Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-06 / 40. szám
f A legjobbak között Ä dunaszerdahelyi (Dunajskáhagynniánya van az állattartót Streda) járásban néhány évvel ezelőtt új, a kisállattenyésztüi mozgalom fejlesztését .önzetlenül szorgalmazó állatnjphátokat választottak a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének járási bizottsága mellett működő, ifjúsági szakbizottságba. A lépés helyesnek bizonyult, mert rövidesen hatékonyabbá vált a népszerűsítő és megnyerő tevékenység és jelentősen fellendült a gyermekek kedvtelésszerű állattartás és szakköri tevékenység iránti érdeklődést. Azóta is évente több új szakkör alakul és szépen gyarapszik a kisállattenyésztésnek hódoló fiatalok száma. Varga György, a szövetség járási ifjúsági szakbizottságának vezetője újságolta a minap, hogy immár tizenkilenc szakkörök működik, s ezekben összesen 347 gyerek ismerkedik az állattartás tudnivalóival. Amikor a legjobbak felől érdeklődtem, több név is szóba került. Én találomra a gabéíkovói szakkört választottam. Mint később megtudtam, ez 19S2-ben alakult, vezetője Vida Károly. — Kevés reménnyel indultunk, hiszen a meghirdetett lehetőség mindössze három gyerekben villanyozta fel az érdeklődést — mondta egyebek között Vída elvtárs. — De nem adtuk fel, mert nálunk gazdag mozgalomnak, és bíztunk benne, hogy a gyerekek idővel megtalálják a hozzánk vezető utat. — Ma a legjobbak között emlegetik a szakkört, teliát jól számítottak. — A szakköri tevékenység napjainkban tizenhét fiatal munkájára épül. A fejlesztési lehetőségek adottak, hiszen a szövetség felnőtteket tömörítő alapszervezetének csaknem tízszer ennyi tagja van. — Mi vonzza a gyerekeket a szakkörbe? — A helyi hagyományokhoz hűen, a szakkörben is elsősöm ban nyulakkal meg baromfiakkal foglalkozunk, de a gyerekek közül néhányau galambot, egzotikus madarakat s újabban már juhot is tartanak. Az elméleti és a gyakorlati foglalkozást úgy irányítjuk, hogy mindenki elsajátíthassa az érdeklődési körének megfelelő, alapfontosságú ismereteket. Rendszeresen látogatjuk a népszerűsítő kiállításokat, melyeken természetesen nem csupán nézelődünk, de a szakkör tagjainak legszebb állatait is bemutatjuk. Munkánk sikerét igazolja, hogy már az országos bemutatón is sikerült díjat nyernünk. Természetesen mindig részt veszünk az ifjú kisállattenyésztők járási találkozóján. A szakkör tagjai az orosz nyállal ismerkednek. Vida Károly körvezető (középütt] azt magyarázza a gyerekeknek, hogy milyen jellegzetességek alapján lehet ezt a fajtát megkülönböztetni a kaliforniai nyúl'tól Fotó: —bor Sőt! Az idén októberben Žilinán megrendezésre kerülő, szlovákiai ifjúsági találkozón is ott leszünk, s néhány valóban szép állatot is viszünk a bemutatóra. Novemberben pedig a brnói országos seregszemlén szeretnénk eredményesen szerepelni. — A szövetség központi bizottsága évente meghirdeti az ifjúsági szakkörök versenyét. Ebbeu milyen eredménnyel szerepel a gabőíkovói gárda? — A nyugat szlovákiai kerü-« leiben tavaly ötven ifjúsági szakkör vett részt a meghirdetett vetélkedőben. Mi a járási versenyben a negyedik, a kerületi vetélkedőn pedig a hetedik helyen végeztünk. Ami a jövőt illeti, a gyerekek szorgalmától függ, hogy előbbre léphetünk e a ranglétrán. —dek fMtí~—i egofííjifiánk ? Kálmosgyökér A kálmos a kevésbé ismert gyógynövények sorába tartozik. Elsősorban a mocsarak és a tavak partján díszük, de megtalálható az állóvizek közelében és a nyirkos árkokban is. Kardszerű, 50—100 cm hosszú leveleivel egzotikus növénynek tűnik. Könnyen összetéveszthető a sárga vízililiommal. Az utóbbinak a megszárított gyökere beráncosodik, sötétszürke színű és az íze kimondottan csípős. Ezzel szemben a kólmosgyökér kívül zöld vagy csontszínű, Illata kellemes, íze aromatikus. Mint a fentiekből kitűnik, gyógyászati célokra a kálmos gyökerét gyűjtjük. A mocsárból rendszerint vasvillával vagy gereblyével kell kiszabadítani és alaposan meg kell tisztítani az Iszaptól. Az 1 m hosszú, 2—4 ciu vastag, lapított, de húsos gyökértörzset vékony rétegekben elterítve szárítjuk. Mesterségesen is szárítható, de mivel illóolajat tartalmazó drogról van szó, a hőmérséklet nem haladhatja meg a 35 C-fokot. A drog akkor mondható tökéletesen kiszár!tottnak, ha a hajlítási kísérletnek nem enged, inkább eltörik, és a törési felület jellegzetesen piszkosfehér színű. Száradási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 40 korona. A gyógyszeripar a drogot többféleképpen hasznosítja. Például szeszben áztatva kivonja a hatóanyagait és festvényt (tinktúra) készít belőle, amit azután köhögést gyógyító szörpök előállításakor hasznosít. Influenza-járvány esetén ebből a kálmos-szörpnek nevezett készítményből fogy a legtöbb. Kálmos-szörpnek mondjuk, pedig a kálmosgyökéren kívül még bárom gyógynövény szolgál a gyógyszer alapanyagául. A drog felhasználható a gyomor- és bélbántalmak, mindenekelőtt az étvágytalanság, a gyomorrontás, a hasmenés, a felfúvódás, valamint az epebántalinak gyógyítására is. Megfigyelések szerint a gyomor- és patkóbél fekély gyógyítására is alkalmas. Oldja a görcsöket, megnyugtatja a gyomrot és a beleket. A kálmosgyökér a gyomorsav hiányban szenvedőknek is hasznára van, hiszen serkenti a gyomorsav termelést, s ezáltal nem csupán az emésztési zavarokat enyhíti, de javítja a vas vérbe történő felszívódását is, vagyis gyógyítja a vérszegénységet. Külsőleg (borogatás) az Izom- és izületi fájdalmak enyhítésére, a fáradt, ideges szer-« vezet megnyugtatására és felfrissítésére (fürdő) is haszná-« latos. A kálmosgyökér főzetével dúsított fürdővízben mint-« egy 20 percig kell nyugodtan feküdni. A népgyógyászat elsősorban nyugtató, fájdalomcsillapító, vizelethajtó és vérszegénységet gyógyító hatását használja ki. Teája forrázással készül: 1 evőkanálnyi felaprított drogot leforrázunk negyed liter vízzel, majd 15 perc múlva megszűrjük és fél órával evés előtt fo-< gyasztjuk a teát. Nagyobb adagokban fogyasztva izgatja a veséket, de mérgező hatása nincsen. Külső használatra (borogatás, fürdő) erősebb kivonat is készíthető. Dr. Nagy Géza A kapások értékes takarmánynövények A kapásnövények értékes takarmány féleségek, de sajnos a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisállattenyésztők, illetve a háztáji állattartók közül ezt sokan szem elől tévesztik. Éppen ezért az ésszerű takarmányozás alapelveinek népszerűsítésekor talán nem árt azt is hangsúlyozni, hogy végre a háztájiban is nagyobb megbecsülésben kell részesíteni a kapásokat. Ezen takarmánynövények előnyei közé tartozik a jó emészthetőség, az emésztésre gyakorolt kedvező hatás, továbbá a jelentős vitamin- és aminosav-tartalom. A szakszerűen termesztett kapások bő hozamot nyújtanak. Bennük az ásványi anyagok közül elsősorban káliumból van nagyobb mennyiség, következésképpen használatukkal egyidőben biztosítani kell az arányos sóaaagolást. A kapások közül legelterjedtebben a takarmány sárgarépát, takarmánytököt és a csicsókát termesztik. Előnyük, hogy házilag is termeszthetők. Persze kielégítő hozamot csak istállótrágyázott talajon remélhetünk. A kapásokat mindig más takarmányokkal együtt — az adott állatfaj igényeinek megfelelő arányban — adagoljuk. Túladagolásuk — bizonyos tekintetben a burgonya kivételével — hasmenést okozhat, ezért rendszerint szénával, lucernadarával, korpával vagy gabonadarával keverve kerülnek az állatok elé. A kapás takarmánynövényekről általánosságban elmondható, hogy valamennyi növendékállat részére alkalmasak (főleg a sárgarépa), azonkívül kedvezően hatnak a tejtermelésre is (kecskék, juhok, szoptatós anyák). Burgonyát és cukorrépát főleg a háziállatokkal etetünk. A kapások a tenyészállatok részére is megfelelőek, lýivételt csak a gyökérlermésű kapások képeznek — főleg a lédús takarmányrépa —, melyek tenyésztojást termelő baromfinak nem adagolhatok. Ilyen állománnyal sárgarépából és az ún. félcukorrépából sem a|ánlatos nagyobb mennyiséget etetni, mert romlik a tojások kelte the tősége. A kapásokat megfelelően előkészítve kínáljuk az állatoknak. Némelyeket főzni kell, másokat elég párolni. A párolás előnyösebb, mert jobban megkíméli a tápanyagokat (fehérje). A burgonya esetében azért fontos a párolás, hogy kioldjuk a mérgező szolanint, amely a csírákon kívül kisebb mennyiségben a héj alatt is megtalálható. Legtöbb mérgező anyag a zöld gumókban található. A főzés, illetve a párolás azért is fontos, hogy növeljük a növényi rostok és a keményítő emészthetőségét. A burgonya főzése vagy párolása után visszamaradó vizet nem szabad felhasználni, de a cukorrépáét hasznosíthatjuk. A répát és a sárgarépát reszeljük vagy szeleteljük, az adott állatfaj igényeinek megfelelően. A nyulaknak meg a nutriáknak télen csak annyi kapást adjunk, amennyit rövid időn belül elfogysztanak, ugyanis a fagyos eleség emésztési zavarokat okozhat. A baromfinak a párolt burgonyát törve, meleg lágveleség formájában kínáljuk, lehetőleg reggel. A kapások szükséges mennyiségét a kertben mindenki megtermelheti és télen pincében, vermekben tárolhatja. Ősz van, s mint Ilyenkor szokás, serényen gyűjtögetjük a megtermelt javakat, és közben már a jövő évi örömök megalapozásán fáradozunk. Ki vetheti a szemünkre, hogy olykor gyönyörködni és büszkélkedni is akarunk és kiállításra csalogatjuk a szépet kedvelőket? Fotó: —bor t
