelnek meg a hajdani kis mezőgazdasági üzemekre jellemző belüzemi szervezési és irányítási módszerek. Ezért jól meg kell fontolni, de főleg következetesen kell érvényesíteni a belüzemi tervezés rendszerét. Ez megköveteli a terveknek ez egyes termelési ás gazdasági központok, sőt munkahelyek szerinti lebontását, a részletesen vezetett belüzemi nylivántartást és a gazdasági és termelési eredményeket egyaránt jól tükröző — információs rendszer kialakítását, valamint a következetesen végrehajtott ellenőrzést...“ A felsorolt elapnlvek ma is teljes mértékben érvényesek. Az eddigi tapasztalatok megvilágításában még határozotabban érvényre jut, hogy a balüzemi önelszámolás alkalmazása nem tűri meg a sematizmust. Gyakorlati átültetése és eredményes működése nem függhet csupán a módszertani utasításokból. az agitáciés munkából, a felsőbb szervek intézkedéseitől, hanem szívügyévé kell válnia elsősorban a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, akik között ma már aránylag sok szakképzett ás kellőképpen jutalmazott szövetkezeti elnök, igazgató, közgazdász és termelést irányító szakember stb. található. Azon élenjáró mezőgazdasági üzemeknek, melyeknek alkotó módon sikerült megoldaniuk az önelszámoláson alapuló belüzemi irányítás rendszerét, jobban kéne népszerűsíteni bevélt tapasztalataikat és gyakorlati segítséget kellene nyújtaniuk azoknak a gazdaságoknak, ahol nem tudják megtalálni az optimális megoldást. Teljes felelősségtudattal kell megvitatni a belüzemi irányítás és munkaszervezés kérdését, azon üzemekben, ahol az irányítási szerkezetben csak formálisan érvényesül az ágazati irányítási rendszer, a valóságban viszont a kombinált, sőt a területi elveken alapuló irányit tási rendszert alkalmazzák, ahol a belüzemi irányítást alapjában véve csupán könyvelési nem pedig reális gazdasági rendszerként értelmezik Holott köztudott, hogy ezen üzemek vezetői tulajdonképpen nem képesek a nagy termelési részlegek szakavatott közvetlen irányítására. Éppen ezen mezőgazdasőgi üzemekben újra át kell gondolni, hogyan lehetne a legjobban elrendezni a belüzemi egységeket, meghatározni a közöttük létrejött anyagi és tárgyi jellegű kapcsolatokat, kijelölni a tervfeladatok meghatározásának a módját, valamint ezek teljesítéséhez szükséges eszközök biztosítását, а progresszív normák és normatfvok alkalmazását, s végezetül meghatározni az anyagi érdekeltség és a hatékony ellenőrző rendszer alapelveit. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a belüzemi öirelszámolási rendszer előnyei csak ott érvényesülnek, ahol a belüzemi egységeket reális munkaközösségek alkotják, melyek tagjai a termelésben, illetve az egységes technológiai részlegeken a feladatok teljesítésének élenjárói. A belüzemi önelszámolási központok meghatározása szempontjából nem az a lényeges, hogy ezek számvetési részlegeket képezzenek, amit a gyakorlatban könyvelési szempontból sokszor helytelenül előnyben részesítenek, hanem alapvetően fontos, hogy ezek a legkisebb szervezeti egységeket alkossák, ami gyakorlatilag a költségközpontok létesítését jelenti. Szem előtt kell tartani, hogy a dolgozók kezdeményezőkészsége elsősorban azon múlik, hogy miként alkalmazzák a kezdeményező tervezés elveit, eléggé érthető módon és egyszerűen fogalmazták-e, illetve határozták meg a tervfeladatokat, normatívákat és az anyagi érdekeltség elveit. Főleg azokban a gazdaságokban, ahol a belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazása kezdetleges szakaszban van, ajánlatos az igényes „modellek“ helyett -amelyek sok információt, számítást, nyereségszerkesztést, igényes