Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-22 / 38. szám

i

4-.SZABAD FÖLDMŰVES

1984. szeptember 22.

HÄRMAS ÜNNEP

Bár hétköznap volt, mégis ünnepnek számított ez az augusztus végi nap a nádszegtek (Trstlce) számára. Ezen a napon emlékeztek a 40 évvel ezelőtti Szlovák Nemzeti Felkelésre, a szövetkezet megalakulására, azokra, akik merték vállalni a teljesen új gazdálkodási forma meggyökereztetésével Járó harcot, a szívós kitartást, szembeszegülve a visszahúzó erőkkel. S ünnepelték a három és fél évtized alatt elért eredmények létrehozóit, az élenjáró dolgozókat, akik szorgalmuk, tudásuk, leleményességük latbavetésével lendítik előbbre ezt a közös gazdaságot.

A késő délután kezdődő ünnepségre több mint ezren sereglettek össze: veteránok, dolgos szövetkezeti tagok, meghívott vendégek a szomszédos szövetkezetekből, a járási párt- és egyéb szervek, intézmények képviselői stb.

HÄZTOZNÉZÔBEN HUSZÄRÉKNÄL

Még az ünnepség kezdete előtt felkerestük a 82 éves Huszár Józsefet, az alapító tagok egyikét. Ö — a nagy Idők élő tanúja — vallott arról, mily nehéz, keserves volt a kezdet kezdetén megértetni az emberekkel az új

‘ ~ Hl ВВЕШИШ1

szövetkezeti gazdálkodás előnyösségét.

— Hárman maradtunk az előkészítő bizottság tagjai közül: Sárkány Miksa, Bartalos

Szilveszter és jómagam. A szervező és agitációs munka folytán húszra, majd hatvanra gyarapodtunk. Százhúsz hektárt fogtunk közös művelés alá; ebben benne szerepelt a községi legelő is. Az elsó alakuló közgyűlésre 1949. október 23-án került sor. Két traktort és két ekét örököltünk a gépszövetkezettől. Az 1950-es év őszén sokan beléptek a szövetkezetbe, olyannyira, hogy a rá következő évben, amikor a tagosítás megkezdődött, már 850 hektár mezőgazdasági területet tudhattunk magunkénak. Még ugyanezen év augusztus 15-én lezajlott taggyűlésünkön úgy döntöttünk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás I. típusáról áttérünk a III. típusra. Ezzel az építkezés is kezdetét vette... — emlékezik vissza a veterán szövetkezeti tag.

• S ez idő tájt milyen tisztséget töltött be Józsi bácsi?

— Három évig agronómus voltam, aztán meg raktáros. Ez az utóbbi nem volt hálás. Felfáztak a lábaim a betonon, a fütetlen helyiségben. Aztán a kínok-kínjától az orvosok szabadítottak meg úgy, hogy a bal lábamat amputálták... De azért nem hagyom el magam... — Olyannyira nem, hogy a szinte lehetetlent is megpróbálta: sámlira ülve ásott —

Aztán azt érzékelteti, mekkora különbség van a kezdeti és a mostani fejlett közös gazdálkodás között. Az elején dolog/volt bőven, de pénz...? Aligl Akkor legfeljebb 2 tonnát ha fizetett a búza hektárja, most meg 7 tonnát takarítottak be hektáronként.

• S jut-e ebből a bő termésből az öregebbjeinek?

— Hatszáz kilónyit kapunk évente másodmagamra, termelési áron. Ha szűkös volna a termés, bizony nem jutna belőle. Mivel kapunk, aprójószágot tudunk nevelni.

Józsi bácsi víg kedélyű ember. Anélkül, hogy erre különösképpen győzködnénk, nótára gyújt:

„... szeretném a homokórát megállítani. De a homokóra csak tovább pereg...“

Mi az, ami örömmel tölti el? Hogy a Nagy Család megbecsüli. S felnőtt már az új nemzedék, mely — magasabb szinten, szakmailag és politikailag jól felkészülten — folytatja azt, amit ők megkezdték. Kimondatlanul is leolvasom az arcáról: most szeretne fiatal lenni. Dehát, eljárt felette az idő!

Sietnünk kell, hogy az ünnepségről le ne késsünk.

SOKADALOM A FORRÖPARTON

Ünnepi légkört áraszt az egybegyűlt, színes sereg. X nyárias meleg leparancsolja az emberekről az ünneplő kabátot. Legtöbben ingujjra vetkőzve ülik végig a padokat. A veteránok — Juhos Bálint, Jóth János, Lovas István, Kutrucz Ferenc, Schweiger Gáspár, Sárkány Vitus, Tóth Dénes, Tóth Szilveszter és a többiek —■ az ünnepi emelvényre szegezik tekintetüket, hogy figyelemmel kísérhessék Nagy István efsz-elnök ünnepi beszámolóját.

Többek között megtudjuk, hogy bizony nem volt

irigylésreméltó a szövetkezet első vezetőségének a sorsa, élen Sárkány Miksa elnökkel. Le kellett küzdeni a bizalmatlanságot, a rengeteg nehézséget. A problémák egész sorát megoldani, hogy halomra ne gyűljenek. Az összefogás, a szívós kitartás, a párt helyes iránymutatása segített. Az 1953-ban bekövetkezett tömeges kilépéseknek vége szakadt. Lassan kilábaltak a hullámvölgyből. 1958-ban indult fejlődésnek a közös gazdaság. Ezt követően, két év múlva mér megfelelő gazdasági épületekkel rendelkeztek.

A nagy lendületet vett fejlődést még az 1960-as és az 1965-ös nagy árvízkatasztrófa sem tudta megállítani,

ÉLTETŐ ERŐ

Mi más lehetett az éltető erő, mint a párt, a közös gazdaság kommunsitéi. Szünös-szüntelen azon fáradoztak — s fáradoznak ma is —, hogy rend legyen a szövetkezet házatáján, a termelés jövedelmezővé váljék. Ehhez lépésről lépésre teremtették meg a személyi és a műszaki feltételeket. Mindenkor az éves tervfeladatok teljesítése (s túlszárnyalása] volt az elsődleges. A jól kiépített vezető-, szakember- és műszaki gárda mindenkor az élenjárókra épített, tekintet nélkül arra, hogy az”ok kommunisták vagy pártonklvüliek.

Nagy erénye a gazdaságvezetésnek az Is, hogy felkarolja az újat, segíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását. Teret ad az újításokra törekvésnek. Nem zárkózik el a jól bevált módszerek, termelési rendszerek, különböző technológiák gyakorlati érvényesítésétől. Zöld utat kap itt már nagyon régóta a szocialista munkaverseny, melynek tüzében edződnek az emberek, s válnak egyre Igényesebbekké, fegyelmezettebbekké, valóban közösségi emberekké. Anélkül teszik a dolgukat, hogy erre biztatni kellene ókét.

S még egy jelentős tényezó: tudják, érdemes jól dolgozni, kifogástalan munkát végezni, mert ez a közös gazdaság előre lendttője, éltető ereje. Ezért nemcsak pénz, de erkölcsi elismerés is jár.

Az efsz-elnök hangsúlyozta, hogy az 1960-as állapot szerint 379, jelenleg pedig 774 tagja van a szövetkezetnek. Az okos, előrelátó vezetésnek köszönhető, hogy a termőterület nem csökkent, hanem 56 hektárral bővült. S még két sokatmondó számadat: nem egészen huszonnégy év alatt a mezőgazdasági bruttó termelés értéke több mint az ötszörösére gyarapodott. Míg 1960-ban munkabér elmén csupán 3 millió 722 ezer koronát fizettek ki a tagságnak, az előzetes számítások szerint az idén már kis híján 20 millió koronát. Huszonnégy évvel ezelőtt a közös vagyon értéke alig haladta meg a 13 millió komát, s az Idén már azzal büszkélkedhettek, hogy több mint 111 millió koronát ér. S ez nem kis összeg! A jelzett időszakban csupán a gépállomány értéke a nyolcszorosára gyarapodott.

Ügy hisszük, ehhez nem1 szükséges bővebb magyarázat.

A KIVÁLÓ MUNKA ELISMERÉSE

Ä felsőbb párt- és gazdaságvezetés, a sokéves járási, kerületi és országos élenjéróságot „A kiváló munkáért" állami kitüntetéssel, majd két ízben a szövetségi kormány és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának vörös vándorzászlajéval is elismerte.

Ha már az elismeréseknél tartunk, azt Is meg kell mondani, hogy az idei, most lezajló hármas ünnepen 110-en a szövetkezetből, 18-an a járástól, 3-an a kerülettől, ketten pedig a szövetségi kormánytól kaptak erkölcsi, illetve tárgyi és pénzjutalmat.

S még említést érdemel az is, hogy a szövetkezet 35 éves fennállása óta a legbőségesebb gabonatermést betakarító legjobb munkaközösségek, valamint versenygyőztesek is büszkén sorakoztak a díszemelvény elé, hogy átvegyék megérdemelt plusz jutalmukat.

Különösen jó érzés volt hallani — elvegyülvén a tömegben —, hogy: „Mit szólsz hozzá? Ugye jól megy ez a szövetkezet?“ Még olyan egyének Is elismerően nyilatkoztak, akik — annak idején — hátat fordítottak a közösnek, majd újra vtszatértek. S nem bánták megl Ez érződött ki a hangjukból.

A sokáig nagyon emlékezetes hármas ünnep gazdag, színvonalas kulturális műsorral, majd hajnalig tartó, megérdemelt vigalommal zárult

N. KOVÁCS ISTVÁN

Széles köré tájékozottság

Négy község határát fogja át a va- Jánl (Vojany) szövetkezet. Ekkora közös gazdaságot bizony nem könnyű irányítani, problémáit sorra megoldani.

— A gazdaságvezetőknek minden téren tájékozódniuk kell. Megoldást kell találni arra, hogy nap mint nap találkozzanak az emberekkel, a tagsággal — vallja Dőry Dénes efszelnök, aki nem elégszik meg a hallottakkal. Egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy személyesen győződjék meg a dolgökről. Közvetlen kapcsolatot tart a földeken, az Istállókban dolgozókkal, akik a gazda szemével nézik a szövetkezetei, s bizony felvetik a fejlődést fékező nehézségeket, problémákat.

A beszélgetés során még hozzáfűzi:

— Ha hiányzik a dolgozók véleménye, ötlete, Javaslata, ez a döntéseknél a tévedések forrása, melegágya lehet.

Meggyőződése, ha ez így igaz egy

Dőry Dénes efsz-elnök

Fotó: — nkl—*

szövetkezet életére vetítve, így van ez a társadalom más szféráira vonatkoztatva is. Sehol sem n élkülözhetö a dolgozó tömegek beleszólása, véleménye a vezetésbe, az irányításba. A dolgozók Ily módon élnek a szövetkezeti demokrácia adta jogaikkal. Ez ad irányt, helyes alapot a döntésekhez. A korszerű döntésmechanizmus semmiképp sem alapozhat az egyoldalúságra. Mindenképpen a társadalmi elvárások az elődlegesek, ehhez társul a közösségi és az egyéni érdek, melyek az előbbinek vannak alávetve.

A jó vezetőnek tehát az ország, a társadalom elvárásait feltétlenül ismernie kell, hogy mozgósíthassa a dolgozókat azok teljesítésére. Emberek nélkül a legszebb, leggrandlózusabb terv is csupán álom. Sajnos, mindmáig akadnak olyan kishitű vezetők, akik lebecsülik a tagságban, a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas erőt, tudást, tettrekészséget. Mondani sem kell: az ilyen vezetők eleve rövid életűek a vezetés egyes posztjain. Vereségre kárhoztatottak, mint a vezérkar nélküli hadsereg.

ftz efsz-ek járási konferenciájának küldöttje

ERIIM

I

Ä

Я

Jobbító szánóé

A galántal járásban szeptember 29-én kerül sor az efsz-ek küldötteinek járási tanácskozására.

Ezen a járási tanácskozáson Tamaskovics Károly, a sókszelőcei (Selice) szövetkezet elnöke is mint választott küldött vesz részt. Harmincöt éve dolgozik a mezőgazdaságban. A szövetkezeti mozgalom egyik oszlopos szervezője. Az efsz elnöki tisztségét 1958 óta tölti be, vagyis a legtöbb éve ő irányít. Persze, nem könnyű feladat egy 3670 hektáros mezőgazdasági nagyüzemet hibátlanul és eredményesen kormányozni. Ügy, hogy az a járás legjobb szövetkezetei közé tartozzék, élenjáró legyen.

Tavaly például 6,0 tonnás termésátlagot értek el gabonafélékből, s az idén egy tonnával ennél is többet. Az évelő

takarmánynövényekből például 13 tonnás a termésátlaguk. Cukorrépából meg 40 tonnán felül takarítanak be hektáronként. Az állattenyésztésben elért eredményeik felülmúlják a járási átlagot. A múlt évben az egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó termelést érték meghaladta a 28 ezer koronát.

Tamaskovics Károly, aki „Az építésben szerzett érdemekért“

állami kitüntetés viselője, a hnb és a jnb képviselője. Mint kiváló szervezőnek s közkedvelt egyénnek, minden valószínűség szerint lesz majd mondanivalója a már említett járási tanácskozáson. Olyan mondanivalója, melyben a jobbító szándék, és a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztése jut majd kifejezésre.

Krajcsovics FerdinAnd

Növekvő aktivitás

U ífH-K

A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági dolgozói kezdeményezésük teljes kibontakoztatásával készülnek az efsz-ek X. országos kongresszusára.

Az idén, a szövetkezeti gazdálkodás fennállása óta, a legbőségesebb gabonatermést takarították be, behozva ezáltal az előbbi három év lemaradását. így azután tiszta számlával zárhatják az ötéves tervidőszak negyedik esztendejét. Búzából és árpából a járási átlagos hektárhozara elérte a hét tonnát, s 34,5 ezer tonnával termeltek többet a tervezettnél. Ehhez igen számottevően járultak hozzá az élenjáró gabonatermesztő mezőgazdasági üzemek, mint például a nagymegyeri (Calovo), a felbárl (Horný Bar), a lúcsi (Lúč na Ostrova) és a várkonyi (Vrakuü) szövetkezet. Az elsőként említett közös gazdaság például gabonából 9 tonnát takarított be hektáronként. Árpából terven felül 9000 tonnát termeltek, megdöntve az eddigi rekordot, hiszen a járási terméshozam 6,33 tonna volt. A járás legjobb árpatermesztőjének az ekecsi (Окой), a felbárl és a gellei (Holice) szövetkezet bizonyult.

Örvendetes jelenség, hogy a járás mezőgazdasági üzemeinek a többségében jé az emberek közötti viszony; a közösségi szellem, őszinte és szoros a vezetők és a tagság közötti kapcsolat. Teljesítik küldetésüket a taggyűlések, összejövetelek, nyilvános gyűlések, melyeken a CSKP mezőgazdaságpolitikáját részletesebben megmagyarázzák, s beszámolnak a tervfeladatok teljesítéséről.

A szövetkezeti demokrácia széles körű érvényesítése érdekében sokat lesznek az SZFSZ-alapszervezetek. Augusztus végén befejeződtek a vitazáró tanácskozások. Bizonyságot nyert, hogy a közös gazdaságok dolgozói magukénak vallják а XVI. pártkongresszus mezőgazdaságpolitikai Irányelveit és a termelésfejlesztésen, e tudományos alapokra helyezett termelési eljárások, módszerek gyakorlati alkalmazásán fáradoznak.

A kongresszusi tézisek megvitatása során több mint 300 hozzászólás és megjegyzés hangzott el, melyek többsége helyi jellegű problémák megoldását sürgette. Több mint félszáz felszólalás a járásra, a többi elintézése meg a felsőbb szervekre tartó-* zott.

A vita keretében a fő figyelem az ésszerű erő- és tömegtakarmány-gazdálkodásra, a tüzelőanyag- és energiamegtakarításra, a termelés menynyiségi és minőségi mutatóinak elérésére irányult. Sok szó esett a hús- és zöldségfelvásárlásban tapasztalt problémákról. A dolgozók a problémák mielőbbi megoldását sürgették, mivel ezek a jelenségek fékezőleg hatnak a termelésre, csökkentik a cselekvőképességet és a munkakedvet. A tézistárgyaié gyűléseken részt vettek a járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának képviselői is, így több kérdésre helyben válaszoltak. Az ágazati irányítás és a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére tett javaslatokat, észrevételeket az illető gazdaságok politikai-gazdasági vezetése felhasználja majd a gazdaságirányítás és az ellenőrzés tökéletesítésére, a személyi felelősség további elmélyítésére, a munkatermelékenység további fokozására, a munkakörülmények javítására. Több felszólalás is elhangzott az irányban, hogy a gazdasági udvarok, telepek lehetnének rendezetebbek, több teret kaphatna a fásítás, a zöldövezetek, virágágyások létesítése, díszcserjék ültetése. Bár ezen a téren az utóbbi években történt előrelépés, dB tennivaló még jócskán akad. A dolgozozókról való sokrétű gondoskodás szakaszán az üzemi étkeztetés bővítése volt a vita előterében.

A felsőbb szerveket érintő hozzászólások sürgették a jobb műtrágya-, vegyszer-, alkatrész- és gépellátás előfeltételeinek megteremtését. Mindenekelőtt a traktorok, vetőgépek és a speciális növénytermesztéshez szükséges gépek beszerzése és célszerű elosztása körül folyt a legélesebb vita.

Az efsz-ek küszöbön levő járási konferenciáján már a szövetkezetek küldöttei arról szeretnének hallani, milyen sorsra érdemesültek a lényeges, termelésfejlesztő gazdálkodást, műszaki ellátást javító stb. felszólalásaik. A jelzett járási konferenciára szeptember 29 én, az efsz-ek X. kongresszusa előkészítésének jegyében kerül majd sor.

Svinger István

—ib-