Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-14 / 28. szám

4 3# Apróbojtorján hőmérséklet nem haladhatja meg a 35 C-fokot. Az apróbojtorján száradási aránya 4:1, kilónkénti felvásár­lási ára 12 korona. A száraz drogot jól záródó papírdobo­­zokhan, naplói és nedvességtől védett helyen kell tárolni légy évnél tovább nem érdemes rak­tározni). Az apróbojtorján használata azért terjedt el ennyire, mert sajnos, sok ember szenved epebántalmakban. Gyógyászati szempontból ide soroljuk a gyomorrontást, az epehólyag gyulladását, de mindenekelőtt az epekövek okozta fájdalma­kat. Az apróbojtorjánnak ösz­­szetuizó, étvágygerjesztő, vize­lethajtó és gyulladást gátló ha­tása v*tn. Főzete külsőleg to­­roköblílő (mandula-, torok- és szájüreg-gyulladás), de boroga­tásra ts kitűnő (nehezen gyó­gyuló sebek, gennyes kiütések, zúzódások, égési sebek). A kró­nikus ekcémák kezelésében is a segítségünkre lehet. Felhasz­nálási területe kiterjed a fog­húzás utáni ínykezelésre, illet­ve a szájüregben előforduló fe­hér foltok (aftokj borogatásos gyógyítására is. i Az apróbojtorján teája 2—4 I gramm drogból készül. Mérge- í ző vagy egyéb mellékhatása | nincsen. Dr. Nagy Géza j О HorVáth Géza első­sorban kisállatte­­nyésztő, de ker­tészkedni is szeret. Mini-fóliaházában idén is gazdagon terem a szegfiihá­­lóra futtatóit kí­gyóuborka. Fotó: -bor Hirdetés Kínai sirályka, brűni hegyes és cseh láblollas hegyes galambjaimat elcserélném pnstagalanibokra. Balázs Fe­renc, У UH 02 Jesenské A rózsafélék családjába tar­tozó, évelő növény az egyik legkeresetebb és leggyakrab­ban használt gyógynövényünk. Ogyszólván mindenütt megta­lálható, mindenekelőtt a nap­sütötte réteket, legelőket és tisztásokat kedveli. Jelentősé­gét az is hangsúlyozza, hogy infmár a nagyüzemi termeszté­se is napirendre került. Az apróbojtorjánt közvetlenül virágzás előtt vagy virágzás idején kell gyűjteni. Gyógynö­vénynek a zsenge, 5 mtn-nél nem vastagabb hajtások felel­nek meg, a már fás részek ér­téktelenek. Természetesen csak az egészséges, kártevőktől men­tes növények gyűjthetők, leve­lekkel és virágokkal együtt. A megszedett, kellemesen il­latos növényeket jól szellőző helyiségben kell szárítani, vé­kony rétegben elterítve vagy kis kévékben felfüggesztve,. Mesterséges szárítás esetén a Szeretne türzses petúniát? Tavaly az ulumouci virágki­állításon sokan megcsodálták a kertészkedok körében nagy ér­deklődést kiváltó, törzses (fa alakú) petúniákat. Mint ismeretes, a burgonya, a paprika, a paradicsom és a petúnia rokon növények. És a dohány is a burgonyafélék ésa­­ládjába tartozik, tehát elsősor­ban ezt használhatjuk fel a törzses petúnia előállításához. A petúnia ugyanúgy ráoltható a dohányra, mint mondjuk a körte a birsre, az uborka a fii­­gelevelű tökre stbl A dohány­alanyt márciusi magvetéssel rendelkező növénykéket hetes vagy tizes tőzegcserépbe tűz­deljük, lehetőleg jó táperőben levő, agyagos homoktalajba. A növényeket a májusi fagyok után szabadföldbe telepítjük, napos helyre és gyakran lo­csoljuk. Gyorsan növekedésnek indulnak és őszig egy méte­resre is megnőnek. A kiválasz­tott növényeket a fagyok előtt nagy cserepekbe ültetjük (föld­labdával), a leveleket eltávolít­juk, csupán a szívrészt hagyjuk meg. A virágkezdeményeket ter­mészetesen rendre el kell távo­lítani. Az így nyert alanyokat világos, 12—20 C-fnk hőmér­sékletű helyiségben teleltetjük, enyhe locsolással. Tavasszal petúnia-palántát nevelünk s a zsenge növényké­ket ráoltjuk a dohányra. A pe­túniából 3—5 cm-es, a végén ék alakban elvágott oltóanyagot készítünk és azt a dohány új csúcshajtásába illesztjük (a csúcshajtást elvágjuk, középütt behasítjuk és az ékre vágott petúniát beletoljuk). Az oltást nedves raffiával átkötjük, be­kenjük oltóviasszal és igelit­­zacskót kötünk rá, hogy a pe­túnia ne száradjon el. Az ol­tást szobában vagy fóliaházban végezzük, a dohányon előtörő vadhajtásokat rendre” távolítsuk el, a petúniát pedig többször csípjük vissza, hogy gazdagon elágazzon. Amikor már elég sűrű, engedjük virágozni, de az elnyílott