Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-25 / 34. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1934. augusztus 25, NÉGYSZEMKÖZT ANNA PETROVlCOVAVAL Partizántüzek emléke Anna Petrovičovát, a Szocialista Munka Hősét régen ismerem, de még nem volt alkalmam vele személyesen. hosszabb időn keresztül beszélni. Ám a minap szerencsém volt, mert talál kozhattam vele a munkahelyén és az otthonában. A munkahelyén tisztelik és becsülik. Fürge a szeme, ügyes mozdulatai semmiben sem különböz­nek a műhelyben dolgozó lányok mozdulataitól. A „Csehszlovák—Szov­jet Barátság“ műhely zsongott a fia­talos lendüíettől. Amerre csak néz az ember, mindenütt rend, tisztaság, kellemes légkör. Meggyőződtem ró­la, hogy jó hangu­latot tud teremte­ni a munkahelyen. Tud az emberek kel bánni. Щ Milyenek a munkatársai? — kérdeztem a tíz­perces pihenő alatt. — A lányokra gondol, akik a mű­helyben dolgoz­nak? Nagyon ked­vesek, igazán jók. — Némi gondolko­dás után Így folytatta: — A fiatalok olyanok, ahogyan mi hozzájuk köze­ledünk. Fontos, hogy mindegyikük­höz megtaláljuk az utat. Szépen kel! velük bánni. A munkájukat elismer­ni. Az Itteni fiatalokkal hegyeket is megtudnék mozgatni. Dolgosak és szeretnek szépen öltözködni. Szeret­nek szórakozni és vidámak lenni. Érezhettem, hogy Anna Petrovičová mennyire szívén viseli a fiatal mun­­kásgeneréció nevelését. Végeredmény­ben feladatának egy része, hiszen a Tôketerebesi (Trebtšov) Élelmiszer­­ipari Kombinát csomagolójában egy műszakban hetven ember dolgozik. Többségük fiatal. Közben a délelőtti műszak letelt. Félórányi séta után a lakásán fogad. Fényképalbumokat mutogat és a fia talkorl emlékeit Idézi. — Demanováben születtem, a volt férjem szintén. Ma már ez a köz­ség Liptovský Mikuláshoz tartozik. A férjem tizenkilenc évesen lépetl be a kommunista pártba. Amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, az első hivő szóra mentünk a hegyekbe. ф Hogyan emlékszik vissza a fel­kelés kitörésére? — kérdezem. — A Szlovák Nemzeti Felkelés nem tört ki váratlanul, sem véletle­nül. A szlovák klérofasiszta kormány nemzetellenes politikája és elkötele­zettsége a hitlerizmus mellett éles ellentétben volt az egyszerű szlovák emberek érzelmeivel. Az illegális A második világháborü, különb sen a Szlovák Nemzeti Felke­lés idején a nemzeti felszaba­dító harc alapformájává vált a par­tizánmozgalom, amelyet Szlovákia Kommunista Pártja irányított. A partizánmozgalom a negyvenes évek elején vette kezdetét, amikor az SZLKP vezetésének felhívására megalakultak az első harci JánoSík­­csoportok. Ilyen csoportok Szlovákia különböző részein már 1941 végén és 1942 elején léteztek. Ezek azonban kis létszámú és gyengén felfegyver­­sett csoportok voltak, akiknek tagjai túlsúlyban helyi szabotázs-akciókat szerveztek. Az első jól felszerelt har­ci Jánogfk-csoport 1942 áprilisában a Michalovce környékbeli erdőkben ala­kult meg Pavel Boroš vezetésével. Má­jusban a Kis-Kárpátokban megalakult a janko Kráľ partizáncsoport, amely­nek vezetője fsroslav Hlinecký volt. Ezek az első csoportok szétestek, még nem tudtak hathatós tevékeny­séget kifejteni. Akkoriban a partizán­mozgalom még nem árt el átütő si­kereket, mert Szlovákiában hiányoz­tak a kedvező feltételek. Még az SZLKP sem szerzett elég tapasztalatot a harci formák szervezésével kap csolatban. A partizáncsoportok