ellenőrzést igényelnek, s ráadásul bizalmatlanságot is kelthetnek — célszerűbb inkább egyszerűbb eljárásokat érvényesíteni, mint elriasztani a vezetőket a „tökéletes“ módszertani utasítások adminisztratív igényességétől. A munkaközösségek kezdeményezésének és motiválásának a serkentésére keresni kell a szervezés, az irányités és a jutalmazás újszerű, progresszív módszereit. Ezen módszerek egyike a brigódszerü munkaszervezés ás jutalmazás. Olyan újszerű megoldások közé sorolható, amelyek az anyagi érdekeltség elveinek érvényesítésével lehetővé teszik a tervezésben, az irányításban, a szervezésben és a jutalmazásban felmerülő buktatók áthidalását elsősorban az irányítás legalacsonyabb fokán, vagyis közvetlenül a munkaközösségben. Éppen ezen a téren tapasztalhatók a belüzemi irányítás tökéletesítésének legnagyobb tartalékai. A brigódszerü munkaszervezést és jutalmazást egyetemes tartalmi és tárgyi beállítottsága révén a munkaközösségek irányításának tökéletesített módszereként kell értelmezni. Elvei teljes mértékben lehetővé teszik a belüzemi önelszámolás elmélyítését közvetlenül a termelési csoportokban. Amellett módot nyűjtanak a demokratikus centralizmus és a kollektív szellem elveinek optimális kihasználására, ami nélkülözhetetlen előfeltétele a dolgozók alkotó kezdeményezésének. A jelen Időszakban a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak igyekezete az évi tervfeladatok, valamint a 7. ötéves tervidőszak céljainak megvalósítására összpontosul. Ez viszont még nem elegendő. Ma nagyobb időtávlatok figyelembevételével kell dolgoznunk. Üzemi szinten is szükségszerűvé vált a legalább tízéves távlati program és a középtávú — a 8. ötéves tervidőszakra szőlő — terv kidolgozása. Eközben nem marad más lehetőség mint a termelés belterjesítése, elsősorban az anyag- és energiatakarékos biológiai és műszaki vívmányok alkalmazásával. Ez szükségessé teszi, hogy a gazdaságokban az eddiginél lényegesen több időt szenteljenek a termelésfejlesztés koncepciós kérdéseinek a megoldására, főleg az anyagi-műszaki alap megteremtése tekintetében .Mindez a vezetőktől megköveteli, hogy a termelési- és munkafolyamatok operativ irányításéhoz, a talaj, a gépek, a vegyszerek, a takarmányok, a munkaerő stb. ésszerű kihasználásához, a hatékonyság elveinek átültetéséhez, a minőség és a termelés gazdaságosságának javításához maximális mértékben használják ki a belüzemi önelszámoláson alapuló irányítás lehetőségeit. JÜLIUS MEDVEÜ mérnök, kandidátus, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi niszterhelyettese A termelékenység szempontjából igen fontos a növendékállatok megfelelő takarmányozása Fotó: Archív Eredményes útkeresés A losonci (Lučenec) Megtermelő Állami Gazdaságban a korábbi években nem igen dicsekedhettek a tejtermelésben elért eredményekkel. Ezt Igazolja az a tény Is, hogy például Vükén (Vefká nad Ipíom) 1977- ben 350 tehén átlagában mindössze 1540 literes tejtermelést értek el, ami bizony jócskán elmaradt a közepes szinttől is. — Ma már merőben más a helyzet — tájékoztatott Medovarsky Mihály agrármérnök, a gazdaság tapasztalt, nagy szaktudással rendelkező igazgatója. — Ugyanazon állománynál jelenleg 9—10 literes fejési átlagot érnek el. Még ennél is jobb a bolyki (Bojkovce) részleg eredménye, ott Csányi Mihály telepvezető irányításával 450 tehéntől 14 literes napi átlagot érnek el. Eredményük értékét növeli az a tény, hogy a „kritikus“ években ott is ugyan■ * ш ia Medovarský Mihály igazgató (A szerző felv.) csak alacsony volt a tejtermelés szintje. Köztudott, hogy