Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-01 / 35. szám
FÖLDISZEDER TfRubus caesius L.) a rózsafélék családjába tartozó, elfekvő szárú, erősen elágazó, tüskés cserje. Hamvaskék termését és fiatal leveleit gyűjtjük. Termését ugyan nem vásárolják fel, de házi használatra érdemes gyűjteni, mert finom csemege és gyógylmtósa is van. Leveleit — lehetőleg kesztyűben dolgozva — egyesével csípjük le a szárról. Kisebb mennyiségben 1—2 óráig tartó, napon történő előszárítás után, papíron vékonyan elterítve, jól szellőző helyiségben utószárftjuk. Nagyobb mennyiség közvetlen napon is szárítható. A drogot ne sokat forgassuk, mert könnyen törik. Viszont válogassuk ki belőle a fás részeket, valamint az öreg, fás- leveleket is. Gyűjteni májustól őszig lehet, amíg ÍJ, zsenge levelek találhatók a növényeken. Száradási Hiánya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 25 korona. A drogot a gyógyászat sokrétűen hasznosítja (teakeverékek cukorbetegnek, emésztési rendellenességben szenvedőknek stb.j. A földiszeder levelének teája gyógyítja a hasmenést, a kezdeti stádiumban levő cukorbajt, fertőtleníti az emésztőcsatornát, toroköblítésre is jó, azonkívül — összehúzó hatásánál fogva — a vérzéses gyomor- és hátbántalmak gyógyításában is segítségünkre lehet. Gyógyhatása majdnem azonos a málnalevelével. A népgyógyászatban a tisztulási fájdalmak enyhítésére, köhögés gyógyítására és vértisztítóként is használatos. Sokan javasolják, hogy a gennyes kiütések ellen belsőleg és külsőleg is használjunk földiszeder-főzetet. A hozzáadott diófalevél fokozza a vértisztító hatást. Akinek pattanásos bőre, ekcémája vagy aranyere van, a fürdővízbe tegyen erős földiszeder-főzetet. A levél gyógyhatásút a C-vitamin, a különböző festék- és cserzőanyagok, a jantársáv, valamint a flavonoidok adják. A földiszeder gyümölcsének leve a népgyógyászatban elsősorban pajzsmirigy-nagyobbodás (golyva) eseléu használatos. Visszatérve a lap 1983. szeptember 10-i számának szakrovatában „Műtrágya nélkül is lehet termelni“ címen megjelent írásomhoz, az alábbiakban a biológiai kertművelés során szerzett újabb tapasztalataimról szeretnék beszámolni. A korábbiakban leírt módszerrel művelt, kísérleti terület egy részét ősszel felástani, majd tavasszal négyzetméterenként 5—ti kg komposztot dolgoztam a talaj felső rétegébe. A terület másik részét nem ástam, csupán hasonló mennyiségű komposzlot terítettem ró, amit aztán tavasszal — közvetlenül vetés előtt — dolgoztam be a talaj felső rétegébe. Néhány általánosan termesztett növényt így hasonlítottam össze, másokat kizárólag az ásatlan területen termesztettem kísérleti céllal. Perlitet már nem használtam s immár második éve műtrágyát sem juttattam a talajba. Itt megjegyzem, hogy nálam a komposzt is műtrágya hozzáadása nélkül készül. A termelés során megfigyeltem, hogy az uborkamag csírázása az ősszel megforgatott és tavasszal komposztozott területen ugyanolyan egyenletes volt, mint az ásatlan és még ősszel komposzttal takart talajon. A növényzet mindkét parcellán bőséges huzamnt nyújtott. A káposztafélék kezdetben mindkét parcellán egyformán fejlődtek, viszon mégis az ásatlan, ősszel komposzttrágyázott terület adott nagyobb termést. Itt, az ásatlan területen, július első napjaiban nyomtalanul eltűntek a növényzeten előforduló levéltetvek, s azóta is elkerülik ezt a parcellát. A káposztalepke hernyói mindmáig nem károsítottak, amit a növények kiváló egészségi állapotával magyarázok. A borsó csírázása az ásatlan területen tolt biztusabb. Ezen a parcellán a növényzet haragoszöld és üdébb volt, mint az őszszél megforgatott és tavasszal komposzttal dúsított területen. A hozam szintén az ásatlan parcellán volt nagyobb. Sárgarépa. Az ősszel felásott és tavasszal trágyázott területen egyenlőtlenül, az ásatlan talajban viszont nagyon jól csírázott. A levélzgt később az ásott talajon fejlődött erőteljesebben, ugyanakkor az ásatlan talajban (15—18 cm mélységben) a gyökerek kissé eltorzultak. Nagyobb hozamot az őszszel megforgatott területről várok. Ä hagyma csírázási erélye, a termések mérete az ásatlan, ősszel komposzttal takart területen volt nagyobb. Kizárólag az ásatlan területen végzett kísérletekből kitűnt, hogy a hagyma gyükérzöldségekkel való társítása bevált. A hagymát csak kis mértékben károsította a peronoszpóra, hagyinalégy kártétel pedig csak elvétve volt megfigyelhető. A zöldségen ugyan megjelentek a letvek, de említést érdemlő kártételt néni észleltein. TAPASZTAMTAM a biológiai kertin {íveléssel Földimogyorót is vetettem. Az ásatlan földben igen lassan indult fejlődésnek, viszont annál gazdagabban virágzott. Eddigi megfigyeléseimet összegezve valószínűnek tartom, hogy még jobb eredményeket érhetnék el, lia annak idején durvaszemcsés perlitot hasznaink, és az ásás nélküli talajmüvelésre csak a harmadik komposzttrágyázás után térek át. A jövőre nézve fontosnak tartom megállapítani a liagynmányos és a biológiai módszerrel termelt zöldségek nitráttartalmát. Néhány kölfüldi szerző ugyanis váltig állítja, hogy a iniitrágyázott és a biológiai módszerrel termelt zöldségfélék nitráttartalniábeu nincs különbség. Továbbá azt is jó lenne tisztázni, hogy a káliuniboség mennyire befolyásolja a nitráttartalom alakulását. Nem tartom valószínűnek, hogy a kuinpnszttrágyázás kálium-túladagolással járna (feltéve persze, hogy a komposzt műtrágyák hozzáadása nélkül készül), viszont lény, hogy talajaink egyébként is tál nagy káliuinkészlettel rendelkeznek. Szálai László, Kört (Strekov) Benkovský Erzsébet lelkes nyulász. Kedvencei, a marburgl nyulak a növendéknyulak I. csallóközi kiállításán tiszteletdíjat nyertek Dr. Nagy Géza Fotó: -hoc 1984. szeptember 1. Fotó: -bor Ismét kezdetét vette a kiállítási idény SZORGOSKODIK Ipolyságon ISahy] a 64 éves Gál Istvánt tartják a legigyekvőbb kisállattenyésztőnek. Hogy nem véletlenül, azt az a lény is igazolja, hogy elnökként 5 áll a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi alapszervezetének élén. Pista bácsi hosszú évek: óla foglalkozik állattartással. Az énekes madarak meg a nyulak a kedvencei, de baromfit, ezüst- és arany fácánokat, és úfabban nutriát is tenyészt. A példás kisállattpnyésztó rendszeresen tanulmányozza a szaklapokat és a hozzáférhető hazai és külföldi szakirodalmat. Az új ismereteknek főleg az alapszervezet tagjainak tartott szakelőadások alkalmával veszt nagy hasznát, hiszen mindig azon fáradozik, hogy a kezdő és a haladó állattartókat egyaránt eredményesebb munkára ösztönözze. Szívesen foglalkozik a fiatalokkal és a népszerűsítő kiállítás megrendezését is szorgalmazta. (bj) 1 Az utóbbi néhány évben örvendetesen fellendült a kisállal tenyésztés és a háztáji állattartás. Az elért eredmények már pusztán azért is értékesek, mert az országos önellátási gondokkal együtt az állattartásra vállalkozók tukarntánygondjai is megszaporodtak. Akiknek jár némi eleség a központi alapból, azok rendre panaszkodnak, hogy késve kapják a kiutalt mennyiséget. Ha ôk zúgolódnak, akkor mit szóljanak a jubtenyészlők, akik egyáltalán nem kapnak erőtakannánvt az állományra? Pedig fiát ők is a köz javára szorgoskodnak, ráadásul nem pusztán búst termelnek, de értékes gyapjút is. Az utóbbiak sorába tartozik a koinároinfüssi (Trávnik) Bartik László is, akt öt évvel ezelőtt választotta kedvtelésének a juhtenyésztést. Mint a kezdők zöme, ő is alaposabb szakmai felkészülés nélkül látott munkáhqz. Ez persze meg is boszszulta magát, de Bartik László nem adta fel. Meglátogatta a környékbeli tapasztalt tenyésztőket, elbeszélgetett velük, kikérte a véleményüket és a tanácsukat. Ezzel egyidőben szorgalmasan tanulmányozni kezdte a szakirodalmat, így végül Jövedelmező kedvtelés is siker koronázta a fáradozását. Napjainkban már harminc juhot gondoz, ebből nyolc anya, egy kos, a többi fiatal bárány. Bartik László gyapjútermelésre szakosodott. Állatait rendre kézzel nyírja, mert meggyőződése, hogy így jobb minőségű gyapjút nyerhet. Az idén huszonnyolc juliról több mint hétszáz kiló gyapjút nyert, amit közel 19 ezer koronáért értékesített. A tenyésztő elégedett, hiszen a kedvtelésből űzött, szabadidőben! foglalatoskodás jövedelmezőnek bizonyult. Mégpedig annak ellenére, hogy az állomány teljes ellátásáról maguknak kell gondoskodniuk. Mert hiába tagjai az SZKSZ helyi szervezetének, kedvezményes áron abrakot nem vásárolhatnak. Még szerencse, hogy a Bartik házaspár a mezőgazdaságban dolgozik és az állami gazdaságtól kapnak némi természetbenit. Helyzetüket könynyíti, hogy az elfekvő földekből a hnb nekik is juttatott egy darabot, s így maguk is termelhetnek némi szemest. Mert való igaz, hogy a juh alapjában véve igénytelen állat, de jő minőségű gyapjút csak akkor várhatunk tőle, ha abrakból is megkapja a kijáró adagot. Ami a szálasokat illeti, nem gond a taknrmánykészlet megteremtése. Az útmenti árkok, az erdőszélek és a parlagföldek sok jó zöldet, illetve szénát kínálnak, csak nem szabad hagyni, hogy belepje a kaszát a por. És persze legeltetéssel is hasznosítani lehet bizonyos területeket. Egyszóval, Bartik László elégedett a háztáji juhtenyésztésben elért eredményekkel. Ezt igazolja az a tény is, hogy a* idei szaporulatot állománybővftésí céllal neveli. Kép és szöveg: Andriskin József
