Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-21 / 16. szám

1984. április 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 1 A 7. ötéves terv időszakában a me­zőgazdaság továbbfejlesztésével kap­csolatban kitűzött feladatok között kiemelkedő helyet foglal el a terme­lés gazdaságosságának és belterjesf­­tésének növelése. E tekintetben több élenjáró mezőgazdasági üzemben már ezidáig is figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el. Közéjük sorolható a Nitra-Ivánkai Virágzás szövetkezet is. Ez a szövetkezet a nitrai járás mezőgazdasági üzemei közül a ter­melés legmagasabb fokú belterjesfté­­sét érte el. A múlt évi eredmények ezt világosan igazolják. A tervfelada­tokat valamennyi termelési és gazda­sági mutatóban nemcsak hogy telje­sítették, hanem többségükben túl­szárnyalták. A korábbi évekhez ké­pest is jelentős előrehaladás tapasz­talható. Az X9B2.es évhez viszonyítva példánl a mezőgazdasági bruttó ter­melés 4,7, ebből a növénytermesztésé 3,8 millió koronával növekedett. Ez­által eleget tettek azon párthatároza­tokból eredő feladatoknak, miszerint a növénytermesztés fejlesztését előny­ben kell részesíteni az állattenyész­tés fejlesztésével szemben. A növénytermesztésben elért sike­rek mellett a szövetkezet állatte­nyésztése egyike a legszínvonalasab­baknak a járásban. Kiváltképpen a tejtermelés figyelemre méltó. Immár két éve egy hektár mezőgazdasági 9 területre számítva több mint ezer liter tejet értékesítenek, méghozzá 93 százalékos arányban. Az elsők kö­zött helyezkednek el az egyes állat­csoportok termelőképessége, valamint a szaporodásbiológia tekintetében is. Emellett az erőtakarmányok fogyasz­tásának normáját egyetlen esetben sem lépték túl. !gy tavaly közel hét­száz tonna abrakot takaríthattak meg. A teljesítmények növekedése és az anyagi költségek csökkentése igen kedvezően befolyásolta az év végi gazdasági eredményt. A tiszta jöve­delmet 5,6 százalékkal túlteljesítették. Ezáltal egy hektár mezőgazdasági te­rületre számítva háromezer korona jövedelem jutott. A múlt évi.kiváló eredményeket az idén is el akarják érni. Sőt egyes mutatókon még javítani is szeretné­nek. Az elhatározásukat a gazdasági és pénzügyi tervük is jól tükrözi. A múlt év valóságához viszonyítva a mezőgazdasági bruttó termelést 2,7, ebből a növénytermesztését 3,4, az állattenyésztését pedig 1,8 százalék­kal növelik. A költségeket — a múlt évi árakban számítva — az előző évi szint alá akarják csökkenteni. Ezáltal a termelés jövedelmezőségét legalább 25 százalékkal lehetne növelni. E néhány számadatból is nyilván­valóvá válik, hogy valóban merész célok megvalósítása előtt áll a szö­vetkezet tagsága. Viszont valameny­­nyien jól ismerik a reális lehetősé­gek és tartalékok forrásait. Hiszen nem hiába alkalmazzák immár több éve eredményesen a belüzemi önel­számolás rendszerét. A nyugat-szlovákiai kerületi párt­­bizottság által kidolgozott komplex intézkedéseket a szövetkezetben saját feltételeikre bontották le. Ezek első. sorban a gazdasági tervből eredő fel­adatok maradéktalan teljesítésére összpontosulnak. Az intézkedések lé­nyegében öt alapvető feladatra, még­pedig: # az egyes telepek között a gazda­sági eredményekben tapasztalt aránytalanságok kiküszöbölésére; 9 a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb jitemfi gyakorlati alkalmazására; 9 őz elsődleges, a termelésben ke­letkező veszteségek csökkentésére; ф az üzemanyag, tüzelőanyag, ener­gia és erőtakarmányok fogyasztá­sának, valamint a többi