Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-13 / 41. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. október 13. A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok jelenlegi feladatairól és bosszú távú fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) és a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére irányuló igyekezet a Jellemző. A szocialista mezőgazdaság építésének 35 esztendeje alatt elért kétségtelen sikereink fényes győzelmét jelentik pártunk politikájának. A lenini szövetkezeti terv alkotó érvényesítésével feltételeink között is teljes mértékben igazolódott a kisüzemi mezőgazdasági termelésről a szocialista nagyüzemi termelésre valft áttérés szükségessége marxistaleninista elméletének általános érvényessége. Az elmúlt Időszak egyúttal tgazolta, hogy csupán az intenzív, a lejlett korszerű szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés képes kielégíteni a fejlett szocialista társadalom növekvő szükségleteit, .biztosítani a lakosság magas színvonalú élelmezését. A CÉLTUDATOS IGYEKEZET KEDVEZŐ EREDMÉNYEI A CSKP politikájának alapvető törekvése, hogy a testvéri szocialista országokkal, élükön a Szovjetunióval szilárd egységben, a jelenlegi bonyolult Időszakban megteremtse népünk nyugodt, békés életének a feltételeit, és összhangban a népgazdaság eredményeivel megőrizze és fejlessze a nép anyagi és kulturális életének jó színvonalát. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és annak Elnöksége, főleg a XVI. kongresszus éta eltelt időszakban, rendszeresen figyelemmel kíséri az e téren kitűzött feladatok teljesítését, s ennek érdekében intézkedéseket foganatosítanak. Ez a céltudatos igyekezet kedvező eredményeket hoz. A mezőgazdaság a 7. ötéves tervidőszak három éve alatt több mint 60 százalékra teljesítette az ötéves tervidőszakra előirányzott bruttó mezőgazdasági termelés mutatóját. Amint az eddigi eredmények tükrözik, ebben az időszakban a feladat teljesítése tovább javul. Az előző öt év átlagával szemben a mezőgazdasági termelés az 1981—83-as években 6.3 százalékkal növekedett, vagyis 1,1 ponttal nagyabb mértékben, mint azt a 7. ötéves terv feladatul adta. Eközben az utóbbi két évben a növekedés — aznnns összehasonlításban — 8,В százalékos volt. А XVI. pártkongresszus határozataival összhangban gyorsabb ütemben fejlődik a növénytermesztés. Az utóbbi három évben a 6. ötéves tervidőszak átlagához képest 8,6 százalékkal növekedett az ágazat termelése, ebből az utóbbi két évben 13,7 százalékkal. A kedvező fejlődés az idén is folytatódik. Jő eredményeket érnek el az olajnövények, a hüvelyesek termelésében és a legfontosabb szakaszon — a gabonatermelésben is. Az Idén várhatóan rekordtermést érünk el gabonából. Az utóbbi túlnyomórészt a betakarítási végeredményekkel alátámasztott becslések szerint az alapvető gabonafélék hektárhozama meghaladja a 4,2 tonnőt. Ugyanakkor 27 járásban a hektárhozam több mint öt tonna, hát járásban több mint hat. ás a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban pedig meghaladta в hét tonnát. Ebben a járásban néhány mezőgazdságt vállalat hektáronként több mint 8 tonna gabonát takarított be, a Nagymegyeri (Calovo) Efsz pedig 8.86 tonnás rekordtermést ért el hektáronként. A becsült kukoricatermés sikeres betakarítása esetén a szemesek össztermése megközelíti a 12 millió tonnát. A gabonaprogram teljesítésében született kedvező eredményeket tovább kell stabilizálni és fejleszteni. Az igyekezetét elsősorban arra kell összpontosítani, hogy maradéktalanul teljesítsük az egész ötéves tervidőszakra kitűzőt gabonatermelési feladatokat. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jövő évben is biztosítani kell a tervezett termesztési feladatok túlteljesítését. Azoknál a vállalatoknál és azokban a járásokban, amelyek már behozták az utóbbi években keletkezett lemaradást, az összes erőt mozgósítani kell az ötéves terv teljesítésére. Ehhez már most, az őszt vetés tdején meg kell tenniük a földműveseknek az alapvető lépést. JOBBAN KI KELL HASZNÁLNUNK A LEHETŐSÉGEKET A gabonatermesztés fejlesztésében, a repcetermesztésben és a növénytermesztés néhány más szakaszán elért sikereket értékelnünk kell. Viszont semmilyen esetben sem vezethetnek önelégültséghez. Ez nem csupán a növénytermesztésre, hanem egész mezőgazdaságunk teljesítőképességére vonatkozik. Semmiképpen sem válik például a cukorrépa- és a burgonyatermesztők becsületére az a tény, hogy már huzamosabb ideje stagnálnak a terméshozamaik, és alacsony színvonalú e termények minűsége. Európai viszonylatban azon 24 ország közé tartozunk, melyek cukorrépatermesztéssel foglalkoznak, hektárhozamok tekintetében a IS. helyen állunk, a hektáronkénti cukortermelésben pedig a 24. helyet foglaljuk el. А XVI. pártkongresszus által kitűzőt célok sikeres elérésének egyik alapvető feltétele, hogy fordulatot érjünk el a földalapról való gondoskodásban és a földalap kihasználásában. A termőföldről való gondoskodásban tapasztalható jelenlegi helyzet azonban az elért haladás ellenére sem felel meg a szükségleteknek. Ezt bizonyította az az ellenőrző jelentés is, melyet az év elején vitatott meg a Központi Bizottság Elnöksége. Számos helyen még nem használják ki teljesen a felaprózott földterületeket. Nem az összes mezőgazdasági üzem védi a földet úgy, ahogy azt a társadalmi tulajdon megköveteli. A földalapból való gondoskodás és a termőtalaj sokoldalú javítása tartósan alapvető feladat kell hogy legyen. A mezőgazdasági irányító szervektől, de a nemzeti bizottságoktól is megköveteljük, hogy következetesebben ellenőrizzék a termőföld hatékony kihasználását. jól fejlődik az állattenyésztés is. Az ötéves tervidőszak három éve alatt az előző öt év átlagához képest 4,6 százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakra előirányzott árutermelési feladatot az állattenyésztés már 62,1 százalékra teljesítette. A feladatok túlteljesítését várjuk az Idén Is. Pozitívum, hogy ezeket az eredményeket elsősorban az Intenzitás növekedésével, a gazdasági állatok termelőképességének növelésével és az újratermelési mutatók javításával érjük el. A jó takarmányalapon kívül e téren fokozatosan megnyilvánul a törzstenyésztés és az állattartási munka színvonalának emelkedése is. Az eddigi fejlődéssel tehát megteremtettük az összes feltételét annak, hogy a 7. ötéves terv állattenyésztést feladatait maradéktalanul teljesítsük. Az állattenyésztésben is sok mág a tartalék. Erről tanúskodnak elsősorban a termelőképesség színvonalában, az újratermelésben és a takarmány hasznosításában tapasztalható különbségek. Ezek fokozatos felszámolására és az állattenyésztés Intenzitásának és hatékonyságának további növelésére kell összpontosítani mind a termelési-műszaki intézkedéseket, mind pedig az állattenyésztési dolgozók kezdeményezésének növelésére irányuló, anyagi és erkölcsi ösztönzést, a gondozók körében kifejtett munkát, a meglevő tartalékok és az állattenyésztés fejlesztési irányvonalának saját erőforrása alapján történő megvalósítása reális voltának meggyőző bizonyítékai azok az eredmények, melyeket az abraktakarmány-fogyasztás ésszerűsítésében érnek el. Ezek az eredmények lehetővé tették az állattenyésztési produkció növekedése ellenére, hogy csökkentsük a termelés behozataltól való függőségét. Az előző ötéves tervidőszakban évente körülbelül 1,6 millió tonna gabonát importáltunk. Az elmúlt három évben az állattenyésztés növekedése mellett ez ennek a felét sem tette ki. Ebben az időszakban a nem szocialista országokból való behozatal csaknem kétharmaddal csökkent. Hasonló csökkenés volt a fehérjekomponensek behozatalában is. Tavaly például a takarmánypogácsa és az állati lisztek importja a 6. ötéves tervidőszak átlagához képest 12 százalékkal kisebb volt. A társadalmi érdek megköveteli, hogy az elért megtakarításokat a terven felüli termelés helyett takarmánytartalékok képzésére haználják fel. Ezt a követelményt azonban a mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági irányító szervek is csak részben értették meg. A termelési és felvásárlást feladatok nagyarányú túlteljesítése gondot okoz az állattenyésztési termékek feldolgozásában és tárolásában, főleg a hús esetében. Nehézségek vannak a vágóállatok folyamatos átvételében Is, ezért az állatokat néhány mezőgazdasági vállalatnál a terveztt vágősúly elérése után Is tartant kell még, miközben a takarmányfogyasztás növekszik. A mezőgazdasági vállatok ezt a helyzetet bírálják, noha közülük számos volt ennek az előidézője. Erre a helyzetre az irányító mezőgazdasági vállalatoknak rugalmasan kell reagálniuk, következetesen kell Irányítani — összhangban a tervvel — az állattenyésztési termelés volumenének és szerkezetének alakítását. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy javítsák a minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok és a vállalatvezetések irányító munkájának színvonalát. A statisztikai szervekkel együtt lényegesen javítaniuk kell a statisztikai adatok pontosságát, és elejét kell venni a lehetséges spekulációknak. Ez az állattenyésztésre és a termésbecslésekre egyaránt vonatkozik. Az irányítás minden fokán, a mezőgazdasági vállalatoktól egészen a minisztériumokig tudatosítaniuk kell a vezetőknek: teljes mértékben felelősek azért, hogy az állattenyésztés távlatilag folyamatosan fejlődjön, saját takarmányuk felhasználásával anélkiil, hogy központi segítségre számítanának. A központi takarmányalappal való gazdálkodásnak és az ezzel kapcsolatos tervezési rendszernek is meg kell felelnie ennek a követelménynek. Olyan rendszert kell bevezetni, amely gazdaságilag is ösztönzi a mezőgazdasági vállalatokat a szemestak ármány-önellátás fokozásában — a termelés növelésének és felhasználása magas színvonalának útján. Ennek a rendszernek elő kell segítenie a szükséges takarmánytartalékok kialakítását Is. Az állattenyésztés helyzete rendkívüli Igényeket támaszt a húsipar vezetőivel szemben. Megköveteli tőlük, hogy az egyes mezőgazdasági vállalatok és járások helyzetének és kínálatának megfelelően differenciáltan vásárolják fel az állatokat, rugalmasabban használják ki a raktárakat, a hűtő- és fagyasztókapacitásokat. Az állandóan növekvő állattenyésztési termelés megköveteli, hogy bővítsék a raktárakat, amelyekből nincs elegendő. Ennek érdekében má~ intézkedéseket is tettünk. NEM ELÉGEDHETÜNK MEG AZZAL, AMIT ELÉRTÜNK Értékeljük a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozóinak jó eredményeit. Látnunk kell azonban, hogy egyes területeken lemaradás tapasztalható, nemcsak a tervhez, hanem a reális lehetőségekhez viszonyítva Is. Nem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk. Minden vállalatnál, minden munkahelyen keresni kell a fogyatékosságok