Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-07 / 27. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. július 7. Jelentős lépések az újító- és feltalálómozgalomban Hagyománnyá vált, hogy Nitrán minden évben kiértékelik a mezőgazdasági újító- és feltalálómozgafcm előző évi eredményeit. Erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik azokat, akik a legkiválóbb munkát fejtették ki. így történt ez az idén Is. Am az értékelés rendhagyó volt. Sor került ugyanis a 7. ötéves tervidőszak első három évének elemzésére is. Az eddigi pozitív és negatív példák ugyanis hasznosak lesznek a jövő számára. A gondok felismerése tettekre késztette az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának illetékes szerveit. Az összejövetelen ismertették azokat az intézkedéseket és észrevételeket, melyek az újító- és feltalálómozgalom előremozdításának célját szolgálják majd. SZÁMOTTEVŐ FEJLŐDÉS — HÁROM ÉV ALATT Azok, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a mezőgazdasági újító- és feltalálómozgalom eredményeit, gondjait, bizonyára jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak három éve nem visszaesést, hanem fejlődést hozott. Javult a vezetők hozzáállása az újhoz, a korszerűhöz, s ma már a legtöbb mezőgazdasági üzemben nem kampányszerűen, hanem rendszeresen napirendre kerülő témánk tárgya. Szükség is van erre, hiszen köztudott, az utóbbi Időben a hazai iparnak a külföldi piacon csökkent a pozíciója, mert egyes gépeink korszerűtlennek bizonyultak. Mindez magával vonta az ipar devizabevételének csökkenését, így a külföldi -nyersanyagok és a 11- cencek vásárlására alapozott fejlesztés devizahiány miatt körülményes, * s ennek következtében a belső tartaléktik kihasználása törvényszerű folyamattá vált. Ezért is kell értékelni mindennemű előremozdulást az újító- és feltalálómozgalomban, a belső tartalékok feltárásában, ami az utolsó évre már jellemző volt. Az említett időszakban a tervezett újítások számét 101, a megvalósításra kerülő újítások számát pedig 108 százalékra teljesítették. Szám szerint az újítók 31 ezer újítási javaslatot terjesztettek elő, ezek közül 20 ezer a termelés részévé vált. A korábbi időszakhoz mérten fejlődés észlelhető az újítások kihasználása vonalén. Az elért arány nem mondható éppen kedvezőtlennek, mível sok olyan újítási javaslat születik, amelyet csak magasabb szintű termelési körülmények között lehet alkalmazni, vagy további fejlesztésre szorul. De több olyan mezőgazdasági újítást javaslat és találmány is akadt, melyet bizonyos módosítással az iparban is alkalmazhattak. Pénzben kifejezve: az 1981—1983-as években 1 milliárd 28 millió korona értékű társadalmi hasznot hoztak az újítások. A 212 találmányt pedig 157 millió korona értékkel részesedett a gazdaság összbevételében. ILYEN MÉG NEM VOLT A szakemberek véleménye szerint ezidáig a tavalyihoz hasonló eredményes évet még nem zárt az újítómozgalom. Ahelyett, hogy a számok garmadáját sorolnánk, csupán egy-két adatot említünk: a 11 ezer 668 újítás 451 millió korona értékű társadalmi hasznot eredményezett. A meglepően nagy összeg létrejötte részben a elféri szövetkezet alkalmazottjának, Cambala mérnöknek köszönhető, akinek egyszerű eszközökkel előállítható kukoricadarálója 185 millió korona értékű hasznot eredményezett. Javult az újítók jutalmazása is, ami azt igazolja, hogy^ez egyes gazdaságok vezetői a törvény által megszabott lehetőségek keretében növelték a jutalmak összegét azok esetében, akik azt valóban megérdemlik. Persze ezen a téren akad még tennivaló. A rendezvényen kihirdették az újftómozgalom tavalyi eredményeit. Az értékelés járások, üzemek és egyének 'szerint történt. Hosszas felsorolás helyett az egyes kategóriák legjobb helyezettjeit ismertetjük. A járási mezőgazdasági igazgatóságok versenyében az első helyen — összesen 172 újítással — a trnavai, a másodikon a Liptovský MikuláS-i, a harmadikon pedig a poprádi járás végzett. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek versenyében az első helyezést a Bratislava! Borüzem, a másodikat a PALMA nemzeti vállalat, a harmadikat a Baromfiipari tröszt érdemelte ki. Ezeknek a termelőegységeknek az aktivitását az a tény igazolja a legjobban, hogy míg a járási mezőgazdasági igazgatóságok versenyében a trnavai járás átlagában 100 dolgozóra számítva 1,1 újítás jutott, addig a Bratislava! Borüzemnél nyolc. • Az egyének közül Julius hu ká č és Jozef Grgáű, a krupinal szövetkezet dolgozói érdemelték ki a méltó elismerést. Az élelmiszeripari termelésigazdasági egységek versenyében a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] JUHOCUKOR újítói érték el a legjobb eredményeket. Az eredményhirdetés során az újítási javaslatok és találmányok terén elmaradt járásokat ts megemlítették. Míg a losonci (Lučenec) járás mezőgazdaság! üzemei mindössze 67 újítási javaslatot nyújtottak be, addig például az udvarnoki (Dvory nad Zitavou) szövetkezet 28-at. VÁLTOZÁSOK AZ ÜJÍTflMOZGALOMBAN Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának illetékes szervet annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolák és szaktanintézetek tanulóit Is aktivizálják, 1985-től kezdődően minden évben megrendezik az Ifjú újítók versenyét. Korántsem elhanyagolandó akcióról van szó, hiszen hol ts lehet jobb propagandát kifejteni az új, a műszaki fejlődés érdekében, ha nem az Ifjúság soraiban. Konkrét változásokra kerül sor az újítások és találmányok terjesztésével kapcsolatban. Mivel ezen a téren a múltban komoly gondok jelentkeztek, a tárca nagy figyelmet fordít az új intézkedések kidolgozására. A nitral Agrokomplex Országos' Mezőgazdasági Kiállítás keretében bővítik az újítások és találmányok bemutatását, a legjobb kiállítőkat pedig elismerésben részesítik. A Nitral Mezőgazdasági Főiskola és az Agrokomplex Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás mellett működő újító- és feltaláló központ szervezésében központi fejlesztést műhelyt létesítenek. Itt azokat a Jelentős újításokat és találmányokat valósítják majd meg, amelyeket az újítóknak, feltalálóknak nincs módjukban realizálni. Itt sor kerülhet majd a szaktanintézetek diákjai, a közép- és főiskolások legjobb újításainak a kivitelezésére is. Az említettek alapján megállapíthatjuk, hogy az utóbbi három évben nagyot lépett előre a mezőgazdasági újítómozgalom. Habár sok még a gond, a tennivaló, ezek felismerése már fél sikert jelent. Bfzunk "abban, hogy a felismerések, a gyakorlati életben öltenek testet, követve ezzel a CSKP KB 8. plénumának irányelveit. KALITA GABOR Llko Marian mérnök, az udvardi (Dvory nad Zitavon) szövetkezet képviselője (jobb oldalt) a gazdaság újítóinak nevében étveszi az elismerő oklevelet Fotó: Krajčovič VÉDEKEZÉS VEGYSZEREZÉS NÉLKÜL A kórokozó gombák visszaszorításában azok természetes ellenségei, nevezetesen egyes gombák ás baktériumok jó szolgálatot tesznek. Közölük is kiemelkednek a Trichoderma fajok fFungi imperferti; Hyphenomycetales); melyek mikroparazitákként számos kórokozó ellen felhasználhatók. Franciaországban már kereskedelmi forgalomban van a „Binap T Seppic" nevű Trichoderma-készítmény. A gombatermesztésben a komposzthalmokra permetezve a Verticillium mathnusei ellen sikerrel alkalmazták. De a szilvát és más csonthéjasokat károsító ezüstfényűség (Stereum purpurea) ellen is alkalmazták a készítményt a metszési idényben. Vörös- Juhar állományokban a farontó gombák okozta sérülések gyógyíthatók vele. A körtefákat súlyosan megtámadó ezöstfénytíség tüneteit 61 százalékkal sikerült visszaszorítani a T. viride felhasználásával. A szilfavész ellen a beteg szilfák törzsébe helyezett pelletált készítménnyel értek el biztató eredményeket. A kedvező eredményeken felbátorodva kísérleteket végeztek a Phythium, Rhizoctonia, Verticillium és Sclerotium genpusokba tartozó, rothadást. hervadást okozó gombák viszszasznrftására (paradicsom, földimogyoró, bab, lencse, szegfű, nhorka, borsó kultúrákban). De egyelőre elhamarkodottság lenne a gyakorlatba is bevezethető javaslatokat tenni. A kutatók keresik a leghatásosabb Triehoderma törzseket. UV besugárzásnak, illetve fungicides kezelésnek tettek ki. T. harzianum telepeket; a gomba a nagyadagfi gombaölőszeres kezelésnek jól ellenállt. Ez a felismerés azért is fontos, mivel egyre inkább tért hódít az a felfogás, hogy a védekezésben a biológiai hatóanyag és a fungicid együtt hatásos. így pl. a hagyma fehér rothadását okozó Sclerotium cepivorum ellen a Trichodemra és a vegyszeres kezelés együtt adta a legjobb eredményt. ® • 9 A burgonyabogár törzsei rövid idő alatt szereztek védettséget vagy legalábbis ellenállóképességet különböző, egyre erélyesebb vegyszerekkel szemben. Ezért igyekeznek világszerte a védekezés egyéb módjait kidolgozni. A kutatók a közelmúltban jó eredményeket értek el parcellás kísérletekben a Bacillus thuringiensis kipermetezésével. A fertőzött lárvák B5—lüfl százaléka elpusztult, a bogarak táplálkozása és tojásrakása nagymértékben gátlást szenvedett. Próbálkoztak egy ugyanrsak patogén anyaggal, a Beauveria bassiana gomba tenyésztésével. A tenyészetet részint a levélzetre, részint a talajra juttatták. A tapasztalatok szerint a Beauveria hűvös, nyirkos környezetben sokáig életképes, de a tűző napfényt huzamosan nem viseli el. A kísérletekben éppen ezért a burgonyasorok közé vörösherét vetettek, hogy árnyékolják a felületet. A gomba főleg a bábozódó kártevőket ölte el, mintegy 77 százalék erejéig. Nemrég az Edovum putleri nevű, mindössze tűhegynyi darázsra figyeltek fel a szakemberek, mint a burgonyabogár szorgos parazitájára. Sajnos azonban az Edovum tavasszal, a fiatal hajtások fejlődése idején még alig tevékenykedik, mert magasabb hőmérsékleten kezd rajzani. Így elsősorban a Bacillus thuringiensisszel és a Beauvaria bassianával egyidejűleg hasznosítható; az előbbiek a lárvát, illetve az imágót, a piciny darázs pedig a tojásokat pusztítja el. Más, nagyobb testű darázsfélék, továbbá a fürkészlegyek (Tachiniade) több faja szintén alkalmasnak látszik a kolorádóbogár irtására, legrosszabb esetben gyérítésére. A kutatók mindenesetre néhány éven belül teljes értékű biológiai védekezési programot ígérnek. (M. V.) Vérből készült fehérjeliszt Környezetünk, az élő világ védelme megköveteli, hogy az állattenyésztésben természetes úton vagy valamilyen betegség következtében elhullott állatok, valamint a húsipari feldolgozása során keletkező, közfogyasztásra alkalmatlan, de biológiailag még értékes fehérjeeredetű melléktermékek és hulladékok ne a szemétbe vagy a dögkamrákba jussanak. A hulladékok elásása, ártalmatlanítása helyett mindenütt a gazdasági hasznosítás került előtérbe, kellő sterilizálás mellett. Hasznosításra elsősorban a keveréktakarmányok fehérjekiegészftése céljából van szükség. A szakemberek körében ismert, hogy a jó minőségű húsliszt fehérjetartalma hat-hétszerese a közismerten jó abraktakarmánynak. Ismeretes továbbá ф is, hogy a korszerű állattenyésztésben, a modern iparszeré sertés- és szarvasmarhatenyásztő üzentekben keveréktakarmányok nélkül elképzelhetetlen a takarmányozás. A keveréktakarmányok egyik alapanyaga viszont a közfogyasztásra alkal-^ mattan fehérjehulladékból készült jó* minőségű húsliszt. A vérből készült fehérjeliszt is a koncentrált, nagy biológiai értékű, könnyen emészthető fehérjetakarmányok közé tartozik, szívesen használják a takarmányozásban a halliszt vagy a tejpor helyett. Feldolgozási folyamata egyszerű, mivel külön feldolgozása esetén zsfrelválasztás nem szükséges, elegendő a sterilizálás, főzés és a beszárítás. Az állatokban a vér általában súlyuk 4—8 százalékát képezi. A vágóhidakon teljes egészében felfogják, mivel nagyon értékes élelmiszeripari alapanyag vagy fehérjetakarmány. Sajnálatos módon azonban a húsfeldolgozó üzemek nagy része a vért mosóvízzel együttesen juttatja a vérgyüjtő tartályokba. A feldolgozható vér szárazanyag-tartalma ezáltal sokszor 5—10 százalékkal is lecsökkent, ami a feldolgozási idő és a költségek jelentős növekedésével jár! A vér általában 80—82 százalék vizet, 18 százalék fehérjét, 0,2 százalék zsírt és 1 százalék hamut tartalmaz. Száz kiló vérből beszáritás után 20—22 kiló vérlisztet nyerhetünk, a víztartalomtól függően. A vér teljes szárazanyag-tartalmának mintegy 80 százaléka emészthető fehérje, 15 százaléka különböző ásványi sók, 4,5 százaléka szénhidrát és hozzávetőlegesen 0,5 százaléka zsír. A zsírtartalom az állat állapotától függően változhat. A 80 százalékos fehérjetartalomból 30 százalék globulin, 50 százalék pedig albumin. A vérfeldolgozásnál elsősorban arra kell ügyelni, hogy a főzési folyamatban az alvadás során a levegőt, a különböző gázokat és a vérsavót tartalmazó zárt csomók széttöredezzenek. A vérre jellemző, hogy főzés közben csomókká áll össze és eközben gőz-, gáz- és vízrészecskékot zár magába. Ez a tulajdonsága azután a szárításkor azt eredményezi, hogy a rögök szétesésekor az albnminfehérje a benne levő víz és az átadott hő együttes hatására rásül a duplikált szárító falára vagy a keverószerkezetre. A rásülés elszigeteli a hőátadó felületet, és emiatt a szárítási idő általában hosszabb, mint ugyanolyan víztartalmú más anyagoknál. A főzésnél emlftett rögképződés azzal a hátránnyal is jár, hogy a már leszárltott vérliszt nedvszívó, tehát célszerű a szabványban megengedett 10 százalék víztartalom alá szárítani, hogy a rögök széthullása tökéletesebb legyen. Nem ajánlatos továbbá a vérlisztet a befejező szakaszban vákuumban szárítani egyrészt a „pnződás“ és ezáltal a vákuum hatására történő elszívás veszélye, másrészt a szükséges utánszárftás miatt. Vákuumban való szárítás után az utolsó órában ezért célszerű a vákuumszivattyúkat leállítani és atmoszferikus nyomáson befejezni a szárítást. A vér — ha más anyagokkal: hússal, csonttal, szőrrel, tollal együtt főzik —, megnehezíti azok feltárását a már említett rögképződés miatt. A főzóben való keverése más anyagokkal a vér azonnali rögösödését eredményezi. Ezt nevezzük „öszekapatásnak“ (koagulálásnak). A fehérjekoagulum magába zárja a csont-, a szőr-, a toll- stb. részecskéket, Így ezek feltárása nein tökéletes. Ezért célszerű a feldolgozás folyamatában á vért előzőleg a főzőbe rakni, és mintegy 20 percen át 120 C-fok hőmérsékleten megfőzni, majd az egyéb anyagokat utólagosan hozzáadagolni. Ebben az esetben a hozzáadagolt egyéb anyagok feltárása rövidebb idő alatt történik meg, és a szárítás befejezése után könnyebben is őrölhető. Az állati eredetű, közfogyasztásra alkalmatlan hulladékok feldolgozása a gyors lebomlás miatt közérdek is. A fejlett államokban a hulladékok elásása helyett mindenütt a gazdasági hasznosítás került előtérbe. Dr. LÄSZLÖ LÄSZLÖ, tudományos kutató Gépipari újdonságok Fotó: Fogas Ferenc 'Ä Debreceni Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat legújabb és legkorszerűbb gyártmányai közül feltétlenül említést érdemel a képünkön látható KERT1TOX-NAL. A szóló és gyümölcs vegyszeres növényvédelmére alkalmas, a régebbi, hazánkban is jól ismert, KERTITOX-NA gépcsalád korszerűsített változata ez. A korszerűsítés fő szempontjai voltak: a permetezés során keletkezett veszteségeket a minimálisra csökkenteni és tovább javítani a permetlé szétporlasztását. Ezt a célt szolgálja az axiálventillátor és az alsó löveilőfej. Ezzel a megoldással a korábbi, a talajra hulló cseppek által keletkezett, 30—35 százalékos veszteségeket 15 százalékra sikerült csökkenteni. Továbbá a növényvédelem az LV tartományban is végezhető. A gép a levélzet fonák oldalainak védettségét is biztosítja. A permetezőgépet agroprocesszorral láttak el. Ez a mikroszámítógépes automatika a gép haladási sebességének a függvényében szabályozza a kijutásra kerülő permetező szert. Alkalmazása jelentős növényvédőszermegtakarftást Jelent. Hátránya, hogy drága, a permetezőgép árának körülbelül az egyharmadát teszi ki. A befektetés azonban kifizetődő, mert az élettartama alatt megtakarított növényvédő szerek ára a berendezés árának a kétszázszorosét is meghaladja. A permetező gépen a légterelés iránya is beállítható óz ültetvény magasságától fügően. A fiatal fák permetezésére külön adapter szerelhető fel, amely törzsérzékelő berendezéssel van ellátva. A permetlé veszteségei ezáltal is tíz századakkal csökkenthetők. —kim—
