Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-25 / 34. szám

1984. augusztus 25. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az újnak, a haladónak élharcosai A szőlészetben az új telepítési módszerek közül a Vertikovvsl is próbálkoznak Fotó: Vass Gy. Anton Cavojský agrármérnök, szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője- valamint a nyomelemek alkalmazásá­- val próbálkoznak. Eddigi tapasztala- I taik alapján a hektárhozamok ezáltal 0,2—1,2 tonnával növelhetek. ’ A BORSŰTERMESZTÉSBEN RENDSZERGAZDA- szerepét vállalta magára a szövetke­- zet az Idei évtől kezdve. A nyugat­­. szlovákiai kerület négy járásában ti­zenegy partnergazdaság bevonásával összesen 1380 hektáron irányítják a borsótermesztést. A választás nem , véletlenül esett a vajnoryi szövetke­zetre, hiszen itt a borsótermesztésnek hagyománya van, s évről évre na­gyobb és kiegyensúlyozottabb hoza­mokat érnek el. A kétszáz hektáron termesztett borsó tavaly 4,4, az idén pedig 4,3 tonnával fizetett hektáron­ként. A kimagasló hozamok jóvoltá­ból a 7. ötéves tervidőszakra a borsó­­termesztésben kitűzött feladatukat már az idén teljesítették. De nézzük meg közelebbről, hogyan Is véleked­nek a szakavatottak a borsótermesz­­tés sikerének titkáről: — Ma a rendelkezésünkre álló ki­váló fajtaválaszték nagyobb nehézsé­gek nélkül lehetővé teszi az 5—8 tonnás biológiai termés elérését, a valóságban ennél mégis jóval kiseb­bek a hozamok az óriási betakarítási veszteségek következtében. Felmerül a kérdés, hogyan lehet mérsékelni ezeket? Eddigi tapasztalatunk szerint az egész agrotechnikát a betakarítás követelményeinek kell alárendelni. Igen fontos, hogy a szükséges táp­anyagok teljes adagját még az ősszel, a szántás előtt a talajba juttassuk. A szántás után a talaj felületét el kell simítani. A tavaszt talajelőkészítést kombinátorok segítségével végezzük a gyomirtószerek egyidejű alkalmazá­sával. A betakarítási veszteségek csökkentése szempontjából alapvetően fontos, hogy a talaj felülete'tökéle­tesen sima legyen és valamennyi munkaművelet — a vetést is beleért­ve — haladási Iránya a borsó felté­telezett megdőlésének irányában tör­ténjen. A növényzet megdőlésének irányát többnyire a tavaszi időszak­ban uralkodó szelek Iránya határozza meg. A betakarítást pedig a növény­zet megdőlésével ellentétes irányban végezzük — sorolta fel a többéves tapasztalatokant Čavojský elvtárs. A gazdaságban a borsó betakarítá­sa egy menetben történik. A megfe­lelően módosított gabonakombájnokat az erre a célra fejlesztett kétkaros emelőberendezéssel szerelik fel. Két típusú- emelőberendezést alkalmaznak. Az egyiknek, amelyet a Nitrai Mező­­gazdasági Főiskolán fejlesztettek ki, gyártásához is hozzáfogtak saját gép­javító műhelyükben. Az idén gyártot­ták le az első ezer darabot. AZ Oj MÓDSZERÉ^ ALKALMAZÁSA a kukoricatermesztésben is egyre na­gyobb teret hódít. A Trnavai Kukori­catermesztési Kutatóintézettel együtt­működve a következő évtől kezdve a hidrofibizált vetőmag alkalmazásával próbálkoznak. A speciálisan kezelt és csávázott vetőmag ugyanis az ala­csonyabb hőmérséklettel szemben is ellenálló, ezért a hagyományoshoz képest két-három héttel korábban vethető. Gondolom, nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy ez mennyi­re fontos a nagyobb hozamú, kései hibridek beérése tekintetében. Továb­bá ki akarják próbálni a kukorica sűrűbb — 45—50 centiméteres sortá­volságú — termesztését. Ha ezáltal csak öt százalékkal sikerül növelniük az egyedszámot, ez már akkor is je­lentős hozamnövekedést jelenthet. — A szemes kukorica termesztésé­ben is alapvetően fontos az agrotech nikái fegyelem, az, hogy minden egyes hibrid számára a lehető leg­kedvezőbb termesztési feltételeket teremtsük meg. Ebben döntő szerepe van az öntözésnek Is — vallja az ag­­ronómus, majd állítását számokkal Igazolja: — 1982-ben szemes kukori­cából 8 tonnás rekordtermést értünk el, öntözött területről viszont 11,2 tonnát takarítottunk be hektáronként. Még a tavalyi Igen kedvezőtlen év­járatban is, amikor öt tonna volt az átlagtermés, az öntözés hatására 6,7 tonnával fizetett a kukorica. A szövetkezetben a Bratislava! Ön­­tözőgazdálkodási Kutatóintézet fej­lesztési eredményei alapján és irányí­tásával egy újszerű, stabil önműkö­dően vezérelhető öntözőberendezést építettek ki 270 hektáron. Jelentős munkaerőmegtakarítása mellett óriási előnye, hogy magasabb növényzetben is taposást károk nélkül üzemeltet­hető. Hátránya az, hogy a sűrűn el­helyezett hidranthálózat bizonyos mértékben akadályozza a talajműve­lést. Ez a hátrány azonban elenyésző előnyeivel szemben, ezért a jövőben a szántóterület nyolcvan százalékán ezt az öntözési módot alkalmazzák majd. ÖTEZER LITERES TEJTERMELÉS ' tehenenkénti évi átlagban országos viszonylatban is elismerésre méltó teljesítmény, s kétségtelenül jó gaz­dálkodókra utal. — A kimagasló tejtermelést két alapvető Intézkedés segítségével ér­tük el. Elsősorban a rostos állású te­­hénlstálókat a hagyományos almozott állású tartástechnológiára építettük át. Am ami a legfontosabb, kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag tö­­megtakarmányalap megteremtésére összpontosítottuk figyelmünket. Ezért a takarmánytermelés szerkezetében fontos helyet foglalnak el a herefé­lék és a hüvelyesek, amelyekkel az erötakarmányok Is helyettesíthetők — mondotta a növénytermesztő. A takarmánynövényeket — ha csak mód van rá — öntözhető területeken termesztik. Az öntözés kétségtelenül kifizetődik, mert például tavaly a lucerna hat kaszálatából hektáron­kénti áltagban 14,7 tonna — széná­ban számított — termést gyűjtöttek be. Az idén négyszer kaszálták a lu­cernást és remélik, hogy a tenyész idő végéig meglesz a 13—14 tonnás széuatermés. A bnrsóbetakarításban alkalmazott emelőberendezésből az idén ezer darabot gyártottak A kukoricasziiázs homogenizáiását s ezáltal jobb emészthetőségét az AG Gottwaldovbao gyártott szilázskiszedő és daráló berendezés teszi lehetővé A KETTÖSTERMESZTÉS minél szélesebb kiterjesztését szor­galmazzák a gazdaságban, hogy ez­által is bővítsék a takarmányalapot. A másodnövényeket a szántóterület 17 százalékán termesztik. Az őszí ve­tések közül a rozs és a bükköny ke­verékét részesítik előnyben. Tarló­vetésként a Perkót, de túlnyomóan az igen korai kukoricahibrideket ter­mesztik. Két főnövény termesztésével is próbálkoznak. A búza betakarítása után 30—40 hektárnyi területen kö­lest vetnek. — A jó kukoricatermő években kö­lesből is rendszerint kielégítő ter­mést takaríthatunk be. Hogy kifizető­dik-e a kockázatvállalás? Hát per­sze. A termelési költségek hatvan­ezer korona körüliek, ezzel szemben az egy tonnát meghaladó magtermés esetén — amit nem nehéz elérni, ha csak egy kicsit is kedvez az idő­járás — nyolcszázezer korona a be­vételünk. Nem beszélve arról, hogy Így két főterményt takarítunk be egységnyi területről. Ide kívánkozik még, hogy a nö­vénytermesztés belterjesítési fokát az agrotechnikai fegyelem szigorú be­tartása mellett az öntözési lehetősé­gek maximális kihasználása és a fo­kozott mértékű szerves trágyázás hatványozza. A minél nagyobb meny­­nyiségü istállótrágya-termelés érde­kében Is tértek át az almožásos tar­­tásmődra. Persze az még kevés ah­hoz, hogy a szántóterület 30, a szőlő­ültetvényeknek pedig 35 százalékát évente szerves trágyázásban részesít­sék. Ezért évente 10 ezer tonna vita­­humot készítenek, és a talaj szerves anyaggal való dúsítását zöldtrágyá­zással is elősegítik. JÖL JÖVEDELMEZ A SZŐLŐ ÉS A GYÜMÖLCS, főleg akkor, ha itt Is a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák. A Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve próbálják ki a legjobb fajtákat, fajtájelölteket és telepítési módszereket. Jelenlegi céljuk a sző­lőművelésnek minél nagyobb mérvű gépesítése. A ma még sok kézi mun­kát Igénylő szőlőművelés munkaerő­problémáit részesműveléssel oldották meg. Ez a módszer Jől bevált. A meg­felelően gondozott szőlő tavaly tíz tonnán felüli átlagterméssel fizetett. Kiválóan Jövedelmez a gyümölcsös is, ahol almát és kajszit termeszte­nek. A növénytermesztési ágazatve­zetö véleménye szerint a kiváló mi­nőséget és a bő termést itt is az ön­tözésnek köszönhetik. Tavaly kajszi­­barackból például egy-egy fa átlagá­ban 40 kiló gyümölcsöt szüreteltek. ■ á- ■ A vajnoryi szövetkezet dolgozóinak átlagkora harminc év körüli. Sokan jöttök ide dolgozni Bratislavából és a környékbeli falvakból. Mintha az utóbbi években megfordult volna a munka utáni áramlás iránya. Igaz, ebben jelentős szerepe van a szövet­kezet szociális gondoskodásának, a­­mely többek között a lakásproblémák megoldására összpontosul. Az ésszerű szociálpolitikával párosuló anyagi ér­dekeltség, a széles körű szocialista versenymozgalom jól kamatozik. Mind­ez a becsületes helytállásban, a fel­adatok túlszárnyalásában mutatkozik meg, amive] méltóan járulnak hozzá az SZNF 40. évfordulójának megün­nepléséhez. KLAMARCSIK MARIA Tömören fogalmazva: a szövetkeze kezdettől fogva napjainkig előharco sa volt az újna^t, a haladónak. Mindéi bizonnyal éppen ebben rejlik az, hog a gazdaságban mindig megtalálták < módját a nehézségek leküzdésének valamint a városi szövetkezetekre jellemző hátrányos helyzetük mérsé kelésének. Nemcsak, hogy megálltál a helyüket, hanem a náluk sokka kedvezőbb adottságú gazdaságokol felülkerekedve a Bratislava-vidéki já rás élenjáró mezőgazdasági üzeme közé zárkóztak fel. Hanem az általános megállapító sokról térjünk át a tényekre, ponto sabban a gazdaság sikerének nyitjá ra. Ugyanis a Kis-Kárpátok lábánál, t szüntelenül terjeszkedő nagy váró: nyúlványainak szorításában meghú zódó 1300 hektáron gazdálkodó sző vetkezet lehetőségei igen korláto zottak. s talajadottságai sem éppen t legkedvezőbbek. Hiszen a talajok zö me a második minőségi osztálybar van. Viszont — a hátrányos helyzei mérséklésére — olyan termelési szer­kezetet hoztak létre, amely teljeser megfelel a gazdaság adottságainak s figyelembe veszi a termelés közgaz­dasági vonatkozású kérdéseit is. A! optimális szerkezetet csakis a terme­lés ésszerű összpontosításával és sza­kosításával érhették el. Az állatte­nyésztés szakaszán a tej- és a barom­fihústermelésre szakosodtak. Az ezer hektárnyi szántóterületen túlnyomóan gabonaféléket és takarmánynövénye­ket termesztenek. A domboldalakon, közel kétszáz hektáron szőlőt, a szán­tóföldi termelésre kevésbé alkalmas 88 hektár síkvidéki területen pedig gyümölcsöst telepítettek. Természetesen mindez önmagában véve kevés. Több kell ahhoz, hogy a fukar főidből kimagasló hozamokat csikarjanak ki. Hogy miképpen, arról a közelmúltban tett látogatásunk so­rán Anton Čavojský agrármérnökkel, növénytermesztési főágazatvezetővel beszélgettünk. A GABONAPROGRAM stkeres megvalósítása elsőrendű iel­­adata a szövetkezetnek. Célkitűzésük szerint hat tonna felett szeretnék ál­landósítani a kalászosok átlaghoza­mát. A búzatermesztésben már na­gyon közelítenek a célhoz. Az utóbbi három év átlagában ugyanis a terme­lési tervet 119 százalékra teljesítették az elért 5,85 tonnás hektárhozam jó­voltából. Ám ha globálisan értékeljük a szemesek termelését, akkor is a há­rom év átlagában 15 százalékkal túl­szárnyalták a tervet. Az idén is a gabonafélék termesz­tése a vártnál jobb eredménnyel járt. A búzából hektáronkénti átlagban be­takarított 7,18 tonna kétségtelenül rekordot jelentett a szövetkezet éle­tében. Ezldáig a csúcs a 8,5 tonnás terméshozam elérése volt Nem cso­da hát, hogy a kalászosok idei terme­lési tervét mintegy 40 százalékkal túlteljesítették. Ha a szemes kukorica termesztésében sikerül elérniük a tervezett szintet, akkor gondolom, már olyan szilárd alapot teremtettek, hogy még egy kedvezőtlenebb évjárat earn Inonthatia moo Я Oahnna ПГПОГЯТП lelőbbeket. Továbbá szigorúan be kell tartani az agrotechnikai fegyel­met, s ennek szüntelen tökéletesíté­sével fajtaspecifikus agrotechnikai eljárások alkalmazását szorgalmazni — magyarázta a növénytermesztési ágazatvezető a csúcshozamok elérése mikéntjének lényegét. Nem alaptalan szavak ezek. Az idén is sok mezőgazdasági üzemben meggyőződhetek a fajta, az elővete­­mény, a talajelőkészítés, a vetés, a tápanyagpótlás, a növényápolás, de nem utolsó sorban az aratás minősé­gének jelentőségéről a hozamok ala­kulásában. A szövetkezetben a leg­megfelelőbb fajtákat kisparcellás kí­sérletekben próbálják ki. Az idén a leghálásabbnak — 8,04 tonnás hek­tárhozammal — a Vlginta (BU-20) őszibúza-fajta bizonyult. Ezt a 7,88 tonnás hozammal a Vala fajta és a 7,82 tonnás átlagterméssel az SO- 6300-as fajtajelölt követte. Az emlí­tett fajtákat a termőterületnek több mint hatvan százalékán termesztet­ték. A szövetkezet agronómusait szünte­lenül foglalkoztatja a gabonafélék hozamai további növelésének lehető­sége. Ezért a búza többszöri adagok­ban történő nitrogántrágyázásával. 7.ötéves tervidőszakára kitűzött cél­jainak elérését. Sőt az ötéves terv túlszárnyalásával számolnak. AZ AGROTECHNIKAI FEGYELEM — Immár szinte közhelyként hangzó fogalom, a valóságban azonban a legjelentősebb tartalékaink forrása. Elsősorban ebben kell látnunk a nap­jainkban is tapasztalt jelentős kü­lönbségeket a hasonló feltételek kö­zött gazdálkodó mezőgazdasági üze­mek gabonatermelési eredményeiben. A nemesítők kiváló biológiai anyagot bocsátottak a mezőgazdászok rendel­kezésére. Am tudni kell kihasználni ezeket, illetve kiválasztani — az adottságokhoz mérten —' a legmegfe-A város melletti szövetkezetek sorsát rendszerint az ipar von­zalma és a városi élettel velejáró munkalehetőségek sokasága bé­lyegzi meg. Többségük csak igen nehezen boldogul a szüntelenül fennálló munkaerőhiánnyal, ami érthetően a gazdasági eredmé­nyekben is visszatükröződik. Persze akadnak fényes kivételek is, olyan gazdaságok, mint a vajnoryi Szlovák Nemzeti Felkelés Egysé­ges Földmüvesszövetkezet, amely megalakulásától, vagyis 1950-től kezdve követésre méltó példával járt elöl, kezdetben a falu szocia­lista átépítésében, majd később a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés megalapozásában, s napjainkban a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak alkalmazása terén.

Next

/
Thumbnails
Contents