megalakulásá­ra jő feltételek teremtődtek 1943-ban, a szovjet- hadsereg sztálingrádi és kurszki győzelme után. Ebben az év­ben a szlovákiai partizáncsoportok már szilárdabb háttérrel rendelkez­tek. s 1943 tavaszán Ladislav Exnár vezetésével a stiavnicei hegyekben megalakult a Sitno partizáncsoport, Felső Nitrán Albin Grznár szervezett partizáncsoportot. Áprilisban formáló­dót František Hagara vezetésével a Vtáčnik partizáncsoport, amely mag­­vát képezte a későbbi felső-nitrai partizánbrigádnak. Fokozatosan parti­záncsoportok alaknltak a volt krem­­nical és breznóf járásban, továbbá Kelet-Szlováklában, főleg Tőketerebe­­sen (TrehiSovt, Gálszécsen (Sečovce), Gelnfrán és másutt. A partlzánmozgalnm fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségűek voltak kommunista pártszervezetek, az ille­gális nemzeti bizottságok és a szov jet partizánszervezűk különösen 1943- tól használták fel ezeket az érzelme­ket arra, hogy a népet a fegyveres ellenállásra készítsék fel. A felkelés akkor tört ki, amikor a kormány sta­táriumot hirdetett, s a német meg­szálló katonaság különböző irányból tört rá az országra, hogy azt közvet­lenül Is elfoglalja, s onnan törjön ki az előrenyomuló szovjet hadsereg el­len. A kommunista párt és a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. augusztus 30-án felhívással fordult a néphez, a Banská Bystricában működő Szabad Szlovák Rádió közvetítésével. A hívó szóra az ország hegyvidékeiről sok ezer ön­kéntes jelentkezett. Közöttük mi fs. A szlovák hadseregnek mintegy hat­ezer katonája és tisztje szintén a fel­kelők oldalára állt. A felkelés körül­belül 20 ezer négyzetkilométernyi te­rületre terjedt ki, ahol több mint másfél millió lakos élt, s mintegy 80 ezer férfi állt fegyverben Ez is azt bizonyltja, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés Európa egyik legnagyobb és leghosszabb Ideig tartó fasisztaelle­nes megmozdulása volt. Ф ön, személyesen hogyan vette ki részét a felkelésből? — Mindenki, aki épkézláb em­ber vplt, a hegyekbe költözött Dere­kasan harcolt mindenki, aki csak fegyverhez jutott. Mi. fiatalok a ver­mekben voltunk Egyik, este eljöttek utánam a kunyhóba, hogy megsebe­sült az egyik partizán, vérre van szüksége. Megijedtem, azt hittem, hogy az én fiúm, de más volt, vért így is adtam — először életemben. Aztán, ha vérre volt szükség jártam a kunyhókat és toboroztam a véradó­kat. Gondoztuk, ápoltuk a sebesülte­ket, s talán így kezdődött a munkám a Csehszlovák Vöröskeresztben. Anna Petrovičová, a munka hőse, szerényen húzza elő kitüntetéseit, Legfelül megcsillan a Szocialista Munka Hősének aranycslllaga, majd a példás munkáért kapott többfajta kitüntetés, az SZNF-ben való részvé­telért, a véradásért kapott Jánský­­érem ezüst fokozata Köze! hatvan­­szőr adott térítésmentesen vért és sok véradót szerzett. Visszatérve a nemzeti felkelés em­lékeire, Anna Petrovičová elmondja, hogy a partizánok a liptói hegyekből a Felső-Nyitra vidékére mentek segí­teni, ahol a nérhet fasiszták túlerő­ben voltak, és mintegy ezer harcost és békés polgárt kínoztak halálra, vagy lőttek agyon. Több községet fel­égettek, s a lakosságukat — örege­ket, asszonyokat és gyerekeket — halomra lőtték. A túlerő ideiglenesen győzedelmeskedett a hős felkelők fő lőtt, s arra kényszerítette őket, hogy mélyebben húzódjanak vissza a he­gyek közé. Elesett Banská Bystrica is, a felkelés szíve. — A szlovák hegyekben azonban nem aludtak ki a partizántüzek, mint ahogy nem aludt ki az az eltökélt akaratunk sem, hogy harcolni fo­gunk, míg meg nem érkezik a Vörös Hadsereg — mondja könnyes szemek­kel. — Csak a mi vidékünkről száz és száz nő, öreg és gyerek kockáz­tatta életét, hogy élelmet, orvosságot, töltényt vigyen a hegyekbe, és fon­tos híreket adjon át. Az a néhány hónap, amely a Vörös Hadsereg megérkeztéig telt el, éle­tem legkegyetlenebb időszaka volt. De akkor értettem csak meg — a lip­tói hegyekben — egész életemre, hol a helyem, s milyen eszme nevében kell élnem. Észreveszi, hogy egy pillanatra megállt a szemem a férje fényképén: — nagyon jó férj volt, megértette a munkámat, gondjaimat. Sokban segí­tett széles politikai ismereteivel. Se­gített a gyermekek nevelésében. Bi­zony eltelt az Idő, a két fiam és a lányom kirepült a családi fészekből. Míg beszél, szüntelenül arra gon­dolok; ide,- ebben a lakásba mindig érkezik valaki, aki tanácsot kér, aki elmondja gondjait, problémáját. An­na Petrovlčováról köztudott, hogy mindig megért másokat, együttérez velük, tud tanácsot adni. Ügy is mint ember, úgy is mint a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Anna Petrovičová abban a bizottságban dolgozik, amely a közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatások tevékenységét kíséri figyelemmel. Széles problémakör. . — Az utóbbi időben sokat javult a közlekedés. A kereskedelemben min­dig van mit javítani. Fiatalasszony­ként kerültem ide és a kereskedelem­ben a mai helyzet az akkorival össze sem hasonlítható. Végigsétálunk a városon. Örült, hogy a város arculata teljesen meg­változott, megszépült, megcsinosodott. Egy szál vörös virágot is vitt a hábo rús hősök síremlékére. — A Szlovák Nemzeti Felkelés óta 40 év telt el Hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek úgy kell együtt él­niük a szocialista Csehszlovákiában, hogv az embereknek már soha ne kelljen újabb háborús hősök sírem­lékeire virágot vinniök — mondotta búcsúzásul Anna Petrovičová, az SZNF résztvevője. Illés Bertalan EPRE KÉSZÜLVE szlovákiai partizánmnzgalora felada­tainak és jellegének meghatározása­kor. 1943 szeptember elején Ivan К. Ba­­fata—Jegorov vezetésével Kelet-Szlo vákiában megalakult a Csapajev par­tizáncsoport. A humennéi járásban a megszökött szovjet hadifoglyok alakí­tották meg a Pugacsev partizáncso­portot, amelynek A. G. Jemeljanov volt a vezetője. További partizáncso­portok alakultak meg Liptőban, az Aiacsony-Tátrában, a átiavnicai és a kremnicai hegyekben. A partizánmozgalom szempontjából az 1944-es év jelentette a kicsúcsnso­­dást. Július végén a szlovákiai parti­zánmozgalmat ás a fasisztaellenes harcot a Szovjetunióból érkezett par­­tizánszervezőkkel erősítették meg. Az első. tizenegy tagú ejtőernyős csoport P A. Velfcskov vezetésével 1944. jú­lius 25-én az éjjeli órákban ért föl­det Liptovská Osada térségében. Okét követték a Ladislav Kalina, az Ernest Bielik. az A. Sz. Jegorov és a Micbal Sečanský, az SZNF kezdetéig pedig a Ján Ušiak. a Teodor Pola és a Faust kapitány vezette partizáncsoportok. Ugyanakkor Lengyelországból megér­keztek a Belov—-Kovalenko; a Karasz­­jov—Sztyepanov, az M. I, Snkajev, e V. A. Kvityinszkij. a P. Sz. Tyibonov stb. vezette partizáncsoportok. A Szovjetunióból megérkezett szer­vezők és e szovjet partizánegységek meggyorsították a forradalmi helyzet Nem túlzás azt állítani, hogy társa dalműnk ezekben a napokban a Szia vák Nemzet Felkelés 40. évfordulója jegyében él. A társadalmi szervező tek, az intézmények, vállalatok ün­nepi rendezvények egész sorával ké­szülnek a megemlékezésre. Népünk általános tisztelgésén túl egy tömeg szervezet előkészületeiről azonban ügy érezzük, külön is szólnunk kell. Nem kétséges, hogy számukra jelent legtöbbel a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka, ők tudják a legjobban fel­mérni azt az utat, amelyet négy év­tized alatt megtettünk; ők, akik szín te kivétel nélkül az egykori harcok aktív résztvevői voltak valamilyen formában. A Fasisztaellenes Harcosok Szövet­sége Szlovákiában 71 ezer 300 tagot tömörít, 1430 alapszervezetben. A szö­vetség tagjainak átlagos életkora — B0 év. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen hadd mondjuk el még egyszer: a négy évtizeddel ezelőtt vívott har­cok aktív résztvevőiről van szó. akik számára életük meghatározó élményé­vé vált a háború, a fasizmus Európát fenyegető réme, s akik fiatal éveiket az ellene való harcnak szentelték. Ennek kicsúcsosodását jelentette a Szlovák Nemzeti Felkelés; úgy, ahogy ők átélték, az utánuk következő nemzedékek természetesen nem élhet­ték át, éppen ezért tartják kötelező­nek a felkelés hagyatékának tovább­adását. Most tehát, amikor csak né­hány nap választ el bennünket a di­cső évforduló országos ünnepségeitől, illő szólni arról, hogyan veszik ki belőle a részüket azok, akik a har­cokból is kivették. A Banská Bystricán sorrakerülő központi ünnepségeken a szövetség tagjai külön menetoszlopof alkotva vonulnak majd az évforduló előesté­jén a felkelés emlékművéhez, majd onnan az SZNF Múzeumához, hogy egykori harcostársaik emléke előtt tisztelegve elhelyezzék a megemléke­zés virágait Másnap, az évforduló napján a szövetség szlovákiai köz­ponti bizottságának rendezésében nagyszabású ünnepi ülésre kerül sor, amelyen az SZLKP és a Nemzeti Front Központi Bizottságának küldött­ségén ktvül több külföldi delegáció is részt vesz. Ugyanezen a napon nyitják meg Svidntken ünnepélyes keretek között a Fasizmus elleni harc hetét, amelynek védnöke a szövetség központi bizottsága, s amely egyben megemlékezés a hazánk felszabadu­lásának kezdetét jelentő Kárpát-duklai hadművelet 40. évfordulójáról is. Szlovákia fővárosában. Bratislavé­­ban is több jelentős rendezvényre kerül ser a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége városi szervezeteinek ren­dezésében. Augusztus 31-én a városi pártbizottság épületében beszélgetés lesz a Bratislavában élő egykori par­tizánparancsnokokkal; ugyanezen a napon a jől ismert Partizánréten le­leplezik A. Snopek szobrászművész­nek a felkelést szimbolizáló alkotá­sát, amit a bratisiavai dolgozók ün­nepi békemenete, illetve esti tábor­tűz követ. A rendezvényre több mint tízezer résztvevőt várnak. Járásonként is gazdag és sokrétű az a programsorozat, amellyel a szö­vetség tagjai járulnak hozzá az ün­nephez. A dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járásban például — az Autóközlekedési Vállalat dolgozóival együtt — az Ünnep előestéjén megko­szorúzzák az SZNF emlékművét, más­nap pedig nagyszabású békeünnepség keretében emlékeznek meg a felkelés hőseiről és a fasizmus