Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-13 / 41. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1984. október 13. 14 ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Erika, a méhészet elkötelezettje Így nyilatkozik: — Méhész-szakembernek kell lenni ahhoz, hogy valaki megértse az álcá­zás mnnkaigényességét. Naponta húsz álcázókeretbe rakom át az egy napos lárvát. Ez annyit jelent, hogy ezer darab műbölcsőt „telepítek be, ami bizony óriási türelmet, munkát igé­nyel. — Egy ilyen telepen mivel lehet „mérni“ a méhész munkáját? — Szigorúan, pontosan meghatáro­zott normáink vannak. Jelenleg pél­dául az SZMSZ-nek négy kiló anya­­pempőt és 200 kiló virágport leadni havonta. Alaposan meg kell dolgozni azért, hogy ezt a mennyiséget az idényben előteremtsem. — A méhesben katonás rendben sorakoznak a kaptárak, van itt lakó­kocsi, méheskocsi, utánfutó stb. —- El sem hiszi, hogy a méhészek mennyire aktívak, ha társadalmi mun­káról van szó. Amikor a telep építé­sét tervbe vettük, az SZMSZ alap­szervezetei komoly segítséget nyúj­tottak. Közös erővel készítettük a jár­dákat, a vándoroltatáshoz szükséges méheskocsit és a kerítést is. A kap­tárak mellett gyümölcsfacsemeték vannak kiültetve, melyek a férj keze­­nyomát dicsérik. A férjem nagyon sokat segít mun­kámban. Főleg szakdolgokban. Tudo­­mánvos szinten foglalkozik a méhé­szettel: több újítása, találmánya van, melyek nagyban hozzájárulnak a mé­hészkedés korszerűsítéséhez. — Az udvaron áj kaptárállványok sorakoznak. Ez annyit jelent, hogy bővíteni kívánják a méhészetet? — Jelenleg 120 méhcsaláddal ren­delkezünk. Mivel méhészetünket már tökéletesen felszereltük, minden le­hetőség adott a bővítésre Ezenkívül tudományos kísérleteket, fajtavizsgá­latokat is végzünk. Nem öncélú vál­lalkozás ez. A méhészet állandó, fo­lyamatos fejlesztéséről van szó. XXX Dicséretes vállalkozásba fogott az SZMSE, amikor méhtelepek létesíté­sét irányozta elő. A nagy szakmai tu­dással és gazdag tapasztalatokkal rendelkező telepvezetők a tudomá­nyos kutatáson kívül koordináló sze­repet Is betöltenek. Eddig három he­lyen működik ilyen máhtelep. Remél­jük, hogy számuk a jövőben növek­szik. KALITA GABOR Méliészkedés- magas szinten 'A* idegen számára ügy tűnik, hogy családi ház előtt megy el. Am, ha jobban szemügyre veszi a portát, csak akkor tudatosítja, hogy méhes rejtőzik a kerítés mö­gött. — két évvel ezelőtt a Ko­máromi (Komárno) Állami 'Gazdaság igazgatósága úgy döntött, hogy felszámolja méhesét, melyet korábban én vezettem. Az állomány azonban nem talált gazdára, s 'mivel a méhcsaládokat nem volt szívünk szélnek ereszteni, megszületett az ötlet: mi lenne, ha a telepet átvenné az SZMSZ? A dön­tés természetesen újabb gon­dokat okozott: hol is lehet­ne a méheket letelepíteni? 'AZ Ekeli (Okoličná na Ost­rove) Hnb segítségünkre sietett, Stúrován ajánlott fel megvételre egy olyan Csalá­di házat, melyet tágas kert vesz körül. így a méhekkel együtt engem is ide „tele­pítettek“, így két éve veze­tem az SZMSZ méhtelepét. P\z olvasó bizonyára arra tippel, hogy a fentiekben idézett gondolatokat egy ta­pasztalt, gazdag múlttal ren­delkező, fehér bajúszű méhész „dik­tálta“ az újságíró tollába A valóság ezúttal másról árulkodik. Erika Šti- I pákovának nincs fehér bajsza, a ha- ■ sonlatból csupán annyi igaz. hogy 6 > is gazdag méhész múlttal rendelke- < zik. Róla viszont csakis elismeréssel 1 kell szólni főképpen akkor, ha a nők > helytállásáról beszélünk olyan szak­területen, ahol rendszerint a férfiak : érnek el kiváló eredményeket. A té- 1 máról, hogy Erika asszony miként 1 „tornászta fel“ magát Szlovákia leg- 1 tapasztaltabb méhészet közé, a mé­hes gazdasági épületének dolgozőszo bájában beszélgettünk. — Férjem már a házasságunk előtt is méhészkedett, így rajta keresztül ismerkedtem meg ezzel a hasznos kedvteléssel. A Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet méhtelepén dolgoztunk mind a ketten, ahol ta­pasztalt szakemberek irányításával tudományos szinten foglalkoztunk a méhészkedéssel. Később a Szencki­­rályfai (Králová pri Send) Méhészeti Szaktanintézetben dolgoztunk külön­böző beosztásban, ahol szintén sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Aztán Ko­máromban (Komárno!) telepedtünk le, házat építettünk, méhest létesítet­tünk. Engem közben megbíztak azzal, hogy vezessem a Komáromi Állami Gazdaság méhészetét. Most itt Štúro­ván kezelem az SZMSZ méhészetét. Erika Štipáková harminc éve a mé­­hászhivatás elkötelezettje. A szerény, dicsekvő szót ki nem ejtő asszony nagy-nagy lelkesedéssel beszél leg­újabb birodalmáról, melyet be is mu­Erika Štipáková telepvezető az álcázás bonyolult folyamatát végzi tatott. — Az SZMSZ összesen három mé­hessel rendelkezik, melyek közül a Stúrovái a „legfiatalabb“. A kezdet nem volt könnyű. Először fel kellett . építeni és be kellett rendezni a virág- 1 porszárítő helyiséget, a műhelyt és < a mellékhelyiségeket. A korszerű bútorokkal berende­< zeit dolgozószobában hosszú kávéző­­. asztal, körülötte sok-sok szék. Az t utóbbiak célját a méhészet vezetője . így határozta meg: — A szövetség időközönként mun­­i. kaértekezletet tart itt, mely kereté­ben megbeszélik a munka menetét, t s kölcsönös eszmecserét folytatnak, il A műhely a legkülönbözőbb méhé­­s szeti berendezésekkel van felszerel­­,j ve. Itt történik az álcázás, amiről Az SZMSZ štúrovái telepe A telelő méhek kártevői és ellenségei A telelő fürtben hideg ellen védve van a méhcsalád mind a szabadban, mind zárthelyen. De zavarói télen sem veszélytelenek, sőt ilyenkor a legveszedelmesebbek. A méhekkel nem takart lépeket vagy az elraktározott élelmet, de ma­gukat a méheket is érheti károsodás a telelés alatt. A kártevők és ellen­ségek nyugtalanítása következtében a család több élelmet fogyaszt. Ez ma­gában is veszteség, de a tisztuló kire­pülés megkésésekor újabb gondot okozhat, mert a méhek a kaptárban Urítkezhetnek. Ha a telelésben meg­zavart méhcsalád nem Is pusztul el. mégis nagy károkat szenvedhet, s ez a nyári méztermelést is befolyásol­hatja. Ezért a telelés egész ideje alatt védeni kell a méheket kárte­vőiktől. Sokat tehetünk már előre a telelő helý gondos kiválasztásával, legyen az udvar vagy zárt helyiség. A sza­badban olyan helyet szemeljünk ki a teleltetésre, ahol más háziállat nem fér hozzá a kaptárhoz. Az egyszerű, de célravezető kerftés megbízható. Véd a méhekhez nem értő emberek zavarása ellen ^ is, különösen akkor, ha út mellett telelnek a méhek Zárt helyen, vagy szabadban való telehetéskor egyaránt veszedelmes ellenség az egér, a pocok és a cic­kány. Késő ősszel bevándorolnak az épületekbe. Gyakran a telelésre jól elkészített kaptárakba is betolakod­nak. Így a megbízhatóan egérmentes, zárt helyiségbe magával a kaptárral vihetjük be a kártevőket. Szabadban való telehetéskor kitűnő egérfészek a kaptárak oldalához tá­masztott kukoricaszár. Alatta a kap­tárba is könnyen befészkel az egér és a cickány. A kukoricaszár jő szél­fogó, de a kaptárakat távolabb kell elkészíteni. így kisebb a veszély. Egér és cikány ellen jó védekezés a kijáró­nyílásra szerelt 7—8 mm-es fogasszű­kítő. Telelő helyiségben az egérméreg tehet szolgálatot, vagy a zajtalanul működő egérfogó. A veszedelmes kártevők jelenlété­ről télen csak hallgatózással győ­ződhetünk meg. Érdemes erre néha­­néha időt fordítani, mert esetleg még eredményesebb lehet a beavatkozá­sunk. Megzavarhatják