anyagi költségek csökkentésére; a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakozására irá­nyulnak. Bár a szövetkezetben járási méret­ben tavaly a legjobb tejtermelési át­lagot — tehenenkénti évi átlagban 4032 litert —, a sertéstenyésztésben pedig a legjobb szaporulatot érték el, mégis ezen ágazatokban olyan tartalékok is tapasztalhatók, amelyekre éppen a hozott intézkedések összpontosulnak. Míg az ivánkai telepen egyedenkénti évi átlagban 4660, addig Gergelován 3584 literes tejtermelést értek el. Te­hát a legjobb és a leggyengébb tehe­nészeti telep közötti különbség 1076 litert tesz ki egy-egy tehén átlagá­ban. A malacnevelésben is hasonló a helyzet. Míg a krškanyi telepen egy koca átlagában 19,93 malacot válasz­tottak el, addig Gergelován 17,81 da­rabot. A különbség 2,12 darab. Az em­lített aránytalanságok indokolatlanok, mert valamennyi telepen hasonlóak a termelési feltételek. A növénytermesztés belterjesítésére irányulnak azon intézkedések is. a­­melyek a tudományos-műszaki isme­retek gyakorlati alkalmazását szor­galmazzák. E célok megvalósításában kiemelkedő segítő eszköznek tekintik a termelési rendszereket. Az idén el­ső ízben vezetik be a kukorica és a cukorrépa termelési rendszerét. A belterjes termelést a veszteségek csökkentésére irányuló intézkedések is szorgalmazzák. E tekintetben a fi­gyelmet elsősorban a cukorrépa beta­karítási veszteségeinek a csökkenté­sére összpontosítják. Természetesen, a többi növénykultúra esetében is csökkentik a veszteségeket. Az állat­­tenyésztésben pedig az elhullás! vesz­teségek kerülnek a figyelem homlok­terébe. A szövetkezetben külön intézkedé­seket dolgoztak ki az üzemanyag, a tüzelőanyag és villanyenergia megta­karítása érdekében, különös tekintet­tel e problémakör népgazdasági je­lentőségére. Az üzemanyag-fogyasz­tási keretet gazdasági részlegenként, ezeken belül pedig gépek szerint ír­ták szét. A fogyasztást az elvégzett munka igényessége és mennyisége alapján havonta értékelik. A villany­energia fogyasztását három százalék­kal akarják csökkenteni a múlt év valóságához viszonyítva. Ennek érde­kében kiküszöbölik az összes villany­gép üresjáratát, továbbá valamennyi istállóban a neonfényes világítást ha­gyományos villanykörtékkel cserélik fel, melyek energiafogyasztása lénye­gesen kisebb. A külső területeken is fokozatosan kicserélik az RVLX típu­sú égőket az alacsonyabb energia fo­gyasztású nátriumos égőkkel. A tartalékok kimeríthetetlen forrá­sa a dolgozók kezdeményezésében és a szocialista versenymozgalomban rejlik. Ezt az emberekben rejlő moz­gósító erőt teljes mértékben igyekez­nek kiaknázni. A brigádmozgalomban 16 kollektíva versenyez a megtisztelő cím elnyeréséért. Ebbe a tagság 37 százaléka kapcsolódott be. A brigá­dok kezdeményezése' is nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a nitra­­ivánkai szövetkezet a többi 21 élen­járó gazdasággal együtt felhívással fordult Szlovákia mezőgazdasági üze­meihez a 7. ötéves tervidőszak fel­adatainak teljesítésére. A munkakö­zösségek és egyének által vállalt kö­telezettségek nemcsak a dolgozók kezdeményezését igazolják, hanem egyben biztosítékai is annak, hogy a rájuk háruló feladatokat az idén is maradéktalanul teljesítik. Jozef L u k á fi agrármérnök, a nitra-ivánkai szövetkezet üzemgazdásza Napjainkbap a termelő munká­ban nem ok nélkül szerepel a követelmények között az első helyen az új. korszerű technika rugalmas alkalmazása. Ezt pedig csak úgy válthatjuk valóra, ha felkarolunk és népszerűsítünk minden olyan al­kotó kezdeményezést, amely a terme­lésnöveléssel szemben támasztott Igé­nyek valóra váltását célozzák. Ez irá­nyú törekvéseinkben fontos szerep hárul a feltalálókra, akik bonyolult és igényes céljaink gyakorlati meg­valósításához gyakran nagy népgaz­dasági jelentőségű találmánnyal, újí­tással járulnak hozzá. Noha azt is mondhatnánk, hogy helyenként az újat akarók általában sok gondot okoznak a gazdasági vezetőknek, de végső soron mégiscsak ók azok, akik előbbre viszik a fejlődést. Ezért gyakran lehetünk tanúi annak, hogy az ilyen emberek, az újítás „megszál­lottjai“ néha hátrányos helyzetbe ke­rülnek, mert még mindig akadnak olyanok, akik nehezen barátkoznak meg az újjal, bár a látóhatár túlolda­lára vágynak. Úgy vélem, nem kell félni az újító szándékú, újat akaró emberektől. Ezúttal a mezőgazdaságban rejlő tartalékokról, lehetőségekről szeret­nék néhány gondoatot felvetni. Azt, hogy éppen ezen a téren akadnak ki­aknázatlan tartalékaink, nem is kell külön hangsúlyozni. Vegyük például a gyógynövényeket, melyekből ha­zánkban mintegy 250 faj vadon nő. Ez csaknem kétharmada annak a több mint 300 fajtának, amelyet gyógyszer­es kozmetikai iparunk alkalmasnak talál feldolgozásra. A legtöbb gyógy­növényt mégis külföldről vásároljuk. Ez a tény adta az ötletet a kutatók­nak, tudósoknak, hogy amit hazai termelésből képesek vagyunk bizto­sítani, azért ne menjünk a szomszéd­ba. Szlovákiában e feladat megoldá­sával a Kassai (Košice) P. J. Šafárik Természettudományi Egyetem Bioló­giai Tanszékének munkatársait bíz­ták meg, dr. Robert Hanőari profesz­­szor vezetésével. Mint ismeretes, a döntés a kamilla termesztésére esett. E gyógynövény termesztésének ked­vez a gyengén termő savanyú talaj, amelyből kerületünkben mintegy há­romezer hektár található. Az említett feladat megoldása évek óta folyik, sőt a kamilla termesztését Is egyre nagyobb területen biztosít­ják, túlnyomóan a michalovcel járás­ban. Eredetileg a töketerebesi (Trebi­­iov) járás Ung-vidékéröl volt szó, de az itteni mezőgazdasági üzemek ve­zetői valahogy féltek az újtól, noha azóta bizonyított tény, hogy egy-egy Karoljuk fel a kezdeményezőket hektár gyengén termő, savanyú föld­területről 3B ezer korona tiszta nye­reséget hoz a kamilla termesztése. Ezzel kapcsolatban az is tudni kell, hogy a nagyüzemi termelés ebben az esetben is új technológiát igényel. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy több hektárróll ttézzel és emellett nagy veszteséggel takarítsák be a kamillát. E növény termesztéséhez szikséges gépi technológia, valamint a szárítási ée feldolgozási gépsorok tervezésével az Illetékesek a nagykaposi Sponták Györgyöt, az lstállótrágyaszóró alko­tóját, a közismert újítót bízták meg. A közelmúltban ezekről a kérdé­sekről beszélgettem Sponták György újítóval, aki bevezetőül sajnálkozva leszögezte, hogy annak idején nem talált megértésre a kamillatermesz­tést illetően Ung-vidéken, — noha itt lett volna a legideálisabb és leggaz­daságosabb. Tőle tudtam meg, hogy a kamilla gyógynövény termesztése már folyik, sőt a betakarításhoz szüksé­ges technológián, kombájnon, szárí­tási és feldolgozási gépsorokon az utolsó simításokat végzi. Az tgazat megvallva, az újító tájé­koztatása hallatán egyik csodálkozás­ból a másikba estem. A jobb megér­tés kedvéért olyan szemléltetően és meggyőző lelkesedéssel magyarázta el legújabb alkotását, hogy szinté úgy éreztem, el tudom képzelni ma­gam előtt azok működését. Az emlí­tett technológiát a michalovcel járás Pozdišovcei Haladás szövetkezetében próbálják ki, ahol nemcsak a kamil­latermesztést vállalták, de azt is, hogy az ehhez szükséges technológia megoldásához kedvező feltételeket teremtenek. Több mint három küzdelmes év után elégedett. Az általa tervezett gép kiállta a próbát. A találmányhi­vatal által kijelölt bizottság előtt a kamillabetakarítő-kombájn Jől vizs­gázott. Természetsen még kisebb mó­dosításokat és simításokat kellett eszközölni, különben igen pozitívan értékelték az alkotó munkáját. A fel­találó kétféle adaptert fejlesztett ki. Az egyik slkvidékre alkalmas, a má­sik dombos területeken alkalmazható. A kombájn óránkénti teljesítménye fél hektár, ami nagy teljesítménynek számít. A feldolgozást végző gépso­rokról talán csak annyit, hogy jó elő­feltételek között egy félév is elegen­dő lenne a befejezéséhez, de a Jelen­legi körülmények között egy év Is szükséges lesz. Ha megértjük ezt, a termesztőknek még gazdaságosabb lesz a kamilla termesztése, hiszen a gyógyszer- és kozmetikai iparunk a kamillaolajat kilogrammonként 12— 14 ezer deviza koronáért vásárolja az NSZK-bél. Ha közel négy év távlatából mér­jük fel a megtett utat, megállapítha­tó, hogy az Ung-vtdék mezőgazdasági üzemeinek kár volt elszalasztani ezt a jő alkalmat. Úgy látszik, Itt „a járt utat a Járatlanért el ne hagyd“ kon­zervatív szellemű közmondást tartot­ták szem előtt. Az alkotó szavalt Idézve: „pedig Nagykaposon (Veľké Kapušany) és környékén jéval gyor­sabban megoldódott volna a kamilla termesztési technológiája. „Mi ebből a tanulság? Az, hogy az új feladatok új megoldásokat követelnek, és aki tovább akar lépni, az nem keringőz­het körbe a kitaposott ösvényen. Bátran neki kell vágni a néha belát­­hatatlannak tűnő, de újat ígérő lehe­tőségek felé. «*-asz-r-Nagvobb flovelmet a tej miiBsigefiek A lakosság magas színvonalú élelmiszerellátásának egyik fő kö­vetelménye, hogy az alapvető élel­miszerek szükséges mennyiségben, megfelelő minőségben és kellő választékban kerüljenek a fogyasz­tókhoz. Ezért a termelést a társa­dalmi igényekkel összhangban a tudományos-műszaki fejlesztés e­­redményeinek alkalmazásával kell véghez vinni. Szocialista társadalmunk e cél eléréséhez biztosítja mindazon feltételeket, amelyek az élelmi­szertermelés folyamatos — a töb­bi ágazattal összehangolt, — fej­lesztésével a lakosság ésszerű táp­lálkozását teszik lehetővé. Az egyik legfontosabb élelmi­szerünk és élelmiszeripari nyers­anyagunk a tej. A korábbi évek­ben, amikor a tejtermelés nem értei el a megkövetelt szintet, in­kább a mennyiségre törekedtünk, miközben a minőségi követelmé­nyek bizonyos mértékben háttérbe szorultak. Ma viszont nemcsak a tejterme­lés növelésén van a hangsúly, ha­nem egyre Inkább a tej minősé­gén, tisztaságán. Ez a kérdés azért is lényeges, mert csakis kiváló minőségű alapanyagból készíthe­tők megfelelő minőségű tejipari termékek. Gyakori eset, hogy a korszerű fejőberendezések beszerelésével a mezőgazdasági üzemekben a hi­giéniai feltételeket is adottnak tekintik, holott ezt csakis a meg­felelő tartási és takarmányozási technológiai rendszerrel, fejési technológiával és munkafegyelem­mel párosult munkaszervezés tar­tós összhangja teremtheti meg. Ma a nagyüzemi gyakorlatban a munkaerő csökkenése következté­ben szükségszerűen növekszik a munkatermelékenység a tehené­szetben és így a fejős technoló­giájában is. A mezőgazdasági üze­mek többségében olyan fejöberen­­dezéseket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a fejők munkatel­jesítményének növelését. Ennek következtében egy-egy állattal va­ló foglalatoskodás Ideje jelentősen csökkent és gyakran csak a leg­szükségesebb munkafolyamatokra szűkül. Többnyire a fejés előtti vagy utáni munkaműveleteket ha­nyagolják el, például a tőgynek a fejősre való előkészítését; a tőgyfelület mosását, mosás utáni törlését, az első tejsugarak külön­­fejését, a tőgybimbé fejés utáni fertőtlenítését stb. Ezután hiába tartják be a technológiai utasítá­sokat, a tej úgy is szennyezett lesz. E felsorolt műveletek elmu­lasztása következtében ugyanis je­lentősen nő a tej bakteriológiai szennyezettségének foka. Növek­szik a csfraszám és ezen belül a nem kívánatos baktériumok meny­­nyisége. Ezen pedig már később nem lehet változtatni, legfeljebb megfelelő hűtéssel a meglevő csl­­raszám stabilizálható. A fejősi technológia, valamint a fejőgépek műszaki 'paramétereinek betartásával a tőgy egészségi ál­lapotát és a tej tisztaságát befo­lyásoljuk. A tőgy egészségi állapotára ugyancsak kihat a fejöberendezés vákuumának és pulzusszámának a szabályozása. A magas vákuum­­szint vagy pulzáció véc’iermgésl zavarokat, cianózist idézhet elő a tőgy sejtjeiben. Ha a vákuumszivattyú alacsony teljesítménye következtében nem biztosít megfelelő tartalékot a fe­­jörendszerben, megtörténhet az, hogy a fejőcsészék cseréje köz­ben, mikor lecsökken a szívóha­tás, a fejőgumi alsó térségéből visszajut a fej a bimbécsatornába, ahol a későbbiek folytán elválto­zásokat idézhet elő. A fejőcsészék, valamint a fejőberendezés tiszta­sága szintén nagyban befolyásolja a tej csíraszémát. Ezért nem sza­bad megfeledkeznünk a fejés utáni tisztításról és fertőtlenítésről. Elő­ször hideg majd meleg vízzel át­mossuk a csészéket (kelyheket vagy a csőrendszert), ezt követi az alkon-oldatos fertőtlenítés, majd újból a kétszeres átöblltés. A fejőgumik cseréje, illetve a csere időtartalmának a túlzott el­­nyúlása szintén kihat a tőgy egészségi állapotára, valamint a tej minőségére. Az öreg gumik el­vesztik rugalmasságukat és fejés közben nem fejtik ki a követelt tőgymasszázst. Ezenkívül megre­pednek és a repedésekben bakté­riumfészkek képződhetnek. Nagyon fontos tehát, hogy legalább ne­gyedévenként elvégezzük a fejő­csészék cseréjét. Ezt a szolgálta­tást minden járásban a gép- és traktorállomások biztosítják. Ezen­kívül kötelesek elvégezni a fejő­­géprendszer komplex diagnoszti­káját, s szükség esetén javítással, illetve karbantartással biztosítani az előírt műszaki szintet. Különösen nagy hangsúlyt for­dítanak az említet problémákra a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, ahol a Járási mezőgaz­dasági igazgatóság külön bizottsá­got létesített a higiéniai követel, mények betartásának az ellenőr­zésére. A bizottság agrármérnö­kökből, állatorvosokból és zootech­­nlkusokből tevődik össze. Heten­ként végeznek ellenőrzéseket az egyes gazdaságokban, utána meg­vitatják az ellenőrzés eredmé­nyeit, valamint a tejminőség betar­tásának kérdéseit. Végezetül szeretnék utalni arra, hogy csupán a műszaki feltételek biztosításéval nem garantálhatjuk a minőség javulását. De a terv­szerűen és rendszeresen végzett vizsgálatokkal hatékonyan ellen­őrizhetjük a tejtermelés higiéniá­ját, a tapasztalatok és eredmények értékelésével elősegíthetjük az észlelt hibák kiküszöbölését, és ezzel a feldolgozásra kerülő nyers tej minőségének a további javítá­sát. KARKÚ ZOLTÁN agrármérnök A gazdaságosság növelésének lehetőségei

Next

/
Thumbnails
Contents