Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-15 / 37. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. szeptember 15. MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET EMLÉKEZTETŐ Szeptember ~az ősz kezdete. Az idö- Járás változékony. A nyárias meleget hűvös, esős időszak követi. Gyakori a szél. Az éjszakák már hűvösek, hajnalban köd képződhet. A szeptemberi korai iagy letarolja a még virító növények többségét. A méhcsaládok jól felismerhetően a télre készülődnek. Tevékenységüket sok ezer év alatt kialakult ösztöneik irányítják. A kaptár függőleges és vízszintes terjedelme hatással van a méhcsalád telelőösztönére. Téli fészkét a helyhez alkalmazkodva alakítja ki. Jó téli fészek olyan terjedelmű kaptárrészben képződhet, ahol egy 35—40 cm átmérőjű labda elférne. Mit tartalmazzon a jó téli fészek? Először is 12—20 kg mézet. Az alsó határ aznkra vonatkozik, akik márciusban rendszeresen etetni, serkenteni szoktak már. Ha bőséges a telelő méz, szinte a jövő évi akácig nem kell élelmet pótolni. A telelő mézet méheink a kijárótól távolabb, fent és hátul helyezik el. jól tudják így védeni. A mézkészlet hőtároló és hőkiegyenlítő is a téli fészekben. A telelő méznek tömbszerűen egymás melletti lépekben kell lennie. A fészek középső 4—5 lépének a fészek felső felületétől lefelé, 15—20 cm széles koszorúkban, a fészek oldalsó lép jelnek szinte az alsó keretlécéig mézet kell tartalmaznia szeptember végére. A fészek középső lépjeiben halmozzák fel méheink a virágportartalékot. A fészek szélén értelmetlen volna, mert a virágport kora tavasszal fogyasztja a méhcsalád, amikor még tömör fürtben él. A középső fészeklépek alsó harmadát általában üresen hagyják a méhek. A telelő fürt egy része ezekben a sejtekben tartózkodik. A kijáróhoz közelebb levő léptetőiét szeptemberben még fiasítás, később a telelő népesség foglalja el. A téli fészek kialakulása összefügg a serkentő etetéssel. Az augusztus közepétől szükséges serkentés hatására a fiasítás is folyamatos, de a naponta lerakott peték száma fokozatosan csökken. Mindaddig érdemes kis adagokban serkenteni a méhcsaládot, ameddig az anva netézik. Szeptember 15—20. között a peterakás általában megszűnik. Az augusztusi és szeptember eleji fiasítás nagyobb része a fészek középső harmadán kívül a szélső lépekben található. Tavasszal és nyár elején ennek a fordítottját figyelhettük meg. Súlyos hiba volna ezt az elrendezést megzavarni. A fészek, szélén a fiasítás helyér^ telelőméz kerül. A fészek középső lepeinek mézét a telelő fürt fogyasztja. A szélső lépek mézkészlete a tavasszal terjeszkedő méhcsalád élelme. A serkentés befejeztével becsüljük fel az élelemkészletet. Ha nincs 12— 20 kg, néhány nagyobb adag szirup feletetésével egészítsük ki. Kedvező' kora ősszel hordás is előfordulhat.: Mérsékelt és folyamatos hordáskor nem kell serkentenünk. Kiadósahb hordáskor a telelő készlet is begyűlik. Augusztusban, szeptemberben édesharmatot is gyűjthetnek a méhek. A túlérett, sérült gyümölcsök levét is szívogatják. Egyik sem jó telelésre. Pergessük ki, vagy szeptember végén néhány kiló cukrot etessünk rá a silányabb telelő élelemre. A téli készletnek szeptember 20-ig a fészeklépekbe kell kerülnie. A méhek rövidesen megérlelik és befedik. A feldolgozatlan, éretlen élelem a sejtekben felhígul, megromlik. Hasmenést okoz, és egyéb betegségeknek kedvez. A télre készülő méhcsalád megkívánt népessége 2,5 kg. Augusztusi, szeptemberi petékből kelnek ki az áttelelő méhek. A korábbi kelésííek nem érik meg a telet. A népesség összetétele függ a telelő élelem pótlásától is. Azért célszerű a téli élelmet idejében a fészekbe juttatni, hogy beérlelése az egyébként is elhulló korosztályt terhelje. A szeptember közepétől kelő fiatal méheket nem célszerű cukorszirup érlelésével agyondolgoztatni. A fészek szűkítésének, takarításának idejét a méhek pontosan jelzik. A kijáró méretét, a keretfedő rostaszövetét és réseit méhszurokkal tömítő, szűkítő méhcsalád sokallja a fészek légáramlásét, és fázik. A takarásról nem a naotárt. hanem az időjárás és a méhek magatartása sze^ rint kell dönteni. A kijáró megkívánt mérete annyi cm2 ahány NB méretű léputcát ül a méhcsalád. A méhek ellenségei ebben a hónapban is erőszakosan támadnak. Védjük tőlük a méheket. A fészekén kívüli lépek válogatása, selejtezése ebben a hónapban időszerű. A mézkamra meghagyott lépjeit gondosan tároljuk. Száraz helyiségben, lépszekrényben vagy állványon a helyük. Az egymásra halmozott lépek megsérülhetnek, molytól, egértől nem védhetők. Szokás a lépőket fedél alatt, a szabadban vagy padláson tárolni. Szellős, huzatos helyen, néhány centis lépntcákat hagyva, a viaszmoly nem támadja meg a leneket. Idegen méhek, darazsak azonban felkutatják, betegséget hozhatnak. vihetnek. Az ilyen elhelyezést rendelet is tiltja. A selejt léoeket legjobb mielőbb kifőzni, kifőzetni. Minden egyéb viasztörmeléknek, keretléckaparéknak. kimosott fedelezésnek a viaszfőzőhen a helve. A viasz nagy érték, jelentős bevételi forrásunk, fontos ipari nyersanyag. Az eddig el nem adott mézünket tároljuk gondosan, védjük a kártevőktől. Az ikrásndott vegyesméz átrakása a kereskedelem nagy kannáiba nagy feladat. Kisebb edények ikrás méze 50—fid C-fokos vízfürdőben néhány óra alatt megpuhul, áttöltbető. A hordóban tárolt ikrás mézet bőfnkszahálvnzós melegítővel lehet folyósítani. A melegítő hőfoka legfeljebb 45 C-fokig emelkedhet. Melegítés nélkül jó fogású. erős, nyeles szerszámmal szeletelhető, merhető az ikrás méz. Szeptember végén még egvszer tüzetesen vizsgáljuk át a méhcsaládokat. Keressük meg az anyát is. Győződjünk mee épségéről, egészségéről. Az átlagnál néutelenebh méhcsalád anyja gyengén petézett az előző időszakban. Herék jelenléte, és néhány váltébölcső ok az anya selejtezésére. A váltébnlcsőket vaedaliuk le. Egy anvatartalékolé család egyesítéssel a selejtezett anyát is pótolja, a népességet is kiegészíti. A munkásméhek és a fiasítás egészségi állapotát ellenőrizzük. Tavaszig nem lesz többször alkalmunk Hasítást, fiatal méheket szemlélni. (—) A sofnra japonika (kínai mézesfa) virágáért rajonganak a méhek A különféle fogások hatása a propolisz minőségére A propolisz néhány tulajdonsága miatt az utóbbi években az érdeklődés előterébe került. Felvásárlásának rendje, valamint ára ugyan még nincs megoldva, de az érdeklődés e jelentős termék iránt fokozott. Ezért fontos, hogy a méhészek , megfelelően felkészüljenek termelésére. A Szlovákia két Járásában végzett vizsgálatokban a rakodőkaptár kereteiről nyert propolisz mennyisége a termelési idény végén végzett egyszeri lekaparás esetén összesen 17,54 g volt. Egy keretre átlagosan 1,53 g propolisz jutott. A termelési Idényben ugyanott (más méhcsalád' csoportnál) háromszori elszedésre családonként 67,99 g, keretenként 3,98 g propoliszt nyertek átlagosan. Egy méhcsalád tehát azonos környezetben háromszori leszedéssel 2,47-szer több propoliszt adott, mint a termelési idény végi egyetlen Mahészkedésünk gazdaságosba és a méhcsalád Méhészkedésünk akkor gazdaságos, ha kevesebb a ráfordítás és több a termelési érték. Körülményeink között minden lehetőséget meg kell ragadnunk a gazdaságosság és méhészetünk fennmaradása érdekében. Kiadásaink legnagyobb tételét a méhészettel kapcsolatom mozgás, a méhcsaládok szállítása,' a vándortanyára való kijárás, cukor, kannák, méz szállításának költségei jelentik. Valamivel kevesebb a cukorra és a cukorlepényre fordított összeg, míg a a szintén komoly tételt jelentő eszköz és felszerelés pótlásának költségeit barkácsolással igyekszünk minél alacsonyabbra szorítani. Ez általánosan ismert tényezők közül a vándorlás gazdaságosságéról az -akácvirágzással kapcsolatban már többször is volt szó, de annál kevesebb a méhcsaládban és annak kezelésében rejlő tartalékokról, melyek hasznosítása ménészkedésünk gazdaságosságát emeli. Ilyen az építőkeret alapján történő családkezelés, mellyel a kezelésre fordított Idő több, mint 50 °/o-kal csökkenthető. A bölcsős anyásítás, amikor elmarad a ~ kölyökcsaládok munkaigényes készítése, nincs szüség pároztatőkra. A gazdaságosságot befolyásoló legfontosabb tényező szeszélyes Időjárásunk mellett azonban mégis csak méhcsaládjaink minősége. A kora tavasszal jól fejlődő méhcsalád megfelelően használja ki az akácvirágzást, a kiváló minőségű méhanya egész évben népesen tartja családját és a télnek sok fiatal méhvel indul. A gazdaságosság titka a kiváló minőségű méhanya, mellyel a legkisebb költséggel és munkával a legjobb eredmény érhető el. A méhcsalád ereje, népessége határozza meg a család termelékenységét, védekező képességét, egészségi állapotát, a méhek élettartamát. A méhcsalád értékelésének egyik legfontosabb szempontja ezért a család fejlődő képessége, a fejlődés üteme, me.llyel együtt jár a mézhozam, a termelékenység. A család ereje az általa nevelt fiasítás mennyiségétől függ. Megállapították, hogy a legtöbb Hasítást az erős családok nevelik. Az erős családban a méhek jelentős hányada mentesül a fiasítás neveléstől, ezért Ilyen család jobban hasznosítja a hordási lehetőséget. Farrar kimutatja, hogy az egy méhre jutó méztermelés az erős családokban sokkal nagyobb, mint a gyengékben. A család ereje azonban nemcsak a népesség számától, hanem minőségtől és kuriisszetételtől is függ. A sok fiatal méhvel rendelkező család több Hasítást lúd nevelni, az elhullás kisebb és így a család fejlődési ritmusa gyorsabb. A kutatók megállapítása szerint gyenge családban a méhek is gyengébbek. Súlyuk, mézgyomruk kisebb, szipókájuk rövidebb, ezért a gyenge családok egyedeinek morfológiai jellegzetességei negatívan hatnak a termelékenységre. Ä család ereje és hozama közötti viszony megállapítására vonatkozó kutatások során azt találták, hogy azonos legelíjn a gyenge méhcsaládok hordása napi 4 kg, a közepeseké 5 kg, míg az erős családoké 6,8 kg, végeredményben az erős családoktól kapott áruméz kétszerese volt a gyengékének. Mivel a családok fejlődését az anya petézése szabja meg, kutatásokat végeztek’az anya és a család termelékenysége között. Kísérletek alapján megállapították, hogy a család ereje az anya korától függ. 1, 2, és 3 éves anyás családok teljesítménye között a következő különbségeket tapasztalták: s. A Germán jános komáromi (Komárno) méhész által szerkesztett virágpor-szárító készülék tervrajzát több műszaki lap is közölte. A berendezés előnye az, hogy egyenletesen szárítja az értékes virágport. Az anyák knra, év 1 t 3 fiasítás °/o 137 115 100 népesség % V 118,3 109,4 100 méztermelés % 142,4 120,9 100 viasztermelés % 121,9 113,5 idő Az őszi petézést hány nappal in később hagyja abba: io 17 téli lehullás % 9.2 2,9 19 téli élelemfogyasztás % 67 7B,5 109 A korszerű méheskocsik nagy szolgálatot tesznek Fentiek azt mutatják, hogy az anyák szaporasága és a méhcsalád termelékenysége között egyenes arány áll fenn. A fiatal anyás családok termelékenyebbek, ezért gazdaságos a családoknál az anyák két évenkénti cseréje. ‘ Ä méhcsaládok termelékenysége sok belső tényezővel, így az anya minőségével és korával, a népesség mennyiségével szoros kapcsolatban van. Ezért különösen fontos a gyakorlat számára az anyák minősége. A termelékenység alapját a szelekciós munkának kell képeznie, mert míg a különböző gondozási módszerek anyagi eszközöket, munkatöbbletet igényelnek, a szelekció lényegesen kisebb költségei jár. Ezért fontos és népgazdasági érdek is a méhészetek kiváló minőségű párzott anyákkal valő ellátása. —]. Gy.— leszedéssel. Az ismételt leszedés tehát a méheket újabb propoliszmenynyiség gyűjtésére ösztönözte. Ismételt elszedéssel a vállazott keretek oldalléceiről egy méhcsaládtól átlag 13,44 g propoliszt szedtek el egy évben. Ez az egy családtól nyert összes mennyiség 19,85 százaléka. A keretek felső léceinek közepéről évenként 38,70 g propoliszt nyertek átlagosan, ami az összhozam 57,17 százaléka. A felső lécek két végéről (füléről) gyűjtött mennyiség pedig átlagosan 8,03 g volt, vagyis az őszszes mennyiség 11,86 %-a. A takaró műanyagfóliáról gyűjtött mennyiség évi átlagban 7,52 g volt. Ez az összes mennyiség 11,10 százaléka. Megállapították, hogy abban az Időszakban, amikor a méhcsalád két fiókban él, a méhek a fészek és a mézkamra kereteire nem azonos mennyiségű propoliszt raknak le. Míg a fészekben az egy keretről nyert propolisz átlagos mennyisége 4,21 g volt, addig a mézkamra egy keretére csak 3,06 g jutott. Ez az egy fészekkeretről nyert mennyiségnek csak 76,6 %-a. A kísérletben azt is vizsgálták, mennyi viaszt tartalmaz a kaptár különböző helyéről lekapart propolisz. Míg a vállazot keretek oldalléceiröl gyűjtött propolisz 15,8—23,2 % viaszt tartalmazott, a felső keretléc két végéről nyert 19,6—26'3 %-ot. Legtöbb méhviaszt a felső keretlécek középső részéről gyűjtött propoliszban mutattak ki: 32,4-56,3 %-ot. Megállapitoťták, hogy a második fiók (mézkamra) felhelyezése utáni Időszakban a méhek több viaszt kevernek a fészek kereteire lerakott propoliszba (47,8— 56,3 %-ot), mint a mézkamra kere-teire rakottba (32,4—39,7 %). A műanyag fólia széleiről nyert propolisz viasztartalma 22,7—23,0 %, a közepéről nyerté pedig 31,8—38,6 % volt. Vagyis, a méhek nem csupán a felső keretléceknél raknak tisztább propoliszt a szélekre, mint középre, hanem a műanyag takarónál is. Annak megállapítására, milyen méretű résekbe raknak a méhek viasz-szál legkevésbé szennyezett propoliszt, különböző nagyságú résekkel kísérleteztek. Az 1—3 mm-es résekből gyűjtött propolisz viasztartalma 15,3—21,4 % közötti volt. A rés tágításával a viasztartalom rohamosan nőtt. A 4 mmm-es hézagokba a méhek már 31,6 % viasztartalmú propoliszt raktak. A 6 mm-es hézagok tömítésére 89,3 %, a 7—10 mm-esekére pedig 93,8—95,1 százalék viasztartalmú anyagot használtak, A fentiekből kitűnik, hogy a nagyobb hézagokat a méhek nem propolisszal, hanem vtaszszal töltik meg. A kísérlet eredményei a gyakorló méhészeket érdeklik, mert a termelésben hasznosíthatók. — V—г Hirdetés Értesítjük a tisztelt giéhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10 koronáért, sonkolyból pedig kilónként 12 koronáért jó minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok S9166 Zelovce
