Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-13 / 41. szám

4 ■SZABAD FÖLDMŰVES I 1984. október 13. A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok jelenlegi feladatairól és hosszú távú fejlesztéséről (Folytatás a 3. oldalról) vállalatok a cukoriparral, a gottwal­­riovi Agropodnik vállalattal, a gcp- 6s traktorállomásokkal, a ČKD Praha és az Agrozet vállalattal, valamint más ipari vállalatokkal együttműköd­ve a nem megfelelő betakarítási gé­pek átalakítása, valamint a betaka­­ritógápek saját gyártása területén ki­fejtettek. A mezőgazdasági dolgozók azonban jogosan várják ebben az irányban a döntő megoldást gépipa­runktól. Alapvető intézkedésekre van szükség a cukorrépa raktározási veszteségeinek a csökkentése, vala­mint a cukorkihozatal növelése irá­nyában is. A burgonyánál különösen fontos kérdés a minőség javítása. A fo­gyasztók Jogos megjegyzéseit nem lehet a végtelenségig figyelmen kfvül hagyni. Elsősorban a helyzet okait kell határozottan feltárni és orvosol­ni, nem pedig a következményeket vizsgálni. Ehhez javítani kell a mun­kát a kutatás és a nemesítés terüle­tén, a növényvédelem, a betakarítás, valamint a betakarítás utáni kezelés és a raktározás szakaszán. Ebben a vonatkozásban teljes mértékben ki kell használni a Havliékűv Brod-i mozgalom tapasztalatait. Az ésszerű táplálkozás, elsősorban я hiánytalan vitaminellátás biztosítá­sa szempontjából rendkívüli jelentő­sége van a gyümölcs- és a zöldség­­termelés fejlesztésének. Ezt elsősor­ban a termelés intenzitásának növe­lésével, főleg a nagyobb termőképes­ségű biológiai alapanyagok kihasz­nálásával kell elérni. Fontosnak tart­juk azonban a nagyüzemi gyümölcs­ös zöldségtermelés kiemelt ellátását a szükséges gépesítési eszközökből, s a beruházások területén előnyben kell részesíteni a kllmatizációs rak­tárak építését. A mennyiségi és mi­nőségi veszteségek csökkentése, vagy­is a fogyasztók érdekében rugalma­sabbá kell tenni a gyümölcs- és a zöldségfélék felvásárlását, ezek for­galmazását, s le kell rövidíteni a ter­melőktől a fogyasztókhoz vezető utat. Továbbra is számolunk a kistermelők termékeivel, akik az önellátás erősí­tése mellett a piac gazdagításához is hozzájárulnak. ^Figyelmüket elsősor­ban az olyan munkaigényes gyü­mölcs- és zöldségfélék termelésére kell irányítani, amelyekből a nagy­üzemi termelés pem tudja teljes mér­tékben fedezni a szükségletet. Alapvető intézkedéseket kell tenni a növénytermesztés minőségi színvo­nalának emelésére. A tudományos­kutatási alapnak, a nemesítőknek meg kell végre oldaniuk az olyan problémákat, amilyen például a sör­árpa nagy fehérjetartalma, a takar­mánygabonák nem kielégítő alacsony cukortartalma, az étkezési burgonya nem kielégítő minősége stb. A nö­vénytermesztési technológiai eljárá­sokat, valamint a vállalati és a sze­mélyi anyagi érdekeltség rendszerét következetesen alá kell vetni a minő­ségi követelménynek. A növénytermesztés igényes céljait a beruházások szakaszán is alá kell támasztani. Feltételezésünk szerint ezért a mezőgazdasági beruházások­nak mintegy 70 százalékát a növény­termesztés fejlesztésére kell fordíta­ni. A kiemelt feladatok közé tartoz­nak a talajjavításra, a raktározási veszteségek csökkentésére, valamint n technikai és a speciális növények termelésének a növelésére fordított beruházások. Az állattenyésztés fő forrását a tömegtakarmányok és ezek termelési hatékonysága fogják képezni. Az élenjáró vállalatok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezen a szakaszon még vannak tartalékaink. Fokozato­san el kellene érni, hogy a tömegta­karmányok . egy tehéntől a jelenlegi 8 liter helyett 7—8 liter tej termelé­sét biztosítsák, s a hízómarhánál 350—400 grammos napi súlygyarapo­dást fedezzenek. A hústermelés növe­lését elsősorban a vágómarhákkal kell elérni. A tej- é§ a hústermelés általános növelését a a termelékeny­ség fokozására kell építeni. Az állat­állomány létszámnövekedésével csak korlátozott terjedelemben számolunk, mégpedig az alacsony fillománysfirfl­­ségű körzetekben, s ott, ahol eddig nem használták ki a tömegtakarmá­nyok termelésében rejlő lehetősége­ket. Az abraktakarmányokat elsősorban a baromfi- és a sertéstenyésztésben kell kihasználni. Ezek termelésének magas fokú Intenzitása a takarmány­­keverékek fehérjeadalékalnak és bio­lógiai összetevőinek mennyiségétől függ, amit a fehérjék vonatkozásában minimálisan az utóbbi évek szintjén kell tartani. Ezért a legnagyobb kö­vetkezetességgel kell eljárni a fehér­jeprogram céljainak megvalósításá­ban, valamint az állattenyésztés bio­­kemizálási programjának végrehajtá­sában, s állandóan javítani kell a takarmányipar munkájának a színvo­nalát. Az állatorvosi igazgatóság az új jogi rendezéssel összhangban elmé­lyíti az állatok egészségéről való komplex gondoskodást, s közös fele­lősséget vállal az állati eredetű élel­miszerek egészségügyi szempontból kifogástalan minőségének és biológiai értékének biztosításáért. Feltételezésünk szerint a következő évtized közepére fel kell újítani az élelmiszerek jelenlegi választékát. Az új termékeket új technológiai eljárá­sokkal kell előállítani, fokozni kell tartósságukat, szükség esetén gon­doskodni kell dúsításukról, valamint esztétikus csomagolásukról Is. Egyes termelési szakágazatokban, példáut a húsiparban is, meg kell gyorsítani a nyersanyagforrások összetételében és a fogyasztói keresletben bekövetkező változásokra való reagálást. Az élel­miszeripari .üzemeknek következete­sen kell gondoskodniuk* a gyártott élelmiszerek higiéniai és egészség­­ügyi szempontból kifogástalan minő­ségéről. A raktározás és az árukeze­lés szempontjából hasonló feladatok hárulnak a kereskedelemre. A jelenlegi Időszakban sokéves fo­gyatékosságok felszámolására készü­lünk az élelmiszeripar termelési-mű­szaki alapjának építésében, elsősor­ban a cukorgyárak és a mélyhűtő­­ipar területén. Határozottabb hala­dást kell elérni az üdítő italokat gyártó üzemek korszerűsítésében, hogy jobban ki lehessen elégíteni az alkoholmentes Italok és azok iránti növekvő fogyasztói keresletet. Az utóbbi években ugyanis a sörfogyasz­tás állandóan növekedett, s a 18 éven felüli személyek átlagos fogyasztása meghaladta az éVi 211 litert, a ter­melési kapacitások már néhány éve gyakorlatilag nem növekedtek. Ezek túlterhelése miatt egyes esetekben romlott a sör minősége és tartóssága. Ezért folyamatban van e probléma komplex megoldásának az előkészí­tése. Beruházási szempontból azon­ban rendkívül igényes feladatról van szó. Az élelmiszerpiac állampolgáraink mindennapi ügyét képezi. Ebben nem­csak a mezőgazdasági és az élelmi­­szeripari dolgozók, hanem a keres­kedelem munkája is visszatükröződik. A kereskedelem az utolsó és nagyon fontos láncszeme a termelők és a fo­gyasztók közötti kapcsolatoknak. Ez rendkívüli követelményeket támaszt aktivitáséval és rugalmasságával szemben. Továbbra is javítani kell a piackutatást, rugalmasabban kell rea­gálni a lakosság szükségleteire, s a termelőktől olyan élelmiszeripari ter­mékeket kell követelni, amelyek bő­vítik a piaci választékot, jó minőségű és rendszeres ellátást biztosítanak. A növényvédelem színvonalának Ja­vításához elegendő vegyszerre van szükség. Ezek szállítása az utóbbi időben fokozódott ugyan, de a teljes szükségletet távolról sem sikerült még fedezni. Ezért ki kell szélesíteni a vegy­szerek saját gyártását, s hatékonyab­ban kell fejleszteni az együttműkö­dést a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A növényvédelmi sze­rekből való megfelelő ellátás biztosí­tásához jelentős beruházásokra lesz szükség. Igényes feladatról van szó, amely az egész vegyipar szerkezeti átépítésével van összefüggésben. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KEMIZÄLÄSA A FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK FONTOS FELTÉTELE A mezőgazdaság Igényes feladatai­nak teljesítése jelentős mértékben függ a mezőgazdasági termelés keml­­zálásától. A műtrágyák a jövőben is döntő szerepet fognak játszani a ter­méshozamok növelésében és a talaj termőképességének javításában. Ezért intenziven kell keresni a műtrágyák hatékony kihasználásához vezető uta­kat, a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálása mellett. Fel­­tételezéseink szerint 1995-ben az 1 ha mezőgazdasági területre Juttatott mű­trágyák mennyisége tiszta tápanyag­ban számítva eléri a 280 kg-ot. A trá­gyák célszerű kihasználása mellett ezt a szintet elégségesnek tartjuk az előirányzott célok eléréséhez. A táp­anyagszükséglet további növekedését elsősorban jó minőségű szerves trá­gyákkal, s a pillangós virágú növé­nyek, főleg a herefélék nagyobb ará­nyú és4 intenzívebb termesztésével kell fedezni. A talaj termőképessége növelésé­nek fontos problémája a talajsava­nyúság állandó fokozódása, s ennek következtében a felhasznált trágyák hatékonyságának a csökkenése. Ezért fontos feladat, hogy intenzív mesze­­zéssel megállítsuk a talaj vegyi ha­tásának további romlását. Elegendő mészkőforrással rendelkezünk, ezért növelni kell a mésztrágyák termelé­sét és a mezőgazdasági üzemekbe irányuló szállítását. A műtrágyaszállítás szükséges mennyiségének a biztosítása a mű­trágyák választékának és minőségé­nek a javítása érdekében, valamint a gyártás energiaigényességének a csökkentése céljából a vegyiparban sürgősen gondoskodni kell az elavult üzemegységek korszerűsítéséről. U- gyanilyen fontos az új kapacitások felépítése is az egyszerű és összetett cseppfolyós műtrágyák, a finoman őrölt, szemcsézett foszfátok, a mész­kővel kevert ammóniumsalétrom és a salétromsav gyártására. Az előirány­zott beruházások főleg a 9. ötéves tervidőszakban fejtenek ki hatást a műtrágyák választékára. Ezért elvár­juk, hogy az ipari minisztériumok a tervező szervekkel együtt, a kidolgo­zott programmal összhangban meg­gyorsítják az egyes fontosabb beru­házások kivitelezését, s már a 8. öt­éves tervidőszakban lerövidítik az építkezés idejét. ‘ A BIOLÓGIAI MÓDSZEREK HATHATÓSABB ALKALMAZÁSÁÉRT A vegyszerek élelmiszertermelésben való használatának megvan az öko­lógiailag elviselhető határa, ezért a tudósok, technikusok és a mezőgaz­dasági dolgozók figyelmét a biológiai módszerek szélesebb körű és hatéko­nyabb alkalmazására irányítjuk. E módszereket mindenekelőtt a föld termőképességének javításában kell majd kihasználni. A növénytermesztési kutatásban és a növénynemesítésben szükség van az élőszövet-tenyésztés és a génsebé­szet kihasználására. A gyakorlatban — néhány mezőgazdasági vállalat (tapasztalataira támaszkodva — el kell terjeszteni az Integrált növény­védelmi módszert, amely lehetővé te­szi a vegyi anyagok használatának csökkentését és a természeti forrá­sok nagyobb mértékű hasznosítását. Az állattenyésztésben a gazdasági állatok szabályozott újratermelésének szélesebb körű alkalmazásúról, vala­mint a nagy termőkápességú és el­lenálló fajták célszerű szaporítására irányuló embrióátültetésről van szó. A minisztériumoknak következetesen kell Irányítaniuk a módszerek gya­korlati alkalmazását. A nagyüzemi ter­melésben az állategészségügyi rend­szereknek az eddiginél lényegesen jobban ki kell használniuk a bioké­szítményeket, melyek lehetővé teszik az állati termékek magas színvonalú minőségének megőrzését. A biotechnológia fejlesztése jelen­tős lehetőségeket teremt a klasszikus élelmiszertermelés Innoválására, min­denekelőtt a teljesen új technológiai irányzatok bevezetésére. A legna­gyobb jelentősége az enzimek gya­korlati alkalmazásának van. Ezek a nagy hatékonyságú készítmények a termékek technológiai tulajdonságai­nak és használati értékének jelentős javulását eredményezik. A biologizá­­lás lehetővé teszi a hulladékmentes feldolgozótechnológiák széles körű bevezetését. Cj lehetőségek küszöbén állunk, melyeket a testvérországok­kal, mindenekelőtt a Szovjetunióval együttműködve gyors ütemben ki kell aknáznunk. Ehhez meg kell terem­teni a szükséges káderszervezési és anyagi feltételeket. JAVÍTANI KELL A MEZÖGAZDASÄG MŰSZAKI ELLÁTÁSÁT A csehszlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítőképességének növelése során pótolhatatlan szerepe van a gépek és gépi berendezések szállítása minőségének és komplex voltának. Ezért a CSKP KB Elnöksé­ge és a szövetségi kormány az utób­bi időben fontos határozatokat hozott a mezőgazdasági és élelmiszeripart gépgyártás fejlesztésére. A mezőgaz­dasági közvélemény a magáévá tette a CSKP KB 10. ülésének határozatait és bíráló hangnemét a sokéves fogya­tékosságok megoldásával kapcsolat­ban. Azokról a fogyatékosságokról van szó, amelyek a mezőgazdaság műszaki ellátásával függenek össze. Az efsz-ek X. kongresszusa előtti vi­tában nagyra értékelték a gépipari ágazatok hozzáállását ezekhez a kér­désekhez és az általános gépipari mi­niszternek a mezőgazdasági technika idejében és jő minőségben való le­szállításával kapcsolatos problémák megoldására irányuló igyekezetét. Mindkét gépipari ágazat feladata olyan gépek és technológiai berende­zések gyártása, amelyek műszaki pa­ramétereikkel megfelelnek a világ­­színvonalnak, kielégítik a mezőgaz­daság minőségi követelményeit, és lehetővé teszik a külföldi piacokon való előnyös árucserét. Ehhez az olyan döntő fontosságú termelőknél, mint a brnéi Agrozet termelési-gaz­dasági egység, a Martini Nehézgép­ipari Müvek és a Csehszlovák Gépko­csigyárak. megfelelő anyagi-műszaki bázist kell teremteni. E bázis meg­erősítéséhez beruházásokra van szük­ség. Főleg a kis sorozatban gyártott gépekkel való ellátás biztosításában azonban jelentős feladatok hárulnak a mezőgazdaságra és néhány nem gépipari ágazatra is. Ezekben az ága­zatokban is következetesen kell tel­­jeslteniük a CSKP KB Elnökségének a mezőgazdasági gépgyártás fejlesz­tésével kapcsolatos koncepciójából eredő feladatokat. Másrészt az is tény, hogy a mező­­gazdasági vállalatoknak nem csupán az új technika Igénylésére van joguk, hanem jobban Is kell azzal törőd­niük, s mindenekelőtt Jobban ki kell használniuk. Az üzembiztonság érde­kében jól működő megelőző műszaki karbantartási rendszert kell létesíte­ni, továbbbá törődni kell a gépek tá­rolásával, a javítóműhelyek korsze­rűsítésével és bővíteni kell a pótal­katrészek felújítását. NÖVELJÜK TOVÁBB A PÄRTMUNKA HATÉKONYSÁGÁT A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum 5882 alapszervezetében 337 ezer kommunista dolgozik. A tag­ság létszáma és színvonala olyan erőt képvisel, amely képes a kitűzött célok elérésére. Az a követelmény, hogy nagyobb fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés intenziflkálásában, fokozott Igényeket támaszt az irányító káderek munkájával szemben. Ezért különös­­képpen süfgető fontosságúnak tekint­jük, hogy a párt szervei és szerveze­tei, de a többi irányító láncszem is a vezető dolgozókat kezdeményező és fegyelmezett feladatteljesítésre, a vállalatokon belüli tartalékok mozgó­sítására, magas fokú gazdaságosság­ra, az össztársadalmi érdekekért vál­lalt felelősségre vezessék. Igényel­niük kell tőlük azt, hogy ne kerüljék meg az éretté vált problémák meg­oldását, ne veszítsék szem elől a fo­gyatékosságokat és a rendetlenséget, ne támaszkodjanak csupán az utasí­tások tekintélyére, hanem az embe­rek öntudatos munkájának és kezde­ményezésének az erejére. Értékelé­sük mércéjét képezzék a rájuk bízott szakaszon elért eredmények. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne maradjanak meg papíron, hanem következetesen megvalósulja­nak a helyes szándékok és intézke­­dések. Elsőrendű fontosságot tulajdoní­tunk az emberek öntudatossága és munkakezdeményezése növelésének. Ez az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szervek, szervezetek elsősor­ban azonban a párt feladata. A CSKP KB elvárja, hogy a párt szervei és szervezetei politikai szervező munká­jukkal összehangolják a mezőgazda­­sági-ipari komplexum valamennyi dol­gozójának tevékenységét a kitűzött célok sikeres elérésére. A CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozatából A 7. ötéves terv feladatainak teljesítése