Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-22 / 38. szám
Szabod Földműves AZ SZSZK mezőgazdasági ÉS élelmezésügyi MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1984. szeptember 22. •k 38. szám ★ XXXV. évfolyam '★ Ara 1,— Kčs Аг Iran szó erejével Hatvannégy évvel ezelőtt jelent meg a Rudé právo és a Pravda chudoby also száma. A kommunista pártnak, annak a pártnak a lapjait kapta kézbe a dolgozó nép, mely egyedül vállalta a marxista—leninista elméletnek a gyakorlatban történd megvalósítását. Ez a jelentős nap (szeptember 21.) lett a sajtó napja, a tömegtájékoztatás és a propaganda munkatársainak ünnepe. A sajté, a rádió és a televízió nap mint nap szóban, Írásban, valamint képekben tájékoztat és szórakoztat, vonzó és élvezhető formában úgymond házhoz hozza az információkat. Hozzájárul a tudás, a szellemi képességek gyarapításához, társadalmi tevékenységre buzdít. A sajtótermékek iránt örvendetes módon növekszik az érdeklődés, amit az előfizetés és a remittenda arányszámainak alakulása is igazol. Szlovákiában 18 központi időszaki lap jelenik meg magyar nyelven és 11 helyi, szerkesztésű (járási) magyar, illetve kétnyelvű lap kerül kiadásra. A Csehszlovák Rádió heti 35 órában közvetít a magyar nemzetiségű lakosság számára, s a televízió hetente 30 perces műsort sugároz magyar nyelven. A CSKP ily módon is biztosítja hazánk lakossága számára az anyanyelven történő tájékozódás, művelődés és szórakozás lehetőségét. A Szlovákiában megjelenő összes időszaki kiadvány egyszeri példányszáma 4,6 millió darab, ugyanakkor a Csehszlovákiában nyilvántartott összes lap kiadása 98 millió korona ráfizetést jelent. Szocialista sajtónk méltó folytatója a kommunista sajtó hagyományainak. jelentős része van népgazdaságunk felszabadulás utáni újjászervezésében, az államosításban és a mezőgazdaság szövetkezetesítésében. A Szabad Földműves, amely jövőre ünnepli 35. születésnapját, meggyőző cikkekben népszerűsíti a közös gazdálkodás előnyeit, a szovjet mezőgazdaság sikereit, de a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok termelőmunkája tökéletesítésében, valamint a szövetkezeti dolgozók öntudatának növelésében is nagy érdemeket szerzett. v A tömegtájékoztatási és propagandaeszközök fő küldetése a tudományos világnézet, valamint a szocialista társadalom iránti elkötelezettség és meggyőződés formálása. Tág teret kínálnak ezen feladat megvalósítására a különböző évfordulók, mint az SZNF, a kárpát-duklai hadművelet és hazánk felszabadításának 40. évfordulója stb. Az évfordulók lehetőséget nyújtanak a történelmi ismeretek elmélyítésére, a hazafiság, a nemzetköziség és testvériség szép példáinak kiemelésére. A múlt és a jelen gazdasági kulturális és szociális viszonyainak öszszevetése egyértelművé teszi a szocialista állam és a párt politikájának helyességét, biztonságérzetet és a jövőbe vetett bizalmat kölcsönöz. Hazánk lakosságára naponta a burzsoá rádió- és tv-adóállomások propagandaáradata zúdul. A burzsoá politikusok és azok szócsövei meggyőződéssel vallják, hogy nem elég csupán a fegyveres erőfölény, hanem az emberek tudatára is kell hatni. Nem véletlenül Irta F. Nikolides az Amerika Hangja Igazgató-helyettesévé történt megválasztása kapcsán: „Meg kall ingatnunk a Szovjetuniónak és szövetségeseinek helyzetét, mégpedig úgy, hogy ellentéteket szítunk a nemzetek és a hatalomgyakorló szervek között. Nyugtalanságot és gyanakvást keltünk, fellobbantjuk a nacionalizmus lángját.“ Világos tehát, milyen célt követ a szocialistaellenes propaganda. A mi dolgunk, hogy a tömegtájékoztatás és a propaganda eszközeivel rávilágítsunk ezek hazug és álnok voltára. Az emberek általában tájékozatlanságuk következtében szoktak az ellenséges propaganda áldozatául esni; a történelem, a fejlődés, a szociális biztonság gazdasági tényezőinek hiányos ismerete és az élettapasztalat hiánya, legfőképpen a fiatalok esetében jár következményekkel. Az SZLKP kongresszusának határozata felszólít, hogy szembe kell szállni az antikommunista propaganda minden igyekezetével. „A szocialista öntudat formálása, amely magába foglalja a világnézeti, erkölcsi és a munkára való nevelést — amint azt a XVI. pártkongresszus határozata hangsúlyozza —, a szocializmus építésének bonyolult folyamatában megy végbe.“ Sajtónk feladata tehát tevőlegesen segíteni az új típusú gazdaságf szemlélet kialakulását, odahatni, hogy minden egyes dolgozó tudatosítsa és megállja a helyét nemcsak a munkahelyén, hanem a tágabb értelemben vett társadalmi életben is. Az építő módon gondolkodó és cselekvő vezetőt propagálni és mások számára is példaként kell állítani. Mert hiszen a termelési és a nevelési célok mélyebb megértése és azok szerves egységbe való kapcsolása nem éppen egyszerű és könnyen elsajátítható képesség. Mint ahogy a vezetőnél lényeges a meggyőző és iráyíté munka egysége, a dolgdfcó esetében ugyanúgy látni kell, hogy munkájával nem csupán anyagi értékeket hoz létre, hanem egyszersmind ápolja a létrehozott javak iránti kapcsolatát, edzi akaraterejét, fejleszti alkotó erőit és képességeit, s végsősoron szilárd álláspontot foglal mint állampolgár s mint a szocializmus lelkes építője. Magyarán, a gazdasági propagandában figyelembe kell venni a munka nevelő hatását. Napjainkban az egész népgazdaságban és minden munkaszakaszon. a tudomány és technika gyakorlatban történő fokozott érvényesítése tapasztalható. Az újságoknak, a folyóiratoknak, a rádiónak, a tévének népszerűségénél fogva hozzá kell járulnia, hogy az új technika meghatározóvá váljék az üzemek, vállalatok és szövetkezetek termelékenységének és gazdaságosságának növelésében. Az újság olvasottsága, a rádió és tévé adásainak hatásossága és meggyőző ereje a szerkesztőktől, a publicisztika alkotóitól függ. Ezért elsősorban a kiadók és a főszerkesztők igyekezetének kell arra irányulnia, hogy javuljon az újságírók eszmei-politikai és szakmai felkészültsége. A szocialista újságíró nem krónikafró, hanem az új élharcosa, a haladás úttörője, a jövő formálója — hangoztatta Pezlár elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja a KB titkára az SZÓSZ kongresszusán. A szerkesztő nem lehet mindig mindenkivel jóban, mert ez azt jelentené, hogy nincs kritikus álláspontja, hogy szépíti a valóságot. Az újság a szerkesztők és a szerkesztőség vezetése fejlettségének, tudásának és képességeinek tükre, 4 a kiadó ráhatásának fokmérője. A munkaközösségek minden erejét mozgósítani kell, hogy felszabadulásunk 40. évfordulója munkájuk minőségének javulásában tükröződjék. KAROL MROCEK A főbeszámolót Iván Knotek, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára terjesztette elő Eredményes három és iél évtized A nyugat-szlnvékiai kerületi pártbizottság a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdésének 35. évfordulója alkalmából szeptember 14-én Bratislavában kerületi aktívaértekezletet rendezett, melyen a résztvevők értékelték a harmincöt év eredményeit, és megvitatták a mezőgazdasági élelmiszer-ipari komplexum jelenlegi feladatait. Az aktívaértekezleten többek között jelen volt Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a , nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Rudolf Vanöo, az SZLKP KB osztályvezetője, Stefan Studený, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese, Ján Králik, a Nyugatszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Jozef Gajdot, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságénak alelnöke és Pavol Valutka, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke. A tanácskozáson részt vettek a járási pártbizottságok vezető titkárai és titkárai, a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői, a szocialista munka hő'sei, a szövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, a tudományos-kutató bázis munkatársai és mások. A Pőbeszámölót Ivan Knntek, a nyugat-szlovákiai pártbizottság titkára terjesztető elő. Beszédének bevezető részében kiemelte a CSKP IX. kongreszszusának történelmi jelentőségét és azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése a legbonyolultabb feladatok közé tartozott. A mai fiatal nemzedék már el sem tudja képzelni, hogy a CSKP milyen nehéz és bonyolult feltételek között kezdte megvalósítani a falu szocialista átalakítását. Énnek során a lenini szövetkezeti tervről, valamint a kolhozok és szovhozok megalakításának és irányításának tapasztalataiból indult ki. Megemlítette, hogy még az efsz-ekröl szóló törvény elfogadása előtt mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakultak Tőrén (Turá) Rudolf Furinda, Nemőiüanyban Horváth elvtárs. Výčapi-Opatovcében Jozef Magáth, Dolné Krükanyban Anton Daüo vezetésével. — Az 1950 áprilisi járási pártkoníerencia idején a volt bratislavai és nyitrai járásban már 333 szövetkezet és 191 előkészítő bizottság volt — mondota Knotek elvtárs. — A célszerű politikai és szervező munkának köszönhetően a mezőgazdaság szocialista Átépítésében a legjobb eredményeket a volt somorjai (Samorin). dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda), galántai, nagymegyeri (Čelovo), lévai (Levice), zselizi (Želiezovce) és nyitrai járásban érték el. A kerületi pártbizottság titkára beszédének további részében részletesen foglalkozott azokkal a nehézségekkel is, amelyekke) a szervezőknek, a beavatottaknak a kezdet kezdetén meg kellett birkózniuk, majd azzal folytatta, hogy a kerület legterinőbb körzeteiben az 1957—1980-as években lényegében befejezték a szövetkezetesítést s a mezőgazdaságban végérvényesen a szocialista termelőviszonyok győzedelmeskedtek. 1960-ban már a földművesek jelentős hányada bekapcsolódott a kollektív gazdálkodás-fl BÚI ш|£й§ ba. A mezőgazdasági földterület 87,4 százalékát művelték közösen, s ekkor a kerületben már 939 szövetkezetét tartottak nyilván, melyek átlagosan 1090 hektár területen gazdálkodtak. A mezőgazdasági üzemek megalakulásával vette kezdetét a gépek és berendezések nagyobb arányú kihasználása, a nagyüzemi technológiai eljárások bevezetése, a termelés fokozatos összpontosítása és szakosítása, az üj munkaszervezési és irányítási módszerek érvériyesítése. A szövetkezetesítés folyamán jelentős szerepet töltöttek be a gép- és traktorállomások. A gépesítés fokozatosan egyre nagyobb teret hódított. Míg például 1953-ban a kerületben négy ezer traktor volt, addig jelenleg számuk meghaladja a 16 ezret, összteljesítményük pedig ú 357 ezer kW-ot. A kombájnok száma ugyanakkor nem egészen háromszázról 2685 darabra nőtt. -A gépekkel és berendezésekkel való ellátottság az említett évek viszonylatában ugyan a többszörösére növekedett, de néhány növénykultúra termesztése során még mindig érezni lehet hiányukat. Knotek elvtárs beszédében figyelmet szentelt az állami gazdaságok és az élelmiszeripar fejlődésének is. jelenleg az ÄG-ok a kerületben több mint 273 ezer hektár mezőgazdaság) területen gazdálkodnak, s a mezőgazdaság szocialista szektorában 28 százalékos arányban részesednek. A bruttó élelmiszeripari termelés az 1960. évi 3,6-ról a múlt évben 14,4 milliárd koronára, tellát a négyszeresére növekedett. Ma a kerület élelmiszeripari üzemeiben több mint 800 féle terméket gyártanak, s javulás tapasztalható a termékek minőségével kapcsolatban is. A falu szocialista átépítését a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek, így a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet, az Agrotechnika (újabban az Agrozet), az Állami Meliorációs Intézet, az Agrostav közös mezőgazdasági építővállalatok, az agrokémiai vállalatok stb. is elősegítették. Jelení tós mértékben hozzájárultak a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának megszilárdításához, a talaj termőképességének fokozásához, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítéséhez. Ezzel összefüggésben külön kiemelte a tudományos kutató bázis munkatársainak eredményeit, főleg a fajtanemesítés, az új gépek, berendezések, technológiák stb. kifejlesztésével kapcsolatban. — A mezőgazdaság szocialista átépítésének irányvonala feltételeket teremtett a mezőgazdasági iskolák fejlődéséhez — folytatta Knotek elvtárs. — E tekintetben az élcsapat szerepét tölti he a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, amelynek kapuit fennállásának 35 éve alatt több mint 14 ezer agrármérnök hagyta el. A főiskola az utóbbi években egyre nagyobb szerepet tölt be a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlás érvényesítésében. A mezőgazdasági iskolák és a szövetkezeti munkaiskola fejlődésével szinte alapjaiban megváltozott a mezőgazdaságban dolgozók szakképzettsége, szaktudása, jelenleg a kerület mezőgazdaságában 4099 főiskolát és hozzávetőlegesen ÍZ ezer középiskolát végzett szakember dolgozik. EREDMÉNYEK A FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN A kerületi pártbizottság titkára a továbbiakban részletesen elemezte az utóbbi 35 év eredményeit. A nyugat-szlovákiai kerület hazánk bruttó mezőgazdasági termelésében 17,8, Szlovákiában pedig 54,3 százalékban részesedik. A falu szocialista átépítésének megkezdése óta a kerület bruttó mezőgazdasági termelése több mint a négyszeresére növekedett Míg például 1948-ban búzából 1,48, árpából 1,43. szemes kukoricából pedig 1,71 tonnát takarftottak be hektáronként, addig a hetedik ötéves tervidőszak első három évében már 4,81, 4,26, illetve 4,99 tonnát. Míg a terület mezőgazdasági üzemei a harmadik ötéves tervidőszakban szemesekből 5,5 millió tonnát termeltek, addig az ötödik ötéves tervidőszakban már^l0,6 millió tonnát, a jelenlegi * tervidőszakban pedig 12,5 millió tonnát kell termel-« ni, de jóval kisebb területen. Már ismertek a kerület idei gabonatermelési eredményei is; a mezőgazdasági üzemek gabonafélékből 5,88, ebből búzából 5,98, árpából pedig 5,97 tonnás terméshozamot értek el. Hét járásban értek el hat tonnánál, a dunaszerdahelyi járásban pedig hét tonnánál nagyobb hozamot. E kiváló eredmények el-1 éréséhez a mezőgazdaságban dolgozókon kívül nagyban hozzájárultak olyan növénvnemesítők, mint Bartalos, Kábrt és Szarnák! elvtársak, továbbá a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, Piešťanyi Növénytermesitési Kutatóintézet, a buőanyi kutatóintézet és más íntézményék mukatársai. Az állattenyésztés keretében a tejtermelés a '2,7-, a hústermelés a 2-, a tojástermelés pedig több mint a 2-szeresére növekedett. Ma egy állattenyésztésben dolgozó négyszer több állati terméket állít elő, mint 1948-ban. Külön kiemelhető a Somorjai Törzstenyésztő Vállalat, valamint a šenkvicei és a Chorvátsky Grob-i szövetkezet, ahol a tehenek átlagos évi tejelékenysége a múlt évben — az előbb említett sorrendben — 6308, 8117, illetve 5576 literes volt. Az idén várhatóan 75 mezőgazdasági üzemben érnek el négyezernél, tízben pedig ötezernél nagyobb átlagos évi fejési átlagot. — Jelentős előrehaladást értünk el szociális vonatkozásban 1» — hangsúlyozta a párttitkár. — A fejlődést, a megtett utat legszembetűnőbben az átlagkereset alakulása mutatja. Míg 1954-ben egy szövetkezeti tag átlagos havi keresete 438 korona volt, addig a múlt évben már elérte a 2480 koronát, ami 5,7-szeres növekedésnek felel (Folytatás a 2. oldalon^