méheink telelését a madarak is, elsősorban a harkály­félék és a cinkék. Minthogy ezek hasznos madarak, kártevésük ellen úgy védekezzünk, hogy számuk ne csökkenjen. A harkály kivágja a kaptárak falát, megrongálja a lépeket, és ha teheti eltogyasztja a méheket. A megszo­kott méheshez görcsösen ragaszkodik. Elriasztani ilyenkor már nem lehet. Legjobb mód, ha már első megjele­nésekor elriasztjuk. A cinkék kártétele nem olyan ve­szedelmes, bár a kaptárakat kopog­tatják, de csak az egyenként előbúvó méheket fogyasztják el. Kártételüket úgy előzhetjük meg, ha gondosko­dunk róluk: etetjük őket. Kedvelt ele­delük a zsírban vagy a faggyúban ol-. vasztotf olajos mag, elsősorban a napraforgóé. A kitömött ragadozó madár nem egészen megbízható, mert a harkályok és a cinkék is megszok­ják előbb-utóbb és aztán nem tarta­nak tőle. Saját méhesemben kb. 30 cm hosz­­szú, hatszög keresztmetszetű hasáb oldalaira zsebtükröt rögzítettem, az­tán erős zsinegre a méhes közepén felfüggesztettem. A hasáb alsó részé­re egy vaslemezt erősítettem, amely a levegő áramlásától a hasábot ide­­oda forgatja. így a kaptárak falán, a közeli épületeken, vagy éppen a talaj felületén fénycsóvák cikáznak állan­dóan. Ezt nem szokják meg a mada­rak. Ennek a riasztási módnak csak az a hátránya, hogy ködös borús idő­ben nem működik. A pároztató kalitkák kísérleti célokat szolgálnak (A szerző felvételei) Ne higgyünk az atkáknak Augusztus végén méheimhez igye­keztem, amikor a vándortanya köze­lében egy méhész ismerősöm szólí­tott meg. Találkozásunk első pillana­tában a méhekre terelődött a szó. Panaszolja, hogy méheil lucernán le­mérgezték. Csodálkozva hallgattam, mivel kettőnk méhészete között nem nagy a távolság és nálam nem volt tapasztalható elhullás. Útirányomat megváltoztatva méhé­szete felé vettük az irányt. Kertjében elhelyezett méhészetében szomorú látvány fogadott. A kaptá­rak nagy része már le volt zárva, a­­miben még élet volt, letakarva, a ki­járó teljesen leszűkítve, mivel kutató méhek vették körül. A kaptár kör­nyékén a fűben részben elpusztult, részben erejüket vesztett, remegő méhek sokaságát lehetett látni. Mé­hésztársam elmondása szerint úgy akácon, mint nyári legelőn jő ered­ménnyel pörgetett, hisz’ az állomány még akkor népes volt. Feltettem a kérdést, hogy az atka megjelenése óta hány kezelésben részesültek a méhek? Egy füstölőcsíkot használt a nyáron, mivel minden vizsgálatkor figyelte a méheken az atkát, de nem volt látható. Sajnos, amint az egészségügyi vizs­gálatkor megállapítást nyert, az állo­mány nem mérgezés, hanem etkafer­­tőzés áldozata lett. Főképpen olyan méhcsaládoknál, ahol még kezdetleges vagy nem túl erős a fertőzöttség, nagyon nehéz az atkát megtalálni a méheken. A méh testén való tartózkodás csak egy át­meneti állapot, mert kikelése után igyekszik pár nap múlva sejtbe hú­zódni peterakás végett, így a méh testén a kaptárban levő atkáknak csak egy kevés hányada látható. Az atka tulajdonsága az is, hogy a méh hasára húzódik, főképpen őszi hóna­pokban. Ezek téveszthetnek meg ben­nünket vizsgálatkor. Az évi egy két füstölés napjaink­ban védekezés szempontjából egyenlő a semmivel, olyan helyeken azonban, ahol kezdetleges, a fertőzés megálla­pítására, sokatérő lehet. Megszabni nagyon nehéz, .hogy hány füstcsíknt használjunk el egy évben, ezt mindig az állomány és a környező méhészetek fertőzöttsége határozza meg. Saját méhészetemben az atka meg­jelenése óta, ennek már négy éve, rendszeresen kezelek. Első években kevesebb kezelés is elegendő volt, de évről évre, ahogyan a környező mé­hészetekben is erősödött a fertőzés, úgy kellett a kezelések számát szapo­rítani. Hiába takarítjuk ki az állományt ősszel az atkától — mert hisz’ rend­szeres őszi kezeléssel egy egészen alacsony fertőzési szinttel indulha­tunk tavasszal —, ha a mellettünk levő méhészetek nem védekeznek kellően. Az újra és újra fertőződés veszélye fennáll. Noha saját méhé­szeten belüli feldúsnlásra is gondol­nunk kell, ami ősszel mutatkozik legjobban, azonban az újrafertőződés veszélye adja számunkra a legna­gyobb gondot. Talán a néhány éven belül a kel­lően nem kezelt méhészetek felszá­molódnak, és a rendszeresen kezelt méhészetek az újrafertőzés veszélyét csökkenthetik. Az őszi gondos kezelés hatására elérhető, hogy akác előtt a herefiasí­­tásban fedelező ■ villával való kieme­léssel nem, vagy alig lehet a csalá­doknál atkát találni. Sajnos, nyár vége felé a munkásfiasítás viliázásá­val mégis mutatkozik fertőzés, ami egyrészt a feldúsulás, másrészt az új­­rafertőzésnek tudható he. Elegendő egy-két erősen fertőzött szomszédos állomány. Tavasszal elegendő két füstölés a családoknál, majd közvetlen akác után, amikor kevés fiasítás van a kaptárban, és az atkák nagy része ki­fejlett méheken tartózkodik, fertő­­zöttségtől függően kétszer füstölöm a családokat, négy nap eltéréssel. A nyári kezelések számát a fertőzöttség szabja meg. Nyár végén nagyon fontos a munkás­fiasítás ellenőrzése fedelező villával, amellett néhány családnak a kaptár aljában fehér papírt helyezek el el­lenőrzés végett. Ellenőrző papírt be­­telelésig ajánlatos a kaptárban tarta­ni, de éveken át hasznos lehet. Szep­tember és október hónapban betelelé­­sig azon dolgom: ahogyan kel a Hasí­tás és vele együtt az atka, folyamato­san kezelem, hogy ne tudjon ismét sejtbe húzódni. Ősszel legalább két sorozatban füs­tölök. szeptember és október első fe­lében. Egy sorozat három füstölésből áll, négy-öt naponként. Minden méhé­szetben a füstölések számát a fertő­­zöttséghez keli igazítani. E kezelési arány soknak tűnik, azonban erősen fertőzött területen csak kitartó munkával tudunk odáig eljutni, hogy közvetlenül a betelelés előtt az utolsó füstöléskor a méhek alá berakott ellenőrző papír atkáktól mentes legyen. Az atkafertőzés miatt az lenne jó, ha nyár végén mielőbb megszűnne a családoknál a fiasítás. Ennek az elősegítése nem járható út. Gondolok mindarra, ami éveken át a méhcsaládok népességét csökkentheti. Augusztus első felében, ha az időjá­rás nem kedvez, nekünk kell a méh­családoknál etetéssel olyan állapotot létrehozni, hogy augusztusban és szeptember első felében, minél több fiasitás legyen a családoknál, mert csak így biztosíthatunk jó minőségű, fiatal összetételű és következő évben erőteljesen induló méhcsaládokat. Vándnrméhészek a téli eleség pót­lását, még ha igyekeznek is időben beadni, szeptember közepéig elhúzód­hat, ez is hosszabbíthatja a petera­kás idejét. Egyetlen járható út van, ha valaki ezt vállalja, hogy betelelte­­tés előtt az egy-két dm2 fedett Hasí­tást villával fel kell nyitni, és ezzel a Hasításban levő atkák nagyrésze el is pusztul. Ne higgyünk az atkának. Létfenn­tartó ösztönével rendkívül alkalmaz­kodik a méhcsalád életformájához. Vizsgálatkor nem látjuk,, vagy keve­set belőle, mégis alattomosan terjed. Rohamos terjedése miatt minden olyan méhészetben, ahol még nem kezeltek, szükség ven füstcsíkos el­lenőrző vizsgálatra. —M—* HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhész­­társakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — somolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű tnűlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partne­reink kívánják foszforral felja­vítjuk, hogy a méhek egészsé­gesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 991 06 Ž e 1 o v c a

Next

/
Thumbnails
Contents