alátámasztja az élelmiszer-önellátás és a mezőgazdasági alapanya­gokkal való önellátás hatékony intenzifikálás útján tör­ténő növelésére való törekvés helyességét és reális vol­tát. A növénytermelés fejlesztésében, a szemes takarmá­nyokkal, a fűtőanyagokkal és az energiával való gaz­dálkodásban és a tervszerű irányftás tökéletesített rend­szerének realizálásában elért eredmények ellenére a mezőgazdaság területén vannak még kihasználatlan le­hetőségek a termelés és a hatékonyság növelésére. A mezőgazdasági termelés és hatékonysága növelése fő útjának a CSKP Központi Bizottsága továbbra is a tudományos és műszaki ismeretek gyorsabb alkalmazá­sát tekinti. Ennek érdekében jobban kell felhasználni a szervezetek szolgáltatásait, az élenjáró szövetkezetek és állami gazdaságok, az ájíték és az ésszerűsítő bri­gádok tapasztalatait, valamint a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval kifejtett együttműködést. Tovább kell csökkenteni az anyag- és energiaigényességet. Az élelmiszeriparban jobban kell basznositani az alapanya­gokat, javítani kell a termelés minőségét, és bővíteni kelt a választékot. Minden szinten következetesen érvé­nyesíteni kell az irányítás tökéletesített rendszerét, fő­leg a vállalaton belüli önolszámolást és a hatékony bé­rezési formákat. A mezőgazdaság hatékony továbbfejlesztése érdekében a Központi Bizottság hangsúiozza, hogy jobban kell megszervezni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anya­gi-műszaki szükségleteinek kielégítése terén kitűzött feladatok teljesítését. Emelni kell a műszaki színvonalat, javítani kell a gépek és a gépi berendezések minőségét és szállításának átfogó jellegét. Rugalmasabban kell a szükségletekhez alkalmazni a szállított műtrágyák és vegyszerek szerkezetét és minőségét. A mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban hatékonyabban kell felhasz­nálni a gépeket és a többi ráfordítást. Az igényes feladatok teljesítése ezenkívül megköveteli a párt vezető szerepének elmélyítését a mezőgazdaság­ban és a közélelmezést biztosító más ágazatokban, nö­velni keli a pártmunka hatékonyságát, a pártszervezetek akcióképességét és harcosságát, a kommunisták aktivi­tását és felelősségvállalását. A követelményekkel összhangban minden területen Intenzívebbé keli tenni a tömegpolitikai munkát. Külö­nösen nagy figyelmet kell fordítani a fiatalok körében végzett politikai nevelő munkára. Folytatni kell a párt­tagság összetételének javítását, erősíteni kell a párt be­folyását a legfontosabb munkahelyeken. A Központi Bizottság elvárja, hogy a földművesszövet­kezetek X. országos kongresszusa értékelje а XVI. párt­­kongresszus határozatainak teljesítése terén elért eddi­gi eredményeket, és a kongresszus előtti vitában el­hangzott javaslatok felhasználásával határozatokat fo­gadjon el a mezőgazdasági termelés és a földműves­szövetkezetek további sokoldalú fejlesztésével kapcso­latban, a CSKP KB 11. ülésének határozatai értelmében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága kifejezi azt a meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami és a gazdasági szervek, a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a Szocialista Ifjú­sági Szövetségnek és a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének szervezetei, a földművesszövetkezeti tagok, az állami gazdaságok, az élelmiszeripar és a közélelme­zést biztosító más szervezetek és ágazatok dolgozói mindent megtesznek a hetedik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséért, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztéséért. A CSKP Központi Bizottsága kötelezi a pártszerveket és -szervezeteket, az állami, a gazdasági és a társadalmi szerveknél és szervezeteknél tevékenykedő kommunistá­kat, hogy folytassanak szüntelen küzdelmet a társadal­mi érdekek érvényesítéséért, az egyes vállalatoknál а tartalékok elrejtésére irányuló törekvések ellen, a fe­gyelem és a rend megszilárdításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents