Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-29 / 39. szám

AZ S Z S ZK ME Z Q G AZ O A $ A GI É$ ÉLELMEZÉSÜGY« MI R» U M Ä N A K HEH LAPJA 1984. szeptember 29. ★ 39. szám ^ XXXV. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs И munkaszervezéssel, összefogással X szövetkezeti földművesek a négy emberi erőfeszítéseket igénylő őszi mezőgazdasági munkák sikeres el­végzése érdekében évente alaposan felkészültek, miközben a legnagyobb figyelmet a traktorok, a kombájnok, a gépek és berendezések javításának szentelték. Sajnos a mezőgazdasági üzemekben a korábbi évek bevált ta­pasztalataival az idén nem élhettek teljes mértékben, mert a tenyészidő, s így a nyár legfontosabb teendője, az aratás is 2—3 héttel eltolódott. Ez azzal párosult, hogy az aratás, amely szocialista mezőgazdaságunk történetében a legjobb eredményt hozta, és az őszi mezőgazdasági mun­kák megkezdése közötti időszak lé­nyegesen lerövidült. Ez a tény és az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben szinte egyszerre kell betakaríta­ni a siló- és szemes kukoricát, a bur­gonyát, a cukorrépát, a szőlőt, a zöldség- és gyümölcsféléket, s egy­úttal az őszieket is a talajba kell juttatni, még igényesebbé teszik a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Л jövő évi, a hetedik ötéves terv­időszak utolsó éve jó gabonatermé­sének megalapozása megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemekben az ősziek vetésének agrotechnikai ha­táridejét még a betakarftási munkák rovására is betartsák. Erre azért van azükség, hogy eleget tehessünk a he­tedik ötéves tervidőszak egyik kulcs­fontosságú feladatának, a szemesek­ből való önellátás elérésének, ami az SZLKP kong-esszusa határozatának értelmében az SZSZK-ban 19 millió tonna szemes termény termelésének felel meg. Ugyanis a hetedik ötéves tervidőszak első három évében a szemesek termelésében való lemara­dás Szlovákiában 940 ezer tonnát tett ki, aminek több mint az egyharmadát az idei rekord gabonaterméssel sike­rült ugyan behoznunk, de a további lemaradás pótlása a szemes kukorica idei termésének függvénye. A vetést illetően az őszi repce na­gyobb, az őszi rozs viszont kisebb területen került a magágyba, mint egy évvel korábban. Örvendetes, hogy az őszi repce esetében elsősorban az alacsony eruksavtartalmú (főleg a Korina és a jett Neuf) fajtákat ve­tették. Az őszirozs-fajtákból a Dan­­kovské nové fajta dominált. Az őszi takarmánykeverékek és az őszi árpa lényegében hasonló nagyságú terü­leten került, illetve kerül magágyba, mint a múlt évben. Az utóbbi eseté­ben főleg az Erfa fajtát vetik. Az őszi búza vetőmagját (legna­gyobb mértékben a Vala, a Miranov­­szkaja a Viginta, a Košútka, a Hala és az Iris fajtákat) az idén 395 ezer hektáron kell talajba juttatni, ami jóval kevesebb, mint egy évvel ko­rábban a „túlvetésekkel“ volt. Mint már említettük, a hetedik ötéves terv­időszak gabonatermelési feladatainak maradéktalan teljesítése érdekében a legfontosabb teendő a tervezett ve­tésterület és az agrotechnikai határ­idő betartása. Pozitívumként értékelhető, hogy mezőgazdaságunk az export rovására az idén több traktort kapott, illetve kap a tervezettnél. Ez az őszi me­zőgazdasági munkák időben történő elvégzése mellett hozzájárulhat az üzemanyag ésszerű hasznosításához Is. főleg az elavult, elhasználódott, da nagy üzemanyag-fogyasztású trak­torok kiselejtezésével. Az idén ugyan­csak jobb a mezőgazdasági üzemek ekékkel és vetőgépekkel való ellátá­sa. s a kukorica betakarításában a múlt évi 90-nel szemben az idén 168 Chersonec KSZKU-6 típusú kombájn fog dolgozni. Az őszi mezőgazdasági munkák igényességét még fokozza az a tény, hogy az őszi termények a szőlő kivé­telével előreláthatólag nagyobb ter­mést adnak, mint tavaly. Ez a gya­korlatban több mint kétmillió tonna terménytöbblet szállításával párosul, ugyanakkor az üzemanyagkeret lé­nyegében a múlt év valóságával egyenlő. Mindez megköveteli a mun­kaerő, a betakarftási technika és a szállítóeszközök ésszerű kihasználá­sát, a lehető legjobb munkaszerve­zési formák érvényesítését, a gépek rugalmas összpontosítását és átcso­portosítását. Ami az üzemanyagot és a termé­nyek szárításánál nélkülözhetetlen fűtőolajokat illeti, a felmerült prob­lémák megoldása folyamatban van. Sajnos, n\int ahogy azt J á n Š a b í k, az SZSZK mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettese az őszt mezőgazdasági munkákkal kapcsola­tos múlt heti sajtóértekezleten is hangsúlyozta, az idén az elektromos energiával való ellátás is problémát okoz a mezőgazdaságnak; a fogyasz­tással kapcsolatos intézkedések már ebben az ágazatban is érvényesek. Az idén viszont jónak mondható a műtrágyákkal — főleg a nem annyi­ra energiaigényes cseppfolyós műtrá­gyák gyártása növekedett — és a nö­vényvédő szerekkel való ellátás. A szemes kukorica betakarításánál külön szempontokat kell figyelembe venni. Elsősorban is teljesíteni kell a 840 ezer tonnás termelési tervet, hogy némileg csökkenthessük a sze­mesek termelésében ezidáig hekövet­kezett lemaradást. A MÉM intézkedé­seket hozott a CCM-rendszerrel kap­csolatban: a magra termesztett kuko­rica esetében nem szabad alkalmaz­ni. Az említett betakarítási technoló­gia azonban nem vonatkozik a siló­­kukoricára és ez olyan magra ter­mesztett késel hibridekre, amelyek a tenyészidő eltolódása következtében nem érnének be. Nagy figyelmet kell szentelni a vetőmagra termesztett ku­korica betakarításának is, hiszen ez­zel alapozhatjuk meg a jövő évi ku­koricatermést. Az álIattRnvésztési feladatok telje­sítése érdekében nagy gondot kell fordítani a téli takarmányalap meg­teremtésére. A leveles répafej és a cukorgyári répaszelet, valamint a kukoricaszár egész mennyiségét fel kell használni szilázskészításre. A tartósító szerekkel való ellátás jónak mondható. A hetedik ötéves tervidőszak má­sik kulcsfontosságú feladata a cu­korrépa- és ezáltal a cukortermelés növelése. Az idén igényes feladatról van szó. hiszen kétmillió 150 ezer tonna 14,5 százalékos átlagos cukor­­tartalmú répát kell felvásárolni. A hektáronkénti átlagos egyedszám jobb, mint a múlt évben volt, s ez­­ideig ugyanez mondható el a cukor­­tartalomról is. A betakarítási vesz­teségek csökkentéséhez a 27 Kleine gépsor, valamint a Trnavai és a KrS- kanyi Gép- és Traktorállomás által átalakított 170 darab KSZ-B-os répa­­kombájnok is hozzájárulhatnak. Ter­mészetesen a veszteségek csökkenté­se érdekében a cukorgyárakban is hatékony intézkedéseket kell érvé­nyesíteni, hiszen e tekintetben is nagy tartalékok vannak. A betakarí­tás eltolódását és ezáltal a vesztesé­gek csökkentését hivatott elősegíteni a mezőgazdasági üzemeknek nyújtan­dó felár is, ami október végéig hét. november tizedikéig harmincöt, no­vember 11-től pedig ötvenöt korona tonnánként. Abban az esetben, ha a répa cukortartalma meghaladja a 17 százalékot, a mezőgazdasági üzem to­vábbi harmincöt korona felárat kap tonnánként. A betakarítandó termények sorát folytathatnánk még a burgonyával, a zöldség- és gyümölcsfélékkel, vala­mint a szőlővel, de nincs módunkban mindegyikkel behatóan foglalkozni. Röviden fogalmazva: az őszi mező­­gazdasági munkák sikeres elvégzé­séhez hozzájárulnak a fiatalok, a Nemzeti Front tőmegszervezeteinek tagjai és a védnök üzemek dolgozói is. Az őszi munkacsúcsból minden bi­zonnyal a néphadsereg tagjai és a he­lyi lakosság is kiveszi részét. Bízunk benne, hogy jó munkaszervezéssel és összefogással teljesítjük az ősz igé­nyes feladatait. BARA LÄSZL0 Л gazdasági fejlődés, a termelés és a gazdálkodás kérdései na­gyon lényeges, fontos helyet foglalnak el életünkben. Meghatároz­zák az évente felhasználható javak mennyiségét, minőségét, az életszín­vonal alakulását és sok tekintetben társadalmi haladásunkat is. fgy az­tán nincs abban semmi különleges, ha egy-egy kiemelkedően jelentős gazdasági feladat megoldását sok százezren, több millióan kísérik ér­deklődéssel. Napjainkban ilyen jel­legű feladat a mezőgazdaság ejőtt álló munka. E munkán belül nagy figyelmet érdemel a gabonafélék őszi vetése. Gabonafélékből az idén rekord­­eredményeket ért el mezőgazdasá­gunk. Botorság lenne viszont azt hin­ni, hogy a termesztésükben elért si­kerek fisak egy-egy tényezővel függ­nek össze. Szerepet játszottak és ját­szanak ebben a megszilárdult szo­cialista nagyüzemi keretektől, az új fajtáktól a szakmai felkészültségig a legkülönbözőbb tényezők. S minde­nekelőtt nagy erővel esik latba a technológiai fegyelem. Mezőgazdasá­gunkban az iparszerű technológia sikere főleg a fegyelemtől és a pon­tosságtól függ. Különösen érvényes ez egy-egy lényegesebb folyamatra. Az őszi vetésű gabonafélék termesz­tésében például a termelési követel­mények között a yetés szinte sors­döntő, hiszen a későbbiekben sem mód, , sem erő és eszköz sincs a ve­tési hibák javítgatására. Az alábbiakban olyan szakembere­ket és traktorosokat szólaltatunk meg, akik a jó minőségű magágy előkészí­tése-után az ősziek vetésében is pél­dát mutatnak. — Az idén búzából 8,3, árpából pe­dig 7,3 tonnás hektáronkénti hoza­mokat értünk el. Az elért eredmé­nyek arra köteleznek bennünket, hogy a hagyományokat folytassuk. A nagy hozamuk titkát kutatva a szer­ves trágyázás, a műtrágyázás, a bő­termő fajták termesztése és a tech­nológia tökéletesítése mind szóba ke­rül, de elsősorban az időbeni, jó mi­nőségű vetésen van a hangsúly. Nagy szerencsének tartjuk, hogy erre al­kalmas traktorosok állnak a rendel­kezésünkre. Akit a vetéssel megbí­zunk, már eleve kitüntetés, a trak­toros elismerését jelenti — mondja hangsúllyal Husvéth László, a felhári (Horný Bar) szövetkezet növényter­mesztési főágazatvezetője. — Ilyenkor őszidóben mindig úgy ülök fel a traktorra, hogy újra és újra bizonyítsam magamnak, lehet teljesen hibátlanul is vetni — vallja. Mészáros Ferenc, aki már a jövő évi А Игам tükre termésért aggódik, majd hozzáfűzi: a talajelzárást simítóval, jó minőség­ben végeztük el. Közben azért észlel­tük. hogy a csapadék már nagyon kellene. Ezért minden talajmunkával igyekeztünk, hogy megőrizzük a ma­ximális talajnedvességet. Ilyenkor persze nem nézzük, hagy szombat, vagy vasárnap van-e, reg­geltől estig nyújtott műszakban dol­gozunk. Tudjuk, hogy az életet je­lentő magnak időben a földbe kell kerülnie, így van olyan nap, hogy 12—14 órát is dolgozunk. Közben természetésen állandóan figyelni kell, hogy ne legyen sorhiány. Ugyanis gyakran előfordul, hogy me­net közben eldugul, eltömődik a ve­tőgép, vagy elszakad a folyamatos munkát biztosító lánc. Ilyenkor gyor­san cselekedni kell, hogy zavarta­lanul vethessünk. A „szomszédvárban“, a gabčíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságban Hupka Béla agrármér­nök személyében is a növénytermesz­tési főágazatvezető irányítja az ősziek vetését. — A 980 hektáron előkészített magágy várja a vetőgépeket. A bú­zából elért 7,7 tonnás hektáronkénti hozamot jövőre is szeretnénk meg­tartani. Ehhez azonban nem elegen­dő a hagyománytisztelet, a gazdag termés alapjait már a vetésnél kell lerakni. A vetőgépek beállítását — vetőmagmennyiség, vetésmélység, se­bességfokozat — fajtánként, vetőgé­penként utasításomra a traktorosok végzik. A jó gép, a jó vetőmag, a jó magágy, az elegendő műtrágya és az idejében végzett vetés olyan alap­vető követelményrendszer, melynek betartása esetén keveset tévedhet az ember, s a mókánk bizonyára sike­res lesz —- sorjáznak az átgondolt szavak a növénytermesztési főágazat­vezető ajkán. A tábla sarkos részén megáll a traktor, s vezetője fürgén ugrik ki a fülkéből. Öblös tenyere olajos, ezért csak a csuklóját nyújtja Jan­­dura István. Korát nehéz megállapí­tani, ezért csak a beszélgetés közben derül ki, hogy negyvenöt éves. — Tulajdonképpen egyetlen őszön sem könnyű a magágy-előkészítés és a vetés, mert ebben az időszakban nagyon sok munka követeli az erőt. Az idén emellé külön problémák is adódtak: a tartós szárazság követ­keztében szinte kőkemény a talaj. A' kötöttebb talajokon hatalmas rögö­ket szaggatott fel az eke. Az ilyen területeken csak sok munkával, ösz­­szetettebb munkaművelettel, s arány­lag nagyobb költségráfordítással le­hetett elfogadható magágyat készíte­ni. Mi nagyon takarékoskodtunk az üzemanyaggal és a munkával, viszont (Folytatás a 2. oldalon) CSIBA LASZLÖ Mészáros Ferenc Jandura István Bognár Zoltán Fotó: KONTÁR GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents