Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-25 / 34. szám

i mm qi$áíj#*wnlt CICKAFARK Ä cickafark a fészekvirágza­­túak családjába tartozó évelő növény. Az egész országban megtalálható, főleg az utak mentén, réteken, szántófölde­ken, patokpartokon és erdöszé­­leken díszük, de olykor a ker­tekben Is előfordul. A szétmor­zsolt virág illata a kamilla il­latára emlékeztet. Gyógynövényként kizárólag a fehér fészekvirágíatot gyűjt­jük, mégpedig virágzás .kezde­tén és legfeljebb 1 cm-es szár­résszel. Persze gyűjthető az egész növény Is (25 cm es szár, virágzattal együtt). Má­justól szeptemberig virágzik, tehát egész nyárra Jó termé­­szfetjáró foglalatoskodást kínál, Gyűjtését elsősorban gyerme­keknek ajánljuk, mert a nö­vény nem tartalmaz mérgező anyagokat és a kezet sem szur­­kálja össze. Ha nincs harmati napon el­terítve is szárítható. Ha hosz­­szabb szárral gyűjtjük, akkor olyan időpontot válasszunk, amikor a növény sok félig ki­nyílt virágot tartalmaz. Száradási arány a virág ese­tében 6:1, a virágos szár ese­tében pedig 4:1. A drog felvá­sárlási ára 10, illetve 6 korona kilónként. A cickafark a legrégibb gyógynövényeink egyike, gyógy­­hatását sokrétűen megvizsgál­tuk. Mindenekelőtt az étvágy­­gerjesztő, emésztést serkentő, idegerösítő, vérzést elállító, fertőtlenítő, görcsoldó, epe- és májműködést szabályozó, vér­nyomáscsökkentő, menstruációs zavarokat megszüntető, vala­mint a húgy- és légzőszervi bántalmakat gyógyító hatása érdemel említést. A gyógyszer­­ipar 17 féle teakeverékben hasznosítja. A népgyógyászatban hasme­nés, gyomorfájás, felfúvódás és köhögés, továbbá belső vérzé­sek (tüdő, vese) és makacs vér­­szegénység gyógyítására is használatos. Külsőleg használt főzete (borogatás, lemosás, für­dővíz) meggyorsítja a sebek gyógyulását, megtisztítja a bőrt a kiütésektől és a kelésektől, s a vérző aranyérre Is jó ha­tással van. Ínysorvadás és man­dulagyulladás esetén a cicka­farkból készült teát szájöblítő­ként hasznosíthatjuk. Dr. NAGY GÉZA TERMELJÜNK REBARBARÁT! A rebarbara Kelet-Szibériá­­ból és Mongóliából származik. Zöldségként néni régen fo­gyasztjuk, viszunt gyógynö­vényként már régóta ismeretes. Gyökerét Kínában már négy­ezer évvel ezelőtt gyógyásza­ti célokra használták. A növény Európában először Angliában honosodott meg. a­­hol a leveleit spenótként el­készítve fogyasztották. A re­barbara termesztése a 18. szá­zadban vette kezdetét, majd\ más országokban is elterjedt. Helyenként dísznövény gya­nánt termesztik. Nálunk csak a liázikertekben díszük, kertész­­kednink tőosztással szaporítják. A rebarbarát jól fejlett, hú­sos levélnyeléért termeljük. A piacképes árunak szánt levél­nyelek hossza legalább 300 mm, középátmérője pedig 15 mm legyen. A levélnyelek ér­tékét a nagy (2,6 százalék) al­­masavtartalom adja. Fogyasztá­sa frissítő, vér- és vesetisztító hatású. A zöldség 100 gramja 15 mg C-vitamint és jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz. A rebarbarából bor is készít­hető, amely szintén vér- és ve­setisztító hatású. A csuntbeteg­­ségben szenvedőknek nem ajánlják a rebarbarát, mivel nagy a savtartalma. A rebarbara évelő növény, magvetéssel vagy leosztással szaporítható. Magja korán el­veszti csírázóképességét, ezért beérés után röviden el kell vetni (szeptember). A nyert pa­lántákat egy év múlva lehet állandó helyre ültetni. A tő­osztás egyszerűbb és biztosabb módszer: a letermett töveket felszedjük és éles késsel annyi leié vágjuk, ahány hajtás, il­letve hajtásrügy található raj­tuk. Egy tőből általában 3—4 dugvány készíthető. A lóosz­lás legmegfelelőbb ideje az ősz (október). A dugványokat lxl méteres térállásban tele­píthetjük el, de valamennyit fel kell kupacolni. A következő években a talajt gyakran ka­páljuk és rendszeresen trá­gyázzuk: a sárközükbe ősszel 10 négyzetméterenként 30 kg istállótrágyát, tavasszal 2,0 kg 40 százalékos kálisút. 0.4 kg szuperfnszfátol meg 0.2 mész­­salétromut juttatunk. Három­évenként meszezni kell a talajt (15 kg oltott mész). A tövekről a telepítést kö­vető harmadik évben szedhe­tünk első ízben termést Egy tőről egyszerre két-liárom |i>l fejlett külső levelet vehetünk le. A betakarítás áprilistól jú­nius végéig tart, miközben a fejlettebb tövekről hetente akár kétszer is szedhetünk le­velet. A termést gyursan fel kell dolgozni. A hámozott levélnye­let hőkezelés után fogyasztjuk. Készülhet belőle kompót. hideg leves, édes máriás, kocsonya, gyümölcsíz, gyümölcskréin, ka­lácsba töltelék vagy bor. MAGDA VALSÍKOVA ag­rármérnök, a mezőgazda­sági tudományok kandi­dátusa létét a kert és a saját javára sem álltak haragban. Manapság hasznosíthatja. Az okkal-ok sokan legszívesebben a kertben nélkül végzett vegyszeres per- is vegyszerrel irtanák a gyo­­metezés gyakran több kárt mot, megfeledkezve arról, hogy okoz, mint amennyi előnyt re- a talajt időnként kapálni, szel­­rnélünk tőle. lőztetni is kell. Arról nem is Szorgalmazzuk! Az egészségünk és környe­zetünk védelmére való törekvést jelzi, hogy or­szágszerte egyre több hive akad a biológiai módszerekre alapozott kertművelésnek. A Bodrogközben is gyarapszik azoknak a kerttulajdonosoknak a száma, akik a vegyszereket mellőzve, mindinkább előtérbe helyezik a kártevők elleni vé­dekezés természetes tornáit. És ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az általuk termelt gyü­mölcs férges, vagy az ö fáik betegségtől fertőzöttek. Az egyik kertészkedő a mi­nap arról beszélt, hogy bioló­giai kertművelésre csak az vál­lalkozhat, aki jól ismeri a kert­jét és a növényeket, tisztában van a természetben lejátszódó folyamatok jelentőségével stb. Mert a káros rovarok mellett hasznosak Is élnek kertünkben. Aki ismeri az élettevékenysé­güket, a hasznos rovarok jelen-A biológiai kertművelésről hazánkban egyelőre igencsak eltérőek a vélemények. Gyak­ran mondogatjuk, hogy nagy­apáink csakis végszükség ese­tén permetezték a fákat meg a szőlőt, akkor Is csak rézgálic­­cal, és mégis sok egészséges gyümölcsöt termeltek. Nem el­lentmondása ennek, csupán a teljes igazság tartozéka, hogy nagyapáink többet Is dolgoz­tak; gondosabban metszettek, a fákról rendre leszedték a fer­tőzött leveleket, levágták a hernyófészkeket, és a kapával beszélve, hogy némely — tűz­­zel-vassal irtott — gyomok bi­zonyos feltételek közepette még hasznosak is lehetnek. Aki vegyszerek nélkül akar termelni, annak együtt kell él­nie a növényekkel, figyelni kell azok fejlődését és a szükséges beavatkozásokra mindig a leg­megfelelőbb időben kel] sort keríteni. Tudjuk: a vegyszer drága, azonkívül károsítja vagy károsíthatja a környezetet. De a használata kényelmes. Miért éppen ez a legfőbb szempont, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a kerti munka — főleg a szellemi munkát végzőknek — mennyire fontos egészsé­günk óvása szempontjából. Ojabban gyakran tapasztal­juk, hogy a kertészkedők imi­gyen kínálják árujukat a pia­con: — Ez a zöldség nem lá­tott vegyszertl Elhisszük, hogy így igaz. Főleg akkor, ha idős, nyugdíjas emberek szájából halljuk, mert ők még ragasz­kodnak a hagyományos mód­szerekhez, és bennünk bizony gyakran megfogalmazódik a kérdés — vajon mivel perme­tezték, hogyan trágyázták a piaci asztalokon halomba ra­kott zöldséget és gyümölcsöt, s elmúlt-e már a felhasznált vegyszerek élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje? A fo­gyasztó biztonsága » érdekében Is szorgalmazni kell a biológiai kertművelési módszerek ter­jesztését. (ibj 1 Augusztus első szoiuliat­­vasárnapján szokatlanul nagy vilit a sürgés for­gás a podafai (Puvuda) kultúr­­házban Nem véletlenül, ugyan­is — a szélsőségesen szeszé­lyes időjárásra való tekintettel — iff kapott helyet a növen­dék tenyésznyulak első csalló­közi kiállítása. t i HOSSZÚ VOLT AZ ÚT IDÁIG Hodúr Intre, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Dunaszerdalielyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkára elégedetten szemlélte a látogatók komoly érdeklődé­sé t. — Tulajdonképpen másfél évtizede tervezgettük egy ilyen, a mi vidékünkön párját ritkító bemutató megtartását, de a tettekig soha nem jutottunk ei Mindig voltak aggályosko­­dók. akik a hagyomány hiányá­ra hivatkozva, a kényelmesebb utat. a kockázatvállalás mellő­zését választották. Persze, ha juliban megvizsgáljuk a kér­dést. részben igazuk volt. mert ilyen kiállítás sikeréhez snk szavatolta!) fajtatiszta tenyész­állat kell, nálunk viszont elég nehéz volt meggyőződni a te­nyésztőket a törzskönyvezés előnyeiről. — Végül azért mégiscsak te tő alá hozták a bemutatót — Ez jórészt annak köszön­hető, hogy Picblík Zdenék te­nyésztőtárs, a pódafai alapszer­vezet titkára és még néhány lelkes nyulász kitartóan szur­­galmazta, hogy legalább te­gyünk kísérletet a szokatlan seregszemle megrendezésére. Mint a tények igazolják, ne­kik volt igazuk. A SIKER ALAPJA: TÖRZSKÖNYVEZETT Állomány Picii lí к Zdenék nevét első­sorban a díszmadár- és ebte­nyésztők ismerik — ' és nem Anya és lánya kel­lemes perceket töl­tenek a kiállításon. Vajon melyikük kezdeményezte a kiruccanást? csupán hazánkban! —, de fe­leségével és gyermekeivel együtt a nyulászatban és a galainbte­­nyésztéslien is rangos eredmé­nyeket tud felmutatni Tőle kérdeztem, milyen cél vezérel­te, amiknr a bemutató megren dezését szorgalmazta? folytatás — Jó) ismerem a kisállatte­­nyésztöi mozgalmi! eredményeit és problémáit, tehát a háztáji nyúltenyésztés helyzetét is reá­lisan meg tudom ítélni. A fajta­tiszta állatuk iránti érdeklődés soha nem volt nagy. de amióta fellendült a pensenyenyiíl-felvá­­sávlás, azóta még inkább hát­térbe szorult a törzskönyvezés. Pedig szövetségünk alapsza bályzata határozottan kimond ja, hogy az alapszervezetek tagjai kötelesek fajtatiszta ál­latokat tartani. A tenyésztők zöme azonban abból indul ki, hogy a pecsenyenyulakat fel­vásárló Rranko vállalat nem tesz különbséget a fajtatiszta szülőktől származó és a ke resztezéssel előállított vágó­állatok között. Igen ám, csak­hogy a háztájiban is illenék ésszerűbben termelni. A pecse­­nyenyúl-előállító keresztezés előnyös, de kizárólag akkor, ha fajlatiszta szülőket kereszte­zünk. — Tudomásom szerint ez a járás évek úta fejhns.szal vezet a nyúlfelvásárlási versenyben. — Igen. éllovasuk vagyunk, de ez még nem azt jelenti, hogy nálunk minden rendben van. Az utóhbi években több járás­ban komolyan fellendült a nyúltenyésztés. Egyelőre alig­ha atudnak befogni vagy meg­szorítani bennünket, de ne­künk már a jövőre kell gon­dolni. Arról már nem is be­szélve. hogy a rangosabb ha­zai és külföldi kiállításukon való szerepléstől is csak úgy várhatunk kotnulyahb sikere­ket, ha szakszerűbbé és szín­vonalasabbá tesszük a tenyész­tői munkát. Ennek pedig első feltétele. Imgy törzskönyvezett alapállnmánnyal dolgozzunk. ORSZÁGSZERTE FELFIGYELTEK A KEZDEMÉNYEZÉSRE Kezdetben azt hittem, amo­lyan járási kiállításrúl van sző, de a bemutatott állatok és a kiállítók jegyzékét tanulmá­nyozva meglepődve olvastam, liugy az urszág távoli vidékei­ről is érkeztek nyitlak a sereg­szemlére Például brnói. hrec­­iavi, jeseuskéi, michalovcei, vigtasi. Považská Bystrica-i te­nyésztők kedvenceit is megcso­dálhatták a látogatok, s egy­ben értékelhették az ottani te­­nyészmunka színvonalát. — M.int az elnevezés is jelzi, nem járási, hanem körzeti ez a kiállítás. A szövetség köz­ponti bizottságának nyúlszak­(Folytatás a 3. oldalon) Pichlík Erzsébet győztes vadas törpe nyulai

Next

/
Thumbnails
Contents