kiküszöbölésének, a belső tartalékok mozgósításának útjait. A* előrehaladás meggyorsításának egyik módja az egyes mezőgazdasági vállalatok növénytermesztésében és állattenyésztésében mutatkozó indokolatlan eltérések okainak következetesebb kiküszöbölése. Már sokszor hangsúlyoztuk, hogy az intenzív fejlesztés mindenekelőtt a természeti feltételek és az állóeszközök jobb kihasználását, a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazását jelenti, kivétel nélkül az összes vállalatnál. Ebben rejlenek a gazdasági eredményekben mutatkozó nagy eltérések gyökerei, valamint annak okai, hogy a vállalatok különböző mértékben képesek csak saját pénzügyi forrásaikra támaszkodva fejleszteni termelésüket. így például a jobb természeti viszonyok között gazdálkodó vállalatok fele tavaly a gabonaféléknél több mint 5 tonnás hektárhozamot ért el. Ezzel szemben 11 százalékukban a hozam egy tonnával alacsonyabb volt. A vállalatok nem egész egyharmada a cukorrépa termesztésében a 25 tonnás hektárhozamot sem érte el, míg azok mintegy egyhatoda több mint 35 tonnás hozamot. Annak ellenére, hogy tavaly országos viszonylatban gyorsan nőtt a tehenek tejhozama a mezőgazdasági vállalatok egynegyedénél a hozam 3 ezer liter alatt volt. Több mint egyharmaduk a szarvasmarha hizlalásában nem érte el a 600 grammos súlygyarapodást, mintegy egynegyede pedig a sertéshízlalásban a 450 grammos súlygyarapodást. A kedvezőtlen helyzet megoldása érdekében a járást mezőgazdasági igazgatóságok és az illetékes szolgáltató szervezetek vezetőinek munkáját értékelve alapvető kritériumoknak kell tekinteni hozzájárulásukat e különbségek kiküszöböléséhez. Az efszek és az állami gazdaságok vezetőinek értékelésekor az eddiginél jobban figyelembe kell venni azt, hogy milyen eredményeket érnek el a hozzávetőlegesen azonos körülmények között gazdálkodó vállalatok. Az összehasonlítás során a földalap minőségéből kell kiindulni. Az új besorolás a közeljövőben elkészül és ez alapul szolgál majd a mezőgazdasági vállalatok és járások eltérő eredményei okainak mélyebb elemzéséhez és az indukoiatian eltérések kiküszöböléséhez. Az élelmiszeripar az elmúlt három év során lényegében teljesítette ötéves tervfeladatait. A helyzet eddigi alakulása alapján azt feltételezhetjük, hogy az idei tervet túlteljesítjük. Az élelmiszeripar egyes területein, így például a lej- és húsiparban erőfeszítéseket tesznek az alapanyagok jobb kihasználására és hasznosítására, a terven felüli mezőgazdasági termények feldolgozására. A következő időszakban továbbra Is arra kell törekedni, hogy komplexen hasznosítsuk a mezőgazdasági alapanyagokat, gyorsabban innováljuk az élelmiszeripari termékeket és javítjuk minőségüket. Amellett, hogy mennyiségileg kielégítjük az élelmezési szükségleteket, az élelmiszeriparnak meg kell oldania azt a feladatot is, hogy rugalmasan reagáljon az ésszerű táplálkozás követelményeire és a fogyasztók igényeire. A választék bővítésével, a legmegfelelőbb élelmiszercikkek, mindenekelőtt a tejtermékek, a zöldségfélék és a gyümölcsök kínálatával, hozzá kei) járulni a kereslet kielégítéséhez, az aránytalanul magas zsiradék-, cukor- és lisztfogyasztás csökkentéséhez. Egyúttal csökkenteni kell az élelmiszerek energiatartalmát, jobban ki kell elégíteni a lakosság specifikus igényelt, gondolunk itt a cukorbetegekre, gyermekekre és betegekre. Elvárjuk, hogy a húsipar jobban kihasználja az előrecsomagolt hús kínálatának lehetőségét, és jobban kielégíti a mindennapos húskészítmények Iránti keresletet. A tejipar egyik fontos feladata, hogy egyenletesen