az eredményes tejtermelésnek a Jó tehénállomány az alapja, ennek létrehozása viszont a sikeres tiszőneveléstöl függ. Ezen a téren pedig sok hiányosság volt korábban a gazdaságban. Az volt a szokás, hogy május elején legelőre terelték a növendék üszőket és ezzel októberig meg volt oldva az ellátásuk. Arra nemigen gondolt senki, hogy az aszályos augusztusban már aligha találnak a legelőn elegendő eleséget, így fejlődésük sem lehet kielégítő. Ilyen takarmányozás mellett nem Is érhették el az ellésig szükséges élősúlyt, nem csoda hát, ha borjazás után nagy részük a vágóhídra került. Két évvel ezelőtt miutfin felismerték az eredménytelenség okát, az üszők ideális súly- és erőállapotának elérése érdekében bevezették a legelőn levő állatok rendszeres takarmányozását. Ezzel az eljárással rövid Időn belül lényeges változást értek el az üszőnevelésben, illetve az egésszéges tehénállomány kialakításában, ami kedvezően befolyásolta a tejtermelés alakulását Is. — Az utóbbi évek fejési átlaga meggyőzően cáfolta azt a téves elképzelést Is, hogy. mikor a vadrózsa elvirágzik, csökkennie kell a tejhozamnak is — érvelt az igazgató. — Gazdaságunkban az évek folyamán kialakított jó tehénállomány és az ésszerű takarmányozás kedvezően befolyásolta a tejtermelést. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ember szerepét sem, hiszen az elsődleges érdem az eredmények alakulásában az állatgondozóké. Jelenleg a legjobb fejési átlagot, 1,4 litert tehenenként, a bolyki részlegen dolgozó, „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ kitüntetést viselő Suja Rozália, és a szintén kitüntetett Veisová Mária éri el. Az általuk kifejt tej minősége Is kiváló, mert 93 százaléka első osztályú. Az említett két dolgozónak jelentős érdeme van abban, hogy az idei és első öt hőnap átlagában 350 ezer literrel több tejet termeltek a tervezettnél. —+— Míypl a gazdaság növénytermesztése elsősorban a megtermelésre Irányul, közvetve nélkülözhetetlen szerepe van a takarmánytermelfes előfeltételeinek megteremtésében Is. At utóbbi években különös figyelmet fordítanak a vörösheremag-termelésre, amelyből 1982- ben 35,5 tonnát, tavaly pedig 140 tonnát termeltek, jelentős területen, háromszáz hektáron termelnek lóbabot Is. Betakarításához nagy teljesítményű gépsorral rendelkeznek. — Az utóbbi években Ismét előkelő helyre került az állattenyésztésben a takarmányrépa — újságolta az igazgató. — Megváltozott a „répaellenes“ szemlélet, ismét felfedezték annak fontos szerepét a takarmányozásban. Általában gazdagon terem, hektáronként 5S tonnát ad, és a sok sziiézsfogyasztás után jő hatással van az állatállományra. Ezért — a tavalyi harminc hektárról — az Idén hetven hektárra bővítettük a takarmányrépa vetésterületét. A beszélgetés során kiderült, hogy bár a gazdaságnak elsődleges feladata a vetőmagtermelés, gondoskodnia káli az 5200 darab szarvasmarha és a 2 ezer darab sertés takarmányozásáról is. Ez a feladat nem könnyű, mivel a növénytermesztésnek nincs egyetlen gyalogmunkása sem. A munka zömét a jól felszerelt géppark segítségével biztosítják, a szükséges kézi munkát pedig az egyes részlegek technikusai, gépjavítói végzik el. Az ötezer hektáros gazdaságban tehát jó a munkaszervezés, a dolgozók részéről pedig megértésre van szükség, hogy a növénytermesztés, illetve az állattenyésztés elé kitűzött igényes feladatokat maradéktaiaul teljesíthessék. A feladat eredményes megvalósítását hatékonyan segíti a gazdaság 14 szocialista brigádja, melyek tagjai nem csak a munkavégzésben, de a kezdeményezésben is az élen járnak. BOJTOS JÁNOS