virágokat azonnal vág­juk le, mert a megképzés kime­ríti a növényt. Két év alatt mu­tatós törzses petúniát nevelhe­tünk. Herynek P. agrármérnök f PARADICSOM zölddugvAnyozAssal * Sokáig töprengtem rajta, ho­gyan nyújthatnám meg a para­dicsomtermesztés idejét ismé­telt palántanevelés nélkül. Vé­gül is kísérletet tettem a hón­ai jhajtások dugványozására. Fólia alatt van néhány tő paradicsomom, ezeket karóhoz rögzítve nevelem és az oldal­hajtásokat rendre eltávolítóm. A 6—8 cm. hosszú hajtásokat kitörés után azonnal eldúgvá­­nyozoin, közvetlenül a termő növények közé. Rendszeres be-VTnNULJUNH f CGYMftSTŐI. öntözéssel szinte valamennyit sikerül begyökereztetni (a kez­deti fonnyadás nincs kárára a dugványoknak). Amikor az új növények elérik a 20 cm-t, ki­telepítem azokat a felszabadult zöldségágyásokra. Hogy az é­­rést siettessem, a negyedik vi­rágkezdemény fölött egy leve­let meghagyva, a növényeket visszavágom. Erjesztett tyúk­trágyával póttrágyázok. Az így nevelt növények bőségesen te­remnek, gyümölcsük ugyan­olyan ízletes, mint a palántá­ról nevelt töveké. S róluk is­­rtiét törhetünk dugványozásra alkalmas oldajhajtásokat, de az ezekről nevelt növényeket már a fóliaházban, az üvegházbun vagy a fűtött szobában kell el­helyezni, ha termést is aka­runk szüretelni. • MILYEN IDŐ VÄRHAT0? A kertészkedő számára igen fontos információ az időjárás­előrejelzés. Egyszerű és meg­bízható jelzőberendezést házi­lag is készíthetünk. Elég, ha vágunk magunknak a jegenye­fenyőről egy vékony hajtást, lehántjuk a héját és valahol szöggel felerősítjük. Olyan he­lyet válasszunk, ahol nem éri közvetlenül a tűző napfény. Ha a hajtás meggörbül, lekókad, eső várható, ha viszont szépen felegyenesedik, akkor szép, napsütéses időt remélhetünk. Ez az egyszerű segédeszköz tartósan, néha egész évben használható. (ar) MEZEI POCOK ELLEN KÄLISÖ Szeretem a tulipánt, ezért mindig egy egész ágyásra valót ültetek belőle. Legutóbb azon­ban nem sok örömöm telt ben­ne, mert a mezei pockok tete­mes kárt okoztak az ültetvény­ben. Gondoltam egyet és a fel­fedezett lyukakba kálisót szór­tam. A következő héten még találtam néhány új járatot, de miután azokat is teleszórtam kálisóval, a pockok végleg el­költöztek a kertből. Pekný F. \ 1 Sok tekintetben különbö­zik a többi emlős házi­állatétól, ideje ugyanis ez előkészületeket nem számít­va, rendkívül rövid, mindössze néhány perc. A nyúlanvák nagyobb része éjszaka hozza világra magza­tait, jelentős hányaduk azonban napközben is fial, ezért egyre inkább lehetőség nyílik az el­­lés megindulásának és lefolyá­sának megfigyelésére. A vemhesség utolsó óráiban az anya a korábban már elké­szített fészket a hasáról bőven tépett szőrrel kibéleli, hogy meleg helyet teremtsen fiókái­nak. A nyúlanyák nagyobb há­nyada erőteljesebben csak köz­vetlenül a fialás előtt tépi a szőrét, így ez a legbiztosabb jele a rövidesen bekövetkező fiaiásnak. Egyes anyák nem­csak a hasukról tépik, hanem a mellső végtagjaikról, a nyak­ról s a combok külső oldaláról is szedik. Ilyenkor a bőrfelület kisebb-nagyobb területen sza­badon is maradhat. A bőséges szőrtépés egyik, a későbbi jó nevelőkészség jele és feltétele. A hormonhatásra meglazult szőrzet igen könnyen és fájda­lommentesen eltávolítható, ma­ga a tenyésztő is szedheti az anyáról. Előfordulhat, hogy a fialás a szőrtépés ellenére nem következik be, az anya korábbi izgatottsága megszűnik, az ál­lat elpihen, s nyugodttá válik* Ilyenkor valamilyen rendelle­nességre számíthatunk. Előfor­dulhat a magzatnak a fejlődés korábbi stádiumában bekövet­kezett elhalása, amely a fialás megindulását, késleltetheti. A nyugodtan fekvő anya iiasa ilyenkor nagyon feszes, s ha valamennyi magzata méhen be­lül elpusztult, a hasfalon ke­resztül magzatmozgás nem ér­zékelhető. Ha a fedeztetési időpontokról pontos feljegyzéseket készí­tünk, s azokat rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük, azonnal láthatjuk, hogy a vemhességi idő mennyire nyúlt meg a sza­bályhoz képest. Megkísérelhet­jük a humán gyógyászatban használatos