Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-01 / 35. szám

FÖLDISZEDER TfRubus caesius L.) a rózsafélék csa­ládjába tartozó, elfekvő szárú, erősen elágazó, tüskés cserje. Hamvaskék termését és fiatal leve­leit gyűjtjük. Termését ugyan nem vásárolják fel, de házi használatra érdemes gyűjteni, mert finom cseme­ge és gyógylmtósa is van. Leveleit — lehetőleg kesztyűben dolgozva — egyesével csípjük le a szárról. Kisebb mennyiségben 1—2 óráig tartó, napon történő előszárítás után, papíron vékonyan elterítve, jól szellőző helyiségben utószárftjuk. Na­gyobb mennyiség közvetlen napon is szárítható. A drogot ne sokat forgas­suk, mert könnyen törik. Viszont vá­logassuk ki belőle a fás részeket, va­lamint az öreg, fás- leveleket is. Gyűjteni májustól őszig lehet, amíg ÍJ, zsenge levelek találhatók a növé­nyeken. Száradási Hiánya 5:1, kilón­kénti felvásárlási ára 25 korona. A drogot a gyógyászat sokrétűen hasz­nosítja (teakeverékek cukorbetegnek, emésztési rendellenességben szenve­dőknek stb.j. A földiszeder levelének teája gyó­gyítja a hasmenést, a kezdeti stá­diumban levő cukorbajt, fertőtleníti az emésztőcsatornát, toroköblítésre is jó, azonkívül — összehúzó hatásánál fogva — a vérzéses gyomor- és hát­bántalmak gyógyításában is segítsé­günkre lehet. Gyógyhatása majdnem azonos a málnalevelével. A népgyó­gyászatban a tisztulási fájdalmak eny­hítésére, köhögés gyógyítására és vér­­tisztítóként is használatos. Sokan ja­vasolják, hogy a gennyes kiütések ellen belsőleg és külsőleg is használ­junk földiszeder-főzetet. A hozzáadott diófalevél fokozza a vértisztító ha­tást. Akinek pattanásos bőre, ekcé­mája vagy aranyere van, a fürdővízbe tegyen erős földiszeder-főzetet. A levél gyógyhatásút a C-vitamin, a különböző festék- és cserzőanya­gok, a jantársáv, valamint a flavonoi­­dok adják. A földiszeder gyümölcsé­nek leve a népgyógyászatban elsősor­ban pajzsmirigy-nagyobbodás (golyva) eseléu használatos. Visszatérve a lap 1983. szeptember 10-i számának szakrovatában „Műtrágya nélkül is lehet termelni“ címen meg­jelent írásomhoz, az alábbiakban a biológiai kertművelés során szerzett újabb tapaszta­lataimról szeretnék beszámolni. A korábbiakban leírt módszerrel művelt, kísérleti terület egy részét ősszel felástani, majd tavasszal négyzetméterenként 5—ti kg komposztot dolgoztam a talaj felső réte­gébe. A terület másik részét nem ástam, csupán hasonló mennyiségű komposzlot te­rítettem ró, amit aztán tavasszal — közvet­lenül vetés előtt — dolgoztam be a talaj felső rétegébe. Néhány általánosan termesztett növényt így hasonlítottam össze, másokat kizárólag az ásatlan területen termesztettem kísérleti céllal. Perlitet már nem használtam s im­már második éve műtrágyát sem juttattam a talajba. Itt megjegyzem, hogy nálam a komposzt is műtrágya hozzáadása nélkül készül. A termelés során megfigyeltem, hogy az uborkamag csírázása az ősszel megforgatott és tavasszal komposztozott területen ugyan­olyan egyenletes volt, mint az ásatlan és még ősszel komposzttal takart talajon. A növényzet mindkét parcellán bőséges huza­­mnt nyújtott. A káposztafélék kezdetben mindkét par­cellán egyformán fejlődtek, viszon mégis az ásatlan, ősszel komposzttrágyázott terület adott nagyobb termést. Itt, az ásatlan terü­leten, július első napjaiban nyomtalanul eltűntek a növényzeten előforduló levél­­tetvek, s azóta is elkerülik ezt a parcellát. A káposztalepke hernyói mindmáig nem károsítottak, amit a növények kiváló egész­ségi állapotával magyarázok. A borsó csírázása az ásatlan területen tolt biztusabb. Ezen a parcellán a növény­zet haragoszöld és üdébb volt, mint az ősz­­szél megforgatott és tavasszal komposzttal dúsított területen. A hozam szintén az ásat­lan parcellán volt nagyobb. Sárgarépa. Az ősszel felásott és tavasszal trágyázott területen egyenlőtlenül, az ásat­lan talajban viszont nagyon jól csírázott. A levélzgt később az ásott talajon fejlődött erőteljesebben, ugyanakkor az ásatlan ta­lajban (15—18 cm mélységben) a gyökerek kissé eltorzultak. Nagyobb hozamot az ősz­szel megforgatott területről várok. Ä hagyma csírázási erélye, a termések mérete az ásatlan, ősszel komposzttal ta­kart területen volt nagyobb. Kizárólag az ásatlan területen végzett kísérletekből kitűnt, hogy a hagyma gyü­­kérzöldségekkel való társítása bevált. A hagymát csak kis mértékben károsította a peronoszpóra, hagyinalégy kártétel pedig csak elvétve volt megfigyelhető. A zöldsé­gen ugyan megjelentek a letvek, de emlí­tést érdemlő kártételt néni észleltein. TAPASZTAMTAM a biológiai kertin {íveléssel Földimogyorót is vetettem. Az ásatlan földben igen lassan indult fejlődésnek, vi­szont annál gazdagabban virágzott. Eddigi megfigyeléseimet összegezve való­színűnek tartom, hogy még jobb eredmé­nyeket érhetnék el, lia annak idején durva­szemcsés perlitot hasznaink, és az ásás nél­küli talajmüvelésre csak a harmadik kom­­poszttrágyázás után térek át. A jövőre néz­ve fontosnak tartom megállapítani a liagyn­­mányos és a biológiai módszerrel termelt zöldségek nitráttartalmát. Néhány kölfüldi szerző ugyanis váltig állítja, hogy a iniitrá­­gyázott és a biológiai módszerrel termelt zöldségfélék nitráttartalniábeu nincs kü­lönbség. Továbbá azt is jó lenne tisztázni, hogy a káliuniboség mennyire befolyásolja a nitráttartalom alakulását. Nem tartom valószínűnek, hogy a kuinpnszttrágyázás kálium-túladagolással járna (feltéve persze, hogy a komposzt műtrágyák hozzáadása nélkül készül), viszont lény, hogy talajaink egyébként is tál nagy káliuinkészlettel ren­delkeznek. Szálai László, Kört (Strekov) Benkovský Erzsébet lelkes nyulász. Ked­vencei, a marburgl nyulak a növendék­­nyulak I. csallóközi kiállításán tiszteletdí­jat nyertek Dr. Nagy Géza Fotó: -hoc 1984. szeptember 1. Fotó: -bor Ismét kezdetét vette a kiállítási idény SZORGOSKODIK Ipolyságon ISahy] a 64 éves Gál Istvánt tartják a legigyek­vőbb kisállattenyésztőnek. Hogy nem véletlenül, azt az a lény is igazolja, hogy elnökként 5 áll a Szlovákiai Kisállattenyész­­tők Szövetsége helyi alapszer­­vezetének élén. Pista bácsi hosszú évek: óla foglalkozik állattartással. Az énekes madarak meg a nyulak a kedvencei, de baromfit, ezüst- és arany fácánokat, és úfabban nutriát is tenyészt. A példás kisállattpnyésztó rendszeresen tanulmányozza a szaklapokat és a hozzáférhető hazai és külföldi szakirodalmat. Az új ismereteknek főleg az alapszervezet tagjainak tartott szakelőadások alkalmával veszt nagy hasznát, hiszen mindig azon fáradozik, hogy a kezdő és a haladó állattartókat egy­aránt eredményesebb munkára ösztönözze. Szívesen foglalko­zik a fiatalokkal és a népsze­rűsítő kiállítás megrendezését is szorgalmazta. (bj) 1 Az utóbbi néhány évben örvendetesen fellendült a kisállal tenyésztés és a háztáji állattartás. Az elért eredmények már pusztán azért is értékesek, mert az országos önellátási gondokkal együtt az állattartásra vállalkozók tukar­­ntánygondjai is megszaporod­tak. Akiknek jár némi eleség a központi alapból, azok rendre panaszkodnak, hogy késve kap­ják a kiutalt mennyiséget. Ha ôk zúgolódnak, akkor mit szól­janak a jubtenyészlők, akik egyáltalán nem kapnak erőta­­kannánvt az állományra? Pedig fiát ők is a köz javára szorgos­kodnak, ráadásul nem pusztán búst termelnek, de értékes gyapjút is. Az utóbbiak sorába tartozik a koinároinfüssi (Trávnik) Bar­­tik László is, akt öt évvel ez­előtt választotta kedvtelésének a juhtenyésztést. Mint a kezdők zöme, ő is alaposabb szakmai felkészülés nélkül látott mun­­káhqz. Ez persze meg is bosz­­szulta magát, de Bartik László nem adta fel. Meglátogatta a környékbeli tapasztalt tenyész­tőket, elbeszélgetett velük, ki­kérte a véleményüket és a ta­nácsukat. Ezzel egyidőben szor­galmasan tanulmányozni kezd­te a szakirodalmat, így végül Jövedelmező kedvtelés is siker koronázta a fáradozá­sát. Napjainkban már harminc juhot gondoz, ebből nyolc anya, egy kos, a többi fiatal bárány. Bartik László gyapjúterme­lésre szakosodott. Állatait rend­re kézzel nyírja, mert meggyő­ződése, hogy így jobb minősé­gű gyapjút nyerhet. Az idén huszonnyolc juliról több mint hétszáz kiló gyapjút nyert, amit közel 19 ezer koronáért érté­kesített. A tenyésztő elégedett, hiszen a kedvtelésből űzött, szabadidőben! foglalatoskodás jövedelmezőnek bizonyult. Még­pedig annak ellenére, hogy az állomány teljes ellátásáról ma­guknak kell gondoskodniuk. Mert hiába tagjai az SZKSZ helyi szervezetének, kedvezmé­nyes áron abrakot nem vásá­rolhatnak. Még szerencse, hogy a Bartik házaspár a mezőgaz­daságban dolgozik és az állami gazdaságtól kapnak némi ter­mészetbenit. Helyzetüket köny­­nyíti, hogy az elfekvő földek­ből a hnb nekik is juttatott egy darabot, s így maguk is ter­melhetnek némi szemest. Mert való igaz, hogy a juh alapjá­ban véve igénytelen állat, de jő minőségű gyapjút csak akkor várhatunk tőle, ha abrakból is megkapja a kijáró adagot. Ami a szálasokat illeti, nem gond a taknrmánykészlet meg­teremtése. Az útmenti árkok, az erdőszélek és a parlagföldek sok jó zöldet, illetve szénát kí­nálnak, csak nem szabad hagy­ni, hogy belepje a kaszát a por. És persze legeltetéssel is hasznosítani lehet bizonyos te­rületeket. Egyszóval, Bartik László elé­gedett a háztáji juhtenyésztés­ben elért eredményekkel. Ezt igazolja az a tény is, hogy a* idei szaporulatot állománybővf­­tésí céllal neveli. Kép és szöveg: Andriskin József

Next

/
Thumbnails
Contents