több erjesztett tejterméket gyártson, és bővítse a sajtok választékát. A baromfiiparnak fokoznia kell a baromfihúsból készített termékek gyártását, bővítenie kell a konzervek választékát, s ugyanakkor javítania kell a baromfi feldolgozását, illetve csomagolását. A söriparnak növelnie kell a palackozott sör részarányát, a többi tárca termelő szervezeteivel együtt növelnie kell a tartósított üdítő italok, valamint a cukorbetegek számára készülő italok gyártását. A konzervipartól elvárjuk, hogy a hazai alapanyagok felhasználásával jobban kielégítse a befőttek, gyümölcsízek iránti keresletet és több bébiételt szállítson a piacra. Az élelmiszeripar valamennyi ágazatának feladata, hogy javítsa a termékek minőségét, tartósságát és nem utolsósorban tetszetősségét. A BERUHÁZÁSOK HATÉKONYSÁGÁÉRT A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban az ötéves terv céljainak megvalósításához jelentős mértékben hozzájárulnak a beruházások. Három év alatt a beruházások értéke 70,5 milliárd korona volt. A 6. ötéves tervidőszak éves átlagához viszonyítva a beruházások 15,2 százalékkal növekedtek. Beruházásokat mindenekelőtt a növénytermesztésben eszközöltünk. főleg a betakarítási veszteségek korlátozására és —■ raktárak építésére. Sikerült megvalósítanunk a tervezett taiajjavltási munkálatokat. Nem kielégítő a helyzet az öntözőberendezések terén. Ezért elsősorban a beruházók a felelősek. Három év alatt az ötéves terv feladatait csak 42 százalékra teljesítettük. A racionalizáciős intézkedések megvalósítására és a veszteségek korlátozására kifejtett erőfeszítésekhez jelentősen hozzájárult a különleges mezőgazdasági beruházások bevezetése. Az utóbbi két év alatt ilyen formában több mint B,2 milliárd koronát ruháztunk be, az idén 4,4 milliárd koronát. Az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban arra kell törekedni, hogy a befektetett eszközök gyorsan megtérüljenek, a kapacitásokat arra kell összpontosítani, hogy az építkezéseket mielőbb befejezzék, főleg az élelmiszeriparban, csökkentsük a megkezdett építkezések számát, ne lépjék túl a beruházási költségeket és következetesen ügyeljenek a tervezett mutatók elérésére. Az utóbbi időben javult a helyzet a mezőgazdasági technika terén. Bővült a tehergépkocsipark, egy részét már a mezőgazdaság követelményeinek megfelelően módosították. Az eddiginél több, eddig hiányolt gépet, például ekét és vetőgépet, az utóbbi két évben traktort kapott a mezőgazdaság. Javult a pótalkatrészellátás. Ennek ellenére még határozottabban kell megszüntetni a géppark magas fokú elöregedését. A gépek gyártóitól megköveteljük, hogy kedvezőbb legyen a szállítmányok összetétele, jobban járuljanak hozzá a technológiai gépsorok komplex kialakításához. A mezőgazdasági termelés intenzifikálásában fontos szerepük van a biológiai és műszaki szolgáltatótevékenységet végző szervezeteknek. Tevékenységükkel azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. Egyes szolgáltató vállalatok, köztük az agrokémiai vállalatok is, több olyan tevékenységet fejtenek ki, amely lehetővé teszi a tervmutatók, közöttük a nyereség elérését, figyelmen kívül hagyva a mezőgazdasági vállalatok szükségleteinek kielégitését. Sok mezőgazdasági vállalatnál még mindig tanúi lehetünk annak, hogy fölöslegesen saját javító részlegeik bővítésére vagy építésére, növényvédő kapacitásaik fejlesztésére fordítják pénzüket. Ezekért a fogyatékosságokért a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok, valamint más központi szervek Is felelősek, amelyek nem bontották le a tökéletesített tervszerű irányítási rendszer alapelveit a szolgáltató szervezetek feltételeire. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a CSKP 4. ülése után dokumentumot fogadott el a melléküzemági termelés fejlesztéséről. Tavalyi részesedésük az efsz-ek teljesítményében csaknem 14 százalék, az állami gazdaságokban pedig 50 százalék volt. A melléküzemági termelés mértéke nagyon eltérő. 'Egyes szövetkezetekben azonban jelentős, sőt, lényegesen túlhaladja a mezőgazdasági tevékenység mértékét. E vállalatok közül több jelentős szerepet játszik a tudományos-műszaki haladás fejlesztésében, alkalmazásában és a mezőgazdasági nagyüzemi termelést előkészítő szakaszainak befolyásolásában. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak külön-külön kell felülbírálniuk tevékenységüket és ott, ahol ez összhangban áll a társadalmi érdekekkel és a mezőgazdaság szükségleteivel, statútumukat összhangba kell hozni valódi tevékenységükkel. Azoknál a vállalatoknál, ahol a melléküzemági termelés magasabb, mint a mezőgazdasági termelés, ezt figyelembe kell venni az adó összegének meghatározásában. A mezőgazdaság irányító szerveinek és a nemzeti bizottságoknak el kell érniük, hogy a melléküzemági termelés fejlesztéséhen mindenütt megtartsák az érvényes szabályokat. Az intenzív termelés, mindenekelőtt a növénytermesztés gyorsabb fejlesztéséhez ez utóbbi időben hozzájárul az egyre elmélyülő kooperációs és integrációs folyamat. A minisztériumoknak a szolgáltató üzemekkel együtt, az anyagi-műszaki ellátás lehetőségeinek figyelembevételével felelősségteljesen ki kell választaniuk azokat a mezőgazdasági vállalatokat, amelyek szervezetten részt vehetnek az egyes termelési ágazatok komplex technológiai fejlesztésében, más efszekben és állami gazdaságokban is. Meg kell teremteni a feltételeket ilyen irányú tevékenységükhöz. FOKOZOTT FIGYELMET az Állami gazdasagok munkäjAnak A párt- és állami szervek az elmúlt Időszak megkülönböztetett figyelmet fordítottak az állami gazdaságokra. Ennek az az oka, hogy a központilag irányított állami mezőgazdasági vállalatokkal együtt a mezőgazdasági vállalatokkal együtt a mezőgazdasági terület 30 százalékát művelik meg, többnyire nehezebb feltételek között gazdálkodnak, és jelentős részükben hosszabb ideje lemaradás volt tapasztalható. Az állami gazdaságok problémáinak elvszerű megoldásában Jelentős lépést jelentettek a Központi Bizottság 4. ülésének határozatai. Az elnökség az állami gazdaságok gazdálkodásának megvitatása sorén megállapította, hogy kedvezőbb gazdasági eredményeikben megnyilvánul a tökéletesített Irányítási rendszer érvényesítése, az igényesebb irányítőmunka, valamint a pártszervek és szervezetek hatékonyabb munkája. El kell érni, hogy ezek a pozitív irányzatok tartós jellegűek legyenek. Ennek érdekében határozottabban kell kiküszöbölni a fogyatékosságokat, és jobban ki kell aknázni a gazdálkodásukban rejlő jelentős tartalékokat. KÖVETKEZETESEN NÖVELJÜK A TERMELÉS SZÍNVONALAT A párt és gazdasági szervek megkülönböztetett figyelmet szentelnek а lemaradozó efsz-ek és állami gazdaságok problémái megoldásának. Ennek köszönve az ezelőtt lemaradozó vállalatok mintegy fele, ezek gazdálkodása az utóbbi időszakban javult. A többiben nem értek el lényegesebb Javulást, sőt 5 százalékukban az eredmények még kedvezőtlenebbek, mint az előző időszakban. A lemaradozó efsz-eket és állami gazdaságokat az intenzív termelés terveivel összhangban előnyben részesítik a műszaki ellátásban. Hatékonyabb segítséget kapnak a mezőgazdasági és pátrszervaktől. A segft(Folytatás a 3. oldalon)