serkentő injekciók beadásával meggyorsítani az ellést, de a méhen belüli mag­zatelhalás veszélye ilyen eset­ben elkerülhetetlen. Az először vemhesített anyák 1—2 nappal később fialnak, mint idősebb társaik, de a szü­letendő kisnyulak száma is be­folyásolja a vemhességi időt. Kisebb alomszám esetén a vem­hességi idő átlagosan 2—3 nap­pal hosszabbodik meg. A házinyúl multipara (egy­szerre többet szülő), vagyis kettős méhszarvában, külön burokban egymás mellett he­lyezkednek el a magzatok. A megtermékenyített petesej­kat végez, feltehetőleg az erő­södő tolófájások hatására. Majd farral megy az elletőládába, s az egymás után érkező mag­zatokat szájával segíti a szülő- Csatornából kijutni. Az egyes magzatok gyors egymásután­ban, fejfekvéssel érkeznek. Ilyen módon 2—3 percen belül A házinyúl fialása tekból (ez 20—25 is lehet) jó néhány már a beágyazódás előtt elpusztul, s a vemhesség későbbi szakaszában is még jó néhány magzatkezdemény fel­szívódik. Ennek oka vagy fer­tőzés vagy genetikai rendelle­nesség, esetleg ásványianyag- és vitaminhiány. Vetélés esetén az elhalt emb­­briók általában babszem nagy­ságúak, jól látható rajtuk -a kezdeti fejlődési szakasz baráz­dáltsági állapota. A vemhesség akkor is szabá­lyosan zajlik le, ha az anya mindössze egyetlen magzatot hordoz testében, az egyetlen magzat életképessége azonban nagyon kétséges. A fialás megindulásakor az anya nagyon nyugtalan. Hol a fészket rendezgeti, hol pedig lepihen, majd' idegesen ismét felugrik. Fekvő állapotában az erőteljes magzatmozgás a has­falon jól látható. Gyakori a vi­zelési inger, a vizelet mindig kis mennyiségű, s laboratóriu­mi vizsgálattal nyilvánvalóan magzati részek mutathatók ki belőle. A fialást megelőző né­hány percben az anya farkával ritmikus, oldalirányú mozgáso­méi' valamennyi kis nyúl a fé­szekben mozog, némelyik halk, síró hangot hallat. Az anya addig nem jön ki a fészekből, míg a magzatburkot el nem fogyasztotta. Ezt köve­tően kicsinyeit nyalogatja, tisz­togatja. A frissen született kis nyulak gyámoltalanul kapálódz­­nak a fészekben, amíg az anya a magzatburok elfogyasztását követően be nem takarja őket. Betakargatás hiányában a kis állatok hang nélkül elpusztul­nának. Fialás után az anya -nagy Ínennyiségű vizet fogyaszt,majd iosszú ideig tisztogatja magát. A ládába már nem megy visz­­sza, majd csak az első szopta­tás idején keresi föl kicsinyeit. Ha az anya a fialást köve­tően a fészekből nem jön ki, rendszerint összenyomja a te­hetetlen kis állatokat! Ennek oka nem mindig nyilvánvaló, de taipfekélyes anyáknál gya­kori. Ha a fészekben életkép­telen, halva született egyedek vannak, az anya hosszabb időt tölt a ládában, idegesen ki- be­­ugráf, szinte tanácstalan. A hul­lákat — ha mód van rá — azonnal el kell távolítani, így nemcsak az anya nyugszik meg, hanem a bomlástól eredő fer­tőzési veszélyt Is elkerüljük. Fialás után néhány órával jellegzetes viselkedés figyelhe­­lielő meg az anyákon. A fialó­láda küszöbe előtt idegesen to­porognak, hátukat erősen fel­görbítik, mellső lábaikkal üte­mes föl-le mozgásokat végez­nek. Ez már az új fialást azonnal követő ivarzási ciklus kialaku­lásával kapcsolatos. A nyúlanya az egyetlen háziállatunk, amely a fialást követő 16—24 órán belül, de legkésőbb 2 nap múl­va újra hajlandó párosodni. Összefüggésben van ez a niag­­zatburok azonnali elfogyasztá­sával, amelynek ásványianyag-, s eddig részletesen fel nem tárt hatóanyagtartalma serkenti az ivarzást. Lehetséges, hogy más háziállatunknál is bekö­vetkezne ez a hormonális vál­tozás, ha lehetővé tennénk szá­mukra a magzatburok elfo­gyasztását. Ha az anyanyúltól sikerül el­vennünk a lepényt, számolni lehet a fialást követő ivarzási ciklus kimaradásával. Ezzel az erőszakos beavatkozással ké­sőbb termékenységi zavarokat is okozhatunk, mert a méh visszaalakulása nem zajlik la szabályosan! Másrészt a lepényt — még kísérleti célból is — az anyától igen nehéz elvenni, mert távozásával egyidejűleg az anya azonnal fogyasztani kezdi. (KistenyésztOk Lapja)

Next

/
Thumbnails
Contents