áldozatairól. A komáromi (Komárno) járásban, pontosabban a járási székhelyen az évforduló előestéjén ünnepélyesen meggyújtják a „Partizán-tábortüzet“; az ezt követő békeünnepségen vár­hatóan a város több ezer polgára vesz majd részt. Másnap hasonló rendez­vényre kerül sor a járás szinte vala­mennyi helységében. Léván (Levice) a járási ünnepséget követően nagy­szabású lövészversenyt készítenek elő a szövetség tagjai, melynek érdekes­sége, hogy a résztvevők kipróbálhat­ják a felkelésből megmaradt fegy­vereket is; ugyancsák vonzó rendez­vénynek ígérkezik a Prieslk csúcs megmászása, szeptember 8-án. Nyit­­rán (Nitra) — a Honvédelmi Szövet­ség járási bizottságával együttműköd­ve — szember 9-én repülőnapol szer­veznek a jantkovcei repülőtéren, ame­lyet motorcross-bemutató követ. Eny­­nyit — természetesen a teljesség igé­nye nélkül — a Fasisztaeilenes Har­cosok Szövetsége által az SZNF 40. évfordulója tiszteletére előkészített rendezvényekből. VASS GYULA Á tagság korösszetételének alakulása betetőzését, amely 1044' augusztusá­nak végén a Szlovák Nemzeti Felke­lésben csúcsosodott ki. 1944 szeptemberében Szlovákiában 17—18 ezer (az SZNF idején összesen húsz ezer) partiján harcolt. A parti­zánegységek jelentős szerepet töltöt­tek be a felszabadult térségek és a forradalmi hatalom védelmében. A partizánegységek a felkelés leverése után is megőrizték harci erejüket, de új feltételek között harcoltak. Az első a Komintern Végrehajtó Bizottságá­nak 1943. január 5-i keltezésű irány­elvei. amelyek tartalmazták a hazai fasisztaellenes harc legfontosabb fel­adatait, új feltételek között. Ezen irányelvekből indult ki az SZLKP 5. Illegális Központi Bizottsága is a Szlovák Nemzeti .Felkelés előkészíté­sekor és lefolytatásakor, valamint i , ____ Mzánmozgalom Szlovákiában csehszlovák hadsereg felbomlása után a partizánok képviselték a legfonto­sabb fegyveres erőket, s a partizán­háború volt a nemzeti felkelés alap­formája. 1945 elején a partizánegységek szinte az összes hegyi térséget behá­lózták. Ekkortájt Szlovákiában 17 partizánbrigád, 22 partizáncsoport volt, összesen tizenhárom és fél ezer partizánnal. A partizánegységeket úgy helyezték szét, hogy ellenőrzés alá vonják a német fasiszta hadsereg összes be- és kivezető útját. Ekkortájt a partizánmozgalomra a diverz-akciók növekvő száma volt jellemző. 1945 januárjában és feb­ruár első felében például a partizá­nok 51 helyen megsemmisítették vagy megakadályozták a vasúti szállítást. A front közeledésével javultak a fel­tételek és nőttek feladataik. A parti­zánok a hátországban blokkolták az utakat, megtámadták és megsemmisí­tették a németek utánpótlását, segí­tették a felszabadítéket a felderítés­ben és aktívan harcoltak a falvak és városok felszabadftásáért. Szlovákiá­ban a szovjet hadseregnek, az első csehszlovák hadtestnek és a román hadseregnek nyújtott segítséggel és hazánk feiszahadításával tetőzött a partizánmozgalom. Ezáltal válhattak valóra a Szlovák Nemzeti - Felkelés céljai és teljesül­hetett Csehszlovákia Kommunista Pártjának programja. (blm) Az új technológiai eljárások beve­zetése, a termelés összpontosításának és szakosításának elmélyítése, belter­­lesítésének és hatékonyságának növe­lése megköveteli a mezőgazdaságban’ dolgozók korösszetételének, a férfiak és a nők arányának módosítását, va­lamint műveltségi szintjének emelé­sét. Csehszlovákiában 1984. január else- щ LJJI-EI (ével az efsz-ek állandó dolgozói­nak száma 631 ezer fő Volt, ami a me­zőgazdaságban dol­gozók 70,8 száza­léka. . Az állandó dolgozók közül a férfiak 57,03, a nők pedig 42,95 száza­lékban részesed-____________ nek. A nők rész­aránya csökkenő tendenciát mutat, hiszen például 1970-ben még 50, 1980- ban pedig 45,7 százalékos volt. Ez összhangban van a gépesítés fejlődé­sével és a kézi munka fokozatos el­távolításával. Ugyanis az ú) gépi be rendezésekhez férfiakra, főleg fiata­lokra van nagy szükség. Az efsz-ek tagságának korösszeté­tele az idén az 1980-as év valóságá-PRAHA 1984 Ф Lubomfr Strougai szövetségi mi­niszterelnök Prágában fogadta Nyiko­­laj Talizint, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnökhelyettesét. A cseh­szlovák-szovjet gazdasági együttmű­ködés tövábbi elmélyítéséről tanács­koztak: Megvitatták a KGST néhány időszerű feladatát is, • Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnök ségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára a Liptovský Mikuláš-i járásba látogatott. Tájékozódott az ipari és a mezőgazdasági feladatok teljesítésé ről, a nyári mezőgazdasági munkák menetéről és az őszi munkák élőké szüléiéiről. Lenárt elvtárs ellátogatott a Východná! Efsz-be és a Liptovský Hrádok-Í Tesla vállalatba. A 'szövet­hoz viszonyítva tovább javult. Első­sorban a fiatal korcsoportokba tarto­zó tagok létszáma növekedett, ami örvendetes jelenség. Például a 15—44 éves korcsoportba tartozók száma 40 ezer fővei gyarapodott, így részará­nyuk az 1980. évi 52,4 százalékról az idén 58,8 százalékra növekedett. Vi­szont ezzel párhuzamosan lényegesen — 18 ezer fővel — csökkent a 60 év­nél idősebb férfiak és az 55 évnél idősebb nők száma. így arányuk az 1980. évi 18,8 százalékról 18 százalék­ra csökkent. Az utóbbi években az átlagos élet­kor is kedvezőbbre fordult. Ez az efsz-ekben jelenleg 41,9 évnek felel meg, 1970-ben még 45,8, 1980-ban 43,3 év volt. Az efsz-ekben a férfiak átla­gos életkora 40,5 év, ebből a növény­­termesztésben 41,1, az állattenyésztés­ben 44,3, a nőké 43,8 év, ebből a nö­vénytermesztésben 49,7, az állatte­nyésztésben pedig 43,6 év. Az efsz-ek vonatkozásában a leg­magasabb átlagos életkor a közép­csehországi és a kelet-szlovákiai (42,5 év), a nyugat- és közép-szlová­kiai (42,4 év), a legalacsonyabb pe­dig az észak-csehországi (40,4 év) és az észak-morvaországl kerületben (39,7 év) tapasztalható. (Hn) !!l|llllllll!lil!lllll!!l!llll|l!lll!lll|l|lll||l!IIIIIJIIIIIIIIIII!!llll|lll!Hlllllllill!!lll kezetben a takarmányalap megterem­téséről és a talajjavítás! munkákról tájékozódott. • Gustáv Húsúk, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök Prágában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetét. A csehszlovák—szovjet együttműködés néhány kérdéséről tanácskoztak. • Ján Janik, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára munka­látogatást tett a senlcai járásban. El­látogatott a Dojči Efsz-be, ahol a Rokycany! Gép- és Traktorál iomás kombájnosai. segítettek a búza beta­karításában. Janik elvtárs ezt köve­tően megtekintette a Petrova Ves-1 Efsz unini központját, ahol az állat­­tenyésztési dolgozók kiváló eredmé­nyeket érnek el Otját fl söbottste! Samupl Jurkovič Efsz-ben folytatta, majd a Brezová) Efsz-ben fejezte be.

Next

/
Thumbnails
Contents